Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-11 / 85. szám, kedd

/ A jugoszláv társadalmi reformról Keressük az együttműködés hatékony formáit (Folytatás az 1. oldalról) a tömegekre gyakorolt befolyása csök­kent. Ebből a talajból táplálkozott a nacio­nalizmus, szervezett formában felütötte fejét a szeparatizmus, az ifjú nemzedék egy része bedőlt az etnikai szempontból tiszta Koszovóra vonatkozó doktrínáknak. Olyan helyzet következett be, amelyre nincs példa egyetlen ország történelmé­ben. sem - egyetlen nemzetiség vagy nemzeti kisebbség soraiból származó szervezett nacionalista erők a közös or­szág területéről kezdték kiszorítani más nemzetek képviselőit. Elsősorban a szer- bek és a crnagoraiak alapvető jogaira nehezedett hihetetlen nyomás, aminek az lett az eredménye, hogy az utóbbi pár évtizedben szerbek és crnagoraiak tízez­rei költöztek el Koszovóból. A nemzetisé­gek között meglévő addigi jó kapcsolatok megbomlottak. Egyidejűleg a Szerb Szocialista Köz­társaság keretében létező autonóm tarto­mányok helyzetét megfelelő módon alkot­mányosan nem rendezték. Az egyes tar­tományok inkább az államszövetség ke­retében működő államalakulatok formájá­ban léteztek, s nem pedig a Szerb Szo­cialista Köztársaság részeként. Mindez oda vezetett, hogy a Szerb Szocialista Köztársaságon belüli kapcsolatok meg­bomlottak és ez országos viszonylatban is elmondható. Az alkotmányok módqsí- tásával a dolgok a helyes és logikus helyükre kerültek, s ez a módosítás sem­milyen tekintetben nem jelentett beavat­kozást az autonóm tartomány ügyeibe, hanem pontosította a köztársaság egysé­gét és kompetenciáit, azonban a szepara­tisták és a külföldi erők ennek kapcsán mendemondákat kezdtek terjeszteni ar­ról, hogy ezzel megnyirbálták az albán nemzetiség jogait. A Szerb Szocialista Köztársaság alkotmányának szükséges és indokolt módosítását, valamint a kom­munisták szövetségének politikájában ta­pasztalható hiányosságokat, s nem utolsó­sorban a demokratikus intézményrend­szer és az állami szervek nem eléggé hatékony működését az albán nacionalis­ták és szeparatisták arra használták ki, hogy valótlan információkat terjesszenek, tüntetéseket szerveztek és erőszakos ak­ciókat provokáltak ki. A vérontástól sem riadtak vissza. A ju­goszláv államelnökség ezért úgy határo­zott, hogy rendkívüli állapotot léptet élet­be, s ehhez a lépéshez minden jogállam azért folyamodik, hogy megvédelmezze az alkotmányos rendet, biztosítsa a köz­rendet és a nyugalmat. Ha ezt nem teszi meg, akkor nagy tragédia következhet be. Nem könnyű szembenézni azzal a kö­rülménnyel, hogy áldozatok is voltak, de a közrend védelmezői kényszerhelyzet­ben használták fegyverüket. Agresszív, brutális és pusztító akciókat végrehajtó erőkkel találtuk magunkat szembe, s az ellenfél nem riadt vissza a fegyverhaszná­lattól sem, azzal a céllal, hogy Jugoszlávi­ának ebben a részében megdöntse a meglévő rendet és ezzel veszélyeztes­se területi egységét. Az ország megsem­misítésére irányuló ilyen akciókat senki sem nézte volna tétlenül. Tisztában vagyunk azzal, hogy soha, sehol sem lehet a politikai problémákat erő alkalmazásával megoldani. Ezért azt tartjuk, hogy a rendkívüli állapot kihirdeté­se sem jelent orvoslást a koszovói problé­mákra. Szükséges lépés volt azonban annak érdekében, hogy biztosítsuk az intézmények munkakörülményeit, hogy az egyes rendszerek hatékonyan működ­hessenek és elsősorban teret biztosít­sunk a lehető legszélesebb körű politikai akcióknak. Mint már említettem, Jugosz­lávia létének egyik alapelve az egyenjo­gúság elve. Jugoszláviában senki sem egyenjogú, ha mindenki nem egyformán egyenjogú és ez vonatkozik az itt élő mintegy kétmillió albán nemzetiségű ál­lampolgárra is. De viszont ők sem egyen­jogúak, ha nem egyenjogúak azok, akik velük együtt Koszovóban és az ország más területein élnek. Szavatolnunk kell minden Koszovóban élő állampolgár biz­tonságos, nyugodt és egyenjogú életét. Ezt a szándékunkat nem adjuk fel és e tekintetben nem vagyunk hajlandók kompromisszumokra. • ön említést tett a jugoszláv társa­dalomban zajló változások folyamatá­ról. Hogyan folytatódik ezeknek a re­formoknak a megvalósítása?- A gazdasági reform előkészítése so­rán már elértük az első eredményeket. Konkrétan: Jugoszlávia devizabevételei tavaly elérték a 23 milliárd dollárt, ebből 12,5 mjlliárd dollárnyi bevétel konvertibilis elszámolású piacokról folyt be. Az új kor­mány első lépései és döntései szintén a gazdasági reform megvalósítását tartják szem előtt. További fontos intézkedések várhatók. Megoldásra váró alapvető prob­léma viszont továbbra is a gyors ütemű ' infláció leállítása és csökkentése. A politikai rendszert illetően az alkot­mánymódosításokkal a dolgok mozgásba lendültek. Például megszilárdultak az ál­lamszövetség azon funkciói, amelyek kö­zösek és fontosak minden jugoszláv ál­lampolgár szempontjából. Másfelől meg­teremtettük a lehetőségeket ahhoz, hogy az államszövetség feleslegesen ne avat­kozzon be a gazdasági életbe, mert a múltban gyakran beavatkoztak olyan területeken is, amelyeket egész Jugosz­láviában maga a gazdasági szféra tud a legsikeresebben kibontakoztatni. A politikai rendszer, a JKSZ reformjá­ról és egyáltalán egész társadalmi életünk további demokratizálásáról nálunk jelen­leg nagy viták folynak. Rendkívül eltérő és gyakran ellentétes vélemények hangza­nak el azzal összefüggésben, hogy mi tekinthető normálisnak a jobb megoldás keresésénél. Természetesen elfogadha­tatlan javaslatok és követelések is el­hangzanak, s ezeket megfelelő érvekkel nyilvánosan vissza kell utasítani. Sok szó esik a politikai pluralizmusról. Jugoszlávi­ában ez a gyakorlatban létezik. Mi már régen megszabadultunk a társadalom po­litikai monolitására vonatkozó illúzióktól. Jelenleg oly módon merül fel a kérdés, miként leljük meg azokat a formákat, hogy valamennyi haladó politikai szemlélet és reális érdek - amelyek nem lehetnek mindig és mindenütt egyformák - a lehető legteljesebb mértékben kifejezésre jus­son és gazdagíthassa a közvetlen szocia­lista demokrácia rendszerét. Bár a beavatatlanok számára hangoz­zanak bárhogyan is a mi sajátosságaink sőt, az egyes kérdésekben tapasztalható polarizáció, de ezek a különbségek egyetlen demokratikus társadalomtól sem idegenek, ha nem bontják meg azt. Vi­szont tudni kell azt is, a jugoszláv nemze­tek és nemzetiségek létezésének tudata a társadalom életében történelmi gyöke­reket eresztett. • A Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság mit tart szem előtt külpolitikai törekvéseiben? A világ el nem kötelezett szocialista országként tekint Jugoszláviára és igaza van. Aki ismeri történelmünket, megérti, hogy harcunkkal és forradalmunkkal, há­borús és békés körülmények közepette, forradalmunk sajátosságaival és a szoci­alizmus építésének saját útjával az el nem kötelezettség útjain jártunk már azt megelőzően, hogy átfogóan megfogalma­zódott az el nem kötelezettségi politika. Éppen ezért, nem puszta frázis és csupán kinyilatkoztatás az, amikor külpolitikánk folyamatosságáról beszélünk és azt han­goztatjuk, hogy síkraszállunk minden nép szabadságáért és szabad fejlődésének jogáért, a békéért és a biztonságért, a tömbökhöz való tartozás szerinti s egyéb szempontok alapján történő fel­osztás megszüntetéséért, az összetűzé­sek és viták békés úton való megoldásá­ért, a nemzetközi ügyekben való egyenjo­gú részvételért, a nemzetközi gazdasági egyensúly megteremtéséért és egyálta­lán: az országok és a népek közötti együttműködés fejlesztéséért a nemzet­közi kapcsolatokban általánosan elfoga­dott elvek és viselkedési normák alapján. A napjainkban kibontakozó párbe­széd, a tárgyalások és az együttműködés orientációja kedvező nemzetközi légkört teremt, s ez már régóta a jugoszláv külpo­litika célja. Ezért logikus, hogy Jugoszlá­via a két- és sokoldalú kapcsolatokban aktívan támogat minden konstruktív kez­deményezést és javaslatot. Természetes az is, hogy az ENSZ-ben, az el nem kötelezettek mozgalmában és minden más nemzetközi fórumon olyan konstruk­tív javaslatokat terjeszt elő, amelyek célja éppen az, mint már említettem, hogy a kibontakozó folyamatok tovább erősöd­jenek. • ön az el nem kötelezett országok mozgalmának csúcsértekezletét előké­szítő bizottság elnöke. Hol tartanak ezek az előkészületek és mi a tanács­kozás legfontosabb célja?- Az előkészületek gyakorlatilag az el nem kötelezett országok lényegében azon egyöntetű elhatározása szellemé­ben folynak, hogy a 9. csúcsértekezletnek másnak kell lennie, mint a korábbiaknak, mivel a mostani helyzet eltér az előző időszakokétól. Az el nem kötelezettek mozgalma napjainkban ugyanis objekti­ven más és új nemzetközi környezetben tevékenykedik, s a többi ország is egyre inkább olyan elveket tesz magáévá, ame­lyekért a tömbön kívüli országoknak ez a független politikája már csaknem három évtizede síkraszáll. Ez annyit jelent, hogy minőségileg megváltoztak azok a feltéte­lek, amelyek közepette az el nem kötele­zettek mozgalmának szerepe és politikája érvényesül. A mozgalom jövőbeni szere­pe ezért elválaszthatatlan a világban ta­pasztalható említett változásoktól és a mozgalmat úgy kell módosítani, hogy a pozitív változások igényével összhang­ban elősegítse az előrelépést a nemzet­közi kapcsolatokban. A szeptember első hetében Belgrád- ban sorra kerülő 9. csúcsértekezlet gya­korlati előkészületeit illetően elmondha­tom, hogy azok sikeresen folynak és Ju­goszlávia kész minden vendégszeretetet megadni ennek az idei legnagyobb mére­tű nemzetközi politikai összejövetelnek. • Miként vélekedik ön a JSZSZK és a CSSZSZK kölcsönös kapcsolatairól és hol lát lehetőséget az együttműkö­dés további kiszélesítésére és gazda­gítására?- Elsősorban mindig megelégedéssel nyugtázom, hogy hagyományos baráti kapcsolataink sikeresen fejlődnek, még­hozzá hosszú távon. Közismert, hogy együttműködésünk minden területre kiter­jed. Gustáv Husák köztársasági elnök 1987-es szeptemberi látogatása hozzájá­rult a kölcsönös megértéshez és az együttműködés elmélyítéséhez. A világos távlatokat az olyan fajta együttműködésben látom, amely mégin- kább összhangban lesz közös igényeink­kel, s amely egyidejűleg mindkettőnknek megnyitja annak a lehetőségét, hogy si­keresebben bekapcsolódhassunk Euró­pában és világméretekben is a dinamikus folyamatokba. • Népeink kölcsönös megismeré­séhez és közeledéséhez hozzájárul a tájékozottság és a kulturális együtt- müködés is. Hol lát ön lehetőséget ezen a területen a továbblépésre?- Önök helyesen jelölték meg ezeket a területeket. Ha élő organizmusnak te­kintjük a népeink közötti együttműködést, amely bővül és szélesedik, akkor a kölcsö­nös megismerés és közeledés mindenki­nek a természetes joga. Éppen ezért, amikor a további fejlődés lehetőségeiről szólunk, akkor az informá­ciók területén ez nemcsak a saját közvé­lemény lehető legszélesebb körű, objektív tájékoztatását jelenti mindarról, ami a má­sik országot foglalkoztatja, hanem az em­berek mindennapi életéről és sikereiről is. Ne feledkezzünk meg barátságunk törté­nelmi értékeiről - az emberek legjobban közvetlen kapcsolatok révén ismerik meg egymást és közelednek egymáshoz. Te­gyünk meg ezért mindent annak érdeké­ben, hogy a két országban mind nagyobb számban kerüljön sor ilyen kapcsolatokra és szövődjenek személyes barátságok. A kulturális együttműködésnek sok­éves hagyománya van. A Prágában ha­marosan aláírásra kerülő új kulturális és közművelődési együttműködési program épp ezt a szellemet tükrözi és mint olyan teljes politikai támogatást érdemel. • Az ön véleménye szerint milye­nek gazdasági, tudományos-műszaki és egyéb területeken szocialista orszá­gaink között az együttmüködés táv­latai?- Úgy fogalmaznék, hogy ezek a pers­pektívák nagyon kedvezőek. Ezt az érté­kelést végsösoron adatokkal is alátá­maszthatom, hiszen a kölcsönös szállítá­sok értéke eléri az 1,4 milliárd dollárt és ezt az összeget egyre nagyobb mérték­ben gyarapítják a kooperáció és a szako­sítás fejlettebb formái. A gazdasági együttműködés eredmé­nyeinek jelentősége sokkal nagyobb, ha tudatosítjuk, milyen bonyolult időszakban születtek. Jó hosszú távú programunk van az ezredfordulóig szóló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre, azonban mindezek ellenére tény, hogy az együttműködés fejlődése elmarad Ju­goszlávia és Csehszlovákia népgazdasá­gának igényei mögött. Ezért arra van - szükség, hogy a szélesebb körű techno­lógiai együttműködés még nagyobb mér­tékben közvetlenül befolyásolja a gazda­sági kapcsolatok fejlődését. • Felfigyeltünk arra, hogy ön jól ért a mi nemzeteink nyelvén. Elmondhat­ná nekünk azt, hogy miként ismerte meg Csehszlovákiát?- Négy évet diplomataként Prágában töltöttem. A hatvanas években életemnek ez az egyik legszebb szakasza volt, meg­lehet épp annak az országnak és népnek köszönhetően, amelynek vendégszerete­téből nekem is kijutott. Nem esett nehezemre a nyelv elsajátí­tása olyan környezetben, olyan emberek között, akiknek különös képességük van a kapcsolatteremtésre és barátságok kö­tésére. Megvolt az az előnyöm, hogy rokonnyelveket beszélünk. Bizonyára önök is megértik, hogy bizo­nyos fokú megnyugvást érzek, mivel egy időszakban személyesen közvetlenül is elősegítettem népeink és országaink kö­zeledését, majd később más tisztségek­ben szintén törődhettem együttműködé­sünk fejlesztésével. Ezért őszintén örülök annak, hogy felkereshetem azokat a he­lyeket és embereket, akiknek emléke megmaradt a szívemben és ebből az alka­lomból ismét tehetek valamit biztos jövő elé néző barátságunk érdekében. (Folytatás az 1. oldalról) két folytattak kambodzsai partnere­ikkel. Az eszmecserékre nyílt, szívélyes és baráti légkörben, a teljes kölcsö­nös megértés szellemében került sor. A kambodzsai fővárosban vasár­nap Heng Samrin fogadást adott a csehszlovák vendégek tiszteleté­re. A fogadáson Milos Jakes és Heng Samrin beszédet mondott. Heng Samrin beszéde A legfelsőbb kambodzsai vezető beve­zetőjében meggyőződését fejezte ki, hogy a csehszlovák küldöttség rövid láto­gatása hozzájárul a két párt és ország közötti szolidaritás, barátság és együtt­működés további megszilárdításához. Beszédében kitért több fontos nemzet­közi kérdésre is, és megelégedéssel nyugtázta az enyhülési folyamat kibonta­kozását, és a legfelsőbb szintű szovjet­amerikai párbeszéd folytatódását. Ezzel párhuzamosan tanúi lehetünk annak, hogy a regionális válságokat is politikai úton próbálják rendezni. A szembenálló felek közötti két- és sokoldalú tárgyalások hozzájárulnak a nézetek közeledéséhez. A szónok rámutatott arra, hogy a kam­bodzsai nép üdvözölte és széles körben támogatta a nemzeti megbékélés politiká­ját. A szembenálló kambodzsai felek kö­zött megtartott találkozók, valamint a tér­ség országai közötti megbeszélések elő­segítik a kambodzsai kérdés politikai ren­dezését, a béke és a stabilitás megterem­tését Délkelet-Ázsiában és kimozdították ezt a folyamatot abból a zsákutcából, amelybe az utóbbi tíz évben jutott. Az indonéz fővárosban közelmúltban gyakorlatilag létrejött az a fontos megálla­podás, amely a kambodzsai kérdés igaz­ságos politikai megoldásának alapját ké­pezi. A Kambodzsában tartózkodó vietna­mi egységek távozásával párhuzamosan meg kell akadályozni azt, hogy visszatér­jen a polpotisták uralma. Úgy véljük, hogy Kambodzsában a polgárháború csakis akkor akadályozható meg, ha leállítják a szembenálló feleknek nyújtott katonai támogatást és megszűnik a külföldi be­avatkozás, szögezte le Heng Samrin. A kambodzsai politikus a továbbiak­ban határozottan megerősítette, hogy kormányának elsőrendű célja a nemzeti megbékélési folyamat felgyorsítása és ennek érdekében kész a tárgyalásokra a többi kambodzsai ellenzéki párttal, olyan időpontban és olyan helyszínen, amelyben a felek megállapodnak. Milos Jakes beszéde A CSKP KB főtitkára beszédének be­vezető szakaszában köszönetét mondott a rendkívül szívélyes fogadtatásért. A to­vábbiakban szólt arról, hogy Csehszlová­kiában mindig is nagy figyelemmel kísér­ték a kambodzsai nép harcát. „Szemé­(ÖSTK) - Elhalasztották Eduard Se- vardnadzenak, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Szovjetunió külügy­miniszterének NDK-beli hivatalos baráti látogatását. Ezt Gennagyij Geraszimov, szovjet külügyi szóvivő közölte tegnap Moszkvában. Eduard Sevardnadze Grúziába uta­zott, ahol a nacionalista elemek ember­életeket követelő szombati provokációi után kiéleződött a helyzet. Sevardnadze- val együtt Grúziába utazott Georgij Ra- zumovszkij, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a KB titkára is - mon­dotta Geraszimov. A szovjet külügyminiszter április 12—13-ára tervezett NDK-beli látogatásá­ra egy későbbi időpontban kerül sor - ál­lapította meg a szóvivő, majd beszámolt a Tbilisziben kialakult helyzetről. Mint mondotta, a belügyminisztérium egységeinek és a milícia szombati közbe­lépése után valamivel nyugodtabbá vált (CSTK) - A magyar kultúra napjai al­kalmából tegnap három író: Kertész Ákos, Kiss Benedek és Órdögh Szil­veszter a prágai Magyar Kulturális Köz­pontban hazai írókkal, műfordítókkal, iro­dalmárokkal, köztük a Cseh írók Szövet­ségének és a Cseh Irodalmi Alapnak a képviselőivel találkozott. A beszélgetés alátámasztotta a két ország irodalmi élete, az alkotások s az írószövetségekben felmerült problémák iránti kölcsönös érdeklődést. A vendégek elmondták, hogy a magyarországi irodal­mi életben sokféle kérdésre keresik a vá­laszt. Nagy az érdeklődés a politikai és társadalmi változások iránt, sok író foglal­lyesen győződhetünk meg azokról az eredményekről, amelyeket önök a népirtó Pol Pot-rezsim politikája következménye­inek felszámolása terén elértek“ - állapí­totta meg a szónok. Viszonylag rövid idő, mindössze tíz év telt el a Kambodzsai Népköztársaság megalakítása óta, ami egy nép történetében nem hosszú idő­szak, önöknek azonban sikerült az életet a normális kerékvágásba terelni és Phnompenhbe, valamint további kambo­dzsai városokba és falvakba visszatért a nyugalom. Milos Jakes utalt arra is, hogy Cseh­szlovákiában jól ismerik azokat a ne­hézségeket, amelyeket Kambodzsának az ellenzéki csoportok folytatódó fegyve­res akciói okoznak. Bízunk abban, hogy valamennyi érdekelt fél közös erőfeszíté­sével sikerül a sok éve húzódó konfliktus igazságos megoldása és a kambodzsai nép minden energiáját a békés építő munkának, a forradalmi vívmányok meg­szilárdításának szentelheti. A továbbiakban megelégedéssel szólt a pártközi kapcsolatok sikeres kibontako­zásáról. Nagyra értékelte a párttisztségvi­selők, a kormánytagok és a parlamentek közötti politikai párbeszédet. A társadalmi szervezetek kapcsolatai szintén eredmé­nyesen fejlődnek és bővül a tudományos, illetve kulturális együttműködés is. Miloé Jakes több időszerű nemzetközi kérdést is érintett. Különös figyelmet szentelt az indokínai helyzetnek. A viet­nami, a kambodzsai és a laoszi kormány közös nyilatkozatát olyan lépésnek ne­vezte, amely hozzájárul a megbékélési politikának a megvalósításához. Cseh­szlovákia ezt a kezdeményezést teljes mértékben támogatja. Megálló Calcuttában Jakes elvtárs és kísérete tegnap, út­ban Szíria felé, rövid időre megállt Calcut­tában. A vendégeket a repülőtéren Nat- var Szingh, India külügyi államminisztere üdvözölte. Átadta Milos Jakesnek Ra- dzsiv Gandhi indiai kormányfő jókíván­ságait, hozzáfűzve, az indiai miniszterel­nök bízik abban, hogy a legfelsőbb cseh­szlovák pártvezető egy alkalmas időpont­ban ellátogat Delhibe is. Megérkezés Damaszkuszba A csehszlovák küldöttség tegnap dél­után érkezett meg a szíriai fővárosba. A vendégeket a damaszkuszi repülőtéren Hafez Asszad államfő, Mahmud Zaubi miniszterelnök, Abdái Kadir Kaddura, a parlament elnöke, valamint több más hivatalos személyiség üdvözölte. Nem sokkal a repülőtéri fogadtatás után meg­kezdődtek Milos Jakes és Hafez Asszad tárgyalásai. Hafez Asszad tegnap Milos Jakes tisz­teletére díszvacsorát adott. Ebből az al­kalomból mindkét vezető beszédet mon­dott. a helyzet, de tovább tart a feszültség. A vasárnapi zavargások során 16 sze­mély vesztette életét, 10 nő és 6 férfi, összesen százan sebesültek meg, a milí­cia tagjai közül 75-en. A városban éjsza­kai kijárási tilalom van érvényben. A leg­több tbiliszi vállalatban a dolgozók tegnap később kezdték a műszakot, mivel diákok csoportja eltorlaszolta a város legfrekven­táltabb utcáit. Bezárták a főiskolák kapuit is. Szuhumiban, Batumiban és a többi grúz városban nyugodt a helyzet - mon­dotta a szóvivő. Geraszimov a továbbiak­ban cáfolta, hogy az abház autonóm köz­társaság némely köreinek követelései összefüggésben állnak a grúz kormány székháza előtt tüntetők követeléseivel. Hangsúlyozta: a tbiliszi tiltakozásoknak antiszocialista és szovjetellenes jellegük volt. Szervezői szélsőséges nacionalista elemek voltak, olyan személyek, akiknek nincs komoly politikai programjuk. kozik politikával és kapcsolódik be a tár­sadalmi életbe. Kifejtették, hogy vélemé­nyük szerint ebből a folyamatból néhány év múlva értékes, jó irodalomnak kell születnie. Habár ma hivatalosan befejeződik a kulturális napok rendezvénysorozata, néhány kiállítás még nem zárja be kapuit. Az érdelődők ma tekinthetik meg utoljára a Prágai Városi Könyvtárban az 1945 és 1988 közötti magyar képzőművészetet bemutató tárlatot; viszont csaknem a hó­nap végéig tart nyitva a Őtemberk-palotá- ban a Magyar Nemzeti Galéria gyűjtemé­nyének egy részét felvonultató bemutató. Tájékoztató a grúziai helyzetről Elhalasztották Sevardnadze NDK-beli útját Prágai beszélgetés irodalomról, társadalmi változásokról ÚJ SZÚ 2 1989. IV. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom