Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-20 / 93. szám, csütörtök

ÍJ SZÚ 5 9. IV. 20. / Coneco és Sympomech ELŐZETES AZ ÉPÍTŐIPAR KÖZELGŐ SEREGSZEMLÉJÉRŐL Néhány nap múlva Bratislavában ismét megnyíl- a KGST-tagországok építőiparának e maga némá­nak - immár tizenegyedszer - a Coneco és ben szinte páratlan seregszemléjére a korábbi ta­a Sympomech nemzetközi építőipari kiállítások pasztalatok alapján várhatóan több tízezren lesz­kapui. Igen, mint az elnevezésből is kitűnik, április nek kiváncsiak. Elsősorban természetesen szak­24-től 28-ig Szlovákia fővárosa művelődési és pi- és üzletemberek. Hazaiak és külföldiek egyaránt, henőparkjában két különböző, ám egymással szó- A különböző kísérő akciókkal tarkított Coneco és rosan öszefüggő, nagyszabású rendezvényre kerül a tudományos értekezletekkel egybekötött Sympo­sor. A Coneco kiállítói ezúttal is számos jól bevált mech védnökei az SZSZK, valamint a CSSZK fej­és új építőanyagot, korszerű építőipari technoló- lesztési és építőipari minisztériumai, rendezője giát, valamint építészeti terveket mutatnak majd be, a bratislavai Építőipari Tájékoztatási Intézet, szer­míg a Sympomech résztvevői az építők munkáját vezője pedig az Incheba külkereskedelmi vállalat, hatékonyan segítő kis gépeket, berendezéseket. A két-három évenként megrende­zett kiállításokat Bratislavában 1983 óta most tekinthetik meg negyedíz­ben „egy fedél alatt“ az érdeklődők. A korábbiakról és előzetesen az ideiről dr. MARIÁN KRAJŐÍROVIŐ és JÚLIUS KINKA mérnök, a Co- necot, illetve a Sympomechet előké­szítő bizottság elnöke adott tájékoz­tatást lapunknak. A Conecoval kapcsolatos kérdé­sekre dr. Marián Krajcírovié vála­szol. • Ez a kiállítás a Sympomechhez hasonlóan valóban tizenegyedszer várja majd látogatóit, de Szlovákia fővárosában csak hetedszer. A tájé­kozatlan látogatóban bizonyára fel­merül, vajon hogyan is van ez? S honnan e kiállítás elnevezése?- A Coneco nevet az angol const- ruction és economy szavak első há­rom betűjének összekapcsolásával hozták létre a rendezők, még 1967- ben. Az első alkalommal Prágában megrendezett nemzetközi építőipari kiállítás célja ugyanis az volt, hogy bemutassa a legjobb minőségű, leg­olcsóbb, tehát leggazdaságosabb építőipari termékeket. A sikeres kiál­lítást Prágában 1969-ben és 1971- ben két további követte, de a negye­dik már Bratislavában, az ötödik pe­dig Brnőban volt. Végül is 1978 óta egy kivétellel kétévenként Duna- parti fővárosunkban került megren­dezésre. • A Coneconak milyen jelentősé­ge volt, illetve van a hazai építőipar szempontjából?- Az elsőn 28 hazai és 56 külföldi kiállító vállalat termékeinek össze­hasonlítására nyílt módjuk a látoga­tóknak és a szakembereknek. En­nek köszönhetően vásárolta meg a csehszlovák építőipar némely új festék- és szigetelőanyag, valamint több, ipari és sportcsarnok építé­séhez használatos építőanyag gyár­tásának licencét. Két évvel később - amikor a kiál­lítók elsősorban az építési időtartam lerövidítését és a beruházások használati értékének növelését elő­segítő termékeket mutatták be - a befejező munkák színvonalának javításához szükséges anyagok és termékek, például alumíniumidomok és vízvezetékszerelvények, továbbá a családi házak központi fűtéséhez használatos kazánok licencéhez ju­tottunk. A felsorolást hosszasan folytathatnám. A lényeg azonban az, hogy a kiállítás színvonala a kiállítók számával együtt szinte folyamato­san emelkedik. Legutóbb például 11 ország 237 kiállítója képviseltette magát. Ennek köszönhetően foko­zatosan növekedett a látogatók szá­ma is. A prágai Conecot 1969-ben 12 ezer ember tekintette meg, két éve Bratislavában a kettős rendez­vényre pedig már 45 ezren voltak kiváncsiak. • A Coneco rangja, látogatottsá­ga tehát az építőipar népgazdasá­gunkban betöltött szerepének meg­felelően növekszik...- Nos, ez ideig nem említettem, hogy a kiállítást figyelemre méltó kísérőakciók egészítik ki, amelyeket elsősorban természetesen a szak­emberek számára szervezünk, de az átlag látogatókról sem feledke­zünk meg. Mint arra korábban utal­tam, a kiállítás minden alkalommal más időszerű építőipari témakört ölel fel. A rendezők az utóbbi három esetben például a hazai nyers­anyagkészlet felhasználására, főleg a fémeknek fával és szilikátokkal való helyettesítésére, az épületek tatarozására, korszerűsítésére, illet­ve a kevéssé energiaigényes má­sodlagos nyersanyagokat hasznosí­tó új technológiákra és termékekre összpontosították a résztvevők fi­gyelmét. Emellett minden alkalom­mal sikerük van az építőművészek, illetve a szovjet tudomány és techni­ka rendszeresen megtartott napjá­nak, a fő témakörhöz kapcsolódó szemináriumoknak, s az újítási ja­vaslatok és találmányok börzéjének. Végül, de nem utolsósorban minden alkalommal nagy érdeklődés előzi meg a Coneco kristályserlegért folyó versenyt is. • Mire számíthatnak most a Co­neco látogatói?- Az idei kiállítás célja bemutatni az építőiparban és az építőanyagok gyártásában tapasztalható műszaki fejlődést, a korszerűsítés lehetősé­geit és a másodlagos nyersanyagok ésszerű felhasználási módjait. Ez ideig mintegy 190 kiállító jelez­te részvételi szándékát. Elsősorban a KGST-tagországokból - köztük szép számmal hazai vállalatok - és jelentkeztek a nem szocialista tábor cégeiből is. Az előrejelzések szerint sok újdonságot is bemutatnak. Ilye­nek lesznek például a tetőszerkeze­tek és a körítőfalak új szigetelőanya­gai, az úgynevezett száraz techno­lógiai eljáráshoz használatos építő­elemeket gyártó, áthelyezhető gép, a különböző fűtőrendszerek elektro­nikus irányítóközpontjai, új talajfedő anyagok stb. A kísérő rendezvények közül ki­emelném a cégek, ágazatok és or­szágok „napjait“. Az E pavilonban Gyártó kerestetik címmel bemuta­tunk olyan újítási javaslatokat és találmányokat is, amelyek még nem nyertek alkalmazást a gyakorlatban. Meggyőződésem, hogy a látoga­tók, különösen a szakemberek szá­mára bőven akad az idén is látni­való. • Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a tudományos értekezletekkel egybekötött Sympomech elnevezé­se a sympozium és a mechanization szavak kezdőbetűiből keletkezett:..- Valóban így van. E kiállítás cél­ja, hogy résztvevői bemutassák a szakembereknek az építőipari be­fejező munkákban használható leg­újabb kézi villanygépeket és szer­számokat. Ezek a kis berendezések nemcsak az ipari szakemberek, ha­nem a magánépítkezők figyelmét is bizonyára felkeltik - mondja Július Kinka mérnök, aki a továbbiakban már a Sympomech kiállításról tájé­koztat bennünket. • Milyen gépekkel ismerkedhet­nek meg majd ezúttal a látogatók?- Nehéz volna valamennyit felso­rolni, hiszen a kiállításon lesznek olyan új gépek és szerszámok, ame­lyek közművek szerelésére, víz elle­ni és hőszigetelésre szolgálnak. Be­mutatásra kerülnek különféle ács-, asztalos-, bádogos-, lakatos-, fes­tő*, üveges-, csempéző- és kőmű­vesszerszámok, továbbá szállító- eszközök, munkabiztonsági beren­dezések, mérőműszerek, laboratóri­umi felszerelések stb. • Mi szavatolja, hogy a kiállítá­son valóban a legkorszerűbb szer­számok és gépek színes palettáját láthatja majd a nyilvánosság?-A közel 90 kiállítónak több mint a fele az építőipar világszínvonalát képviselő országokból érkezik. Ne­ves NSZK-beli, ausztriai, olaszor­szági, svédországi, svájci, angol, ja­pán és más cégek - közülük néhány többszöri távolmaradást követően- jönnek bemutatni legkorszerűbb termékeiket, három szocialista or­szág, a Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország építőiparának képviselői pedig üzleti szándékkal érkeznek. Ez alighanem elegendő biztosíték arra, hogy a kiállítás nem­zetközi mércével mérve is megfelelő színvonalú lesz. • Mindezen kívül a Sympomech kiállítást is színes kíséröakciók te­szik vonzóbbá...- Igen, a közelgő építőipari se­regszemle jellegzetes eseménye lesz az a rendezvény, amelyen a szakemberek olyan különösen je­lentős és általános problémával fog­nak foglalkozni, mint a lapos tető- szerkezetek javítása. A gazdag szakmai tapasztalatokkal rendelke­ző NSZK-beli AWA és a magyaror­szági KEMÉV képviselői ugyanis a helyszínen mutatják majd be a leg­újabb tetőfedési technológiák alkal­mazási módját és az erre a célra használatos speciális anyagokat, szerszámokat, valamint gépeket. • A tudományos értekezleteken is a befejező építkezési munkákról lesz szó?- Igen. A hazai szakemberek ezúttal megtudhatják, milyen módon tökéletesítik az effajta munkákat szovjetunióbeli, lengyel, magyar, bolgár és NDK-beli kollégáik. A ta­nácskozások érdekes színfoltjának ígérkezik az az előadás, amelyet a bratislavai Fórum szálloda építői tartanak e tetszetős épületen vég­zett gépesített iparosmunkákról. • Visszatérve a Sympomech ki­állításra: a látványon kívül mit kínál még a hazai építőipart vállala­toknak?- Meggyőződésünk, hogy az álla­mi vállalataink számára ez a rendez­vény jó lehetőségeket teremt kisebb gépi berendezések vásárlására, be­hozataluk intézésére, miközben a hazai szakemberek itthon ismer­kedhetnek' meg számos korszerű szerszámmal, építőanyaggal és technológiai eljárással, amelyek gyártóival, illetve alkalmazóival- akár későbbi üzletkötés céljából- azonnal kapcsolatot teremthetnek. Persze, ez már nem a kiállítások rendezőin, szervezőin múlik. Köszönöm a beszélgetést. BARANYAI LAJOS A felelősségtudat és az ellenőrzés csődje Az irányítás lenini alapelvei egy síkra he­lyezik a vezető dolgozó jogkörét és szemé­lyes felelősségét. Ennek így kellene lennie az irányítás minden fokán - a mestertől a minisz­terig. A vezető dolgozók rendszerint nagy értékű társadalmi tulajdont igazgatnak. A tár­sadalomnak szüksége van valamiféle „bizto­sítékra“, hogy ezt a vagyont csak a javára használják fel. Az élet azonban gyakran kelle­metlen meglepetéssel, azzal szolgál, hogy a vezető dolgozók körében akadnak olyanok, akik „megfeledkeznek" a jogkör és a szemé­lyes felelősség szerves egységéről. Az állam­polgárok leveleikben viszonylag gyakran hív­ják fel a figyelmet egyes olyan vezetőkre, akik szem elől tévesztik, hogy társadalmi tulajdont igazgatnak, s akik a rájuk bízott eszközökkel < igazi gazdákként nem sáfárkodnak. Ellenke­zőleg, ezeket saját tollasodásukra használják fel. A levélírók szorgalmazzák, hogy az illeté­kes szervek az ilyen vezetőket a törvénnyel összhangban figyelmeztessék személyes fe­lelősségükre. Ilyesmivel foglalkozott R. ¿.-nak, a zilinai Mototrans nemzeti vállalat dolgozójának leve­le is. Rámutatott arra, hogy J. S. mérnök, a vállalat igazgatója, helyzetével visszaélve önkényes döntéseket hozott és rosszul gaz­dálkodott a szocialista tulajdonnal. Egyebek között motorgépkocsikkal „kseftelt“, a vállalat költségére más személyek gépkocsijait kija­víttatta, fekete béreket folyósított, meghamisí­totta a gazdasági eredményeket stb. Ezeket a fogyatékosságokat összesen tizenkét pont­ban sorolta föl. Az esettel foglalkoztak az ügyészségi szervek is, beleértve a legfőbb ügyészséget is. A kivizsgálásba be kellett vonni a rendőrségi szerveket is. A széles körű és hosszadalmas kivizsgálás bebizonyította a panasz alaposságát. Egyébként a kivizsgá­lás sorjin R. Z. több levelet is intézett a CSKP, illetve az SZLKP Központi Bizottságához, amelyek ezeket minden esetben továbbítot­ták az illetékes szerveknek, szorgalmazva a következetes megoldást. A Mototrans n. v. igazgatója ellen vádat emeltek, majd jogérvényesen elítélték a szo­cialista tulajdon megkárosításáért, a közéleti fényező jogkörével való visszaélésekért és az anyagi eszközök kezelésével kapcsolatos kötelességeinek megsértéséért. Az ítélet 18 havi fogházban letöltendő szabadságvesztési büntetés volt. S nem maradt el a legsúlyo­sabb pártbüntetés sem - kizárták a CSKP soraiból. A vállalatnak okozott megállapított károkat természetesen meg kell térítenie. „Szövetkezetünk fogyatékosságainak bí­rálatáért zaklatnak és üldöznek minket" - ez a lényege annak a levélnek, amelyet O. E. és H. K, a Spiéské Podhradie-i Haladás Efsz két dolgozója intézett az SZLKP, illetve a CSKP Központi Bizottságához. Több mint tíz pont­ban sorolták fel az efsz gazdálkodásának hiányosságait. Egyebek között rámutattak az anyagi eszközök ráfordítása alapelveinek megsértésére, s a hatásköri visszaélésekre, mégpedig J. H„ a földműves-szövetkezet el­nöke és további vezető munkatársai által. Kifogásolták továbbá az efsz alapszabályza­tának megsértését, rámutattak az elnök gará­zsa építésével kapcsolatos üzelmekre, nyil­vántartásba nem vett bárányok felvásárlásá­ra, szolgálati gépkocsik magán célokra törté­nő használatára, mezőgazdasági termények ingyenes elajándékozására, s a dolgozókol­lektívákban a ki nem elégítő politikai munká­ra. A gazdasági ügyekkel nagyon tüzetesen foglalkozott az SZSZK Népi Ellenőrzési Bi­zottsága. A kivizsgálás több pontban meg­erősítette a panasz jogosságát. Egyebek kö­zött azt, hogy a szövetkezeti elnök garázsa építésénél helytelenül számláztak és a mező- gazdasági terményeket ingyenesen osztogat­ták. Az illetékes szervek köteleztek a kár megtérítésére, a fogyatékosságok megszün­tetésére és levonták a következtetéseket az efsz felelős vezető dolgozóival szemben is. A levélben szereplő többje panaszt elvsze- rűen kivizsgálta a kelet-szlovákiai kerületi párt- bizottság, mégpedig a Spiáská Nová Ves-i járási pártbizottsággal együttműködésben. Ebben az esetben is többnyire igazolást nyer­tek a levélírók panaszai. Többek között az, hogy zaklatták őket, munkájukban csakúgy, mint pártvonalon. A Spisská Nová Ves-i járási pártbizottság elnöksége által megtárgyalt zá­rójelentés, amely magába foglalta a kivizsgá­lás eredményeit, feltárta az irányító és a ká­dermunka fogyatékosságait. Megállapítja: „Ezek a fogyatékosságok arról tanúskodnak, hogy J. H. elvtárs, az efsz elnöke, valamint a szövetkezet további vezető munkatársai irányító tevékenységükben megfelelőképpen nem biztosították a szövetkezeten belüli alap­vető jogszabályoknak, főleg az efsz alapsza­bályzatának megtartását... J. H. párttagként és felelős gazdasági dolgozóként megsértette a párt- és az állami fegyelmet. Ez összefügg a pártalapszervezet munkájának hiányossá­gaival... a felelős gazdasági vezetőkkel szembeni nem elvszerű magatartással... közvetlenül a dolgozókollektívákban a politi­kai munka alacsony színvonalával...“’ A következtetések szigorúak, de igazságo­sak. J. H.-ot egyebek között visszahívták a járási pártbizottság tagjának tisztségéből, elveszítette a bizalmat, mint vezető gazdasá­gi dolgozó, meg kell térítenie az efsz-nek okozott károkat, és 50 százalékig terjedően csökkentették éves prémiumát. Ehhez hason­ló szankciókat alkalmaztak további felelős dolgozókkal szemben is. A levélíróknak pedig az efsz-ben helyreállították jogaikat és ren­dezték helyzetüket. Lépéseket tettek továbbá a pártalapszervezet munkájának javítására is. V. Ő. A kassai (Koáice) Kertészeti Vállalat SEMEX boltjának dolgozója hosszú ideig har­colt ügyének igazságos rendezéséért. Élt minden rendelkezésére álló eszközzel, s kü­lönféle szervekhez fordult, mielőtt levelet inté­zett a CSKP Központi Bizottságához, amely azt továbbította az SZLKP Központi Bizottsá­gának. Levelében megírta, hogy kegyvesztett a vállalat vezetőségénél, amelynek élén Ő. K. igazgató áll, mivel bírálta a meg nem felelő munkafeltételeket, majd elutasította egy 60 ezer koronára kiállított számla aláírását olyan áruért, amelyet boltvezetőként át sem vett. Rendszeresen zaklatni kezdték, nyo­mást gyakoroltak rá, majd posztjáról leváltot­ták és áthelyezték. Mégpedig egy helytelenül végrehajtott leltározás s az azt követő bűnvá­di eljárás indítványozása alapján. A panaszt kivizsgálták az SZSZK Belügyi és Környezet- védelmi Minisztériumának szervei. Az ered­mény megerősítette a levél alaposságát. Iga­zolást nyert, hogy a levélíró ártatlan. Az SZSZK Legfelsőbb Bírósága törvénysértést állapított meg a levélíró hátrányára, az ellene szóló ítéletet hatálytalanította, s a kerületi ügyészség döntése alapján a kassai Városi Ügyészség 1989. januárjában V. C. ellen megszüntette a büntető eljárást. Hatálytalaní­tották egyben az igazságtalan vád alapján kirótt pártbüntetését is. V. Ö. elvtársnőt reha­bilitálták. Az igazgatóval szemben pedig le­vonták a következtetéseket. Egyebek között kiiktatták a kassai városi pártbizottság nó­menklatúrájából, elveszítette a bizalmat, s a továbbiakban már nem töltheti be az igazgatói posztot. Társadalmunk jogi és erkölcsi alapelveinek megtartásáért mindannyian felelünk, de érvé­nyes az, hogy minél magasabb fokon áll valaki a társadalmi ranglétrán, annál nagyobb a felelőssége. Létrehoztuk a különféle szer­vek rendszerét, hogy személyes felelőssé­gükre intsék azokat, akik nem tartják tisztelet­ben ezeket a jogi és erkölcsi alapelveket. Az említett esetek azonban arról tanúskodnak, hogy ez a rendszer nem mindig eléggé hatá­sos és eredményes. Gyakran csődöt monda­nak az „önvédelmi rendszer" szervei közvet­lenül az egyes szervezetekben. Ez vonatko­zik a különféle szintű hivatásos belső ellenőr­zésre,, beleértve a főelíenőröket is. Egyes szervezetekben a dolgozók szervezetei köz­vetítésével gyakorolt társadalmi ellenőrzés, valamint a pártalapszervezetek ellenőrzési jogának alkalmazása, a szakszervezeti rend­szer stb. nem teljesíti feladatát. Ennek okát többek között abban kell keresni, hogy nyilván még nem alakult ki a közös tulajdon iránti helyes viszony. Ezzel a közös tulajdonnal szemben közömbösek vagyunk, különben aligha fordulhatna elő, hogy egyesek néha 5-10 évig is tudnak a közös tulajdon nagy­mértékű megkárosításáról, s' ezt csak akkor jelentik, amikor gyakran vélt sérelemért bosz- szút akarnak állni a vezető dolgozón. Számos levél tanúskodik arról, hogy ez így van a gya­korlatban. S közben csak kevesen tudatosít­ják, hogy ezzel megsértik a törvényt, mert minden álllampolgárra vonatkozik a bejelen­tési kötelesség. Tisztában kell lennünk azzal, hogy még az ellenőrző szervek legszigorúbb eljárása és aktivitása sem védheti meg ered­ményesen közös érdekeinket, ha ebben mind­annyian nem segjtjük őket. A CSKP KB Elnökségének 1983 februári keltezésű levele ezért továbbra is olyan nagy fontosságú és időszerű dokumentum, amelyet rendszeresen szem előtt kell tartani minden pártszervezet­nek, s nemcsak azoknak. -ben­(Megjelent a Nővé siovo 16. számában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom