Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-28 / 73. szám, kedd
IJSZÚ 5 389. III. 28. Ösztönző bérrendszer, titkos szavazás, nagyobb felelősség Munkaidőben dolgozni kell A Galántai (Galanta) Iparvállalat 1020 dolgozója egész sor új feltétellel, körülménnyel ismerkedik. Üzemük január elsejével állami vállalat lett, s erre készülve már az elmúlt év folymán bevezették az önelszámolást, jelenleg pedig az igazgató és a dolgozókollektíva tanácsa megválasztására készülnek. Elsőként a járás ipari üzemei A japán Szakamura cég szakemberei most próbálják ki a zdánicei csavargyár által megvásárolt három berendezés egyikét. A második negyedév végén üzembe helyezik a hidegsajtolót, melyet a Skoda Favorit egyes alkatrészeinek előállításában használnak majd fel, teljesítménye percenként 120 darab. Felvételünkön Szenzi Miyatani, Takayuki Nakano és Milos Kanarík a sajtolóberendezésnél. (Igor Zehl - ÖTK) Az igazgatóválasztás és a jog KÉRDÉSEK A MINDENNAPI GYAKORLATBÓL kózul. Az önfinanszírozás több, korábban kevésbé figyelembe vett hatékonysági tényezőt helyezett előtérbe, s aki addig még nem hitte, hogy fegyelmezetten dolgozni szükség- szerű és egyben kifizetődő, most az is belátta. A tizenharmadik fizetés elszámolásaként 1,1 millió koronát osztottak el, a lehető legdemokratikusabb elvek alapján.- Egész évi keresetével arányosan kapta meg mindenki a részesedést. A különböző vezetői kereteket leszavaztuk, a jóbaráti kapcsolatok a jutalmak elosztásában nem játszhattak szerepet. Aki az év folyamán szorgalmasabb volt, igyekezett, az többet keresett és a tizenharmadik elszámoláskor is többet kapott - mondta Orel Dezső, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke. „Zsebre megy“ A tanulság mindenki számára egyértelmű, akár ötszáz, akár ezerkétszáz koronát kapott elszámolásként. Munkabért csakis az elvégzett munkáért, a konkrét teljesítményért lehet kifizetni. Minden korona, ami mögött nem áll valóságos teljesítmény, az állami vállalatot, pontosabban annak kollektíváját szegényíti. Új dolgok ezek, nehéz megérteni, és még nehezebb elfogadni annak, aki eddig csak tessék- lássék igyekezett. Még megmagyarázni se könnyű, ezt bizonyítja annak a szakszervezeti bizalminak a látogatása is, aki beszélgetésünk alatt jött be az irodába. Az igazgató- jelöltek bemutatkozásáról, a küldöttek megválasztásáról és a választások lebonyolításának részleteiről érdeklődött, hogy megfelelően tájékoztathassa a kollektívát és előkészíthesse a tanácskozást. A végére hagyta a legfontosabbat: Úgy hallották, hogy a választások miatt kiesett munkaidőt le kell dolgozni, és állítólag az igazgatójelöltek bemutatkozása náluk reggel lesz, a műszakkezdet előtt. A szakszervezet elnöke megnyugtatta (?), ez nemcsak szóbeszéd, ez így igaz. Állami vállalatban munkabérért gyűlésezni nem lehet. A kiesett munkát, teljesítményt pótolni kell. így döntött a vállalat gazdasági vezetősége. Mint szakszervezeti bizalminak ezt munkatársaival meg kell értetnie. Amelyik önelszámoló részlegen nem pótolják a kiesett munkát, ott kisebb lesz a termelés értéke, a tiszta haszon, kevesebb jut a munkabérekre, prémiumokra. Esetleg jövő ilyenkor a tizenharmadik elszámolásra is. Vagyis röviden és érthetően, „zsebre megy“ a játék. Nemcsak névváltoztatás- Ezek a fő feladatok - summázta a beszélgetés tanulságát a szak- szervezet elnöke. - Megmagyarázni és megértetni, hogy az állami vállalat nemcsak egyszerű névváltoztatás, nemcsak az igazgató megválasztása, hanem ennél lényegesen több. Mindenekelőtt önálló, nyereséges és önellátó gazdálkodás, amelynek egyetlen járható útja a fegyelmezett munka. A munkaidő rovására a jövőben semmiféle gyűlésezést sem engedhetünk meg. Munkaidőben dolgozni kell. A szakszervezet üzemi bizottsága és a vállalat gazdasági vezetősége már megegyezett, hogy amelyik szervezet munkaidőben hív össze gyűlést, a termelésben dolgozók kiesett munkabérét a vállalat kiszámlázza a szervezetnek. Hasonló megfontolásból a párt- alapszervet, a szakszervezet és a vállalat gazdasági vezetősége javasolja, hogy a kiesett munkaidőt, vagyis a gyűlésre hívott dolgozó munkabérét a járási és egyéb szervezeteknek is kiszámlázhassuk. Eddig jutottunk, amikor újabb bizalmi érkezett. Az iránt érdeklődött, milyen legyen a részleggyűlés napirendje, ki mondja a megnyitót, zárszót, mikor terjesszék elő a vállalati gyűlésre javasolt küldöttek névsorát. Miután kérdéseire pontos és részletes válaszokat kapott, láthatóan elégedetten távozott. A szakszervezet ' elnöke azonban kevésbé volt elégedett:-Az egyes részlegeken 48 küldöttválasztó gyűlést tartanak. Ezek megszervezése, lebonyolítása a szakszervezeti bizalmiak feladata. Ezekben a napokban a bizalmiak egy része személyesen is felkeres, hogy megbeszélje a teendőket. Mi szívesen segítünk, tanácsot adunk, hiszen ez is a feladatunk. Ugyanakkor azonban nem hallgathatom el, hogy amit az előbb szóban elmondtam, az a választások politikai-szervezési munkatervében részletesen le van írva. Aki ezt áttanulmányozza, mindent megtud amit tudnia kell. Vagyis ezekben a látogatásokban is benne van a megszokotthoz való ragaszkodás. Hiába kapták meg az útmutatást, saját kezdeményezése, saját elképzelése alapján a bizalmiaknak még a fele sem meri megszervezni az összejövetelt. Hiányzik az önálló munkához szükséges tapasztalat és nem szokták meg, hogy valamiért felelősséget vállaljanak. Úgy érzem, ez is fontos lesz: az egyéni felelősségérzet elmélyítése. Az a javaslatunk is erre irányul egyöntetűen, hogy az igazgatót ne a dolgozókollektíva küldötteinek gyűlése válassza meg, hanem az 1020 dolgozónk titkos szavazással. A küldöttek gyűlése csak a dolgozókollektíva tanácsának tizenhét tagját fogja megválasztani. Megválasztott és nem győztes A választások napja március 29-e, amikor eldől, hogy a két jelölt közül ki lesz az igazgató és a javasolt 26 emberből kik kerülnek be a dolgozókollektíva tanácsába. A választások előkészítése és lefolytatása sok munkával jár, a szak- szervezet elnökével mégsem erről beszélgettünk. Elsősorban azt elemeztük, hogy a választások alkalmával milyen alapelveket akarnak elfogadtatni és milyen feladatok várnak a szakszervezetre a választásokat követően.- Már most, az előkészületek folyamán nem győzzük hangsúlyozni, hogy nem a hangzatosabban szónokló javára és nem a pillanatnyi rokonszenv alapján kell dönteni. Elsődleges a választónak az a meggyőződése, hogy szerinte a jelöltek közül melyik tudja majd sikeresebben irányítani a vállalatot. Arra is figyelmeztetünk mindenkit, hogy a megválasztott igazgató és a tanács tagjai a felelősséggel és kötelességekkel együtt jogokat is kapnak. A megválasztottaknak lehetőséget kell adni a bizonyításra. ElA könyvpiacon a napokban megjelent egy régóta hiánycikként számon tartott könyv: Az építési telkek jogi vonatkozásai. Szerzője Milán ¿tefanovic. Az Alfa könyvkiadó nemcsak a szakemberek kezébe ad értékes kézikönyvet, hanem azoknak az állampolgároknak is, akik építkezni akarnak. A könyv által tárgyalt jogi rendelkezések ismerete garantálja az építkezési jogviszonyok résztvevői cselekményeinek jogszerűségét. A könyv tájékoztat a földjogi viszonyokról és átfogó képet ad az építkezési telkekre vonatkozó jogi szabályokról is. A szerző közérthetően taglalja a jelenleg érvényes jogi szabályozást, s az építési telkekre vonatkozó jogi eszközöket. A könyv értékei közé tartozik az is, hogy felhívja a figyelmet a jogi szabályozás felaprózottságára, szét- szórtságára, amely egyike azoknak a tényezőknek, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a szocialista törvényesség, a szocialista erkölcs megtartását, s az állampolgárok jogi biztonságának garantálását is ezen a területen. A legeslegújabb, az újabb és a régibb jogszabályokon kívül ugyanis az építkezésekkel kapcsolatos jogviszonyokat még a feudalizmus korszakából eredő előírások is szabályozzák. Nem csoképzeléseik valóra váltásához széles körű támogatásra is szükségük lesz. A támogatás leghatékonyabb módja, hogy a saját munkahelyén, beosztásában mindenki a maximumot nyújtsa. Aki ezt nem hajlandó megérteni, az teljesítményéhez mért, alacsonyabb beosztásba kerül.-A belső szervezeti egységek vezetői maradnak?- Ők is lehetőséget kapnak a bizonyításra. A belső szervezeti egységek vezetőinek esetleges cseréjére, választására csak a későbbiekben kerül sor, feltéve, hogy ez szükséges lesz, az igazgató vagy a tanács indokoltnak látja. Szerintem még ezt megelőzően úgy kell építeni az ösztönző bérrendszert, hogy a belső szervezeti egységek és csoportok irányítása anyagilag is ösztönző legyen. Elsősorban a mesterekre gondolok. A jobb, hatékonyabb termelés érdekében az ő helyzetüket és tekintélyüket mindenképpen meg kell erősíteni. De addig, amíg egy mester most érvényben lévő bérezési normák szerint legfeljebb annyit keres, mint a normáját teljesítő beosztottja, nehezen elképzelhető.- Két jelölt közül csak az egyiket választják meg. Mi lesz a másikkal?- Határozottan kijelentettük, hogy a választások után nem győztes és nem vesztes lesz, hanem több és kevesebb szavazatot kapott egyén. A jelölteket tizenkét pályázó közül választottuk ki. Sokoldalúan képzett és rátermett szakemberek, akiknek tudására, irányító és szervező képességeire a vállalatnak szüksége van. Az esélyük, hogy képességeiket itt kamatoztathassák, nem szabad, hogy csökkenjen. Sőt, nagyobb teret kell adnunk nekik.- Dolgozókollektíva tanácsa. Új szerv, újszerű feladatok. Tizenhét személy eddig nem létező megbízatásokkal, teljesen új, szokatlan tisztségben ...- Igen. Erre is gondolunk. Elemezzük, alakítjuk a tanács és a szakszervezet, a tanács és a gazdasági vezetés kapcsolatát. Vigyázni fogunk, hogy ne legyenek kettősségek, átfedések. A dolgozókollektíva tanácsa azt tárgyalja, amiről korábban a szakszervezet vezetősége vagy a gazdasági vezetés már döntött. Az az elképzelésünk, hogy a tanács tagjai számára tanfolyamot tartunk, amelyre hozzáértő előadókat hívunk. Tehát sok a tennivalónk, a tervünk. Szeretnénk, ha újat akarásunk mindannyiunknak kamatozna. EGRI FERENC da tehát, hogy az állampolgár gyakran nem tud tájékozódni ebben a jogszabályrengetegben. Az építkezési telkekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek megoldása számos és egymástól jelentősen különböző szerv hatáskörébe tartozik. Egyes esetekben a bíróság dönt, máskor a közjegyző, a nemzeti bizottság, esetleg más állami szerv. A gyakorlatban a hatáskörök érvényesítése nem mindig problémamentes. Oly: kor nagyon súlyos hibák is előfordulnak, melyeknek komoly vagyonjogi kihatásai vannak. Az ilyen hibák elkerülése végett ajánlhatjuk a könyvet a gyakorlati szakembereknek is. Ám mivel a könyvből sok minden megtudható például a kisajátításokról, az építési telek társtulajdonáról, az építési telkek birtoklásáról, elbirtoklásáról, adásvételéről, cseréjéről, ajándékozásáról és örökléséről, a közjegyzők ezzel kapcsolatos eljárásáról, a földek személyi használatáról, a szomszédjogokról, környezetvédelemről stb., feltehetőleg nemcsak a nemzeti bizottságok dolgozóinak, jogászoknak, építészeknek, hanem az állampolgároknak is segítséget nyújt majd mindennapi ügyeik intézése során. dr. JOZEF KRÁLIK Az állami vállalatról szóló törvény a dolgozók olyan jogainak és kötelességeinek viszonylag széles körét fogalmazta meg, amelyek az emberi tényező optimális aktivizálását célozzák. Csak a gyakorlat mutathatja majd meg, milyen mértékben sikerült a törvényhozó által feltételezett célokat elérni. A törvény az állami vállalat dolgozókollektívája jogállásának szabályozása során a „dolgozókollektíva“ fogalmából indul ki, s ebból eredezteti a szocialista Önigazgatás valamennyi további szervét, de a gazdálkodó szervezet szerveit (például az állami vállalat igazgatója) is. A vállalati gyakorlatban nem mindig világos, ki a dolgozókollektíva tagja, s következésképpen az sem, ki vehet részt például az igazgató megválasztásában. Az állami vállalatról szóló törvény csupán azt állapítja meg, hogy a vállalat dolgozókollektíváját azok a dolgozók képezik, akik a vállalatnál munkaviszony keretében (de nem mellékes munkaviszony keretében) végeznek munkát. A munkaviszony olyan munkajogi kapcsolat, amely különféle jogi formákban jelenhet meg (határozott és határozatlan időre szóló munkaviszony, a bedolgozók munkaviszonya stb.) és ezért a vállalati gyakorlatban olykor felmerül a kérdés, hogy egy adott dolgozó tagja-e az adott állami vállalat dolgozókollektívájának vagy sem, s hogy gyakorlatilag részt vehet-e vagy sem az igazgató megválasztásában. Más problémák is felmerülhetnek. Az állami vállalatnál például a nyári szünidő idején viszonylag sok diák végezhet munkát ún. keret-munkaszerződés alapján. Az ilyen szerződés alapján a diáknak a munkába lépés napjával munkaviszonya keletkezik, s ezért az állami vállalatról szóló törvény 2. § (3) bekezdése alapján követelhetné azokat a jogosultságokat, amelyek megilletik a dolgozókollektíva tagjait. Úgy véljük azonban, hogy bár az említett esetben az a dolgozó (diák, egyetemi hallgató) az idézett rendelkezés értelmében tagja a dolgozókollektívának, tényleges jogi státusa inkább az olyan dolgozóéhoz hasonlítható, aki az állami vállalatnál mellékmunkaviszonyban van, mivel a társadalmi munkán való részvételi viszonyát elsősorban az iskolához fűződő viszonya jellemzi. A vállalatok gyakorlatában több hasonló probléma keletkezik a munkaviszonyok egyes fajtái és a dolgozókollektívákban való tagság összefüggéseit illetően. Éppen ezért a dolgozókollektívákban való tagság kérdését a választási szabályzatokban kellene rendezni, melyeket a dolgozókollektívák közgyűlései fogadnak el. Nem használ az ügynek az sem, hogy jelenleg még nincsenek választási és ügyrendi mintaszabályzatok a szocialista önigazgatási szervek számára. A vállalati gyakorlat ugyan az állami vállalatról szóló törvény rendelkezéséseiből indul ki, de tekintettel az egyes vállalatok eltérő körülményeire, eltérő módon értelmezik a törvény egyes rendelkezéseit. Az állami vállalatról szóló törvény a 25. § (3) bekezdésének rendelkezésében lehetővé teszi, hogy a szocialista önigazgatás alapvető szerveként a közgyűlés mellett létrejöjjön a küldöttek gyűlése is. A vállalati gyakorlatban azonban jelenleg - főként a vezető dolgozók részéről - olyan igyekezetnek vagyunk tanúi, hogy a szocialista önigazgatás legfelsőbb szerve ne a dolgozók közgyűlése legyen, hanem a küldöttek gyűlése - még akkor is, amikor az az állami vállalat dolgozóinak létszámával sem indokolható. Ezt a tendenciát főként az igazgatók megválasztása előtt tapasztalhatjuk. A vezető dolgozók feltehetőleg úgy vélik, hogy nagyobb mértékben tudják befolyásolni a küldöttek gyűlését, mint az egész dolgozókollektíva közgyűlését. Az említett negatív irányzatok előfordulását lehetővé teszi az is, hogy az állami vállalatról szóló törvény nem szabályozza a legfelsőbb önigazgatási szerv küldöttei megválasztásának módját, megbízatási idejük tartamát, mandátumuk megszűnését stb. Mindezeket a kérdéseket nézetünk szerint a választási szabályzatokban kell rendezni. Mint már utaltunk rá, a dolgozókollektíva közgyűlésének (esetleg a küldöttek gyűlésének) egyik jelentős jogosultsága az igazgató megválasztása. Ha az igazgató a megválasztása előtt nem volt munkaviszonyban az adott állami vállalatnál, a megválasztás napjával létrejön a munkaviszonya, hacsak a közgyűlés (küldöttgyűlés) nem állapítja meg, hogy később lép funkcióba. A megválasztott igazgatóval nem kötnek munkaszerződést. Ez fölösleges, s a Munka Törvénykönyve értelmében egyben érvénytelen jogügylet (szerződés) lenne, mivel az igazgató munkaviszonya a Munka Törvénykönyve 27. § (3) bekezdésének értelmében már más jogi ténynyel, azaz választással létrejött. A választási eredmények alapján az igazgatót a vállalat alapítója iktatja be tisztségébe. Ez a beiktatás azonban a munkajog szempontjából nem olyan jogügylet, amely valamiféleképpen kihatással lehetne az igazgató munkaviszonyára, inkább csak olyan ügyletként értelmezhető, amely kinyilvánítja, deklarálja a választások eredményét. Egyes esetekben azzal is találkozhatunk, hogy az alapító szerv „kinevezési dekrétumot“, „kinevezést" vagy más hasonló okmányt ad át a megválasztott igazgatónak. Ezek a „kinevezési okmányok" fölöslegesek; csak annak a törekvésnek a megnyilvánulásai, hogy az alapító szerv kiemelje saját fontosságát. Az elmondottakon kívül figyelmet kell szentelni az igazgató jogállásának, státusának, szociális biztonságainak is, mivel előfordulhat, hogy a vállalat igazgatója számára sem biztosítják az alapvető szociális jogokat, s így a funkció betöltésére alkalmas dolgozók nem tanúsítanak érdeklődést a jelölés iránt. Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a visszahívással megszűnik a megválasztott igazgató munkaviszonya, ha a megválasztása előtt nem volt munkaviszonyban az adott vállalatnál. így aztán, ha a megválasztása után megszüntette korábbi munkaviszonyát, előfordulhat, hogy egy bizonyos ideig nem talál magának megfelelő, új munkahelyet. Dr. MIKULÁS TRSTENSKY Gyakorlati tanácsok építkezőknek
