Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-19 / 92. szám, szerda

A helyi kezdeményezés és aktivitás szervezői Iván Knotek elvtársnak, az SZSZK kormánya elnökének beszéde 1989. április 17-én a szlovákiai nemzeti bizottságok elnökeinek tanácskozásán A nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, valamint az egész politikai rendszer tevékenységének alapvető szándékait és céljait magukba foglalják elsősorban a Nemzeti Front választási programjai. Knotek elvtárs ezek teljesíté­sét értékelte beszéde bevezető részében. A tervidőszak első három évében lénye­gében sikerült teljesíteni a választási programokat, különösképpen a mennyi­ségi mutatókban. Nem értük el azonban a kívánatos minőségi eredményeket a nemzeti bizottságok gazdálkodásában, főleg az anyag- és energia-igényesség csökkentésében, a termelési készletek forgóidejének lerövidítésében, a jövedel­mezőség és a nyereség terv szerinti foko­zásában. Tehát azokon a területeken, amelyektől az új gazdasági mechanizmus körülményei között a sikeres gazdálkodás függ. A Nemzeti Front választási programjai teljesítésének értékelése során elisme­réssel nyugtázzuk a Z akciót, a nemzeti bizottságoknak, a képviselőknek, a Nem­zeti Front társadalmi szervezetei és szer­vei tisztségviselőinek érdemdús, áldozat­kész munkáját a helyi kezdeményezés és aktivitás szervezésében. A Z akció beru­házási része keretében az 1986—1988-as években létrehozott mű értéke meghalad­ja az 5,4 milliárd koronát, ami a terv előirányzatához képest 800 millió koroná­val több. Az idei tervben 1 milliárd 510 millió koronával, 1990-ben 1 milliárd 560 millió koronával számolunk, vagyis a 8. ötéves tervidőszakban legalább 8,4 milli­árd korona értékű mű létrehozásával. Elismeréssel vesszük tudomásul, hogy ennek az értéknek több mint 20 százaléka az állampolgári kezdeményezésnek kö­szönhető, amelyet továbbra is támogatni és fejleszteni kell. A Z akció beruházási részével kapcso­latban pozitívan értékelve a választási programok megvalósítását, látnunk kell egyes fogyatékosságokat és a tartalékok kihasználtságát is. A problémák megoldá­sa érdekében hangsúlyozzuk, hogy Először: kiemelt figyelmet fordítsanak az ökológiai építkezésekre. Az SZSZK- ban erre a célra a 8. ötéves tervidőszak­ban 750 millió koronát szántunk, de há­rom év alatt csak mintegy 230 millió korona értékű mű készült el, ami 30,6 százalékos teljesítés. Ennek következté­ben a nemzeti bizottságokra az ötéves tervidőszak utolsó két évében rendkívüli feladatok várnak. Másodszor: továbbra is jelentősek az eltérések a Z akció eredményeiben a já­rások, a városok és a községek között. Harmadszor: ismeretes, hogy a nem­zeti bizottságok ennek az akciónak kere­tében kiviteleznek számos olyan célépít­kezést, amely az állami beruházások kö­rébe tartozna. A városi és a helyi nemzeti bizottságoknak ezt a hiányosságok meg­szüntetésére irányuló őszinte törekvését nem bírálhatjuk, de feltétlenül szükséges az adott helyzet fölött elgondolkodni a 9. ötéves terv kidolgozása során, és eldön­teni, hogy az ilyen irányú fejlődés mennyi­ben tolerálható. Negyedszer: külön problémaként tart­juk számon azt, hogy a Z akció beruházá­sait gyakran a járási építőipari vállalatok, a magasépítő vállalatok, illetve további építőipari szervezetek kivitelezik, ami kedvezőtlenül hat éppen az állami beru­házások feladatainak teljesítésére. Ennek következtében növekszik a befejezetlen építkezések száma is. Ezért egyértelmű követelmény 1990-ben a figyelmet az építkezések befejezésére összpontosíta­ni, és csak ezt követően engedélyezni új építkezések megkezdését. Nyomatéko­san igénylem önöktől azt, hogy a kerüle­tekben, a járásokban és a városkerületek­ben a Z akciót az említett szempontok szerint átértékeljék. A Nemzeti Front választási programjai feladatainak teljesítését illetően nem le­hetünk elégedettek a lakossági szolgálta­tások minőségével, elérhetőségével, va­lamint a helyi gazdálkodás vállalatainak és szolgáltatóüzemeinek jövedelmezősé­gével. Nem lehetünk elégedettek a ház­kezelő vállalatok munkájának színvonalá­val sem. Ezek a vállalatok ugyan túltelje­sítik a lakásalap javításának és karban­tartásának terveit, de a javítások össz­értéke továbbra is alacsony, nem felel meg a tényleges szükségleteknek. Ebben az esztendőben a lakások javítására és kar­bantartására 300 millió koronával többet fordítunk. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok gondoskodjanak a rendelke­zésre álló összeg teljes felhasználásáról. A nemzeti bizottságok által kezelt lakás­alap javítására a 9. ötéves tervidőszakban , feltételezhetően 5,2 milliárd koronát fordí­tunk, ami a 8. ötéves tervidőszakhoz képest 1,1 milliárd koronával több. A lakások javításával és karbantartá­sával összefüggésben megfelelő figyel­met kell fordítani a helyi építőipar fejlesz­tésére. Ez annál is inkább fontos, mivel az utóbbi időben igen kedvezőtlenül alakul dolgozóinak száma. Tavaly ezekben a vállalatokban a tervezetthez képest 1180 alkalmazottal volt kevesebb, s ez elsősorban a munkásszakmákra, s legin­kább a Nyugat-szlovákiai kerületre vonat­kozik. Az is szükséges, hogy a nemzeti bizottságok a házkezelő szervezetek köz­vetítésével gondoskodjanak a lakásalap felhasználásáról. A nemzeti bizottságok kötelesek továbbá ügyelni arra is, hogy a tulajdonosok és a bérlők kivétel nélkül gondoskodjanak a karbantartásról és a javításról. Ez a középületekre csakúgy vonatkozik, mint a személyi és a magán- tulajdonban lévő épületekre és házakra. Külön probléma a műemlék ingatlanok karbantartása és megújítása. E tekintet­ben differenciált eljárást kell alkalmazni, tekintetbe véve a rendelkezésre álló épí­tőipari kapacitást és pénzeszközöket, s a felújítás sürgőssége, valamint a mű­emlékek jelentősége szerint kidolgozva megújításuknak és célszerű kihasználá­suknak ütemtervét. Súlyos politikai és társadalmi kérdés, hogy a 8. ötéves tervidőszak első három évében nem fejezték be a nemzeti bizott­ságok terveibe foglalt csaknem 9200 la­kás építését. Nagy a lemaradás a járulé­kos és a műszaki beruházásokat illetően is. Milyen következtetés vonható le ezek­ből a kedvezőtlen adatokból? Ma is érvé­nyes és még inkább érvényes lesz, hogy mindenkinek, aki részt vesz a komplex lakásépítésben, tisztában kell lennie fele­lősségével a feladatok nem teljesítéséért, s ezért vállalnia kell a következményeket is. Másodszor pedig összpontosított igye­kezettel törekedni kell arra, hogy ez idén a lehetőségek határai között minél több lakást építsenek fel. önöket is felszólítom arra, hogy egyetlen lakást se vegyenek át, amennyiben a kivitelezők nem tesznek eleget a komplex átadásról szóló gazda­sági szerződés követelményeinek. A probléma bonyolultságát tanúsítja, hogy tavaly az SZSZK-ban a kolaudációs eljárás keretében nem vették át az új lakások 29,4, Bratislavában pedig 41,2 százalékát. A kivitelezőket a lakásokért rendesen megfizetik. Nem szívességet tesznek a beruházóknak és a bérlőknek. Ezért kötelességük megkívánni, hogy tel­jes mértékben tiszteletben tartsák az előí­rásokat és a gazdasági szerződéseket. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a nem­zeti bizottságok is csak tessék-lássék fognak hozzá a lakások korszerűsítésé­hez. Az elmúlt három évben az SZSZK- ban csupán 464 lakást modernizáltak. Bírálnunk kell a magánépítkezést is. A tervidőszak első három évében a terve­zett 30,6 ezer lakás helyett csak nem egészen 28,2 ezer lakás készült el. A nemzeti bizottságoknak jobban kell tá­mogatniuk főleg a fiatal családok lakásé­pítkezését. Ezekkel a kérdésekkel a szö­vetségi kormány is foglalkozott. Döntést hozott, hogy ez év július 1-től a fiatalok magánépítkezésére az állami támogatás szintjét az eddigi 35 ezer koronáról fele­meli 150 ezer koronára abban az eset­ben, ha az építkezést három éven belül befejezik. A lakásépítésben a 8. ötéves tervidőszakban elért említett eredmények alapján kell kidolgozni a következő tervi­dőszak lakásépítési koncepcióját, több irányban keresve a megoldás kulcsát. Először is meg kell szüntetnünk a fal­vakról a városokba való nem kívánatos migrációt. Nem építhetünk a városokban és a nagyobb településeken új lakásokat, miközben a falvakon lakatlan házak van­nak, illetve azokat hétvégi házakká alakít­ják át. Ez megkívánja a falvakon a mun­kaalkalmak gyarapítását, a társadalmi élet felélénkítését, és elsősorban a szol­gáltatások javítását. Másodszor pedig csökkenteni kell a régebbi lakóházak fel­számolásának mértékét, hogy abszolút viszonylatban növekedjen a felhasznál­ható lakásalap. A nemzeti bizottságoknak továbbá megfontoltabb, koncepciózusabb politikát kell folytatniuk a lakáscserék te­rén is. Meg kell teremteni a családi házak és az egyéb magánlétesítmények építé­sének kedvezőbb feltételeit. Nagyon fon­tosak az idei feladatok a nemzeti bizottsá­gok célberuházásait illetően is. Ebben a vonatkozásban a legnyugtalanítóbb mindannyiunk számára a befejezetlen építkezések nagy száma. Elutasítom az általánosító bírálatot, de szükséges tüze­tesen felmérni az adott helyzet tényleges okait és hozzáfogni a problémák hatásos megoldásához. Mégpedig azonnal, mivel az építkezések befejezetlenségét és a gazdasági szerződések nem teljesítését már nem tűrhetjük el. Különösképpen fontos terület - ame­lyen a nemzeti bizottságok helyettesíthe- tetlen szerepet töltenek be - az ökológia, az élet- és a munkakörnyezet területe. Az SZSZK kormánya ezzel kapcsolatban szorgalmazza az eddig jóváhagyott intéz­kedések következetes megvalósítását. Ebben önöknek, a kerületi, a járási és a vá­roskerületi nemzeti bizottságoknak pótol­hatatlan a szerepük. A terv 6 milliárd korona értékű beruházással számolt, s három év alatt a teljesítés 40 százalé­kos. Az okok ismeretesek. Annál nagyobb igyekezetet kell kifejtenünk a feladatok teljesítése érdekében, a figyelmet közben a 9. ötéves tervidőszak alapos előkészíté­sére is összpontosítva. Az adott irányítási rendszer feltételei . között egyes ökológiai feladatokat gya­korlatilag teljes mértékben átruháztunk a nemzeti bizottságokra. Ezek közé tarto­zik főleg a lakótelepek rendjének és tisz­taságának fenntartása, a másodlagos nyersanyag begyűjtése és felvásárlása, a szilárd háztartási hulladék megsemmi­sítése, s a gondoskodás a városok, a köz­ségek és a lakótelepek zöld területéről. Néhány községtől eltekintve elégedetle­nek vagyunk a hulladék tárolásával, utcá­ink, parkjaink, erdőszéleink, vízpartjaink elhanyagoltságával. A nemzeti bizottsá­gok szempontjából döntő fontosságú, kö­vetkezetesen biztosítani a 8. ötéves tervi­dőszak állami ökológiai programjába fog­lalt feladatok teljesítését. Gyakorlati tet­tekre, konkrét intézkedésekre és rend­szeres ellenőrzésre van szükségünk. A lakosok gyakran joggal bírálják a tö­megközlekedést. A problémák megoldá­sa szempontjából alapvető jelentősége van a szövetségi kormány tavalyi és az SZSZK kormánya idei határozatának s az ezekből következő komplex intézkedé­seknek, amelyek nyomán már három hó­nap elteltével is megállapíthatjuk, hogy csak részben javult a helyzet. Szükséges azonban, hogy a nemzeti bizottságok is következetesen megvalósítsák azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja például a lépcsőzetes munkakezdés, illetve taní­tás megkezdése az üzemekben és az iskolákban. El kell mélyítenünk együttmű­ködésüket a közlekedésen kívüli szerve­zetekkel is, hogy autóbuszparkjukat fel­használják dolgozóik szállítására, illetve a tömegközlekedésre. A szlovák kormány elnöke ezután a nemzeti bizottságok eszmei-nevelő és kulturális-művelődési munkásságának néhány kérdését feszegette. Egyebek kö­zött megállapította, hogy a nemzeti bizott­ságok által szervezett különféle akciók­ban évente több mint 12 millió lakos vesz részt. Csakhogy ez a túlszervezettség nem jár arányos eredményekkel. Rátérve a párt és az állam egyházpoli­tikájának kérdésére, kiemelte: a nemzeti bizottságoknak nagy a felelősségük e po­litika helyes gyakorlásáért. Abból kell kiin­dulniuk, hogy a hívők túlnyomó többsége cselekvő részese hazánkban a szocializ­mus építésének. Szüntelenül szilárdítani kell állampolgáraink erkölcsi-politikai egy­ségét, tekintet nélkül a világnézeti különb­ségekre. Tisztában kell lenni azzal, hogy államunk az alkotmánnyal összhangban kötelezte magát a hívők vallási szükség­letei kielégítésére, ehhez a feltételek megteremtésére. Viszont az, hogy pár­tunk és államunk nem harcolt a hívők ellen, hanem megnyerni igyekszik őket a szocializmusnak, nem jelenti azt, hogy elnézzük a vallásos érzelemmel való visz- szaélést a társadalom érdekeivel ellenté­tes politikai célokra. Világosan és érthetően meg kell nyer­nünk az állampolgárokat a CSKP, a Nem­zeti Front politikájának és az átalakítás­nak. Ugyanakkor nem tesszük lehetővé az egyének és a csoportok szocializmus ellen irányuló tevékenységét. A nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítésével a gyakorlatban bizonyítjuk őszinte törek­vésünket a társadalom demokratizálásá­ra, s helyesen megválasztott akciókkal semlegesítjük az egységbontó vallási, na­cionalista és ellenzéki megnyilvánulá­sokat. Iván Knotek elvtárs részletesen foglal­kozott azokkal a feladatokkal is, amelyek a CSKP KB 13. üléséből eredően hárultak az oktatásügyre. A nemzeti bizottságok eredményeiről és feladatairól szólva egyebek között hangsúlyozta: néhány te­rületen sajátos problémaként jelentkezik a nemzetiségi alapiskoláknak a kisisko­lákkal kapcsolatos problémája. Ennek a problémának a CSKP KB 13. ülése határozatainak értelmében figyelmet kell szentelnünk. Mindenütt meg kell teremte­ni az előfeltételeket az anyanyelvi okta­tásra, de egyben a szlovák, illetve a cseh nyelv elsajátítására is, hogy a fiatalok főiskolán folytathassák tanulmányaikat, s az SZSZK, illetve a CSSZK bármely részében dolgozhassanak. Kérem önö­ket, hogy 1989. szeptember 1-től újítsák fel a kisiskolákat ott, ahol ehhez megte­remtették az előfeltételeket. Ez különös­képpen a szlovák, a magyar és az ukrán nyelvű vegyes nemzetiségű községekre vonatkozik. A nyilvános gyűlésekről, illetve a dol­gozókollektívák és a társadalmi szerveze­tek gyűléseiről szólva a miniszterelnök ezt mondotta: Nemcsak „meg kell tárgyalni" az emberekkel a kérdéseket, hanem főleg tanácskozni kell velük, meghallgatva a véleményüket, nézeteiket és javaslatai­kat és eszerint' döntve. A nemzeti bizott­ságok tisztségviselőinek figyelmén kívül nem rekedhet egyetlen lakossági észre­vétel, javaslat sem. Lényegesnek tekin­tem továbbá az ügyintézés leegyszerűsí­tését, hogy mindenki meggyőződjön róla, a nemzeti bizottságok minden olyan kér­dést gyorsan és hozzáértően elintéznek, amely a hatáskörükbe tartozik. Szüntele­nül tartsuk szem előtt Gottwald szavait: „Nem az emberek vannak a hivatal ked­véért, hanem a hivatal van a nép kedvé­ért.“ Ez a központi szervekre is vonat­kozik. Beszéde további részében a miniszter- elnök az SZSZK nemzeti bizottságai által irányított gazdaság alapvető kérdéseit fe­szegette. Az eredmények mellett bírálta néhány helyi gazdálkodó vállalatnak és szolgáltatóüzemnek azt a szándékát, hogy csökkenti a lakossági szolgáltatások hányadát. Éppen ellenkezőleg - mondot­ta -, a szükséges szerkezeti változtatá­sokkal jobban kell kielégíteni a lakossági szükségleteket. Azt sem engedhetjük meg, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok gazdasági problémái­kat csak a lakosság rovására oldják meg, nem eszközölve gyökeres változtatásokat struktúrájukban. Továbbra is törekedni fogunk a kisüze­mek bővítésére, valamint arra, hogy szol­gáltatások nyújtására többen kapjanak engedélyt. A jelenlegi helyzettel nem va­gyunk elégedettek, 1988 végéig az SZSZK-ban csak 10 320 ilyen engedélyt adtak ki, ami 10 ezer lakosra számítva a CSSZK-hoz képest viszonylag csak ötven százalékot jelent. A továbbiakban a miniszterelnök kiemelte a nemzeti bi­zottságok fontos szerepét az idei nyári turisztikai idényre, és az idegenforgalom­ra történő tüzetes felkészülésben. A hazai piac ellátottságáról szólva a problémák megoldása érdekében kifejezésre juttatta azt az elvárást, hogy a nemzeti bizottsá­goknak ezen a területen nagyobb aktivi­tást kell kifejteniük. Beszéde zárórészében Iván Knotek elvtárs az SZSZK kormánya nevében és a saját nevében is őszinte köszönetét mondott a nemzeti bizottságok dolgozói­nak, képviselőinek és munkatársainak a feladatok teljesítéséért. Kifejezte meg­győződését, hogy továbbra is a CSKP szilárd támaszai lesznek a társadalmunk átalakításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének és a szocialista társadalmi rend szilárdításának útján. Az új időszak párhuzamai írta: étefan Bachar, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a Pravda főszerkesztője Az SZLKP KB áprilisi ülésének jelentősége, amely az SZLKP-nak a CSKP-nak a CSKP XVIII. kongresszusára való felkészüléséről és az SZLKP kongresszusának előkészületeiről tárgyalt, elsősorban abban rejlik, hogy a CSKP KB 13. üléséhez kapcsolódóan értékelte Szlovákia jelenlegi politikai helyzetét, az átalakítás folyamatainak fejlesztését, a politikai és gazdasági kérdések megoldását a kongresszus előtti időszakban. A tanácskozás menete és az elfogadott határozatok egyér­telműen bebizonyították, hogy erre az ülésre szükség volt. Főleg azért, mivel a CSKP KB 7. ülése óta eltelt Időszak bebizonyította, helyes volt elhatározásunk, hogy társadalmunk dinamikus fejlődésének útján, az átalakítás és a demokratizálás útján kívánunk menni. A fejlődés új időszakába léptünk és minden, amit teszünk, a szocia­lizmus megerősítését szolgálja. Szó sincs meghátrálásról, vagy a szocia­lizmustól való eltávolodásról, aho­gyan azt külső vagy belső ellensé­geink szeretnék. Ellenkezőleg. A szocializmus céltudatos fejleszté­se, a mélyen demokratikus társada­lom fejlesztése a célunk. Ezért az egész átalakítást, társadalmi életünk minden területén összekötjük a szo­cialista demokrácia elmélyítésével ós a széles körű, a nyílt politikára alapozott tájékoztatással. Meggyő­ződésünk, hogy legújabbkori törté­nelmünk legdicsőbb fejezeteinek hagyatékát fejlesztjük így tovább, a szlovák nemzeti felkelés és a feb­ruári győzelem szocialista forradal­mának folytatása ez. Nélkülözhetetlen, hogy ezen az úton elemezzük és általánosítsuk eljárásunk gyakorlati tapasztalatait, egyúttal határozottan meg kell vál­nunk az elavult, hatástalan módsze­rektől és munkaformáktól. Legfőbb tapasztalatunk, amelyet az átalakí­tás eddigi megvalósítása során sze­reztünk, hogy a párt vezető szerepe nélkülözhetetlen társadalmunkban. Ebből kiindulva munkája átalakítását úgy kell végrehajtanunk, ahogyan azt a CSKP KB 9. ülése meghatá­rozta. Az átalakítás ösztönzője a párt, nem pedig valamilyen más erők, s ott áll az átalakítás élén, lépésről lépésre megvalósítva vilá­gosan megfogalmazott és kitűzött politikai programját. Az SZLKP KB áprilisi ülésének kétségkívül legnagyobb eredményei közé tartozik, hogy a párt és a társa­dalom fejlődése szempontjából fel­tette a kérdést, mi változott a párt­munka stílusában és módszereiben a CSKP KB 9. ülése óta, s milyen konkrét eredményeket értünk el az ülés határozatainak megvalósításá­ban? Megnyugtató választ adni erre nem volt könnyű feladat, s a jövőben sem lesz az. De már maga ez a kér­désföltevés is új, jelentős módszer, amelyet meg kell tanulni az évzáró taggyűlések előkészítésének idő­szakában minden pártalapszerve- zetben. Az összegezés, az önvizs­gálat, saját módszereink és munka­formáink számbavétele az út, amelyen eljuthatunk a politikai hatás növeléséhez, amely az átalakítás politikájának megértéséhez vezet minden munkahelyen és kollektívá­ban. Itt az ideje, hogy minden kom­munistát megkérdezzünk, hogyan járult hozzá munkájával a párthatá­rozatok teljesítéséhez munkaközös­ségében, és ott, ahol él. Mindenki­nek el kell számolnia elvégzett mun­kájával. Minél nagyobb a felelőssé­ge, annál inkább. A személyes elszámolás mód­szere, ahogyan az ülés is hangsú­lyozta, tárja fel az emberek munká­jában rejlő tartalékokat, ösztönzi és vezeti őket felelősségük fokozására saját munkájukkal szemben. A for­malizmuselleni küzdelem a párt poli­tikai munkájában, a magas fokú fe­lelősség kialakítása mindazért, amit végzünk, valószínűleg ennek a módszernek a tökéletesítésén ke­resztül valósulhat meg. Az átalakítás folyamatában egyre inkább előtérbe kerül a pártalap- szervezetek jelentősége és szerepe. Ezekben döntenek a kitűzött célok megvalósításáról. Ezért olyan fontos munkájuk hatékonyságának növelé­se az új, korunk követelményeinek megfelelő formák és módszerek ke­resése, amelyekkel az igényes fela­datokat megvalósíthatják. Társadalmunk átfogó, forradalmi átalakításának feladatai rendkívüli igényeket támasztanak a kommu­nisták tevékenységével szemben. Ennek a párt fejlődése, egységének megszilárdítása számára kedvező feltételeket kell eredményeznie. A kommunisták kongresszus előtti aktivitása fokozódásának a párt er­kölcsi tekintélye növelésére kell irá­nyulnia. Csak megfontolt, céltudatos ÚJ SZÚ 4 1989. IV. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom