Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-19 / 92. szám, szerda
A helyi kezdeményezés és aktivitás szervezői Iván Knotek elvtársnak, az SZSZK kormánya elnökének beszéde 1989. április 17-én a szlovákiai nemzeti bizottságok elnökeinek tanácskozásán A nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, valamint az egész politikai rendszer tevékenységének alapvető szándékait és céljait magukba foglalják elsősorban a Nemzeti Front választási programjai. Knotek elvtárs ezek teljesítését értékelte beszéde bevezető részében. A tervidőszak első három évében lényegében sikerült teljesíteni a választási programokat, különösképpen a mennyiségi mutatókban. Nem értük el azonban a kívánatos minőségi eredményeket a nemzeti bizottságok gazdálkodásában, főleg az anyag- és energia-igényesség csökkentésében, a termelési készletek forgóidejének lerövidítésében, a jövedelmezőség és a nyereség terv szerinti fokozásában. Tehát azokon a területeken, amelyektől az új gazdasági mechanizmus körülményei között a sikeres gazdálkodás függ. A Nemzeti Front választási programjai teljesítésének értékelése során elismeréssel nyugtázzuk a Z akciót, a nemzeti bizottságoknak, a képviselőknek, a Nemzeti Front társadalmi szervezetei és szervei tisztségviselőinek érdemdús, áldozatkész munkáját a helyi kezdeményezés és aktivitás szervezésében. A Z akció beruházási része keretében az 1986—1988-as években létrehozott mű értéke meghaladja az 5,4 milliárd koronát, ami a terv előirányzatához képest 800 millió koronával több. Az idei tervben 1 milliárd 510 millió koronával, 1990-ben 1 milliárd 560 millió koronával számolunk, vagyis a 8. ötéves tervidőszakban legalább 8,4 milliárd korona értékű mű létrehozásával. Elismeréssel vesszük tudomásul, hogy ennek az értéknek több mint 20 százaléka az állampolgári kezdeményezésnek köszönhető, amelyet továbbra is támogatni és fejleszteni kell. A Z akció beruházási részével kapcsolatban pozitívan értékelve a választási programok megvalósítását, látnunk kell egyes fogyatékosságokat és a tartalékok kihasználtságát is. A problémák megoldása érdekében hangsúlyozzuk, hogy Először: kiemelt figyelmet fordítsanak az ökológiai építkezésekre. Az SZSZK- ban erre a célra a 8. ötéves tervidőszakban 750 millió koronát szántunk, de három év alatt csak mintegy 230 millió korona értékű mű készült el, ami 30,6 százalékos teljesítés. Ennek következtében a nemzeti bizottságokra az ötéves tervidőszak utolsó két évében rendkívüli feladatok várnak. Másodszor: továbbra is jelentősek az eltérések a Z akció eredményeiben a járások, a városok és a községek között. Harmadszor: ismeretes, hogy a nemzeti bizottságok ennek az akciónak keretében kiviteleznek számos olyan célépítkezést, amely az állami beruházások körébe tartozna. A városi és a helyi nemzeti bizottságoknak ezt a hiányosságok megszüntetésére irányuló őszinte törekvését nem bírálhatjuk, de feltétlenül szükséges az adott helyzet fölött elgondolkodni a 9. ötéves terv kidolgozása során, és eldönteni, hogy az ilyen irányú fejlődés mennyiben tolerálható. Negyedszer: külön problémaként tartjuk számon azt, hogy a Z akció beruházásait gyakran a járási építőipari vállalatok, a magasépítő vállalatok, illetve további építőipari szervezetek kivitelezik, ami kedvezőtlenül hat éppen az állami beruházások feladatainak teljesítésére. Ennek következtében növekszik a befejezetlen építkezések száma is. Ezért egyértelmű követelmény 1990-ben a figyelmet az építkezések befejezésére összpontosítani, és csak ezt követően engedélyezni új építkezések megkezdését. Nyomatékosan igénylem önöktől azt, hogy a kerületekben, a járásokban és a városkerületekben a Z akciót az említett szempontok szerint átértékeljék. A Nemzeti Front választási programjai feladatainak teljesítését illetően nem lehetünk elégedettek a lakossági szolgáltatások minőségével, elérhetőségével, valamint a helyi gazdálkodás vállalatainak és szolgáltatóüzemeinek jövedelmezőségével. Nem lehetünk elégedettek a házkezelő vállalatok munkájának színvonalával sem. Ezek a vállalatok ugyan túlteljesítik a lakásalap javításának és karbantartásának terveit, de a javítások összértéke továbbra is alacsony, nem felel meg a tényleges szükségleteknek. Ebben az esztendőben a lakások javítására és karbantartására 300 millió koronával többet fordítunk. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok gondoskodjanak a rendelkezésre álló összeg teljes felhasználásáról. A nemzeti bizottságok által kezelt lakásalap javítására a 9. ötéves tervidőszakban , feltételezhetően 5,2 milliárd koronát fordítunk, ami a 8. ötéves tervidőszakhoz képest 1,1 milliárd koronával több. A lakások javításával és karbantartásával összefüggésben megfelelő figyelmet kell fordítani a helyi építőipar fejlesztésére. Ez annál is inkább fontos, mivel az utóbbi időben igen kedvezőtlenül alakul dolgozóinak száma. Tavaly ezekben a vállalatokban a tervezetthez képest 1180 alkalmazottal volt kevesebb, s ez elsősorban a munkásszakmákra, s leginkább a Nyugat-szlovákiai kerületre vonatkozik. Az is szükséges, hogy a nemzeti bizottságok a házkezelő szervezetek közvetítésével gondoskodjanak a lakásalap felhasználásáról. A nemzeti bizottságok kötelesek továbbá ügyelni arra is, hogy a tulajdonosok és a bérlők kivétel nélkül gondoskodjanak a karbantartásról és a javításról. Ez a középületekre csakúgy vonatkozik, mint a személyi és a magán- tulajdonban lévő épületekre és házakra. Külön probléma a műemlék ingatlanok karbantartása és megújítása. E tekintetben differenciált eljárást kell alkalmazni, tekintetbe véve a rendelkezésre álló építőipari kapacitást és pénzeszközöket, s a felújítás sürgőssége, valamint a műemlékek jelentősége szerint kidolgozva megújításuknak és célszerű kihasználásuknak ütemtervét. Súlyos politikai és társadalmi kérdés, hogy a 8. ötéves tervidőszak első három évében nem fejezték be a nemzeti bizottságok terveibe foglalt csaknem 9200 lakás építését. Nagy a lemaradás a járulékos és a műszaki beruházásokat illetően is. Milyen következtetés vonható le ezekből a kedvezőtlen adatokból? Ma is érvényes és még inkább érvényes lesz, hogy mindenkinek, aki részt vesz a komplex lakásépítésben, tisztában kell lennie felelősségével a feladatok nem teljesítéséért, s ezért vállalnia kell a következményeket is. Másodszor pedig összpontosított igyekezettel törekedni kell arra, hogy ez idén a lehetőségek határai között minél több lakást építsenek fel. önöket is felszólítom arra, hogy egyetlen lakást se vegyenek át, amennyiben a kivitelezők nem tesznek eleget a komplex átadásról szóló gazdasági szerződés követelményeinek. A probléma bonyolultságát tanúsítja, hogy tavaly az SZSZK-ban a kolaudációs eljárás keretében nem vették át az új lakások 29,4, Bratislavában pedig 41,2 százalékát. A kivitelezőket a lakásokért rendesen megfizetik. Nem szívességet tesznek a beruházóknak és a bérlőknek. Ezért kötelességük megkívánni, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák az előírásokat és a gazdasági szerződéseket. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a nemzeti bizottságok is csak tessék-lássék fognak hozzá a lakások korszerűsítéséhez. Az elmúlt három évben az SZSZK- ban csupán 464 lakást modernizáltak. Bírálnunk kell a magánépítkezést is. A tervidőszak első három évében a tervezett 30,6 ezer lakás helyett csak nem egészen 28,2 ezer lakás készült el. A nemzeti bizottságoknak jobban kell támogatniuk főleg a fiatal családok lakásépítkezését. Ezekkel a kérdésekkel a szövetségi kormány is foglalkozott. Döntést hozott, hogy ez év július 1-től a fiatalok magánépítkezésére az állami támogatás szintjét az eddigi 35 ezer koronáról felemeli 150 ezer koronára abban az esetben, ha az építkezést három éven belül befejezik. A lakásépítésben a 8. ötéves tervidőszakban elért említett eredmények alapján kell kidolgozni a következő tervidőszak lakásépítési koncepcióját, több irányban keresve a megoldás kulcsát. Először is meg kell szüntetnünk a falvakról a városokba való nem kívánatos migrációt. Nem építhetünk a városokban és a nagyobb településeken új lakásokat, miközben a falvakon lakatlan házak vannak, illetve azokat hétvégi házakká alakítják át. Ez megkívánja a falvakon a munkaalkalmak gyarapítását, a társadalmi élet felélénkítését, és elsősorban a szolgáltatások javítását. Másodszor pedig csökkenteni kell a régebbi lakóházak felszámolásának mértékét, hogy abszolút viszonylatban növekedjen a felhasználható lakásalap. A nemzeti bizottságoknak továbbá megfontoltabb, koncepciózusabb politikát kell folytatniuk a lakáscserék terén is. Meg kell teremteni a családi házak és az egyéb magánlétesítmények építésének kedvezőbb feltételeit. Nagyon fontosak az idei feladatok a nemzeti bizottságok célberuházásait illetően is. Ebben a vonatkozásban a legnyugtalanítóbb mindannyiunk számára a befejezetlen építkezések nagy száma. Elutasítom az általánosító bírálatot, de szükséges tüzetesen felmérni az adott helyzet tényleges okait és hozzáfogni a problémák hatásos megoldásához. Mégpedig azonnal, mivel az építkezések befejezetlenségét és a gazdasági szerződések nem teljesítését már nem tűrhetjük el. Különösképpen fontos terület - amelyen a nemzeti bizottságok helyettesíthe- tetlen szerepet töltenek be - az ökológia, az élet- és a munkakörnyezet területe. Az SZSZK kormánya ezzel kapcsolatban szorgalmazza az eddig jóváhagyott intézkedések következetes megvalósítását. Ebben önöknek, a kerületi, a járási és a városkerületi nemzeti bizottságoknak pótolhatatlan a szerepük. A terv 6 milliárd korona értékű beruházással számolt, s három év alatt a teljesítés 40 százalékos. Az okok ismeretesek. Annál nagyobb igyekezetet kell kifejtenünk a feladatok teljesítése érdekében, a figyelmet közben a 9. ötéves tervidőszak alapos előkészítésére is összpontosítva. Az adott irányítási rendszer feltételei . között egyes ökológiai feladatokat gyakorlatilag teljes mértékben átruháztunk a nemzeti bizottságokra. Ezek közé tartozik főleg a lakótelepek rendjének és tisztaságának fenntartása, a másodlagos nyersanyag begyűjtése és felvásárlása, a szilárd háztartási hulladék megsemmisítése, s a gondoskodás a városok, a községek és a lakótelepek zöld területéről. Néhány községtől eltekintve elégedetlenek vagyunk a hulladék tárolásával, utcáink, parkjaink, erdőszéleink, vízpartjaink elhanyagoltságával. A nemzeti bizottságok szempontjából döntő fontosságú, következetesen biztosítani a 8. ötéves tervidőszak állami ökológiai programjába foglalt feladatok teljesítését. Gyakorlati tettekre, konkrét intézkedésekre és rendszeres ellenőrzésre van szükségünk. A lakosok gyakran joggal bírálják a tömegközlekedést. A problémák megoldása szempontjából alapvető jelentősége van a szövetségi kormány tavalyi és az SZSZK kormánya idei határozatának s az ezekből következő komplex intézkedéseknek, amelyek nyomán már három hónap elteltével is megállapíthatjuk, hogy csak részben javult a helyzet. Szükséges azonban, hogy a nemzeti bizottságok is következetesen megvalósítsák azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja például a lépcsőzetes munkakezdés, illetve tanítás megkezdése az üzemekben és az iskolákban. El kell mélyítenünk együttműködésüket a közlekedésen kívüli szervezetekkel is, hogy autóbuszparkjukat felhasználják dolgozóik szállítására, illetve a tömegközlekedésre. A szlovák kormány elnöke ezután a nemzeti bizottságok eszmei-nevelő és kulturális-művelődési munkásságának néhány kérdését feszegette. Egyebek között megállapította, hogy a nemzeti bizottságok által szervezett különféle akciókban évente több mint 12 millió lakos vesz részt. Csakhogy ez a túlszervezettség nem jár arányos eredményekkel. Rátérve a párt és az állam egyházpolitikájának kérdésére, kiemelte: a nemzeti bizottságoknak nagy a felelősségük e politika helyes gyakorlásáért. Abból kell kiindulniuk, hogy a hívők túlnyomó többsége cselekvő részese hazánkban a szocializmus építésének. Szüntelenül szilárdítani kell állampolgáraink erkölcsi-politikai egységét, tekintet nélkül a világnézeti különbségekre. Tisztában kell lenni azzal, hogy államunk az alkotmánnyal összhangban kötelezte magát a hívők vallási szükségletei kielégítésére, ehhez a feltételek megteremtésére. Viszont az, hogy pártunk és államunk nem harcolt a hívők ellen, hanem megnyerni igyekszik őket a szocializmusnak, nem jelenti azt, hogy elnézzük a vallásos érzelemmel való visz- szaélést a társadalom érdekeivel ellentétes politikai célokra. Világosan és érthetően meg kell nyernünk az állampolgárokat a CSKP, a Nemzeti Front politikájának és az átalakításnak. Ugyanakkor nem tesszük lehetővé az egyének és a csoportok szocializmus ellen irányuló tevékenységét. A nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítésével a gyakorlatban bizonyítjuk őszinte törekvésünket a társadalom demokratizálására, s helyesen megválasztott akciókkal semlegesítjük az egységbontó vallási, nacionalista és ellenzéki megnyilvánulásokat. Iván Knotek elvtárs részletesen foglalkozott azokkal a feladatokkal is, amelyek a CSKP KB 13. üléséből eredően hárultak az oktatásügyre. A nemzeti bizottságok eredményeiről és feladatairól szólva egyebek között hangsúlyozta: néhány területen sajátos problémaként jelentkezik a nemzetiségi alapiskoláknak a kisiskolákkal kapcsolatos problémája. Ennek a problémának a CSKP KB 13. ülése határozatainak értelmében figyelmet kell szentelnünk. Mindenütt meg kell teremteni az előfeltételeket az anyanyelvi oktatásra, de egyben a szlovák, illetve a cseh nyelv elsajátítására is, hogy a fiatalok főiskolán folytathassák tanulmányaikat, s az SZSZK, illetve a CSSZK bármely részében dolgozhassanak. Kérem önöket, hogy 1989. szeptember 1-től újítsák fel a kisiskolákat ott, ahol ehhez megteremtették az előfeltételeket. Ez különösképpen a szlovák, a magyar és az ukrán nyelvű vegyes nemzetiségű községekre vonatkozik. A nyilvános gyűlésekről, illetve a dolgozókollektívák és a társadalmi szervezetek gyűléseiről szólva a miniszterelnök ezt mondotta: Nemcsak „meg kell tárgyalni" az emberekkel a kérdéseket, hanem főleg tanácskozni kell velük, meghallgatva a véleményüket, nézeteiket és javaslataikat és eszerint' döntve. A nemzeti bizottságok tisztségviselőinek figyelmén kívül nem rekedhet egyetlen lakossági észrevétel, javaslat sem. Lényegesnek tekintem továbbá az ügyintézés leegyszerűsítését, hogy mindenki meggyőződjön róla, a nemzeti bizottságok minden olyan kérdést gyorsan és hozzáértően elintéznek, amely a hatáskörükbe tartozik. Szüntelenül tartsuk szem előtt Gottwald szavait: „Nem az emberek vannak a hivatal kedvéért, hanem a hivatal van a nép kedvéért.“ Ez a központi szervekre is vonatkozik. Beszéde további részében a miniszter- elnök az SZSZK nemzeti bizottságai által irányított gazdaság alapvető kérdéseit feszegette. Az eredmények mellett bírálta néhány helyi gazdálkodó vállalatnak és szolgáltatóüzemnek azt a szándékát, hogy csökkenti a lakossági szolgáltatások hányadát. Éppen ellenkezőleg - mondotta -, a szükséges szerkezeti változtatásokkal jobban kell kielégíteni a lakossági szükségleteket. Azt sem engedhetjük meg, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok gazdasági problémáikat csak a lakosság rovására oldják meg, nem eszközölve gyökeres változtatásokat struktúrájukban. Továbbra is törekedni fogunk a kisüzemek bővítésére, valamint arra, hogy szolgáltatások nyújtására többen kapjanak engedélyt. A jelenlegi helyzettel nem vagyunk elégedettek, 1988 végéig az SZSZK-ban csak 10 320 ilyen engedélyt adtak ki, ami 10 ezer lakosra számítva a CSSZK-hoz képest viszonylag csak ötven százalékot jelent. A továbbiakban a miniszterelnök kiemelte a nemzeti bizottságok fontos szerepét az idei nyári turisztikai idényre, és az idegenforgalomra történő tüzetes felkészülésben. A hazai piac ellátottságáról szólva a problémák megoldása érdekében kifejezésre juttatta azt az elvárást, hogy a nemzeti bizottságoknak ezen a területen nagyobb aktivitást kell kifejteniük. Beszéde zárórészében Iván Knotek elvtárs az SZSZK kormánya nevében és a saját nevében is őszinte köszönetét mondott a nemzeti bizottságok dolgozóinak, képviselőinek és munkatársainak a feladatok teljesítéséért. Kifejezte meggyőződését, hogy továbbra is a CSKP szilárd támaszai lesznek a társadalmunk átalakításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének és a szocialista társadalmi rend szilárdításának útján. Az új időszak párhuzamai írta: étefan Bachar, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a Pravda főszerkesztője Az SZLKP KB áprilisi ülésének jelentősége, amely az SZLKP-nak a CSKP-nak a CSKP XVIII. kongresszusára való felkészüléséről és az SZLKP kongresszusának előkészületeiről tárgyalt, elsősorban abban rejlik, hogy a CSKP KB 13. üléséhez kapcsolódóan értékelte Szlovákia jelenlegi politikai helyzetét, az átalakítás folyamatainak fejlesztését, a politikai és gazdasági kérdések megoldását a kongresszus előtti időszakban. A tanácskozás menete és az elfogadott határozatok egyértelműen bebizonyították, hogy erre az ülésre szükség volt. Főleg azért, mivel a CSKP KB 7. ülése óta eltelt Időszak bebizonyította, helyes volt elhatározásunk, hogy társadalmunk dinamikus fejlődésének útján, az átalakítás és a demokratizálás útján kívánunk menni. A fejlődés új időszakába léptünk és minden, amit teszünk, a szocializmus megerősítését szolgálja. Szó sincs meghátrálásról, vagy a szocializmustól való eltávolodásról, ahogyan azt külső vagy belső ellenségeink szeretnék. Ellenkezőleg. A szocializmus céltudatos fejlesztése, a mélyen demokratikus társadalom fejlesztése a célunk. Ezért az egész átalakítást, társadalmi életünk minden területén összekötjük a szocialista demokrácia elmélyítésével ós a széles körű, a nyílt politikára alapozott tájékoztatással. Meggyőződésünk, hogy legújabbkori történelmünk legdicsőbb fejezeteinek hagyatékát fejlesztjük így tovább, a szlovák nemzeti felkelés és a februári győzelem szocialista forradalmának folytatása ez. Nélkülözhetetlen, hogy ezen az úton elemezzük és általánosítsuk eljárásunk gyakorlati tapasztalatait, egyúttal határozottan meg kell válnunk az elavult, hatástalan módszerektől és munkaformáktól. Legfőbb tapasztalatunk, amelyet az átalakítás eddigi megvalósítása során szereztünk, hogy a párt vezető szerepe nélkülözhetetlen társadalmunkban. Ebből kiindulva munkája átalakítását úgy kell végrehajtanunk, ahogyan azt a CSKP KB 9. ülése meghatározta. Az átalakítás ösztönzője a párt, nem pedig valamilyen más erők, s ott áll az átalakítás élén, lépésről lépésre megvalósítva világosan megfogalmazott és kitűzött politikai programját. Az SZLKP KB áprilisi ülésének kétségkívül legnagyobb eredményei közé tartozik, hogy a párt és a társadalom fejlődése szempontjából feltette a kérdést, mi változott a pártmunka stílusában és módszereiben a CSKP KB 9. ülése óta, s milyen konkrét eredményeket értünk el az ülés határozatainak megvalósításában? Megnyugtató választ adni erre nem volt könnyű feladat, s a jövőben sem lesz az. De már maga ez a kérdésföltevés is új, jelentős módszer, amelyet meg kell tanulni az évzáró taggyűlések előkészítésének időszakában minden pártalapszerve- zetben. Az összegezés, az önvizsgálat, saját módszereink és munkaformáink számbavétele az út, amelyen eljuthatunk a politikai hatás növeléséhez, amely az átalakítás politikájának megértéséhez vezet minden munkahelyen és kollektívában. Itt az ideje, hogy minden kommunistát megkérdezzünk, hogyan járult hozzá munkájával a párthatározatok teljesítéséhez munkaközösségében, és ott, ahol él. Mindenkinek el kell számolnia elvégzett munkájával. Minél nagyobb a felelőssége, annál inkább. A személyes elszámolás módszere, ahogyan az ülés is hangsúlyozta, tárja fel az emberek munkájában rejlő tartalékokat, ösztönzi és vezeti őket felelősségük fokozására saját munkájukkal szemben. A formalizmuselleni küzdelem a párt politikai munkájában, a magas fokú felelősség kialakítása mindazért, amit végzünk, valószínűleg ennek a módszernek a tökéletesítésén keresztül valósulhat meg. Az átalakítás folyamatában egyre inkább előtérbe kerül a pártalap- szervezetek jelentősége és szerepe. Ezekben döntenek a kitűzött célok megvalósításáról. Ezért olyan fontos munkájuk hatékonyságának növelése az új, korunk követelményeinek megfelelő formák és módszerek keresése, amelyekkel az igényes feladatokat megvalósíthatják. Társadalmunk átfogó, forradalmi átalakításának feladatai rendkívüli igényeket támasztanak a kommunisták tevékenységével szemben. Ennek a párt fejlődése, egységének megszilárdítása számára kedvező feltételeket kell eredményeznie. A kommunisták kongresszus előtti aktivitása fokozódásának a párt erkölcsi tekintélye növelésére kell irányulnia. Csak megfontolt, céltudatos ÚJ SZÚ 4 1989. IV. 19