Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám, szombat

APRÓHIRDETÉS Környezetszennyezés és egészségünk Mint ismeretes, az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Konfe­rencia bécsi utóértekezletén terje­delmes záródokumentumot fogad­tak el a részt vevő 35 nemzet képvi­selői. Egyebek között szorgalmaz­ták, hogy a tudósok és a. kutatók mélyebb és hatékonyabb együttmű­ködést építsenek ki olyan fontos kulcsterületen is, mint a környezet- védelem. Megállapodtak abban, hogy sürgősen lépéseket kell tenni a levegő, a víz és a talaj további szennyezésének csökkentése érde­kében, s közösen kell munkálkodni az Európát egységesen fenyegető ártalmak leküzdésében. Ugyancsak ismeretes az a javaslat, amelyet La­disiav Adamec, a CSSZSZK szövet­ségi kormányának elnöke tett a nemzetközi ökológiai együttműkö­déssel kapcsolatos kérdések megol­dására. A javaslat kedvező fogadta­tása is bizonyítja, hogy a szomszé­dos országok képviselői határozot­tan támogatják az ökológiai együtt­működés gondolatát. Súlyos a helyzet Á jelenlegi helyzet súlyosságáról tanúskodnak azok az adatok, me­lyeket a WHO (az Egészségügyi Világszervezet), valamint az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Prog­ramja) tanulmánya tartalmaz. Az említett nemzetközi szervezetek 15 éven át vizsgálták a Föld 60 álla­mának nagyvárosaiban a levegő, a víz és az élelmiszerek szennyező­dését. A vizsgálatok során különös figyelmet szenteltek az öt legfonto­sabb légszennyező anyag, neveze­tesen a kéndioxid, a nitrogéndioxid, a szénmonoxid, az ólom, valamint az olyan lebegő anyagok, mint a por, a füst* továbbá a rozsdaszemcsék jelenlétének és arányának. A vizs­gálatok eredményét az elmúlt év őszén vitatták meg Genfben az ipari és a fejlődő országok szakemberei. A vizsgálatok adatainak értékelé­séből kitűnik, hogy világviszonylat­ban évente nem kevesebb, mint 150-180 millió tonna kéndioxid sza­badul fel. Az európai országok közül jelentős mértékben járul hozzá a kéndioxid kibocsátásához minde­nekelőtt a Német Szövetségi Köz­társaság, ahol évente mintegy 2,7 millió tonna kéndioxid szennyezi a levegőt. Ugyanakkor Franciaor­szágban 2,3 millió tonnára, míg Svájcban 100 ezer tonnára tehető a felszabadult kéndixid mennyisége. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy a környezetszennyezés a fejlő­dő országokban sokkal súlyosabb, mint az iparilag fejlett államokban. Amint az a vizsgálat adataiból kitű­nik a fejlődő országokban nem ke­vesebb mint 625 millió ember ,,léle- gez be annyi kéndioxidot, amennyi az egészségre nézve veszélyesnek minősíthető. Ezen túlmenően mint­egy 550 millió ember lélegez be , olyan kisebb mennyiségű kéndioxi­dot a levegővel, ami jelenlegi isme­reteink szerint az egészségre nem feltétlenül ártalmas. A vizsgálatban egyebek között azt is kiderül, hogy a Föld nagyváro­saiban élő mintegy 1,8 milliárd em­ber kétharmadának az egészségét veszélyezteti a szennyezett levegő­vel belélegzett kéndioxid, por és ki­pufogógáz. Ugyancsak megállapí­tást nyert, hogy a veszélyeztetettek jelentős része a harmadik világ la­kóiból kerül ki. Figyelemre méltó tény az is, hogy a vizsgált nagyváro­sokban a lakosságnak csupán egyö­töde lélegez be olyan levegőt, amely az érvényben levő irányelvek szerint nem tartalmaz az egészségre káros mennyiségben port, füstöt, vagy rozsdaszemcséket. A kéndioxiddal és a porral szennyezett levegő külö­nösen ártalmas a gyermekek egész­sége szempontjából. Az említett szennyező anyagok ugyanis főként a fiatalabb korosztályok légzőszer­veit támadják meg és károsítják ve­szélyes mértékben. Nitrátok, ólom - és vízhiány... Ugyanakkor a nitrogénoxid ará­nya a levegőben főként az ipari országok nagyvárosaiban nőtt jelen­tős mennyiségben az elmúlt eszten­dők folyamán. Mint ismeretes, a nit­rogénoxid, valamint az igen gyakran kimutatott szénmonoxid már igen kis töménységben is ártalmas az egészségre. Az egészségre ugyan­csak igen veszélyes ólom főként a fejlődő országokban növekszik je­lentős mértékben. Az ólom jelentős része a különböző üzemekből, hő­erőművekből, s végül de nem utol­sósorban a gépkocsik üzemanyagá­ból kerül a levegőbe. Az ólom káros hatása az ember egészségének ká­rosítása mellett elsősorban abban rejlik, hogy a talajba jutva már igen kis mennyiségben is gátolja a mező- gazdaságban is termesztett növé­nyek gyökereinek fejlődését. Ezen túlmenően az említett növények pusztulását okozhatják úgy is, hogy elpusztítják a talajban élő mikroor­ganizmusokat. Ezeknek jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a táp­anyagokat úgy alakítják át, hogy azok a növények részére a gyökere­ken keresztül felvehetők legyenek. A mikroorganizmusok pusztulása így jelentős mértékben gátolja a talaj tápanyagforgalmát. Az említett nemzetközi szerveze­tek az eltelt 15 éves időszakban nem kevesebb mint 40 országban vizsgálták és értékelték a folyók, a tavak és a talajvíz minőségét. Figyelemre méltó megállapítás, hogy a víz tisztasága szempontjából a fejlődő országok egyik legnagyobb problémája a vizek emberi fekáliával történő szennyezettsége. Ez a prob­léma mindenekelőtt a Közép- és Dél-Amerikában, továbbá Indiában és Délkelet-Ázsiában jelentkezik igen jelentős mértékben. Ugyanak­kor Európa folyóiban jelentős mér­tékben megnőtt a nitrát aránya. A víz szennyeződése főleg azokban az országokban fenyeget aggasztó mértékben, amelyekben gyorsan nő a lakosság száma, illetve amelyek rövid idő alatt fejlesztették ki iparu­kat. Ezek közé az országok közé tartozik mindenekelőtt Kína, Brazí­lia, Indonézia, Nigéria. A lakosság száma növekedésének és az egyre fokozódó urbanizálódásnak követ­keztében számos helyen egyre na­gyobb mértékeket ölt a vízhíány. Mint ismeretes, ez a jelenség szoro­san összefügg az erdők egészségi állapotának romlásával, illetve azok pusztulásával. Rendszeres élelmiszervizsgálat A levegő és a víz szennyeződé­sén túlmenően vizsgálat tárgya volt az élelmiszerek ellenőrzése is. En­nek eredményeként megállapítást nyert, hogy az ipari országokban előállított élelmiszerekben a mérge­ző anyagok aránya az Egészség- ügyi Világszervezet által megszabott határérték alatt van. Ugyanakkor - bár kivételes esetekben - egyes konzervekben magas ólomtartalmat állapítottak meg, míg bizonyos hal­fajtákban a higany tartalma volt ma­gas. A vizsgálatok folyamán megál­lapítást nyert még, hogy az iparilag fejlett országokban előállított élelmi­szerekben a peszticidek aránya az utóbbi évek folyamán bizonyos mér­tékben csökkent. Ez elsősorban az­zal magyarázható, hogy használatu­kat korlátozták, illetve betiltották. Más azonban a helyzet a harmadik világ országaiban, ahol sok élelmi­szer peszticidtartalma még ma is magas. Ugyanakkor szomorú tény, hogy több vegyi mérgező anyagnak, mint például a DDT vagy a PCB a Föld egész területére kiható betil­tása sem tudná megakadályozni az élelmiszerekbe történő bejutását, mivel ezek még éveken keresztül benne lesznek a vízben és a talaj­ban. Éppen ezért rendkívül fontos az élelmiszerek rendszeres vizsgálata a jövőben is. A környezetszennyezés az egész emberiség egészségére káros ha­tással van. Nem kétséges, hogy ja­vulást e téren csak nemzetközi összefogással lehet elérni. KOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági és Kutató Intézet tudományos munkatársa Miért hiánycikk a téli káposzta? Az influenza Közép-Szlovákíában is gyötri az embereket. A kellemet­len, s az idén a megszokottnál is hosszadalmasabb kimenetelű be­tegség megelőzésére és gyógyítá­sára az orvosok - hatásos gyógy­szer híján - a vitamindús gyümölcs­ös zöldségfélék fogyasztását javall- ják. Télen általában a legolcsóbb, s a, lakosság minden rétege számá­ra hozzáférhető C vitamin forrását a fejes vagy a savanyított káposzta jelenti, pontosabban jelentette. Az idén ugyanis hiánycikk lett a nálunk egyébként bőven termő zöldségféle. A miértre Vladimír Tomko elvtárstól, a Zelenina rimaszombati (Rimavská Sobota) üzemének igazgatójától kértünk és kaptunk választ.-Az elmúlt év szeptemberében még minden jel arra mutatott, hogy 1625 tonnás káposztafelvásárlási tervünket nemcsak teljesítjük, ha­nem jelentős mennyiségű tartalék- alapot is képezhetünk. Az október végi, november eleji tartós, mínusz 15 Celsius fok körüli hőmérséklet azonban keresztülhúzta számítá­sainkat. A csonttá fagyott termésnek több mint egyharmada maradt a föl­deken, s ez most természetesen hiányzik a raktárainkból és üzle­teinkből. El kell mondanom, hogy november végén Lénártfalván (Le- nartovce) és másutt is megpróbál­koztunk a fagyott zöldség tartósítá­sával, ám hiába, mert a felgyalult káposzta napokon belül megfekete­dett, romlásnak indult. Néhány termesztóüzemben az a vélemény járja, hogy a jelentős veszteség megelőzhető lett volna, ha önök korábban kezdik meg a felvásárlást...- Nézze, a felvásárlási ütemter­vet mi korábban egyeztettük, s egyetlen üzem részéről sem me­rült fel ellenvetés. Az az igazság, hogy nálunk a kisfogyasztók általá­ban csak novemberben vásárolják meg téli szükségleteiket, attól tartva, hogy októberben még nyári káposz­tát is forgalmazunk, ami köztudottan nem alkalmas sem a savanyításra, sem a vermes vagy más formában történő hosszabb tárolásra. Ettől függetlenül mi a gazdaságoktól már a korábbi időszakban is felvásárol­tuk a kellő módon elkészített ká­posztát. Példaként említhetném a Méhi (Vőelince) földműves-szö- vetkezetet, ahonnan 27,5 tonnát vá­sároltunk terven felül. Ugyanakkor az is igaz, hogy Rimaszécsen (Ri­mavská Sec) és Lénártfalván nagy mennyiségű káposzta maradt a föl­deken. Mindez tehát azt jelenti, hogy továbbra is-hiába keressük majd az üzletekben a közkedvelt, sok­féle módon hasznosítható cse­megét?- Remélem nem, hiszen a fejes­káposzta behozatala érdekében a kishatármenti forgalom keretében mi már megtettük a szükséges lépé­seket. Partnerünk, a Miskolci Állami Gazdaság jelentős mennyiséget tud szállítani, ám árajánlatuk egyelőre gondot okoz. Hasonló kínálat van részükről gyökérzöldségből, minde­nekelőtt petrezselyemből míg a sár­garepahianyt lengyelországi import­ból kívánjuk enyhíteni. S mi a helyzet a déligyümölcsö­ket illetően?- Citromból, narancsból, banán­ból a tavalyihoz hasonló kvótából (mennyiség) kell gazdálkodnunk. Citromból folyamatos az ellátás, ku­bai narancsból úgyszintén. Jelentő­sek raktárkészleteink grapefruitból, s éppen a napokban határoztunk úgy, hogy a megbámult, foltos kül­sejű gyümölcsöt feldolgozásra kínál­juk a helyi konzervgyárnak. Nos, ennyi az interjú, melyhez odakívánkozik néhány gondolat. Mindenekelőtt, ami a káposztát illeti, úgy tudjuk, nem a tavalyi volt az első esztendő, amikor tönkrement a ter­més egy jelentős része, s ha az illetékesek nem változtatnak az el­avult értékesítési gyakorlaton - nem is az utolsó... Ami a gyökérzöldség-behozatalt illeti, részben talán el is maradhatna. Legjobb tudomásunk szerint ugyan­is a rimaszombati és a méhi földmű­ves-szövetkezetben éppen a korai őszi fagyok miatt a földben maradt a tavalyi petrezselyemtermés egy jelentős része... Grapefruitfölöslegről pedig csak annyit, hogy a másodosztályú, egyébként csak szépséghibás gyü­mölcs kilójáért négy koronát fizet majd a konzervgyár. Ennyiért - gon­dolom - mi fogyasztók is szívesen megvásárolnánk az üzletekben. Vagy nem a vásárlók elégedettsége a legfontosabb a Zeleninának? HACSI ATTILA KÖSZÖNTŐ ■ 1989. március 4- én tölti be 60. életé­vét a drága, jó férj, édesapa és nagy­apa, Agócs Alfréd Gömöralmágyon (Gém. Jablonec). Ez alkalomból szív­ből gratulál, jó erőt, egészséget és még hosszú, boldog életet kíván: felesége, két lánya, két veje és három kisunokája: Józsika, Ágika és Tímea, akik sokszor csókolják a nagyapát. Ú-158 ■ 1989. március 4- én ünnepli 50. szüle­tésnapját a drága, jó férj, édesapa és nagyapa, Czuczor László Andódon (Andovce). E szép ünnep alkal­mából szívünk teljes szeretetével kívá­nunk jó erőt, egészséget, békés, hosszú, boldog életet szerettei körében: szerető felesége, fia, lányai, veje, menye és három kisunokája, akik sokszor csókolják a nagyapát. Ú-245 ■ 1989. március 5-én ünnepli 60. szüle­tésnapját Barna Imre Rőcén (Revúca). E szép ünn*ep alkalmából sok erőt, egész­séget kívánunk szerettei körében: felesége: Marika, özvegy anyósa, só­gorai: János és Pista feleségeikkel, valamint Alicka, Jani, Pisti, Olgika házastársaikkal, a kicsinyek: Gabika, Istvánka, Janika, Dávidka, Évike, Ro- bika, Beátka, Karcsika és a kis Olin- ka, akik sokszor puszilják Imre só­gort. Ú-259 ■ Sok szeretettel és hálával köszöntjük a dolgos kezű, családszerető férjet, édes­apát és nagyapát, Blatník Istvánt Ardón (Ardovo), aki 1989. március 4-én ünnepli 66. szüle­tésnapját. E szép ünnep alkalmából hosz- szú, boldog életet, erőt és egészséget kívánunk, hogy még sokáig érezhessük szerető jóságát. Felesége, fia, lánya, veje és unokái: Dórika és Beátka. Ú-537 ■ 1989. március 5- én ünnepli 50. szüle­tésnapját a drága, dolgos kezű feleség, szerető édesanya, meleg szívű nagy­mama, Bak Edit Vágfüzesen (Vrbová nad Váhom). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük és még hosszú, boldog életet kívánunk neki: szerető férje: Sanyi, fiai: Sanyi, Robi, menye: Kati, valamint kísunokái: Gá- borka és Pétiké, akik a nagymamát sokszor csókolják. Ú-596 ■ 1989. március 4- én ünnepli 60. szüle­tésnapját özv. Singlár Anna Détéren (Gém. Dechtáre). E szép ünnep alkal­mából szívből gratu­lál és hosszú, boldog életet kíván: fia, lánya, veje, unokái: Hanka, Zita, Jani, Elvira és Pisti, valamint nász­asszonya. Norbika és Janika sok puszti küld a dédnagymamának. Ú-656 ■ 1989. március 4-én ünnepli 40. szüle­tésnapját a szeretett férj, édesapa, nagy­apa és após, Juhász István Kismácsédon (Malá Maca). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál és jó egészséget kíván: felesége: Márta, lánya: Tatjána, fia, Marék, veje Zoltán, valamint kis unokája: Roderik. Ú-709 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek, az ÁG vezetőségének, volt munkatársaknak, a falu lakosainak és mindazoknak, akik 1989. január 9-én elkísérték utolsó útjára a gombai (Hubice) temetőbe drága halot­tunkat, a jó férjet, gondos családapát, apóst és nagyapát, Nagy Ernőt, akit a kegyetlen halál hosszú betegség után, 74 éves korában ragadott ki szeret­tei köréből. Külön köszönjük a megható búcsúbeszédet, a sok szép virágot és koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Emlékét és szeretetét örökké megőrizzük. A gyászoló család. Ú-716 >Xy MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájó szívvel emlékezünk drága halot­tunkra, Pintér Albinra Bratislava - Petrzalka akit a halál egy évvel ezelőtt, 1988. márci­us 4-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlé­kének egy néma pillanatot. Emlékét örök­ké őrző: édesanyja, valamint a testvérek. Ú-660 A SEMEX állami vállalat (835 08 Bra- tislava-Raca, Vyhonská cesta) ked­vező áron márciusban, illetve júliusban esedé­kes szállítással felkínálja az NSZK-beli SELECTA, a hollandiai STAVEREN és franciaországi BAR- BARET cégektől beszerzett anyanövényekből nemesített ameri­kai szegfüpalántákat. Rendelkezünk szaporításra megfele­lő, ellenálló egyedekkel is. A palánták darabonkénti ára- közületek számára 2,70 korona- magánszemélyek számára 3,50 korona. (Legalább 500 palánta megrendelése esetén.) A megrendeléseket a fenti címre küldjék. Bővebb tájékoztatást Vida elvtárs nyújt. Telefon. 289 144, 286 623 és 286 560. ÚP-44 Körülbelül 500 ezer vágott virá­got szállít nő­napra a kassai kertészeti válla­lat. Tulipánból lesz a legtöbb, 350 ezer. A nap­fényigényes szegfűből csak a tervezett mennyiség felét -100 ezret tud­nak szállítani. Lesz frézia, ró­zsa, flamingóvi­rág (Anthurium), kála, sztrelícia és orchidea is. Felvételünkön - a bernátovcei üvegházban ké­szült - Mónika Farkaéová orchi­deavágás köz­ben. (Svatopluk Písecky - ŐSTK) ■ 1989. március 4- én ünnepli 50. szüle­tésnapját Nagy Jánosné Szabó Mária Kolárovón. E szép ünnep alkal­mából szívből gratu­lálnak, jó egészsé- get és hosszan tartó, boldog életet kívánnak szerettei körében: férje: János, lányai: Mari, Erzsi, fia: Jani, vejei: Béla, Gyuri, menye: Szi­rén, unokái: Patrik, Norbika, Tomika, Ricsiké és Orsika. A jókívánságokhoz csatlakozik szerető anyósa és édes­anyja. Ú-648

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom