Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-24 / 96. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1989. IV. 24. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről 1989 első negyedévében A népgazdaság az idei év első ne­gyedévében az előző időszakban tapasz­talt alapvető irányzatok szerint fejlődött. Tovább növekedett a személyi és a társa­dalmi fogyasztás, növekedtek a lakosság reáljövedelmei. A fő termelési ágazatok­ban csökkent az anyagi források termelé­si dinamikája, több ágazatban továbbra sem alakult ki megfelelő összhang a ter­melés szerkezeti összetétele és a társa­dalom szükségletei között. A vállalatok egészében véve teljesítet­ték gazdasági terveiket, az állami terv feladatainak azonban nem tettek teljes mértékben eleget. Javulás következett be a termelési költségek csökkentésében és a szervezetek nyereségképzésében. A termelési költségek összetételében csökkent az anyagi, a bér- és az egyéb személyi költségek, s megnövekedett a pénzügyi költségek részaránya. A bér­költségek részarányának csökkenését részben az iparí és építőipari dolgozók létszámának csökkenése, részben pedig a munkatermelékenység növekedése tet­te lehetővé ezekben az ágazatokban. A termelői fogyasztás csökkenése kedve­zően hatott a nemzeti jövedelem növeke­désére, amely csekély mértékben meg­haladta a tervben előirányzott szintet. Az elmúlt évben kialakult kedvezőtlen helyzethez viszonyítva tovább romlottak a szállítói megrendelői kapcsolatok, fő­leg a termelés nyers- és alapanyagokkal való ellátásában. Egyes vállalatoknak azonban értékesítési nehézségeik vannak. A belső piacon tovább folytatódnak az elmúlt évi irányzatok. Mérséklődött a kis­kereskedelmi forgalom dinamikája, de mégmindig magasabb a tervben elő­irányzott szintnél. A fogyasztói kereslet kielégítésében továbbra is hiányosságok vannak. Ez elsősorban az ipari árucikkek­re vonatkozik, mind a tartós fogyasztási cikkekre, mind pedig többféle mindennapi közszükségleti árufajtára. A kereslet a termékminőség szempontjából sem volt kielégítve, főleg az olcsóbb árucikkekből volt hiány a belkereskedelmi ellátásban. A lakossági bevételek és kiadások arány­lag gyorsabb ütemben növekedtek, s a piaci feszültségeket a takarékossági hajlam csökkenése is növelte. * * * Az idén a gazdasági mechanizmus át­alakítása keretében további intézkedé­sekre került sor. Megváltoztak a vállalatok befizetési kötelezettségei, a külkereske­delemben sor került a devizanormatívu- mok bevezetésére, érvénybe léptek az új nagykereskedelmi és felvásárlási árak, valamint egyes új jogi normák. Április 1-jén már 1550 újonnan létesí­tett állami vállalat működött, összesen 3,4 millió dolgozóval. A mezőgazdasági és a belkeresledelmi szervezetek az új alap­elvek szerint kezdtek dolgozni. Az árakkal és a szervezési kérdések­kel kapcsolatos változások nem szerepel­nek teljes mértékben a terv teljesítésére vonatkozó adatokban, ami kihatással van a szervezetek által felterjesztett adatok minőségére, s megnehezíti az értékelést. A központilag tervezett iparban 3,9 százalékkal nőtt a szervezetek saját ter­melési értéke. A vállalatok 103,9 száza­lékra teljesítették gazdasági terveiket, mi­közben 188 vállalat, az összes vállalatok 16,9 százaléka (az elmúlt évben 14,7 százaléka) elmaradt a terv teljesítésében. A termelési költségek fejlődésében enyhe javulás következett be. A teljesít­ményekre számított fajlagos költségek körülbelül egy ponttal csökkentek. Főleg az anyag- és a bérköltségek voltak kiseb­bek, miközben a pénzügyi költségek megnövekedtek. A költségek csökkenése kedvezően hatott a nyereségképzésre. Ennek ellenére a vállalatoknak körülbelül az ötödrésze veszteséggel gazdálkodott, ami az elmúlt évi szintnek felel meg. A fizetésképtelenség szintje, melynek az okai főleg a készletek kedvezőtlen fejlő­désében rejlenek, az elmúlt év első ne­gyedévében kimutatott 33 milliárd koro­náról 25,6 milliárd koronára csökkent. Az ipari termelés értéke 1,2 százalék­kal növekedett, az átlagos napi termelés növekedése azonban csak 0,4 százalékot ért el. A gazdasági tervek összesített túlteljesítése mellett a vállalatok 28 szá­zaléka nem teljesítette a bruttó termelés­ben előirányzott feladatokat, 16 százalé­kuk pedig az árutermelési terv teljesítésé­ben maradt el. A tervet nem teljesítő vállalatoknál a bruttó termelésben 2,5 milliárd korona, az árutermelésben 1,4 milliárd korona értékű hiány keletkezett. Az ipari termelés lassúbb dinamikáját részben az idézte elő, hogy csökkent a termelés az energia- és nyersanyagigé­nyes ágazatokban. A terv előirányzatával összhangban a barnaszén jövesztése 5,8 százalékkal, a hőerőművek áramtermelé­se 1,9 százalékkal, a vaskohászati terme­lés pedig 2 százalékkal csökkent. Ugyan­akkor tovább nőtt az atomerőművek telje­sítménye, s részarányuk a villamosener­gia termelésében 26,8 százalékot ért el. A termelés legnagyobb mértékben a fel­dolgozóipari ágazatokban, főleg az üveg-, a porcelán- és a kerámiaiparban, a ruha­iparban, az elektortechnikai iparban, a gumi-, a műanyag-, a textil- és a fafel­dolgozó iparban növekedett. Növekedett a belkereskedelmi áru- szállítás, valamint a nem szocialista or­szágokba irányuló kivitel mértéke. A terv előirányzatával összhangban mérséklő­dött a szocialista országokba irányuló kivitel, valamint a beruházási szállítások mértéke. Fokozódnak a problémák a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Az átalakítás céljaival ellentétben erőseb­bé vált a vállalatok szállítói pozíciója. Az első negyedévben a nagykereske­delmi árak komplex rendezése következ­tében az ipari nagykereskedelmi árindex 0,7 százalékkal csökkent. A nagykeres­kedelmi árak a vegyipari ágazatokban 18,3 százalékkal, a vaskohászatban 9,4 százalékkal, a színesfémkohászatban 6,8 százalékkal, a elektrotechnikai iparban 12,4, a fafeldolgozó iparban pedig 8,,9 százalékkal csökkentek. Az alapvető mutatók fejlődése a kiemelt ágazatokban Saját termelési érték Bruttó termelés Bruttó Dolgozók Munkaterme- a gazd. terv Index a gazd. terv termelés létszáma lékenység teljesítése 1989/88 teljesítése Index Index Index százalékban százalékban 1989/88 1989/88 1989/88 103.9 103,9 100,9 101,2 99,8 104,0 100,1 102,0 99,8 98,4 100,2 101,7 109.5 114,5 95,8 100,0 HH,1 113,2 103.9 103,3 101,0 98,8 99,3 104,0 101.6 101,5 99,7 100,5 99,8 101,7 101.0 98,& 100,» 100,4 99,5 100,4 102.7 100,1 99,8 98,7 99,6 100,4 100.7 109,8 98,3 105,2 100,4 109,1 104.7 101,2 101,2 100,9 100,1 01,2 104,5 107,4 101,7 104,1 99,8 107,6 102.8 104,8 101,5 106,8 100,3 1M£ 10*7 107,9 101,5 103,8 99,5 106,4 108.9 114,7 103,0 106,5 96,8 118,1 105.1 106,3 102,2 102,4 101,0 105,3 105,0 105,3 96,5 100,2 99,7 105,6 103.7 104,4 102,8 102,1 99,5 104,9 102.7 108,5 100,7 102,4 99,3 109,2 Központilag tervezett Ipar ebből: Szénjö vesztés Hó- és áramtermelés Kohászat és ércbányászat Gépipar összesen eMéfc nehézgépipar általános gépipar elektrotechnikai Ipar, Vegyipar Könnyűipar összesen ebből: üveg*, kerámia- és porceián- ipar textilipar ruhaipar böf- és cipőipar nyomdaipar Épitöanyag-tpar FafWdolgoóé ipar 1989 első negyedévében egy munkanappal tötyb volt, mint az elmúlt év első negyedévében A mezőgazdasági termelésben tovább folytatódnak az elmúlt évben tapasztalt kedvező irányzatok. Az állattenyésztésben tovább fokozó­dott a gazdasági állatok termelékenysé­ge. Az átlagos napi tejhozam 9,90 literre nőtt (az elmúlt év első negyedévében 9,35 liter volt), a tojók negyedévi átlagos tojáshozama a tavalyi 66,2 darabbal szemben 67,4 darabot ért ei. Jobb ered­ményeket sikerült elérni a súlygyarapo­dásban is a marha- és a sertéshizla- lásnál. A termelékenység kedvező fejlődése lehetővé tette az állati termékek felvásár­lási időtervének túlteljesítését. Az élelmi­szerek iránti kereslet jobb kielégítését a lakosság húsból és tojásból való önellá­tásának fokozódása is elősegítette. A há­zi sertésvágás mértéke csaknem 25 szá­zalékkal nőtt, ami élősúlyban számítva több mint 12 ezer tonna húsnak felel meg. Az állati termékek felvásárlása az 1. negyedévben Valóság Mértékegység 1989 1988 Vágóállatok összesen (baromfi nélkül) ezer t. élősúly 410 394 ebből: vágómarha ezert élősúly 182 189 vágóborjú ezer t. élősúly 2 3 vágósertés ezer t élősúly 223 205 Vágóbaromfi ezer t. élősúly 61 58 Tej millió liter 1423 1351 Tojás millió darab 744 748 Időterv Részarány teljesítése az évi Vágóállatok összesen Index 1989/88 százalékban tervből (baromfi nélkül) 103,2 106,3 25,1 ebből: vágómarha 97,3 107,3 24,8. vágóborjú 74,4 92,6 9,6 vágósertés 109,1 105,6 26,0 Vágóbaromfi . 105,3 105,6 24,6 Tej 105,3 105,8 23,1 Tojás 99,5 104,9 25,1 a Csehszlovák Állami Vasutak 45,6, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 52,7, a folyami közlekedés pedig 1,7 százalékos arányban vette ki részét. A személyszállítást továbbra is az uta­zási kultúra hiányosságai jellemezték. A közlekedési eszközök menetrend sze­rinti forgalmában viszont javulás tapasz­talható. A gyorsvonatok hazai forgalmát előirányzó grafikont az első negyedévben 95,3 százalékra sikerült teljesíteni, ami 9,2 ponttal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. E tekintetben javulás történt a munkásvonatok közlekedésében is. 1989. március 15-től 111 vasútállo­másra terjesztették ki az automatizált helyjegyárusítást (ARES). Ez év február végéig 18,5 ezer új lakástelefont helyeztek üzembe, ami az évi terv 38,6 százaléka. A telefonállomá­sok száma így összesen 1 504 400-ra emelkedett. Bővült a gyorsvonattal lebo­nyolított postaszolgáltatás a CSSZSZK további 14 városában. A posta új fizetési szolgáltatást veze­tett be, amely csekkutalvány segítségével lehetővé teszi készpénz kiváltását bár­mely postahivatalban. A külkereskedelemben az állami terv­nek megfelelően csökkent a kivitel a szo­cialista országokba (index 98,4) és a mér­sékelt növekedéssel számoló tervvel el­lentétben 0,5 százalékkal csökkent a be­hozatal. A nem szocialista országokkal folyta­tott kereskedelemben 12,3 százalékkal növekedett a kivitel. Ezen a téren a fejlett kapitalista országok folytatódó konjunktú­ra hatására - amely kedvező eladási árakat teremt főleg a nyersanyag és más anyagok kiviteléhez - hasonlóak az ered­mények, mint a múlt évben voltak. Csök­kent a gépipari termékek kivitele, ez a kie­sés az energia- és anyagigényes vegy­ipari, valamint kohóipari termékekkel, to­vábbá a villamos energia exporttal lett pótolva. A nem szocialista országokból 4,9 százalékkal csökkent a behozatal. Március végéig az évi kiviteli tervet 24.4 százalékra sikerült teljesíteni, a szo­cialista országokba 24,1 százalékra, a nem szocialista országokba 24,8 száza­lékra. Az évi behozatali tervet 20,7 száza­lékra, a szocialista országokból 21,9 szá­zalékra, a nem szocialista országokból 18.5 százalékra. Folytatódott a vállalatok alapítása kül­földi tőke közreműködésével. Újonnan lé­tesített vállalatok: POZIMOS, BIOINTER, ELLAB, AUTOTOUR, TATRACOOP, IN- TERTOUR, AQACOOP. A CSSZSZK- ban összesen 24 ilyen vállalat jött létre. Az életszínvonal fejlődésében a tavalyi irányzatok folytatódtak, miközben a la­kosság jövedelmének dinamikus növeke­dése mellett a választók, a minőség és a szolgáltatások színvonala szempontjá­ból nem voltak megfelelően kielégítve az igények. A lakosság nomináljövedelme 2,5 szá­zalékkal lett nagyobb, dinamikája - főleg a szociális jövedelem növekedése hatá­sára - a tervnek megfelelően alakult. A dolgozók havi átlagkeresete az iparban mintegy 3100 korona, az építőiparban 3110 korona volt. A bérek fejlődését az év elején nagymértékben befolyásolta a dol­gozók influenza okozta munkaképtelen­sége. Emiatt nőtt a kifizetett betegbiztosí­tási járadék összege. A lakosság kiadásai 4,5 százalékkal, takarékbetétjeik 12,5 milliárd koronával növekedtek, és ez utóbbiak elérték a 269,6 milliárd koronát. A takarékosko­dás mértéke csökkent, viszont megnőtt a lakosság készpénzkészlete. Az áruk és a szolgáltatások kiskeres­kedelmi árának növekedési indexe 1,1 százalék, a közétkeztetésé 1,7 százalék. A kínálat továbbra is a magasabb árfekvés felé közelít. A választék felújítá­sával megnövekedett a fogyasztási cik­kek kiskereskedelmi ám, például a felső­ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a kötött- ruháké 1,6 százalékkal, a kötött fehérne­műké 1,4 százalékkal, a harisnyaféléké 1.8 százalékkal, a szőnyegeké 0,8 száza­lékkal, a bőrlábbeliké 4,6 százalékkal, a textil és a többi cipőféléké 3,6 százalék­kal, a bőrből és más anyagból készült díszműáruké 4,3 százalékkal, az üveg, porcelán és kerámiatermékeké 13 száza­lékkal. Ezzel szemben 1,9 százalékkal csökkent a selyemszövetek, 1,3 száza­lékkal a fehérnemű, 1 százalékkal a la­kásszövetek és padlóburkoló anyagok, 1.8 százalékkal a műbőrcipők árindexe. A fő kereskedelmi hálózatokban a fo­lyóárakon 4 százalékkal megnövekedett és 63,1 milliárd koronát ért el a kiskeres­kedelmi forgalom. A kiskereskedelmi áru­forgalom gazdasági tervét a vállalatok egészében 103,3 százalékra teljesítették, de negyed részük (93) nem teljesítette. A mezőgazdasági szervezetek 6 millió 765 ezer hektárnyi mezőgazdasági föld­területen gazdálkodnak, ez 13 ezer hek­tárral (0,2 százalékkal) kevesebb, mintáz elmúlt évben. Ebből a szántóterület 4 mil­lió 752 ezer hektár, ez 14 ezer hektárral (0,3 százalékkal) kevesebb. A termőtalaj csökkenése nagyobb arányú, mint az el­múlt években. Az építőiparban a feladatok teljesíté­sét továbbra is jelentős egyenetlenség jellemezte. Munkája során több építőipari vállalat nem használta ki kellő előnyszer­zésre és a költségek csökkentésére a kedvező időjárás kínálta lehetőségeket. Az építőipar saját dolgozói 19,4 milliárd korona értékű munkát végeztek, ami 0,3 százalékkal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Az elért módosított sa­ját termelési érték 8 milliárd korona, ez pedig 1,6 százalékkal több. Az építőipari munkákra vonatkozó gazdasági tervét nem teljesítette a vállala­tok 22,5 százaléka (a tavalyi év azonos időszakában a vállalatok 17 százaléka). Némely vállalatban elégtelen a terme­lési folyamat szervezése és irányítása, hiányosságok vannak az elvégzett munka minőségét illetően és az anyaggazdálko­dásban. Csak fokozatosan valósult meg az építőipari kapacitások szerkezeti áta­lakítása, amelyek emiatt képtelenek kellő mértékben kielégíteni a velük szemben támasztott igényeket. Az építőipari válla­latok tevékenységét befolyásolják az anyagi-műszaki ellátásban tapasztalható gondok is. Mérsékelt javulás állt be az építőipari vállalatok pénzügyi gazdálkodásában. Fi­gyelembe véve a múlt év azonos idősza­kát, az összköltségek és az elvégzett munkára fordított anyagköltségek csök­kentek, de még mindig nagyobbak, mint amennyit az idei terv feltételez. A vállala­tok egyötöde - tehát kevesebb, mint a múlt évben - veszteséges. Az építőipari vállalatok dolgozóinak a száma 524 ezer, azaz 7800-zal (1,5 százalékkal) csökkent. Még nagyobb mértékben, 2,4 százalékkal csökkent az építőipari munkások száma. Az építőipari vállalatok dolgozóinak fejeztek be, vagyis több mint kétszer any- nyit, mint a múlt év azonos időszakában. E lakások jelentős hányadát azonban már tavaly kellett volna átadniuk, amikor a ter­vek összesen 12170 lakás befejezését irányozták elő. Az idei lakásépítési évi tervet csak 9,8 százalékra teljesítették, tehát a lakások átadása továbbra sem folyamatos. A szállítmányozó vállalatok 151,8 mil­lió tonna terhet fuvaroztak, ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 2,7 százalékos csökkenést jelent. A szállít­mányozási feladatok teljesítéséből A kiskereskedelmi forgalom fejlődése az I. negyedévben Valóság a gazdasági millió index terv teljesítése koronában 1989/88 százalékban fő kereskedelmi ágazatok összesen 63,072 104,0 103,3 ebből a CSSZK és az SZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumai 39,519 105,3 103,9 fogyasztási szövetkezetek 18,068 103,2 102,7 vendéglátóipari egységek 4,232 99,7 100,0 Nem volt kielégítve a kereslet sok elektronikai, bútor, textil és ruházati cikk­ből, cipóból, bőrdíszmúáruból, egészség- ügyi cikkekből és építőanyagból. Minde­mellett sok áruféléből több került a piacra: így például 84 ezer színes televíziókészü­lék (index 149,2) és 43,6 ezer darab mélyhűtő (index 121,8). A Mototechna boltjaiban 26,1 ezer személygépkocsit adtak el (Index 93,6). A lakosság élelmiszerellátása egészé­ben folyamatos vplt és a fogyasztói keres­let mérsékelten csökkent az élelmiszerek iránt. A kedvező időjárásnak köszönhető­en jobb volt az ellátás hajtatott zöldségfé­lékből, mint a múlt óv hasonló idősza­kában. Nagyobb lett a szolgáltatások köre és megnövekedett a szolgáltatói tevékeny­ség teljesítménye. Megteremtődtek a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások új for­mái számára a feltételek, főleg kis terme­lőszövetkezetek alakultak és tovább nőtt a nemzeti bizottságok által engedélyezett tevékenységet kifejtő állampolgárok száma. A lakásépítés valamennyi formájában 12 339 lakást fejeztek be, azaz 4280-nal többet. Az összes lakásból 2,6 ezer kom­munális, 4,5 ezer szövetkezeti, 5,2 ezret pedig a magánépítkezők építettek. A la­kások befejezése azonban továbbra sem folyamatos. xxx Március végén a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságnak 15 millió 628 ezer lakosa volt, számuk négyezerrel növeke­dett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom