Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-15 / 89. szám, szombat
A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Zemédélské noviny és a Rol’nícke noviny ankétja Miként érvényesül az új gazdasági mechanizmus a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban? Az olvasók kérdéseire JAROMÍR ALGAYER, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere válaszol A mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban érvényesülő új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos ankétot február végén hirdettük meg. A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Zemédélské noviny és a Rol’nícke noviny szerkesztősége felajánlotta az olvasóinak, hogy közvetíti a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek ebben a témakörben leginkább foglalkoztatják az olvasókat. Az olvasók éltek a lehetőséggel és megközelítőleg háromszáz kérdést juttattak el az említett szerkesztőségekhez írásban vagy telefonon. Az érdeklődés középpontjában azok a konkrét problémák álltak, amelyekkel a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok szembe találták magukat a gazdálkodás új alapelveinek érvényesítésénél, és hasonlóképpen sok kérdést tettek fel az olvasók azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz az új gazdasági mechanizmus az egészséges és kifogástalan táplálkozás feltételeinek megteremtésére. Az olvasók kérdéseire adott válaszokat március 21-dikén* 24-dikén és 30-dikán, valamint április 11-di- kén közöltük. Eddig összesen 37 kérdésre válaszoltunk. Valamennyi feltett kérdés megválaszolására nem nyílt lehetőség. Közülük többet hasonlóan fogalmaztak meg az olvasók, más kérdések viszont csupán az olvasók szűkebb körének érdeklődését tükrözték. Az olvasóknak köszönjük az érdeklődést, a CSSZSZK mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterének és munkatársainak pedig az együttműködést. Az alábbiakban az olvasók kérdéseire adott válaszok utolsó részét közöljük. • Szeretnénk tudni, hogy az egészséges táplálkozás kívánalmainak megfelelően, mikor lesz elegendő hajdina, szója, köles, gyümölcs és zöldség a piacon? Hana Mertlová és Lubomír Král, Sokolov • Miért nem lehet a díszmadarak részére árult kölesen kívül kásának valót is kapni? Ruiena Vacková, Brno A köles és a hajdina termesztésének nálunk sem nagyobb hagyománya, sem pedig jelentősége nincsen. Korábban egyes körzetekben foglalkoztak ugyan a termesztésükkel, de csupán kis területen. Ezeknek a növényeknek a termesztése például a gabonafélékhez viszonyítva nem kifizetődő a mezőgazdasági vállalatok számára. A választék bővítése céljából a Szovjetunióból importálunk kölest és hajdinát. Az utóbbi években végzett piackutatások tapasztalataiból azonban kitűnt, hogy a köles és hajdina jelentős részét nem élelmiszerként, hanem a háziállatok takarmányozására (csibenevelésre stb.)' használták fel. A jövővel kapcsolatban olyan elképzeléseink vannak, hogy a piaci választékot főleg a köleshez és hajdinához hasonló gabonaalapú termékekkel (árpa- és kukoricadarával, különféleképpen előkészített hüvelyesekkel, zabpehellyel és egyéb pelyhesített termékekkel) igyekszünk bővíteni. A kölest most mindenekelőtt a Diatermékeket forgalmazó boltoknak szállítjuk, s képesek vagyunk teljesíteni a megrendeléseket. Szóját az utóbbi három évben átlagosan 2630 hektáron termeltünk. Az átlagos hektárhozam elérte az 1,7 tonnát, az össztermés pedig az évi 4500 tonnát. A legtöbb szóját (1620 ha) a Nyugat-szlovákiai kerületben termesztik. A termést mindenekelőtt az olaj- és húsiparban, valamint a csokoládégyárakban hasznosítják. A száraz vagy sterilizált szójabab, illetve a szójaliszt iránt, amit elsősorban a Dia-élelmiszerekét forgalmazó boltokba szállítunk, a fogyasztók nem tanúsítanak kellő érdeklődést. Ennek ellenére a szóját perspektív terménynek tekintjük, s a termelés fejlesztésén intenzíven ' dolgozunk. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás, igaz csak mérsékelten, de emelkedik, és megfelel a világszínvonalnak, ami a gyümölcsfélék esetében 62, a zöldségféléknél pedig 77 kg. Viszont az európai országokhoz viszonyítva nálunk kisebb a fogyasztás. A fogyasztás emelkedésének egyebek között az vet gátat, hogy viszonylag magas a gyümölcs- és zöldségfélék kiskereskedelmi ára, ami közvetlenül összefügg a termelési költségekkel és a külkereskedelem gazdasági feltételeivel. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésének lehetőségét a kistermelők és kertbarátok tevékenységének fellendítésében látjuk. Mindenekelőtt a vidéken élők lehetnének önellátók úgy a termelésben, mint a fogyasztásban. A nyilvántartásokból kitűnik, hogy az országban megtermelt zöldségnek az 50, a gyümölcsnek pedig a 67 százalékát a kistermelők, kertbarátok, egyéni gazdálkodók és háztáji földdel rendelkezők produkálják. Ezzel a mennyiséggel a jövőben is számolunk. Nem csupán azt szeretnénk elérni, hogy minden talpalatnyi földet kihasználjunk, de ahhoz is érdekünk fűződik, hogy főleg a fiatalokban felkeltsük és élesztgessük az érdeklődést ez iránt a tevékenység iránt, s támogassuk a környezet védelmére való nevelést, megerősítsük az embereknek a jól végzett munka fölötti örömét, s nem utolsósorban a szabadidő ésszerű eltöltésére való törekvését. Munkájuk eredményeiről kertészke- dőink kiállításokon számolnak be. Feltételezzük, hogy 1995-ig a gyümölcsféléknél 70, ^ zöldségféléknél pedig 99,5 kilogrammra emelkedik az egy főre jutó évi fogyasztás, amivel hozzávetőlegesen elérnénk az egészségügyi szempontból javasolt szintet. • Sok termelőt a termés átvétele körüli huzavona riaszt el a cukorrépa-termesztéstől. A tapasztalatok szerint mindig a szállító fizet rá az üzletre. Van-e remény arra, hogy új feltételeket dolgoznak ki a cukorrépa felvásárlásának szabályozására, s ha igen, mikor várható az új szabvány hatályba lépése? Pajger Tibor mérnök, az iliésházi (Novy Zívot) Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz elnöke A cukorrépa-termesztésben tapasztalt eddigi kudarcok a mező- gazdasági vállalatok és a cukorgyárak gazdasági eredményeiben egyaránt visszatükröződnek. A cukorrépa felvásárlásának feltételeit 1982. május elseje óta a 46 2110-es számú Csehszlovák Állami Szabvány határozza meg. Az érvényesítésénél szerzett gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a mezőgazdasági vállalatok részéről a mintavétel módjával kapcsolatban hangzik el legtöbb kifogás, hiszen ez közvetlenül kihat a lefogások nagyságára, s ezzel együtt a termés értékesítésére. Olykor, de lényegesen kevesebb esetben bírálják a cukortartalom megállapítását is. Az utóbbi problémát azonban az esetek többségében sikerült megoldani azzal, hogy a szállító vállalatok megbízott képviselőinek lehetővé tették a cukortartalom megállapítása helyességének ellenőrzését. Most, az új gazdasági mechanizmus alapelvei fokozatos érvényesítésének időszakában az a legfontosabb, hogy mindkét partner, tehát a termelő és a felvásárló vállalat fokozatosan magasabb szintű együttműködésre lépjen, amely objektív feltételeken és kölcsönös bizalmon alapszik. Tudatosítani kell, hogy az egyik ágazat sikere vagy sikertelensége közvetlenül kihat a másik ágazat gazdasági eredményeire. Egyebek között ez indokolja azt, hogy az 1989. évi standardizáci- ós tervekben helyet adtunk az említett 46 2110-es Csehszlovák Állami Szabvány felülvizsgálásának, melynek során a gyakorlat és a kutatás valamennyi rendelkezésre álló ismeretét ki fogják használni. Olyan módosításokra kerül sor, amelyek még jobban kidomborítják a cukorrépa és a szállítás minőségi mutatóit, és figyelembe veszik az új betakarítási technológiákat, a mezőgazda- sági gyakorlat és a feldolgozóipar jelenlegi szükségleteinek megfelelően. A szabvány novelizálását 1990- ig szeretnénk elvégezni, tehát a gyakorlati érvényesítésére feltehetően az 1991. évi felvásárlási idényben kerülhet sor. A cukorrépa-termesztés intenzívebbé tételét a nemzeti mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztériumok konkrét intézkedésekkel serkentik. A termelők gazdasági érdekeltségének növelésén kívül rendszeresen javítják a termelési rendszerek érvényesítésének anyagitechnikai feltételeit. A cukorrépa-ter- mesztési rendszereket a CSSZK- ban már az idén legkevesebb 35 ezer hektáron, az SZSZK-ban pedig 12 ezer hektáron fogják alkalmazni. Célunk, hogy e termelési rendszerek területét a jövőben fokozatosan növeljük, a termelést pedig egyre intenzívebbé tegyük. • Az idei Salimá-n is hiába kerestem az ésszerűbb táplálkozást segítő, nélkülözhetetlen vitaminokkal és egyéb anyagokkal dúsított, viszont kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszereket. Az érmekért ezúttal is csupa zsírban gazdag termék versengett, miközben a zsírszegény termékek egyre ritkábban kaphatók. Ezt a problémát hogyan akarják megoldani? Zdenék Láznicka mérnök, Námést’ nad Oslavou A Salima ’89-en bemutatott élelmiszer-ipari termékeket nem lehet ilyen egyértelműen elmarasztalni. Az Arany Salimá-ért folyó versenybe olyan termékeket neveznek, be, amelyek elsősorban az ésszerű táplálkozás szempontjából jelentenek előnyt a fogyasztók számára. Az idei seregszemlén összesen 175 terméket neveztek a vetélkedőbe, ebből 137-et a hazai vállalatok. A díjazott 18 termék közül 13 származott csehszlovákiai termelőktől. Ezek egyike volt például a csökkentett zsír- és sótartalmú MEDIA virsli. Említést érdemel a marhahúsból készült ötféle szalámi is, hisz alacsony zsírtartalmuknál fogva a kevés energiát szolgáltató élelmiszerek közé sorolhatók. A Cottage típusú sajt szintén díjat kapott, benne a fölözött tej fehérjévé savanyított, krémszerü tejszínnel kevert, finom szemcsék formájában van jelen. Volt ott néhány nagy rosttartalmú, magas biológiai értékű és növelt C-vitamin- tartalmú üdítő is. És ez csak néhány példa arra, hogy a brnói Salima ’89- en igenis voltak figyelmet érdemlő élelmiszer-ipari újdonságok. • A mezőgazdasági termékek felvásárlási árának, valamint az állandó nyilvántartási áraknak a módosítása következtében jelentősen emelkedik a biztosítási díj (kötelező termésbiztosítás). Érdekelne, hogy a mezőgazdasági vállalatok költségeinek növekedését az új rendszerben miként minősítik? Jjfj piskof 0pava Az új gazdasági szabályozók hatásának átszámításakor a felvásárlási árak emelésének kihatásait a biztosítási díjra a mezőgazdaság költségeinél és bevételeinél (magasabb térítés) egyaránt figyelembe vették. Ez megfelel annak az elvnek, hogy a mezőgazdaság szempontjából a biztosítási díj emelkedésének meg kell felelnie a biztosítótól kapott térítés összegének. Az 1986-88- ban elért eredmények, vagyis amikor már érvénybe lépett a kötelező terménybiztosítás, azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban befizetett biztosítási díj a térítések összegében fölösen megiérült, s a biztosítás a vállalatok többségénél az állandó nyereségszint biztos tényezőjévé vált. • Nem fog fékezően hatni az új mezőgazdasági adórendszer a kertészkedök, kistenyésztők, méhészek kezdeményezésére, és egyéb kedvtelésszerű tevékenységekre? Milán Demjan, Minovce A mezőgazdasági tevékenységből származó adó kivetésének alapelveit úgy határozták meg, hogy a kertbarátoknak és kistenyésztők- nek kedvezzen, viszont sújtsa azokat, akik a saját szükségleteiket meghaladó mennyiségű terméket termelnek. Az adóalapot a ténylegesen elért bevétel képezi, de ennek el kell érnie a terület nagyságának és a körzetben általánosnak tartott hektáronkénti átlagos jövedelmezőség minimumának határát. Az átlagos jövedelmezőség az adott földterület termelési-gazdasági csoportokba való besorolásától függően 3-6 ezer koronában van meghatározva. A tényleges bevételbe nem számítják be a saját fogyasztást, kiadásokra pedig átalányban 20-50 százalékot (vagy az igazolt összeget) leszámíthatják. A fennmaradó összegből ki kell vonni 6 ezer koronát, a többi az adóalap. A 100 koronáig terjedő adót nem vetik ki (az adó kiszámításának módjáról már írtunk - a szerk. megjegyzése). • Miért műanyagból készült zacskókban és nem palackokban forgalmazzák a tejet? Karéi Hrbáéek, Zdéchov, és A. Strenclová, Meziborí u Litvínova A tej csomagolásában számos változás volt Csehszlovákiában, melyek közül az utóbbi a palackok használatáról a polietilén tasakok használatára való áttérést jelentette. Ennek a módosításnak az volt a célja, hogy megkönnyítse a töltési és szállítási munkákat, valamint a kereskedelem dolgát. A most használt csomagolóanyag könnyű, a tejjel érintkezve egészségügyi szempontból ártalmatlan, viszont kisebb a mechanikai sérülésekkel szembeni ellenálló képessége. Előnynek számít még, hogy hazai alapanyagból készül, tehát nem devizaigényes, ezzel szemben gondot okoz, hogy alacsonyabb hőmérsékleten nehéz megsemmisíteni. Ma még palackos és zacskós tej egyaránt kapható a piacon, persze nem mindenütt. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca lassan készül a tej és egyéb folyékony élelmiszer-ipari termékek laminátos kartonból készült csomagolóanyagokban történő forgalmazásának bevezetésére. A csehszlovákiai élelmiszer-ipari vállalatok egyelőre hat korszerű töltőgépsorral rendelkeznek, s az újszerű csomagolási eljárás elterjesztésére 1990- től lehet számítani, amikor a skalicai Grafobal megkezdi az új csomagolóanyagok hazai gyártását, Az olvasók kérdéseit Zdenék Hoffmann és Milán Pavlík, a Rudé právo, Eduard FaSung, a Pravda, Kádek Gábor, az Új Szó, Stanislav Ptáőník, a Zemédélské noviny és Marta Pawlicová, a Rol’nícke noviny szerkesztői közvetítették. APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ A drága, jó édesapa, após, nagyapa, valamint a drága, jó édesanya, anyós, nagymama, ■ Köszöntjük a drága, jó szülőket, Beke Máriát és Beke Vilmost Nemesócsán (Zem. Olca), akik 1989. április 15-én valamint május 30-án ünnepük 50., ill. 54. születésnapjukat. Ez alkalmakból erőt, egészséget, hosszú, boldog életet kívánnak mindkettőjüknek: lányaik, fiaik, vejeik, menyük és unokáik: Robika, Brigitta, Marika, Michal- ka és a kis Veronika. U-o97 Venth József és neje, Venth Mária Ekelen (Okolicná na Ostrove) 1989. április 15-én ünnepük 60., ill. 56. születésnapjukat és egyben édesapa nyugalomba vonulását. E szép ünnepeik alkalmából szeretettel gratulálunk, kívánjuk, hogy közös életük elkövetkező éveit jó egészségben, szeretetben és boldogságban éljék át, továbbá őszintén, tiszta szívből megköszönjük a kimondhatatlan szeretetet, a sok fáradozást és mindazt, amit értünk, gyermekeikért és unokáikért tesznek: lányuk, két fiuk, menyük, vejük és unokáik: Zoltán, Roland, Józsika, Gábor, Tibor, Zsanetta, Marika, akik sokszor csókolják a nagyszülőket. Ú-949 ■ 1989. április 16-án ünnepük házasság- kötésük 40. évfordulóját ■ Megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, a falu lakosainak és mindazoknak, akik 1989. március 28-án elkísérték utolsó útjára a tallósi (Tomá- sikovo) temetőbe a drága, szeretett feleséget, édesanyát, nagymamát és dédnagymamát, Ibolya Istvánná Tóth Margitot, akit a halál 72. életévében ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönjük a nagyon sok, szép virágot és koszorúkat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Szeretetét és emlékét örökké szívünkbe zárjuk. Gyászoló és örökké szerető férje, valamint családja. - . U-1201 MEGEMLÉKEZÉS Sivco János és neje, Sivconé Karaba Valéria Sajóházán (Nadabula), egyben drága anyukám 58. és drága apukám 65. születésnapját. E szép ünnepek alkalmából szívünk teljes szeretetével kívánunk nagyon hosszan tartó egészséget, erőt, boldog életet a drága, jó szülőknek szerető családjuk körében és egyben mindannyian megköszönjük szívük jóságát, eddigi segítségüket, féltő szeretetüket és gondoskodásukat: hálás, szerető lányuk: Babika, vejük: Pisti, egyetlen unokájuk: Mirianka, fiuk: Jancsi nejével: Marikával, ú-976 Kardos Lajosné ' i % Kerekes Erzsébetre I j Pelsóc (Plesivec), «! : f akinek 1979. április 16-án szűnt meg dobogni szíve. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e szomorú évfordulón. Emlékét őrző férje és gyermekei családjukkal. U-1038 ÚJ szc 6 1989. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
