Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-26 / 98. szám, szerda

Bűvös határok felé A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE ELÉRHETIK AZ ÖTEZER LITERES TEJTERMELÉSI ÁTLAGOT A Banská Bystricában megjelenő napilap, a Smer rendszeresen is­merteti a Közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági vállalatainak az ál­lattenyésztésben elért termelési eredményeit. A tejtermelési ranglis­tán hosszú hónapok, sőt évek óta az élmezőnyben tanyázik a rimajánosi (Rimavské Janovce) Jánosík Efsz. A mezőgazdasági alaptevékenység egyéb vonatkozásaiban szintén je­leskedő szövetkezet tavaly 806 te­héntől több mint 3,4 millió liter tejet értékesített, s az egy tehénre jutó tejtermelés túlhaladta a 4600 litert. Mivel a szövetkezet nem tartozik a kedvező adottságú gazdaságok közé, ráadásul a területéhez mérten nagy állatsűrűséggel dolgozik, az itteni eredmények elismerést válta­nak ki a kerületben. Borbás Kálmán, a gazdaság állat- tenyésztési ágazatának vezetője így beszélt a tejtermelés fejlesztésében szerzett tapasztalatokról:- Korábban nálunk is gondot oko­zott a tejtermelési feladatok teljesí­tése, a termelés gazdaságosságá­nak növelése. Mivel a környékünkön akkortájt nem akadt követésre méltó példa, a csehországi gazdaságok­ban gyűjtöttem tapasztalatokat. A kollégák megértőek, segítőkészek voltak, s igazán hasznos tanácsok­kal láttak el. A tapasztalatok birtoká­ban itthon a szarvasmarha-tenyész­tés beidegződött, helytelen gyakor­latának átalakítását javasoltam ve­zetőtársaimnak, akik támogatták el­képzeléseimet. A változtatásnak persze voltak buktatói, de vállalnunk kellett a kockázatot. Módszerünk lényege, hogy a vemhes üszőket külön istállókban' nevelik, a teheneket pedig az elsó laktáció után értékelik és a tényle­ges termelékenység alapján te­nyésztési csoportokba sorolják. Ah­hoz, hogy az egyes tenyésztési cso­portokból a maximumot tudják „ki­hozni“, sok takarmányra van szük­ségük, s talán még ennél is lényege­sebb a minőség. Az erőtakarmányt a teljesítménynek megfelelően ada­golják. Az állandó megfigyelés, a követ­kezetes kiválasztás természetesen többletmunkával jár, de ez semmi­képpen nem kárba veszett idő vagy elpocsékolt energia. A gondozónak és a gazdaságnak egyaránt megéri a fáradozást. A frissfejős teheneknél ma már nem számít ritkaságnak a 30-35 literes tejtermelés. Ilyenkor természetesen már nem csak reggel és este, de délben is fejnek és etetnek. Ez is pluszmunkával jár, mégsem kell győzködniük, az állat- gondozók teszik a dolgukat anélkül is. Elvégre anyagilag érdekeltek a lehető legjobb eredmény eléré­sében. Az ágazatvezető nem felejtette el hangsúlyozni, hogy a tenyészmun- kára nagy gondot fordítanak. A ke­resztezett tehénállomány felújításá­ról rendszeresen gondoskodnak, az évi átlagban 3800 liternél kevesebb Videózás - színvonalasan Szolgáltatás közületeknek és egyéneknek A közelmúltban a bratislavai ruzi- novi művelődési házban Gálán Gé­za bemutatta YHS-Super videotech­nikai felszerelését, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés. Mi viszont az iránt érdeklődtünk, honnan az ötlet az újdonságszámba menő szolgáltatás nyújtására.- Nem ötletszerűen érdekelt a vi­deózás. Prágában 1974-ben végez­tem el a Színművészeti Akadémián a rendező-dramaturg szakot és a színház mellett a film is egyre jobban vonzott. Próbálkoztam a te­levízióban is: készítettem egy Petőfi életéről szóló filmet ,,Som Petőfi“ '(Petőfi vagyok) címmel, amelyet az országos adásban mutattak be. Már a főiskolán is komolyan fog­lalkoztatta a videó, ezzel kapcsolat­ban írta a szakdolgozatát. A gyakor­latban 1984-ben vált számára elér­hetővé: ekkor vette meg az első kamerát.- Megpróbálom megvalósítani azt, amit egy nagyvállalatnál nem biztos, hogy lehet. A színházzal az a közös ebben a szakmában, hogy emberek között vagyok, a közönség elismerése, a taps ugyan nem olyan mint a nézőtérről, de a felvételek lejátszásakor mindenképp élmény a megrendelő elégedettsége. S egyébként a színháznak sem aka­rok teljesen hátat fordítani. A videózás kezdete nem volt szá­mára könnyű. - Másfél évig kellett kilincselnem, amíg megkaptam az engedélyt. Akkoriban még nem ment zökkenőmentesen az ilyesmi. Mostanság viszont a nemzeti bizott­ságok minden nagyobb nehézség nélkül kiadják az engedélyt az ilyen szolgáltatások végzésére. Azt is mondhatnám, különösebb körülte­kintés, igény nélkül. S aki videoka­merát vásárol, azt hiszi, már tökéle­tes felvételeket is tud készíteni. A vi­deózással is úgy van, mint a többi szakmával: sokféleképpen lehet csi­nálni. Jól, közepesen, sót félvállról is. De itt a tudás mellett igen fontos szerepe van a megfelelő műszaki felszereltségnek is. Sok ,,szaktárs“ megelégszik a legolcsóbb kamerá­val, s a műszaki dolgokhoz nem értő emberek a kevésbé színvonalas munkát is elfogadják. A bemutatóval nekem az volt a célom, hogy össze­hasonlítási alapot adjak a megren­delőknek, és lehetőség nyíljon a széles közönségnek arra, hogy megismerkedjen a jelenlegi legjobb technikával. S hogy mi mindenre alkalmas a videó? A lakosságnak nyújtott szolgátatások közül a legtöbben a családi ünnepségek megörökíté­sét kérik. Esküvők, lakodalmak ke­rülnek szalagra, hogy hónapok, évek múlva visszapergethessék az eseményeket. Vannak előretekintők is: olyanok, akik még ugyan nem rendelkeznek videomagnóval, de távlatilag számolnak a megvásárlá­sával, ők a feljátszott kazettát teszik el egyelőre emlékbe.- A családi események megörö­kítésén kívül közületeknek is gyak­ran dolgozom. A nemzeti bizottság megrendelésére készítettem felvé­telt hivatalos személyiségek, leg­utóbb például Mitterrand francia el­nök bratislavai látogatásáról, doku­mentumfilmet Vágfarkasdról (Vlöany) és Légről (Lehnice). A Du- naszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizottság és a Nép­művelési Intézet kérésére a járás új létesítményeit örökítettem meg. Egészségügyi ismeretterjesztő fil­met is készítettem, Nyitrán (Nitra) egy tűzoltógyakorlatot vettem sza­lagra, az Éltető Föld kiállításra pedig egy bemutatófilmet készítettem, amely iránt az NSZK-beli és japán gyártók is érdeklődtek. DEÁK TERÉZ tejet adó teheneket kiselejtezik. A kedvező növénytermesztési ered­mények ellenére komoly gondot okoz a kielégítő takarmánykészlet megteremtése. Főleg a fehérjében gazdag eleségből van kevés, ezért az idén nagyobb területen lóbabot termesztenek. A növénytermesztési ágazat ha­tékony segítsége nélkül aligha tud­nának az állattenyésztésben jó eredményeket elérni. Éppen ezért igyekeztek megteremteni a két ága­zat közötti összhangot, ami új távla­tokat nyitott a szarvasmarha-te­nyésztés fejlődése előtt. Vagyis nem a véletlen műve, hogy a tejtermelés az egyik fő bevételi és nyereségfor­rásuk. Konkrétan a múlt évben 13 millió 249 ezer korona bevételük volt a tejtermelésből. Javult a minő­ség is, hiszen az első osztályban értékesített tej aránya már megha­ladta a 73 százalékot. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy nyereségessé vált ez a termelési ágazat. A 3,67 korona önköltséggel termelt tejet egy fillér híján 3,80 koronáért tudták eladni.- Nálunk bevált a brigádrendsze­rű munkaszervezés és javadalma­zás - említette az ágazat vezetője. - Igaz, kezdetben nem mindenki lelkesedett érte. Érhető módon a legjobban kereső fejők és állat- gondozók idegenkedtek az új mód­szer bevezetésétől, hiszen az meg­fosztotta őket bizonyos előjogaiktól. Egyebek között arra gondolok, hogy rendszerint a legjobb fejőkre bíztuk a legjobb teheneket. A brigádrend­szer bevezetésével mindez meg­szűnt. Néhány hónap elteltével azonban mindenki belátta, hogy az adott helyzetben a legjobb, leg­igazságosabb ösztönzési rendszert alkalmaztuk. Ezt igazolta, hogy a jó munkát végzők keresete nem csök­kent, hanem emelkedett. A dolgozók azt is tapasztalhatták, hogy a kollektív munka nem zárja ki az egyéni felelősséget. Egy-egy csoportban három fejő és két etető dolgozik. A feladatok sikeres teljesí­tésének egyik alapfeltétele, hogy a csoportok tagjai kölcsönösen ellenőrzik és segítik egymást a mun­kában. A terveket s a jövőt illetően szin­tén derűlátó a szakember. Vélemé­nye szerint, a nyugat-európai far­mergazdaságok eredményei a mi feltételeink között is elérhetők. Úgy számítja, hogy az istállók korszerű­sítésével a takarmányozás és a te- nyészmunka minőségi javításával már jövőre elérhetik az ötezer literes tejtermelést. Az újabb csúcsok, az újabb bűvös határok elérése pedig már a kilencvenes esztendők feí- adata lesz Rimajánosiban. HACSI ATTILA A Protivíni Erdőgazda­ság dolgozói 32 ezei hektárnyi területen gaz­dálkodnak. Faiskolájuk­ban az idei évre 1,3 millió lucfenyő- és 630 ezer er- deifenyő-csemetét ne­veltek ki. A felvételen La­dislav Misek és Jirí Pro- cházka mérnök a há­roméves fenyőcsemeték között. (Jaroslav Sybek felvétele - ŐTK) APROHIRDETES KÖSZÖNTŐ ■ 1989. április 26-án ünnepük házasság- kötésük 20. évfordulóját szüléink, Antal László és Antal Ilona Paláston (Plástóvce). E szép ünnep alkalmából erőt, egészsé­get és még nagyon hosszú, boldog életet kívánnak: fiaik: Norbi és Lacika, valamint lányuk: Szilvia és vejük: László. Ú-1131 ■ 1989. április 26- án ünnepli 65. szüle­tésnapját a drága, jó édesanya és nagy­mama, Bogdány Vilma Bacsfán (Báö). E szép ünnep alkal­mából hosszú, bol­dog életet, jó erőt, egészséget kívánunk: fiai: Laci, Feri, Gábor, menyei: Eszti, Gabi, Ivana és unokái: Lacika, Pétiké, Andrea, Anita, Gáborka, akik sokszor csókolják a drága nagymamát. Ú-1197 El KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek és mindazoknak, akik 1989. február 9- én elkísérték utolsó útjára a gelléri (Holia- • re) temetőbe drága halottunkat, Tóth Kálmánt. Köszönetét mondunk a sok virágért, ko­szorúkért. Emlékét, jóságát és szeretetét kegyelettel őrzi: a gyászoló család. Ú-1317 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek és mindazoknak, akik 1989. április 5-én elkí­sérték utolsó útjára az édesanyát, nagy­mamát, dédmamát, özv. Pocsai Gézánét a gortvapusztai temetőbe. Külön köszö­netét mondunk a sok virágért, koszorúért, őszinte részvétnyilvánításokért, melyek­kel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-1338 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek, szom­szédnak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára szeretett édesanyánkat, özv. Sméja Rozáliát a füssi (Trávnik) temetőbe, 1989. április 4-én. Köszönjük a virágadományokat, részvétnyilvánítást, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Hálásan köszönjük továbbá MUDr. Pásztor Lász­lónak, a csicsói (Ciőov) körzeti orvosnak az áldozatkész és példás gondoskodást. Két lánya és fia. Ú-1339 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1989. április 3-án elkí­sérték utolsó útjára a dióspatonyi (Ore- chová Potőfí) temetőbe a szerető testvért, édesanyát, nagymamát, dédnagymamát, özv. Nagy Péterné Szabó Júliát, akit a kegyetlen halál 88. életévében ragadott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk a búcsúbeszédért, valamint a sok virágért és koszorúkért. Emlékét, jóságát és szeretetét kegyelettel őrzi: a gyászoló család. Ú-1349 MEGEMLEKEZÉS ■ 1989. április 26- án telt el öt év azóta, hogy eltávozott sze­rettei köréből Nagyné Zelinka Ilona Tejfalu (Mliecno). Akik ismerték és szerették, gondolja­nak rá ezen a szo­morú évfordulón. Emlékét örökké őrzik: szülei, testvérei és két kis árvája. Ú-1191 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! Egy levél nyomában Rossz cipőben járunk...?! „A mai világban, úgy vélem, már nem történhetett volna az meg, ami­ben részem volt“ - írja levelében a jelenleg gyermekgondozási sza­badságon lévő Kocsis Irén érsekúj­vári (Nővé Zámky) olvasónk, aki arra kért, illetve biztatott minket, hogy közöljük kérését, amelynek nem ő az egyetlen károsultja. Hanem többek között a szintén gyermek­gondozásin levő barátnője is, akivel bedolgozó munkát vállalt az Augusztus 29-e Cipőgyár 10-es üzemének kolárovói részlegén. „A gyermekgondozási segélyt már nem kapom, ezért kapva kap­tam barátnőm ajánlatán, hogy varr­junk - kézzel - cipőfelső részeket. Kedvünket az sem szegte, hogy az anyagért naponta kellett bejárni a kolárovói üzembe, ami oda-vissza 35 kilométer. A megegyezés ugyan­is így szólt: egy pár cipő megválá­sáért 7 korona 10 fillért kapunk, plusz (ha nincs selejt) 20 koronát 10 párért. Bár a bőr kemény volt, s az ujjaink - főleg kezdetben - jócskán bedagadtak, szorgalmasan dolgoz­tunk, naponta 7-8 órát, vagy talán többet is. A fizetéskor azonban meg­lepődve tapasztaltuk, hogy a januári munkáért prémiumot nem kaptunk. (Olvasónk kifogásolja, hogy erre senkitől sem kapott magyarázatot.) Igaz, megvolt páronként a 7,10. Pré­miumot azonban februárban sem kaptunk. Sőt, mostanra már a ígért összeg is 4,30-ra zsugorodott. Elő­zetes megegyezés és tájékoztatás nélkül. A miértre mostanáig senkitől sem kaptunk kielégítő választ. Ne­tán csődbe jutott az üzem? Ha fizet­ni nem tudnak, ne alkalmazzanak bedolgozókat! Februárban 80 pár cipőfelsőrészt varrtam meg. A kapott pénzből le­vontam az útiköltséget, s arra döb­bentem, hogy a megmaradt pénzen egy pár cipőt sem tudok venni...“ Ennyit panaszosunk leveléből, mellyel elsőként Makács Máriát, a kolárovói részleg vezetőjét keres­tük meg. Az üzemrészleg vezetője tudott arról, hogy néhány alkalmi munkás levéllel akart szerkesztőségünkhöz fordulni. Nem kifogásolta azt sem, hogy a panasszal lapunk hasábjain is foglalkozzunk. Elvégre az ígért pénz valóban 7 korona 10 fillér volt (prémiummal együtt), és őt is csak a fizetéskor tájékoztatták a komáro­mi (Komárno) felettesei arról, hogy a februári munkát másként számol­ják el. Többször elismétli, hogy az üggyel kapcsolatban bővebben a komáromi üzem igazgatója, illetve a varroda főmestere tájékoztathat. A 4,30-as darabbért tudomása sze­rint a bőr rossz minősége miatt emelték meg januárban. S bár a hi­vatalos álláspont szerint februárban már jobb volt az anyag minősége, véleménye szerint semmivel sem volt vékonyabb vagy puhább, mint januárban. Az „utólagos módosítás“ nem­csak az alkalmi munkát vállalók kö­zött keltett nagy felháborodást, ha­nem a részleg állandó dolgozói kö­zött is, akik szintén vállaltak a moka­szinfelsőrészből. S főleg azok köve­telték az ésszerű magyarázatot, akik a hétvégeket is varrással töltötték, illetve a családtagokat is bevonták a munkába. (Volt, aki 2 ezer koroná­val kapott a vártnál kevesebbet.) Azt az állítást, hogy más részlegek ve­zetői, dolgozói is csak utólag - a fi­zetéskor - szereztek tudomást a módosításról, nem tudtuk ellen­őrizni. Néhány komáromi asszonytól azonban azt hallottuk: még így is megéri, így is lehet rajta keresni... Attila Maros, az üzem igazgatója, Juraj Prachár termelésvezető, vala­mint Mária Godorová, a komáromi varroda vezetője nem ért egyet az utólagos módosítás kifejezéssel. Hi­szen a darabbér januárban és febru­árban is 4 korona 30 fillér volt. A ki­tűzött prémium is mindkét hónapban az alapösszeg 30 százalékát tette ki, amit a dolgozók akkor kapnak meg maradéktalanul, ha mind a minősé­gi, mind a mennyiségi követelmé­nyeket teljesítik. ( A kolárovói üzem­részleg állandó és alkalmi dolgozói­nak két százalékkal csökkentették a prémiumukat februárban, a minő­ség miatt.) Az üzem vezetősége a bőr keménységével és rugalmat­lanságával magyarázta, hogy ja­nuárban többet fizettek páronként. Reklamálták ugyanis az alapanyag minőségét a bőrfelvásárló és -érté­kesítő vállalatnál, amely aztán több­ezer koronát volt kénytelen visszaté­ríteni. Az igazgató hangsúlyozza: nem volt semmilyen jogi alapja an­nak, hogy a reklamációból visszaka­pott pénzt elosztják. Azzal, hogy januárban mégis 1 korona 40 fillér többletet fizettek páronként hozzá, a dolgozók figyelmét szerették volna felhívni az új kereseti lehetőségre, illetve érdekeltté tenni őket a felada­tok teljesítésében. Mivel februárban már vékonyabb és puhább volt a bőr, már nem állt rendelkezésünk­re ilyen különleges pénzforrás - mondotta a termelésvezető. A magyarázat ugye kézenfekvő és logikus? Nem tudom azonban, hogy mennyire elégíti ki azokat a pa­naszosokat, akik csak általunk sze­reztek tudomást a miértekről. Min­denesetre kár, hogy a magyarázatra csak most és ilyen körülmények kö­zött került sor. S bár, állítólag, az üzemrészleg vezetőjének kellett vol­na érdeklődnie, vajon nem változ- tak-e meg időközben a körülmé­nyek, a munkafeltételek, a normák stb., nem értek egyet a felelősség­nek egyértelműen a részlegvezetők­re való átruházásával. Elvégre ja­nuárban és februárban is ugyanazt a mintát varrták (még a bőr színe sem változott), s ilyen jellegű „vál­toztatásokra“ eddig nemigen került sor. GÁGYOR ALÍZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom