Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-18 / 91. szám, kedd

% Mérce a becsületes munka Állami vállalatként is eredményes a Kassai Kerámiaipari Művek A nemzetközi piacon, a külkereskedelemben is közismert Kassai (Koáice) Kerámiaípari Művek állami vállalat többek között arról is nevezetes, hogy csaknem az egész országot behálózó üzemeiben mindig történik valami, ami szorosan összefügg a gazdaságfejlesztést támogató új módszerek meghonosításával, a társadalom és a dolgozók egyéni érdekeinek összehangolásával, az állami tervfeladatok mara­déktalan teljesítésével. Nem véletlen hát, hogy az elmúlt év január elsejétől a komplex kísérletezés és önállóság feltételei közepette, július elsejétől pedig - a már termelési-gazdasági egységen kívül - önálló állami vállalatként működik. Ijszú 5 19. IV. 18. Múltban megalapozott sikerek A vállalat dolgozói élnek a felsőbb politikai és állami szervek bizalmá­val, az állami terv sikeres teljesítése, az új gazdasági módszerek eredmé­nyes meghonosítása is ékes bizo­nyítéka annak, hogy erre a bizalom­ra méltán rászolgáltak. Ez a vállalat az utóbbi évek folyamán mindig si­keresen teljesítette az állami terv feladatait - s ennek köszönhetően - 28 éves fennállása alatt a hajdani kis vállalat jelenleg már évente több mint fél milliárd korona értékű terme­lést elérő gazdasági egységgé fejlő­dött. A negyvenegy éves Juraj Takác mérnök, a vállalat nemrég megvá­lasztott új igazgatója örömmel újsá­golta, hogy tavaly vállalatuk eddigi legjobb eredményével zárták a mér­leget. Már december 20-án bejelen­tették, hogy a tervezett 529 millió korona helyett több mint 541 millió korona értékű árut termeltek. Terven felül 32 ezer négyzetméter csempét, 123 ezer négyzetméter kerámia bur­kolólapot, 30 ezer négyzetméter zo­máncozott burkolólapot gyártottak, s a hazai piac áruellátási tervét az árukiviteli tervvel egyenlő arányban, 114,2 százalékra teljesítették, a ter­vezett nyereséget pedig több mint 10 millió koronával túlszárnyalták. Mindezek után szinte következ­hetne a szokásos kérdés: hogyan érték el ezeket a jó eredményeket? De tekintettel arra, hogy az új igaz­gató már 1971 óta dolgozik ennél a vállalatnál, több éves tapasztala­tok birtokában, szélesebb nézőpont figyelembevételével kértem vállala­tuk eredményeinek értékelésére.- Vállalatunk eredményességét valóban helytelen lenne csupán a tavalyi sikerek szemszögéből érté­kelni, hiszen ez a sok-sok éven keresztül folyamatosan, céltudato­san végzett munka gyömölcseként jelentkezik - utal a korábbi időszak­ra Juraj Takác. - Csaknem két évti­zeddel ezelőtt mint fiatal technoló­gus, később a vállalati tervezés ve­zetőjeként, majd a műszaki szakasz irányítójaként és igazgatóhelyettes­ként betekintést nyertem vállala­tunk életébe, kollektívánk munkájá­ba. Alkalmam volt a szocialista gaz­dálkodás egyik alapvető követelmé­nyeként érvényes törvényszerűség­gel megismerkednem, bizonyos mértékben gyakorlati alkalmazásá­nak kimunkálásában is részt ven­nem. Ez nem más, mint a nálunk is egyre inkább érvényesülő alapelv: elismeréssel csupán a becsületes munkát illethetjük. Minden ered­mény fokmérője a becsületes mun­ka, annak társadalmi haszna legyen. Dolgozóink körében teljes megér­tésre találnak az ilyen és hasonló követelmények, hiszen becsülete­sen végzett munkájukkal többet ke­resnek, mint korábban. Nincs idegenkedés A vállalat eredményességének további kedvező tényezője az egyre inkább javuló technológiai és mun­kafegyelem, a dolgozók helyes irányban fejlődő kezdeményezése, az üzemekben megteremtett rend, a munkahelyek javuló szociális fel­szereltsége. A vállalat eddigi veze­tése is sokat tett a jó munkafeltéte­lek megteremtése érdekében, igye­kezett nagyon körültekintően besze­rezni az új üzemek műszaki beren­dezéseit, és általában olyan gépeket vásároltak külföldről, melyeket világ- viszonylatban is a legjobbak között tartottak számon. Ez az alapelv je­lenleg is érvényes. A hosszú évek során helyesen végzett gazdaságpolitikai munkának köszönhetően a Kassai Kerámiaipa­ri Művek dolgozói soha sem idegen­kedtek a vállalatuk sorsának alaku­lását érintő újdonságoktól, mert gya­korlati tapasztalatból tudják, hogy minden ilyen intézkedés az ő érde­kükben történik.- így értelmezték dolgozóink a komplex kísérletezés és önállóság alapelveinek érvényesítését is, s ve­lünk együtt nagy megtiszteltetésnek minősítették azt, hogy termelési­gazdasági egységünkben egyedül a mi vállalatunkat tartották alkalmas­nak az önálló gazdálkodásra - je­gyezte meg az igazgató. - Ez a le­válás a vezérigazgatóságról tulaj­donképpen nem is érte felkészület­lenül vállalatunk kollektíváját, hiszen már korábban megtanult új módon gondolkodni és dolgozni azzal a tu­dattal, hogy minden dolgozó érvényt szerezhet véleményének, egyre in­kább részesévé válik a politikai és gazdasági célok meghatározásá­elérése érdekében a minőség és hatékonyság javítására töreksze­nek, mint azokat, akik nem így dol­goznak. Szükség van minden be­csületes munkáskézre, hiszen az idén vállalatunk termelési értéke meghaladja az 538 millió koronát. Ez a feladat az eredetileg tervezett­nél 31 millióval magasabb. Ráadásul csaknem 10 millió korona értékű műszaki fejlesztést kell megvalósí­tanunk. Mindez megköveteli, hogy mi is rugalmasabban végezzük munkánkat és eredményeinkkel megőrizzük vállalatunk itthoni és külföldi jó hírnevét. Valóban kár lenne, ha ezen csor­ba esnék, mert a vállalat jó minősé­gű termékeivel széles körű elisme­rést szerzett a nemzetközi piacon, és immár hagyományos kapcsolatot tart fenn több külföldi, köztük szovjet és magyarországi testvárvállalattal. Nem véletlen hát, hogy az utóbbi időben számos ajánlatot kaptak a közvetlen együttműködésre. A megvalósulás útján van egy közös nak, de ezek következetes teljesíté­sének is. Tudják, hogy a hazánkban végbemenő gazdasági átalakítás feltételei lehetőséget teremtenek számukra a vállalatunk irányításá­ban való részvételre, de arra is, hogy így nagyobb felelősséget vállal­janak az állami terv teljesítéséért. Mi, a vállalati vezetés képviselői tel­jes mértékben ahhoz tartjuk magun­kat, hogy minden sikernek és siker­telenségnek döntő tényezője az al­kotó ember, az egyén és munkakol­lektíva. Tehát az emberről való gon­doskodást, a megfelelő munkahe­lyek megteremtését, ezirányú fele­lősségünket is ilyen szellemben ér­telmezzük és gyakoroljuk. Új feladatok és kapcsolatok-Mindezt a napokban megtár­gyalt kollektív szerződésben szintén kifejezésre juttattuk - folytatta Juraj Takác -, újból kihangsúlyozván azt, hogy jobban megbecsüljük és meg­fizetjük azokat, akik példamutató igyekezettel a legjobb eredmények vállalat létrehozása a Kassai Kerá­miaipari Művek állami vállalat és a szovjet Sztrojkeramika üzem rész­vételével. UKEM névvel Munkácson üzemelne. Csempéket, burkolólapo­kat és épületkerámiai termékeket gyártana. Kapcsolatépítési törekvé­seik közé sorolható, hogy a Szlovák Magnezítművek, a Kelet-szlovákiai Cementgyárak és Mészégetők, a Kelet-szlovákiai Téglagyárak és a Kassai Műszaki Főiskola szakem­bereivel együttműködve kísérleti­termelési társulást hoztak létre a hő­technikai mérések területén. A vállalat kollektívája eddig elért eredményeivel bizonyítja, hogy a párt gazdaságpolitikai irányelveit követi, s vállalja: a jövőben még gyorsabb léptekkel halad tovább a megkezdett úton, úgy, amint azt a vállalati programban és kollektív szerződésben meghatározták. Bíz­nak erejükben, a becsületesen vég­zett munka eredményességében. KULIK GELLÉRT Egyszerűbben, hatékonyabban A tudományos-műszaki haladás finanszírozása A tudományos-műszaki haladás gyorsulása az emberi civilizáció fej­lődésének objektív eredménye. Ro­hamos fejlődését csak az egyre igé­nyesebb termelési viszonyok között működő, minőségileg új, tökélete­sebb termelőerők segíthették elő. Sőt, manapság a tudományos-mű­szaki haladás minőségi színvonalá­tól függ az egyes országokban a la­kosság jóléte vagy éppen nélkülözé­se. Ezért nemcsak az egyes államod fordítanak megkülönböztetett figyel­met a tudományos-műszaki haladás támogatására, hanem az országok gazdasági, politikai és katonai tömb­jei, csoportosulásai is. A tudomá­nyos-műszaki haladás immár nem kizárólag nemzeti ügy. Ezekre a fo­lyamatokra rugalmasan reagáltak a KGST-tagállamok is, olyan nem­zetközi jogi dokumentumok elfoga­dásával, amelyek elősegítik a tudo- mányos-műszaki potenciáljuk dina­mikus fejlesztését. A tudományos­műszaki haladás koordinálásának és integrálásának így ma már meg­vannak az első kézzelfogható ered­ményei. Az egyes országok népgazdasági } és más érdekeit meghatározó mó- 5 dón befolyásolja tudományos-mű­szaki fejlettségük szintje. Pénzügyi források nélkül nem lehet biztosítani a tudományos-műszaki-fejlesztési bázis működését, csúcstechnológiát vásárolni külföldről és tervezni, azaz megvalósítani sem lehet a tudomá­nyos-műszaki haladást. Az állam egyik legfontosabb feladata tehát az, hogy előteremtse ezeket a pénz­ügyi eszközöket. A szocialista ál­lam politikai, gazdasági, műszaki, jogi és jogalkotási eszközökkel tö­rekszik nem csupán a tudományos­műszaki haladás, hanem a társadal­mi fejlődés gyorsítására is. Emlé­keztetnünk kell azonban arra, hogy a társadalmi fejlődés gyorsítása stratégiai programjának eredmé­nyes megvalósítása jelentős mér­tékben függ a tudományos-műszaki haladás eredményességétől. Ezt a tényt pedig, különösen a mi körül­ményeink közt nem lehet csak a tu­dományos-technikai forradalomról hirdetett frázisokkal elismerni. Ösztönző jogalkotási intézkedések A tudományos-műszaki haladás gyorsítását célozta egyebek közt több jogalkotási intézkedés is. Az egyik legfontosabb jogszabály ezzel kapcsolatban a tudomány és a mű­szaki fejlesztés nem beruházási jelT legű kiadásainak finanszírozásáról szóló 163/1980. Tt. sz. rendelet, melynek egyes rendelkezéseit a ké­sőbbiekben módosították a társada­lom által kitűzött célok pontosításá­val összhangban. Jogi normák sza­bályozzák ma már az állami költség- vetés és a műszaki fejlesztési ala­pok nem beruházási jellegű kiadá­sait, az ilyen kiadások finanszírozá­sát az állami szervezetekben, a mű­szaki fejlesztési alapok képzését, az állami költségvetések és a műszaki fejlesztési alapok bevételeit a tudo­mány és a technika fejlesztési fela­datainak megoldásából származó eredményekből. Részletesen sza­bályozzák a nem beruházási kiadá­sokat az olyan tevékenységre is, A bratislavai kikötő­ben most fejezik be egy, a brnói Královo Pole-i Gépgyárban készült 300 tonnás híddaru összeszere­lését. Ez év májusá­ban kezdi meg pró­baüzemelését. Az első küldemény, amelyet vele helyez­nek hajóra, a plzen í Skoda Vállalatnál egy Bulgáriában épült atomerőmű számára gyártott 1000 MW-os WER atomerőmű csak­nem 400 tonna tö­megű reaktortartá­lya lesz. Felvételün­kön a 80x24 méteres dokk látható, háttér­ben a daruval. (Peter Őimoncík felvétele - ŐSTK) mint például a standardizáció, tipizá­lás, a feltaláló és az újító mozgalom stb. Rendelkeznek a dotációk ki­használásáról, az eszközök társítá­sáról és más kiadások felhasználá­sáról stb. A tudományos-műszaki haladás gyorsítására irányuló törekvések megvalósítása során szüntelenül szem előtt kell tartani, hogy ez-képe- zi a csehszlovák népgazdaság telje­sítőképessége és hatékonysága nö­velésének stratégiailag legfonto­sabb forrását, s hogy hatékony irá­nyítása a jelenlegi körülmények kö­zött a termelési folyamat közvetlen alkotóelemévé válik. Ezért úgy kell értelmezni és végrehajtani, mint megfelelő pénzügyi forrásokkal biz­tosított megszakíthatatlan innováci­ós folyamatot, miközben a szüksé­ges pénzforrásokat nemcsak a köz­pont, hanem elsősorban a vállalatok biztosítják. Az ilyen - jogalkotási intézkedésekkel is támogatott - hoz­záállás hatékonyan hozzájárulhat a csehszlovák termékek alacsony műszaki színvonalának javításához, a feldolgozóipar végtermékei nem kielégítő hányadának növeléséhez, az innovációs tervek színvonalának emeléséhez és a tudományos-mű­szaki haladásnak a kívánatos szer­kezeti változásokra gyakorolt befo­lyásának növeléséhez. Az átalakítás kedvező feltételei A CSSZSZK gazdasági mecha­nizmusa átalakításának alapelvei és az ezzel kapcsolatos dokumentu­mok optimális lehetőségeket nyújta­nak a tudományos-műszaki haladás fejlesztését szolgáló pénzügyi, jogi és gazdasági szabályozók érvénye­sítésére. így a vállalkozók a saját termelési-műszaki alapjuk fejleszté­sére törekedhetnek. Az ösztönző impulzusok közt megemlíthetjük azt a tervezett intézkedést is, amely megszüntetné az egyes vállalati szükségletek, kiadások finanszíro­zásának szigorú kötöttségét és elkü­lönítését. A vállalatok a jövőben a korábbi három alap (a beruházási, a műszaki-fejlesztési és a forgóalap) helyett már csak egyetlen egyet - a fejlesztési alapot hozzák létre. Ebből finanszírozhatják a beruházá­saikat, a műszaki fejlesztést és a készletek növelését. Az exportban részt vevő vállalatok saját deviza­alapot képezhetnek a termékeik ex­portjáért, a kooperációs szállításo- » kért, a licencekért kapott eszközök­ből. Ezt a devizaalapot a saját jogkö­rükben használhatják fel behozatali szükségleteik fedezésére. Mindez feltehetőleg arra ösztönzi majd őket, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el, s ezeket ismét csak a mo­dern technológiák, információs rendszerek stb., bevezetésével és alkalmazásával érhetik el. A jelenlegi helyzetet tekintve a tu­dományos-műszaki haladás finan­szírozásának tökéletessége érdeké­ben el kell gondolkodni a jogi szabá­lyozás perspektíváin, főként azon, miként lehetne törvényes formában átfogóbban kifejezni a tudományos­műszaki haladással kapcsolatos pénzügyi viszonyokat úgy, hogy nor­matív szigorúságuk ne nyújtson le­hetőséget a fékező adminisztratív- utasításos eszközök burjánzásához. A szabályozás egyszerűségének, áttekinthetőségének és rugalmassá­gának a folyamat szüntelen tökéle­tesítésére kell ösztönöznie. A válla­lati alapok képzését illetően például lehetővé kell tenni, hogy az alapok fel nem használt eszközeit át lehes­sen vinni a következő évbe. A cél tehát a vállalkozó alanyok pénzügyi gazdálkodásának átfogó jogi szabá­lyozása, ide számítva a beruházá­sok, a műszaki fejlesztés, a forgó­eszközök finanszírozását is. Vitathatatlan, hogy a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés finanszíro­zásának problémaköre nem egysze­rű és konfliktusmentes. Ám éppen ez a tény teszi szükségessé a szün­telen értékelést és tökéletesítést. És éppen ennek során nyílnak viszony­lag tág lehetőségek a mindmáig kel­lő módon nem kihasznált demokrati­kus elemek érvényesítésére, ame­lyek lehetővé teszik, hogy azok is hangot adjanak véleményüknek, akiket ezek a kérdések a legközvet- ‘ lenebbül érintenek - a dolgozókol­lektívák. Dr. JOZEF KRÁLIK, kandidátus Juraj Takác mérnök (Alexander Jirouáek felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom