Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-08 / 83. szám, szombat

Hétszáz év után ismét város Néhány évszázados múltat meg­örökítő krónikája van a csaknem négyezer lakost számláló Vel'ky Sa­ris településnek, melybe a kortárs történelemíró egy újabb, igen jelen­tős eseményt jegyezhetett be: több mint 700 esztendő után újból város­sá nyilvánították. Nem jelezték e tör­ténelmi eseményt a sárosi vár mo­zsárágyúi, mint hajdanán a jeles történéseket, de a lakosságot az öröm melengette, amikor az új vá­rosháza nagytermében megrende­zett ünnepségen Stefan Lazar, az SZSZK belügy- és környezetvédel­mi minisztere átadta a városi rangról szóló okmányt. Stanislav Kubánek, immár mint a Vel’ky Őaris-i Városi Nemzeti Bi­zottság elnöke, ünnepi beszédében felidézte a városka több évszázados történelmének eseményeit, fejlődé­sének legfontosabb állomásait, érté­kelte a város jelenét s utalt a telepü­lésfejlesztés távlataira. A település létezéséről szóló, mai napig megmaradt első hiteles okirat 1217-ből származik. Azt is hiteles feljegyzések örökítik meg, hogy Vel’ky Őaris a hajdani Sáros­megye egyik igen fontos települése volt az 1200-1300-as években, erre vezettek a legjelentősebb katonai­kereskedelmi utak a Hernád és a Torysa folyók völgyéből Lengyel­országba és vissza, a Szepességen át le a Zempléni síkságra. Fontos szerepet töltött be az akkori időkben a magyar királyok által 1200 körül felépített sárosi vár, amely tulajdon­képpen a hajdani Sáros-megye ka­tonai és politikai-közigazgatási köz­pontja volt. Ennek köszönheti a tele­pülés, hogy már az 1200-as évek végén szabad királyi várossá nyilvá­nították, később II. Ferdinánd, illetve "II. József uralkodása idején vásár­rendezési jogot is kapott és 1650-től a Torysa folyó hídjának karbantartá­sa címén hídpénz szedésére is feljo­gosították. Már a XVII. században nagyon híres volt a régi sárosi liszt, öt kőmalom működött itt. 1856-ban pe­dig üzembe helyezték a városka gőzmalmát, amely még ma is műkö­dik. Figyelmet érdemel Vel’ky Őaris gazdag politikai múltja, s nem ke­vésbé a városkában már a húszas évek elején fejlődésnek induló kultu­rális és népművelő tevékenység. 1921-ben itt is megalakult a CSKP szervezete. 1920-ban kezdődött az amatőr színjátszás, 1926-ban meg­alakult az a népi zenekar, amely országos versenyeken is szerepelt és 1967-től működik a Őariáan, a külföldön is híres népi együttes. A felszabadulás óta jelentősen Stefan Lazar miniszter átadja a városi rangról szóló okmányt- (Viktor Zamborsky felvétele) megváltozott a városka arculata, az itt élő emberek életmódja, fejlődött anyagi bázisa. Jelenleg több mint 2500 embert foglalkoztatnak a helyi ipari vállalatok és üzemek: a Őaris sörgyár, a gőzmalom, a fajtate­nyésztő állomás, a fémmegmunkáló üzem, a KOGUTEX, a nemrég felé­pült agrokémiai vállalat, az AGRO- ZET és a Zelenina vállalat. Rövide­sen befejezik a város sörgyárának felújítását, korszerűsítését, már az idén 1 millió hektoliter sört termel'. Az üzemekben nemcsak a város, ha­nem a környező községek lakosai közül is sokan dolgoznak. A szocialista építés évei kedvező változásokat hoztak Veíky Őariá la­kosságának anyagi és kulturális éle­tében is. Ennek tudatában folyama­tosan részt vesznek az NF választá­si programjának kidolgozásában és a közösen vállalt fejlesztési felada­tok céltudatos megvalósításában. Lakossági összefogással épült fel a korszerű egészségügyi központ, az új iskola, a ravatalozó, az üzlet- központ, az óvoda és a bölcsőde, az új városháza, a járda- és úthálózat, bővült az üzletek és szolgáltatások hálózata. Az 1986-1990-es évekre szóló választási programban még számos megvalósításra váró feladat szere­pel. Befejezik a gázvezeték lefekte­tését, a jövő évben elkezdik az új művelődési otthon építését, már ké­szül a szolgáltatóház terve, és foly­tatják a vízvezetékhálózat építését. Nem feledkeznek meg a szolgáltatá­sok bővítéséről sem, bár a lakosság jelentős része igénybe veszi a közeli Presov szolgáltató létesítményeit is. Az újból várossá váló Vel ky Őaris további fejlődésére kedvezően hat­nak majd mindazok a megvalósítás­ra váró feladatok, melyek még csu­pán a tervekben szerepelnek. Mint például egy gépipari üzem, a szak­munkásképző iskola felépítése, a városközpont átalakítása stb. Mint eddig, a jövőben is nyilváno­san vitatják meg a városfejlesztés feladatait, s úgy gondoljuk ez fontos biztosítéka annak, hogy Vel'ky Őaris még szebb, korszerűbb szocialista várossá fejlődik. KULIK GELLÉRT A Haldex már megpróbálta... Versenyre kelni - vegyes vállalatok révén Az 1988-as év külkereskedelmi mérlegét értékelve újra elmondhatjuk, hogy megőrizte hagyományos dinamikáját a hazai külkereskedelmi forgalom. A hazai exportban a kooperációs és szakosított termelés részaránya viszonylag növekedett, ami abban nyilvánul meg, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom. Ezzel szemben a legbonyolultabb problémák a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok terén várnak megoldásra. A világpiaci helyzetet erőteljesen befolyásolják a világgazdaságban vég­bemenő változások, amelyek hatására romlott a nyersanyagárak és a kész­termékek ára közötti arány. Ez eléggé kedvezőtlenül érinti a csehszlovák exportot is. Például: a KGST-tagországokra esik a világ fakitermelésének egyharmad része, azonban a késztermékek gyártásának aránya ennél jóval kisebb - elenyésző - 3 százalék! A jövőre nézve azért a hazai vi­szonylatban is nagyon fontos, hogy a nyersfa kivitelét a feldolgozott fa­ipari termékek exportjával kell helyet­tesíteni. S ez a probléma újabb gon­dokkal, feszültségekkel jár. Hiszen köztudott, hogy a gépipar mind­máig nem képes kielégíteni a fafel­dolgozó ipar igényeit. És tovább lép­ve, az a körülmény sem hagyható figyelmen kívül, hogy a hazai gép­ipar a világ gépiparában fellelhető termékskála közel 80 százalékát gyártja. Ez pedig mindenképpen „luxus“. Valójában ezeket a kérdéseket kellene tisztáznunk, s ezeket a prob­lémákat kellene orvosolnunk az új, magasabb szintű együttműködések révén, a közvetlen vállalati kapcso­latok kialakításával és a vegyes vál­lalatok létrehozásával. Hiszen a szakemberek szerint a vegyes vállalatok létrehozásának kérdése nemcsak a csehszlovák, hanem a KGST-tagországok további gaz­dasági fejlődésének is egyik kulcs­kérdése. E tekintetben az első cseh- szlovák-magyar vegyes vállalat Ost- ravában a Haldex. E bányászati vál­lalat fő feladata az Ostrava-Karviná szénvidéken található meddőhá­nyók feldolgozása. S a témát illetően- véleményt mondani talán az egyik legilletékesebb Jirí Lochmann, a Haldex vállalat igazgatója.- Az ön megítélése szerint a ve­gyes vállalatok kérdése miért csak napjainkban került terítékre?-Véleményem szerint ez a kér­dés azért került csak most előtérbe- vagyis azért váratott annyit magá­ra -, mert mint minden új dolog, ez is bizonyos fajta feszültséggel jár. A változó gazdasági körülményeket figyelembe véve, mindez a dolgok­hoz való újszerű viszonyulást, újsze­rű hozzáállást igényel. Valójában a második világháború óta nem volt erre példa hazánkban, s így a közös vállalatok létrehozásának lehetősé­gét sajnos eléggé lassan tudatosí­tottuk. A másik ok a hosszadalmas megvalósítást illetően viszont az, hogy nem voltak tisztázva a közös vállalatok tevékenységét érintő nemzetközi gazdasági és jogi kér­dések.- A közös vállalatok tevékenysé­gét tekintve nem rendelkezünk - és az imént említett okok miatt -, nem is rendelkezhetünk kellő tapasztala­tokkal. Ebből kiindulva a következő kérdés logikusan vetődik fel: Miben jelentkeznek az új vállalkozási for­mának az előnyei?- Ennek a vállalkozásnak az elő­nyei elsősorban abban rejlenek, hogy a partnerek egyike csaknem mindig képes valami újjal előállni, így volt ez a mi esetünkben is, hiszen a magyar fél világszínvonallal mérhető technológiával lépett a vál­lalkozásba. S ha figyelembe vesz- szük, hogy egy-egy korszerű tech­nológiai kifejlesztés mennyire hosz- szadalmas a hazai gyakorlatban, akkor mindenképpen előnyös az ilyen vállalkozás. Természetesen, mivel közös vállalatról van szó, a nyereségből mindkét fél 50-50 százalékban részesedik.- A világ nagy monopóliumai már rég átlépték az országhatárokat. A fejlődést ilyen vonatkozásban nézve - nem vagyunk már túl nagy késésben?- Úgy gondolom, hogy ez min­denképpen lemaradás, hiszen a nagy monopóliumok hatalmas pia­cokat uralnak. így nekünk nagy erő­feszítéseket kell tennünk annak ér­dekében, hogy a külföldi termékek­kel összehasonlítható versenyképes termékeket gyártsunk. Meggyőződé­sem viszont, hogy az ipar számos területén egyre több ilyen vállalko­zás fog megvalósulni, mert ez a fej­lődés útja.- A közös vállalatok létrehozásá­nak kérdése egyformán fontos té­nyezővé lépett elő a KGST-tagor- szágokban, de talán mégis lassúbb ütemben történnek az előkészüle­tek, mint azt a szakemberek elter­vezték. Milyen kilátások vannak egy újabb hasonló vállalat megalapítá­sára?- Idáig nincs tudomásom arról, hogy e területen az Ostrava-Karvi- nái térségben újabb közös vállalatot hoznának létre. Viszont tárgyalások folynak a magyar partner kezdemé­nyezésével az észak-morvaországi barnaszén lelőhelyeket illetően egy hasonló közös vállalat létrehozásá­ról, mint a Haldex. Úgy vélem, az ilyen vállalkozásoknak mindenkép­pen jövője van, hiszen az egyik oldalról, azaz részünkről biztosított a lelőhely és a munkaerő, a másik oldalról, a partner részéről pedig a technológia. Ilyen módon a vállal­kozás mindkét fél számára előnyös. Hogy valóban mennyire előnyösek az ilyen vállalkozások, azt majd megmutatják a közeli évek gazdasági eredményei. De remélhetőleg a két ország gazdasági együttműködésében talán hamarosan feltárják és kiaknázzák azokat az eddig figyelmen kívül hagyott lehetőségeket, amelyek még szorosabb kapcsolatokat tennének lehetővé, s nagyobb lendületet adnának a csehszlovák-magyar külkereskedelem fejlődésé­nek. -s-r A Honvédelmi Szövetség Ústí nad Orlici-i repülőterét választották a mező- gazdasági repülési szolgálat legújabb szervízközpontjáui. A központ kiépí­tése a járáson kívül eső mezőgazdasági üzemekben is segíti a növényter­mesztés további intenzifikálását. Felvételünkön Karéi Dusek a műszerek négyszáz óránkénti ellenőrzését végzi az AN-2 típusú repülőgépen. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ÓTK) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága, jó édesanyát és édesapát, Kar is Erzsébetet és Karis Gyulát Gesztetén (Hostice), akik április 9-én ünnepük 60., ill. 65. születésnapjukat. E szép ünnep alkalmá­ból szívből gratulálunk, további jó erőt, egészséget kívánunk: fiuk: Gyuszi, lányuk: Helénke, me­nyük: Edit, vejük: Pityu, valamint há­rom unokájuk: Robi, Pisti és Csabi. A jókívánságokhoz csatlakoznak ná­szaik és nászasszonyaik Simonyi- Ú-784 ■ 1989. április 8-án ünnepli 70. születés­napját Mészáros László Komáromban (Komárno). A gyönyörű ünnep alkalmából sok sze­retettel köszöntik, to­vábbi jó egészséget, szerencsét és hosszan tartó, békés, bol­dog életet kívánnak: felesége: lánya: Erzsiké, fiai: Laci és Dezső, veje: Karcsi, menyei: Irma és Vali, unokái: Szilvia és Péter, Attila és Dezsike, továbbá Erika és Jarko, Ta­más és Dása, Karcsika és Anka vala­mint a három dédunoka: Martin, Ro­mán és Filip. Ú-866 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a 90. születésnapját ünneplő édesanyát, nagymamát, dédmamát, özv. Kapsa Borbálát. E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk: leánya, veje, menye, unokái és déd­unokái: Katika, Magduska, Pétiké, Lí­via és Zsuzsika, akik csókolják a dé- dikét. Ú-1002 ■ Április 9-én ünnepli 80. születésnapját a drága, jó édesanya, anyós, nagymama és dédmama, özv. NagySándorné Nemesócsán (Zem. Olca). E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk, nagyon sok erőt, egészséget kívá­nunk, hogy még sokáig maradjon szeret­tei körében: fia, menye, lányai, vejei, unokái, uno­kamenyei, unokavejei és déduno­kái. , Ú-1042 ■ Április 8-án ün­nepli 75. születés­napját Bálint Vince Hrobonovóban. E szép ünnep alkal­mából szívből kö­szöntjük, jó egész­séget és hosszú, boldog életet kívá­nunk: szerető felesége, két fia, lánya, me­nyei, veje és öt unokája, akik sokszor csókolják a nagyapát. Ú-1069 ■ Szivünk teljes szeretetével kö­szöntjük a legdrá­gább férjet és édes­apát, . Lelkes Lajost Dióspatonyban m (Orechová Potőh), aki 1989 április 9-én HHHMnnB ünnepli 40. születés­napját. E szép ünnep alkalmából jó egészséget és nyugodt, boldog életet kí­vánunk: szerető felesége: Rozália, lánya: Ró- zsika és a kis Lalika. Ú-1123 ■ 1989. április 9-én ünnepli 80. születés­napját Szerencsés János Gabcíkovóban E szép ünnep alkalmából sok erőt, egész­séget, hosszú életet kívánunk, hogy szí­vének jósága még sokáig melengesse a családot: felesége, fiai, lányai, menyei, vejei és unokái. Ú-1105 ■ Április 9-én ünnepük házasságkötésük 50. évfordulóját drága szüléink, Juhász István és felesége, Juhászné Czető Margit Vékén (Vojka). E szép ünnep alkalmából szívből gratulá- - lünk, sok örömet, jó egészséget, hosszan tartó, boldog, békés életet kívánunk: szerető lányaik, fiaik, menyeik, vejeik és unokáik. Ú-1136 <X*V> MEGEMLÉKEZÉS ■ Az idő múlik, a fáj­dalom megmarad, de a szeretet nem múlik el soha. Bár­merre visz utam, szememben könny, szivemben örök fáj­dalom, mert mindig hiányzik mellőlem a szerető férj, Szóistók István (Ajnácskő - Hajnácka), akinek drága, jó szíve 1988. április 9-én 66 éves korában, váratlanul megszűnt dobogni. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pilla­natot e számomra oly szomorú, első év­fordulón. Drága emlékét és jóságát szí-, vemben őrzöm: fájó szivű özvegye. Ú-824 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága, jó férjre és édesapára, Szmatana Jánosra (Királyrév - Král'ov Brod), aki 10 évvel ezelőtt, 1979. április 8-án távozott el szerettei köréből. Emlékét szí­vünkben örökké őrizzük: szerető felesége, gyermekei és édes­anyja. Ú-1007 ■ Mélységes gyász és örökké tartó fáj­dalom ért bennünket 1988. április 9-én, amikor a kegyetlen halál 52 éves korá­ban hirtelen és vá­ratlanul ragadta ki szerettei köréből a felejthetetlen, drá­ga, jó férjet, édesapát, apóst és nagyapát, Banyát Lajost (Nemesócsa - Zem. Olca). Akik ismerték és még őrzik emlékét, szenteljenek emlékének egy néma pilla­natot ezen a számomra oly szomorú, első évfordulón. Emlékét örökké őrző felesége: Jolán, fia: Lajos, lányai: Kati és Vali, menye: Olga, veje: Tibor, valamint a kisuno- kák. Ú-1075 ■ Fájó szívvel és könnyes szemmel em­lékezem 1989. április 9-én, ill. 10-én drá­ga, jó testvéreimre, Jaros Lászlóra (Krasznahorkaváralja - Kr. Podhradie), valamint Öurán Lászlóné Jaros Annára (Dernő - Drnava), haláluk szomorú első, illetve ötödik évfor­dulóján. Drága emléküket örökké szívé­ben őrzi: bánatos testvérük: Mária, családjá­val. Ú-1133 ÚJ SZÍ 6 1989. IV. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom