Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám, csütörtök
Válaszolunk a Rudé právo, a Pravda és az Új Szó olvasóinak kérdéseire Mi érdekli önöket az európai hagyományos leszerelésről? A szocialista országok egyoldalú leszerelési lépéseiről, valamint a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának a két tömb európai fegyveres erőinek arányát tartalmazó nyilatkozatáról a Rudé právo, a Pravda és az Új Szó szerkesztősége ankétot rendezett az olvasók számára. A beérkezett kérdésekre a válaszok első részét február 18-i, szombati számunkban közöltük, most további olvasói kérdésekre válaszolunk. Véleményem szerint az egyensúlyt nem lehet pusztán számokkal mérni. Az egyes fegyverrendszerek között jelentős minőségi különbségek is vannak. A szocialista országok a múltban mely területeken igyekeztek mennyiségi fejlesztéssel ellensúlyozni a másik fél fejlettebb technikáját? Ábel Gábor, Léva (Levice) VÁLASZOL: Román Danák ezredes. A második világháború után a fegyveres erők egyes fajtáinak fejlődését több tényező is befolyásolta, például az állam létrejöttének történelmi feltételei, a hadsereg feltételezett feladatai, s nem utolsósorban az adott ország gazdasági lehetőségei. Ennek következtében az egyes fegyverfajták terén fokozatosan bizonyos aszimmetriák alakultak ki. Példaként itt lehet megemlíteni, hogy a NATO tankelhárító rendszereinek minőségét a Varsói Szerződés országai a harckocsik, a gyalogsági harci járművek és a páncélozott szállítójárműveinek számával ellensúlyozták. Ugyanilyen példa lehet a NATO csapásmérő légierejének összehasonlítása a Varsói Szerződés légvédelmi rendszereivel. Ezek az összefüggések a honvédelmi bizottság közleményében szereplő adatokból is nyilvánvalóak. A Nemzetvédelmi Minisztérium csökkenti-e dolgozóinak számát? Lehetővé teszik-e belátható időn belül, hogy a lakosság eljuthasson azokra a területekre, ahol eddig a kiképzések folytak, például a Drahanyi-hegységben? Z. Soufal, Plumlov, J. Pokorny, Tisnov, V. Kulhánek, Znojmo és mások VÁLASZOL: Antonín Vanék alezredes. A CSSZSZK kormányának 1988. május 26-án hozott, 130-as számú rendelete, amely megszabta a központi szervek dolgozói száma csökkentésének alapelveit, teljes mértékben kötelező a Nemzetvédelmi Minisztériumra is. Ennek alapján a minisztérium feladatul kapta, hogy 30 százalékkal csökkentse munkatársainak számát, mégpedig két szakaszban. Az első szakaszban a csökkentés 20 százalékos volt, s ez 1989. január elsejéig tartott. A második szakaszra, vagyis a további 10 százalékos csökkentésre az előkészületek megtörténtek, s a 312-es kormányhatározattal összhangban 1989. június 30-ig megvalósul. Egyelőre nem feltételezzük, hogy belátható időn belül a lakosság számára hozzáférhetővé válnak a gyakorlóterek. i A Varsói Szerződés és a NATO országok erőviszonyáról szóló adatokba miért sorolták be Franciaországot is? Lehet-e számítani azzal, hogy a leszerelési folyamatba bekapcsolódnak a semleges és el nem kötelezett országok? Mikor kapcsolódik be például Kína és Japán? L. Stankowskí, Ostrava, L. Vána, Prága és mások VÁLASZOL: Jirí Divis ezredes. Franciaország katonai potenciálja, fegyveres erői az európai kontinensen jelentős katonai tényezőnek számítanak. S bár Párizs hivatalosan nem tagja a NATO katonai szervezetének, mind gyakrabban és egyre szorosabban együttműködik az USA és a NATO fegyveres erőivel. Mégpedig a közös fegyvergyártás útján, vagy pedig úgy, hogy részt vesz a hadgyakorlatokon, a haditengerészeti manővereken stb. Ezen túlmenően az NSZK-ban francia katonai kontingens is van, s létrehoztak egy közös francia-nyugatnémet dandárt, amely Böblingenben állomásozik. Az európai hagyományos leszerelésről március 6-án Bécsben kezdődő tárgyalásokon a többi NATO-országgal együtt Franciaország is részt vesz. Ez indokolja, hogy a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erőinek összevetésekor Franciaországot nem lehet kihagyni. Az európai, vagyis az Atlantióceántól az Uraiig terjedő leszerelési folyamatba fokozatosan bekapcsolódnak a semleges és el nem kötelezett államok is. A huszonhármak hagyományos leszerelési tárgyalásainak mandátuma szerint az első szakaszban e konzultációról rendszeresen tájékoztatják a semleges és el nem kötelezett országokat is, majd pedig a következő, a helsinki utótalálkozón azt is áttekintik, hogy ezek az országok miként vehetnének részt közvetlenül is a tárgyalásokon. Kína és Japán bevonása a leszerelési tárgyalásokba ázsiai probléma, amelynek megoldása még várat magára. Az embereket foglalkoztatja, hogy miként fogjuk kihasználni az elkövetkező években a katonai költségvetés csökkentésével megtakarított eszközöket (15 százalékos csökkentés, Václavík elvtárs 10-15 százalékról beszélt). Hová fog irányulni a katonai építőipari szervezetek meg növekedett akcióképessége? Netán segítséget nyújtanak ahhoz, hogy javuljon vasutaink kritikus állapota? F. Volejník, Mladá Boleslav, A. Novák, Prága VÁLASZOL: Karéi Rúziéka mérnök-alezredes. A katonai költségvetés csökkentése által megtakarított eszközök felhasználásáról a szövetségi kormány dönt. A katonai építőipari szervezetek tevékenységének a lakások és gyógyfürdők építésére, a környezet- védelmi beruházásokra kellene összpontosulnia Prágában, Bratislavában és a Nyugat-csehországi kerületben. A tervek szerint meg kellene erősíteni azokat az egységeket is, amelyek a vasúti karbantartást végzik. Egy 1987-es kiadványban azt olvastam, hogy a Varsói Szerződésnek 30 ezer harckocsija van. Most vita folyik arról, hogy 20 vagy 30 ezerrel rendelkezik-e többel, mint a NATO. Van-e arra magyarázat, hogy miért vannak ilyen nagy eltérések a számadatokban? Z. ¿ímovjan, Prága VÁLASZOL: Román Danék ezredes. A NATO és a Varsói Szerződés fegyverzetéről a korábban közzétett 0 adatokban, s főleg a tankokat illetően, valóban vannak ellentmondások. Ez azért van, mert az ilyen áttekintések szerzői különbözőképpen közelítik meg e kérdéseket, nincsenek egyértelmű kritériumok, amelyek alapján az összehasonlítást végzik. Itt szükséges megjegyezni, a NATO-országok elutasították a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy egyértelműen határozzák meg a haditechnika azon típusait, amelyeknél az összehasonlítást végzik. Most a honvédelmi miniszteri bizottság nyilatkozatában szereplő adatokból kell kiindulni, eszerint a Varsói Szerződés 59 400 harckocsival rendelkezik. Sor kerül-e a leszerelési intézkedések nyilvános ellenőrzésére? A raktárakban konzervált technikát hozzáférhetővé teszik-e a nemzetközi ellenőrzés számára? K. Vanék, Prága VI, M. Topolovsky, Bratislava VÁLASZOL: Vladimír Mohyla ezredes. Az ellenőrzés mind a bizalomerősítő intézkedések, mind pedig a leszerelési lépések elválaszthatatlan részévé vált. Jelenlegi nemzetközi formája - vagy ha a kérdező úgy kívánja: a „nyilvános ellenőrzés“- egyenlő a helyszíni szemlével. Erre Európában a stockholmi konferencia dokumentumával összhangban a nagyobb katonai tevékenység (hadgyakorlatok) ellenőrzése, valamint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítésének ellenőrzése alkalmával kerül sor. Különböző okai vannak annak, hogy bizalomerősítési és leszerelési folyamatban miért pótolhatatlan az ellenőrzés. Az egyik legfőbb ok: annyira súlyos intézkedésekről van szó, hogy esetleges nem teljesítésük valamelyik ország által egy másiknak a biztonságát veszélyeztethetné. Ennek ellenére az ellenőrzést nem lehet a bizalmatlanság megnyilvánulásának tekinteni - épp ellenkezőleg. Az ellenőrzés minden olyan állam elidegeníthetetlen joga, amely részt vesz e folyamatban, s úgy értelmezzük, mint az egész folyamat garanciáját. Az egyoldalú leszerelési intézkedések - a mi esetünkben három hadosztály technikájának a konzerválásáról van szó - nemcsak, hogy senkit nem veszélyeztetnek, hanem ellenkezőleg: jelentős mértékben hozzájárulnak a katonai biztonság erősítéséhez Európában. Ilyen esetben más államok a saját nemzeti műszaki eszközeikkel ellenőrizhetik a tényeket. Természetesen ha ezek a raktárak bekerülnek a hagyományos leszerelési tárgyalások témakörébe, akkor a jövőben nemzetközi ellenőrzés alá eshetnek. Véleményem szerint a közzétett dokumentumból nagyon fontos adatok hiányoznak: a két katonai-politikai tömb országainak katonai költségvetéséről, a fegyver- gyártás terjedelméről, a fegyverexport nagyságáról és a fegyverexportból származó nyereségekről. O. Trepac, Érsekújvár (Nővé Zámky) VÁLASZOL: Karéi Rúzicka alezredes. A CSSZSZK és a két köztársaság állami költségvetéséről szóló adatokat rendszeresen közzéteszik a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott dokumentumokban, feltüntetve a védelemre és biztonságra fordított eszközök terjedelmét, szerepelnek a CSSZSZK törvénygyűjteményében, a statisztikai évkönyvben, esetleg a napi sajtónak a legfelsőbb képviselőtestület tanácskozásának eredményeiről szóló híranyagaiban. Emellett figyelembe kell venni, a katonai költségvetés kimutatásának módszertana nemcsak a Varsói Szerződés egyes országaiban különböző, hanem a NATO-országok- ban alkalmazott módszerektől is jelentősen eltér. Ezért minden összehasonlítás pontatlansághoz, dezin- formációkhoz vezethet a katonai kiadások valódi nagyságát illetően. Ami a fegyvergyártást, a fegyverek külföldre való exportálását és az ebből származó nyereséget illeti: 1. A NATO-országok nem hozzák nyilvánosságra fegyverexportjuk terjedelmét, s méginkább nem a nyereség nagyságát. Ezért az illetékes csehszlovák állami szervek nem rendelkeznek hivatalos adatokkal ahhoz, hogy össze lehessen hasonlítani a hadiipar egyes ágazataiban a kivitel hatékonyságát. 2. A haditermelés terjedelme, rendeltetése és az export nagysága hosszú távú kormányközi megállapodások tárgyát képezi, s ezek kívül esnek a Nemzetvédelmi Minisztérium hatáskörén, ebből kitűnik, hogy kizárólag a szövetségi kormány kompetenciájába tartoznak. Ezért a Nemzetvédelmi Minisztérium szervei nem rendelkeznek adatokkal sem a hadiipari termelés terjedelméről sem a kivitel hatékonyságáról. Vannak-e olyan terveink, hogy a haditermelés egyes üzemeit átállítják polgári termelésre, például az elektrotechnika terén? J. Őástka, Gottwaldov VÁLASZOL: Karéi Rúzicka alezredes. A csehszlovák iparban nincsenek olyan üzemek, amelyek száz százalékig csak haditechnikát gyártanának, még azok sem, amelyek végtermékeket állítanak elő. Minden katonai technikát gyártó üzem bizonyos mértékben részt vesz a polgári célú termelésben is, a népgazdasági szükségletek szerint, összhangban a termelőkapacitások hatékony kihasználásának igényével. A Csehszlovák Néphadsereg szükségleteinek csökkenése után ezért arról lesz szó, hogy bővítik a polgári célú programokat, beleértve az elektronikát és más korszerű termelési ágakat, anélkül, hogy meg kellene változtatni az illetékes üzem alapvető jellegét. A jelenlegi fegyvergyártó kapacitások kihasználásának tartalékprogramjai kidolgozás alatt állnak. Érthetően a gyártási program változása másként fog jelentkezni egy olyan üzemben, ahol magas a hadi- termelés százalékaránya, mint egy olyanban, ahol kisebb vagy egészen kicsi. Azoknál az üzemeknél, ahol ez a százalékarány magas, ez befolyással lehet a géppark szerkezetére és kihasználására, csakúgy, mint az emberek szakképzettségére, nekik azonban nem lesznek egzisztenciális gondjaik. Közismert: a speciális termelés sokkal magasabb szak- képzettséget igényel, s ezért számukra a polgári termelésre történő áttérés nem okozhat gondot. Azt hallottam, hogy a Szovjetunióban nem kell katonai szolgálatot teljesíteniük azoknak a sorköteleseknek, akiknek két gyerekük van. Nálunk ez a három gyermekesekre vonatkozik. Számolnak-e nálunk hasonló intézkedéssel, vagy pedig pótszolgálat bevezetésével az említettek számára? Valószínű, hogy ez hozzájárulna a válások számának csökkenéséhez és a családok jobb ellátásához is. J. Prejzler, Prága X. VÁLASZOL: Jirí Svoboda ezredes. Az olvasó információi a Szovjetunióban és a hazánkban érvényes hadkötelezettség módosításáról nem felel meg a valóságnak. A honvédelmi törvény 20. paragrafusának 2. bekezdése szerint minden csehszlovák állampolgár, aki egészségileg és szellemileg alkalmas, hadköteles. Ez elsősorban 24 hónapos kötelező katonai szolgálatot (a főiskolák katonai tanszékeinek végzős hallgatóinál 12 hónap) vagy pedig 5 hónapos pótszolgálatot jelent. A pótszolgálatosok közé elsősorban azokat a sorköteleseket sorolják be, akik azt családi, szociális, gazdasági okokból kérik, s csak akkor, ha már több személyt soroztak be, mint amennyi a csehszlovák fegyveres erők létszámának békés feltöltéséhez szükséges. Országosan érvényes kritériumok szólnak arról, hogy ki osztható be pótszolgálatra. E szabályok szerint nemcsak a két és több gyermekkel rendelkező sorkötelesek, hanem a nőtlenek is, ha kérelmüket komoly indokokkal tudják alátámasztani. A kérvényeket a kerületi sorozóbí- zottságok döntik el végleges érvénynyel, a honvédelmi törvény értelmében döntésük ellen fellebbezni nem lehet. A mostani időszakban a nős sorköteleseket (gyermekeseket és gyermekteleneket egyaránt) osztják be pótszolgálatra. A nősek közül azokat, akiket az adott sorköteles korosztály kis létszáma miatt nem tudtak pótszolgálatra beosztani, a lehetőségekkel összhangban olyan alakulatnál helyezik el, amely az állandó lakhelyükül szolgáló járásban található. Jelenleg még szóba sem került az, hogy a két- és többgyermekes sorköteleseket felmentenék a katonai szolgálat alól. A Varsói Szerződés országai milyen úton szerzik be a NATO-országok katonai erejéről szóló adatokat? Z. Malaníková, Gottwaldov VÁLASZOL: Pavel Tren mérnök-ez- redes. Az észak-atlanti tömb és a Varsói Szerződés országai közötti, a leszerelési folyamat kérdéseiről folytatott tárgyalásokon jelentős szerepük van a katonai erőkről kölcsönösen előterjesztett adatoknak. A Varsói Szerződés államai közösen arra törekednek, hogy a tárgyalásokhoz objektív kiindulási alapot nyerjenek. Főleg a NATO-országok katonai erőinek igazságos értékeléséről van szó. Csehszlovákia is részt vesz abban, hogy minden nemzetközileg megengedett módon hozzájusson és ellenőrizhesse ezeket az adatokat. E módszerek közé tartozik azoknak a nyilvános információknak a kihasználása és kiértékelése, amelyeket a tőkés országok katonai szaklapjai és napi sajtója publikál, s ugyancsak ide tartozik ezen országok rádió- és tévéadásainak a kiértékelése is. Az ilyen források közé tartoznak még a külföldön lévő csehszlovák katonai és légügyi kirendeltségek hivatalai, amelyek a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-ben aláírt bécsi megállapodás (110 szuverén ország írta alá, s hazánk 1963-ban ratifikálta) alapján jogosultak arra, hogy tájékoztassák kormányukat az állomáshelyükül szolgáló ország katonai kérdéseiről. Ezen túlmenően a világon minden hadsereg, tehát a miénk is képes arra, hogy a saját területén folytatott tevékenységgel részletes adatokat szerezzen más országok katonai-védelmi jellegű dolgairól. Az adatszerzésnek ezek a módszerei és formái senkit sem károsítanak, tiszteletben tartják a nemzetközi megállapodásokat. Az adatok kiértékelése a katonai szakértők által lehetővé teszi azoknak az objektív információknak az elkészítését, amelyek köztársaságunk biztonságához szükséges válaszintézkedések megtételét lehetővé teszik. Mibe kerül jelenleg egy tanknak, egy vadászgépnek, esetleg más fegyverfajtának az előállítása? Ján Matiasko, Prievidza VÁLASZOL: Karéi Rúzicka mérnökalezredes. A katonai technika árait az egyes országokban különbözőképpen számítják ki, ezért nem lehet objektív összehasonlítást végezni. Az ár függ például a dotációs politikától, attól, hogy a kutatásban, a fejlesztésben, de a gyártási feltételek létrehozásában is milyen mértékben vesz részt az állam, s függ az infláció mértékétől is. Ugyanez vonatkozik a csehszlovák ipar által gyártott katonai technika áraira is. Ezek az árak mások akkor, ha a hazai piacra (a Csehszlovák Néphadseregnek) készülnek, s mások akkor, ha külföldre exportálunk. A Csehszlovák Néphadsereg az Állami Tervbizottság által meghatározott nagykereskedelmi árakon - amelyek megfelelnek a valódi termelési költségeknek - vásárolja a hadi- technikát. Hogy valami képet lehessen alkotni: egy L-39 típusú csehszlovák gyártmányú gyakorlórepülőgép ára kétszer akkora, mint egy T-72-es harckocsié, ugyanakkor egy vadászrepülőgép árának az egynegyede. Milyen hosszú a kötelező katonai szolgálat időtartama a Varsói Szerződés egyes országaiban? Doc. MUDr. Rudolf Krondo, kanditátus, Bratislava VÁLASZOL: Stanislav Pohoral ezredes. A Varsói. Szerződés országaiban a kötelező katonai szolgálat ideje 16-36 hónap között mozog, a haderőnemtől függően. Csehszlovákiához hasonlóan az időtartam mindenütt függ a fegyveres erők nagyságától és attól, hogy milyen erős a sorkötelesek évjárata. Tekintettel arra, hogy a Varsói Szerződés minden államában általános a hadkötelezettség, az eljárás is hasonló mint nálunk. Csakúgy, mint a kötelező szolgálat időtartamára vonatkozó módosítások, ezek a családi, a szociális, gazdasági helyzettől és más okoktól függenek. Példaként meg lehet említeni, hogy a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Lengyelországban a szárazföldi és légierőnél a kötelező szolgálat 24 hónap, Magyarországon és az NDK-ban 18 hónap. A haditengerészetnél a Szovjetunióban és Lengyel- országban 36 hónap, Bulgáriában és Romániában 24 hónap, az NDK-ban pedig 18 hónap. Az adatokban miért nem szerepelnek a belügyminisztérium katonai alakulatai és a határőrség? Hiszen ezek is a fegyveres erők részét alkotják. 0. Trepac, Érsekújvár VÁLASZOL: Román Danék ezredes. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának nyilatkozata a két tömb fegyveres erőiről tartalmazza a fegyveres erők azon része személyi állományának és fegyverzetének adatait, amelyek feladata az állam biztonságának a védelme, tehát az esetleges harci tevékenység. A belügyminisztérium katonai erői és a határőrség (akárcsak a NATO- országokban a rendőrség egységei, a határvédelmi alakulatok és más erők) az állam belbiztonsági funkcióinak ellátására szolgálnak. Felszerelésükben nincs olyan haditechnika, amely lehetővé tenné számukra a hadműveletekben való részvételt, szervezettségük, struktúrájuk sem olyan jellegű, mint a harci egységeké. Ezért a fegyveres erők arányában nem lettek beleszámítva. ÚJ SZÚ 4 1989. III. 2.
