Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám, kedd

Hasznos kezdeményezés Az óra mutatója a nyolcas szám felé halad. A nagykaposi (Veiké Ka- puáany) szolgáltatóvállalat gumiab­roncs-javító üzeme felé kimért lép­tekkel egy rokonszenves, középkorú férfi közeledik. Ó Bumbák István, aki egy személyben az üzem főnöke, alkalmazottja és ügyintézője. A he­lyiséget szűkössé teszik az egymás­ra rakott gumiabroncsok, a munka­gépek, az asztalok. Másfél esztendeje került ebbe a beosztásba. Munkájával elége­dett, naponta több ügyfél kérését igyekszik teljesíteni. A jól végzett munka dicséri mesterét, ezért nem csoda, hogy nemcsak a városból, hanem a távolabbi helyekről is felke­resik e jól működő lakossági szolgál­tatást. Kisebb-nagyobb javításokat végez, mint a belsőgumik ragasztá­sa. Rendbe hozza a szelepeket, kie­gyensúlyozza a kerekeket. A hely­ben végzett javításokon kívül vállal­ja, hogy a vulkanizálásra hozott gu­miabroncsokat elküldi Preáovba. Iski Ibolya Malomkövekkel őrlik a paprikát A fűszerpaprikát csak Szlovákia déli járásaiban termesztik. Az érsekújvári (Nő­vé Zámky) Novofrukt konzervgyárhoz tar­tozó patai (Pata) üzemrészlegen évente 450 tonna paprikát dolgoznak fel. A patai malom érdekessége, hogy ma is a hajda­ni felszereléssel, malomkövekkel, nem pedig hengerek segítségével őrlik a kiváló minőségű fűszerpaprikát. A megőrölt alapanyagot negyven kilós zsákokban szállítják a gyár csomagolórészlegébe, s onnan kerül az illatos fűszer az üzletek­be. A fűszerpaprika mellett nagy mennyi­ségű hagymát is szárítanak. Az ilyen módon készített hagymának az az elő­nye, hogy megfelelő körülmények között, tehát száraz helyen, hosszabb ideig vesz­teség nélkül tárolható. A szárított hagy­mát az üzemi konyhák, vendéglők részé­re készítik. Elkészítése, illetve feldolgozá­sa viszonylag egyszerű folyamat. Már meghámozva kapják a mezőgazdasági üzemektől a hagymát, s az ügyes kezű asszonyok a szeletelőbe adagolják, ahonnan a szárítóberendezésbe kerül. A tél folyamán csaknem hétszáz tonna hagymát szárítanak. Krajcsovics Ferdinánd Nevezetes kóré A felvételen látható, oszlopot he­lyettesítő szobor, mely az építészet­ben kóré néven ismert, a bratislavai Vigadó bejáratát díszíti. Negyven évvel ezelőtt ezen a bejáraton át érkeztek az épületbe azok, akik részt vettek a CSEMADOK alakuló közgyűlésén. Más szempontból is nevezetes ez az érdekes, 1918-ban készített épí­tészeti dísz. Alkotója, a Zürichből Bécsbe, majd Bratislavába települt szobrász, Messmer Adolf, később Budapesten a fasizmus üldözöttje­ként halt meg. Egyébként az egykori emeletes magtár helyére épített Vigadó, mely ma a Szlovák Filharmónia háza, gyakran volt politikai esemény szín­helye. Nagytermében Klement Gott­wald és Antonín Zápotocky is be­szélt. A nevezetes kóré alatti bejárat mellett érctábla díszíti a falat, mely a győzelmes február itteni esemé­nyeire emlékeztet. 7 Kép es szöveg: Hajdú Endre Szakmai tudásuk érdekében A Komáromi (Komárno) Mező- gazdasági Szakközépiskola kisállat­tenyésztők köre nagyon közkedvelt. A kört Ferencz Géza tanár, Bálint Katalin mérnök és Cyprych Francis­ka mérnök alapította 1981 -ben a ta­nulók kérésére. Eleinte 15 tanuló hat nyúlról gondoskodott. Jelenleg állo­mányukban 120-150 nyúl van. A kör tagjainak száma ötven főre emelke­dett, s a tenyészállomány kiváloga­tását és tetoválását is végzik. A nyu- lakkal különböző versenyeken, kiál­lításokon szép eredményeket értek el, amit több oklevél és emléktárgy bizonyít. Tenyészállatokat és vágóállato­dat is adnak el. A pénzügyi nyilván­tartás az iskola számláján keresztül megy. A takarmányt a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Járási Bizottsága biztosítja. A zöld­Jogos kéréssel fordult szerkesz­tőségünkhöz még december elején Herbacskó Gyula bényl (Bífía) olva­sónk. Leveléből kiderült, hogy falujuk összes utcája portalan ítva van- még ott is, ahol csak egy pár ház áll -, kivéve azt az utcát, ahol ő lakik. Bár abban az utcában nyolc családi ház van, s évek óta többszöri kéré­sükre sem hajlandó a hnb leaszfal­tozni, vagy legalább lesóderozni. így utcájuk esős időben járhatatlan, nem tudják használni a személy­autókat, nem lehet semmilyen fuvart behozni, mert az autók elakadnak a kátyúban. < „Ilyen esetben köteles vagyok-e adót fizetni a hnb részére (én úgy hallottam, hogy nem), az állami fel­vásárlásba leadott terményeim után- bor, szőlő, dió, sárgabarack stb?“ teszi fel a kérdést levelében olva­sónk. Az ügyet kivizsgálás és állásfog­lalás végett az Érsekújvárt (Nővé Zámky) Jnb Népi Ellenőrzési Bizott­ságára továbbítottuk. Mivel olvasónk levelében két különböző problémát vetett fel, a napokban a válasz a jnb közlekedési és pénzügyi osztályáról érkezett. Az előbbi ügyosztály nem tartja indokoltnak a panaszt, mivel a köz­ségben 1988-ban kezdte meg a já­rási útkarbantartó vállalat a helyi kommunikációk javítását. Az útépí­tést két részre osztották, az elsőt még tavaly elvégezték, a második rész áthúzódott az 1989-es évre. Az útépítés ebben az évben folytatódik, éppúgy, mint az egyéni családi há­zak építésénél a tereprendezés, melynek beruházója a jnb építési és területrendezési osztálya. „Ezeket a terveket 1988-ban a hnb plenáris ülésein is megtár­gyalták, s ebből kitűnik, hogy a pa­naszos nem érdeklődött a hnb mun­kája, illetve választási programja iránt“ - írja válaszlevelében Franti- éek Plevka mérnök, a jnb közleke­dési osztályának vezetője, majd az­zal fejezi be, hogy az említett utca burkolatának megszilárdítását erre az évre tervezik s erről a hnb-n, vagy a jnb közlekedési osztályán is meggyőződhetett volna. Tehát olva­sónk kérése szerkesztőségünk köz­benjárása nélkül is teljesül, csak érdeklődni kellett volna az illetékes szerveknél a választási program fel­adatairól, s figyelemmel kísérni telje­sítésüket. Ami pedig az adókedvezménnyel kapcsolatos értesülését illeti, nem pontos. „Az állampolgároknak a mező- gazdasági tevékenység jövedelmé­ből fizetett adót az elért bevétel alapján állapítják meg. Adókedvez­ményt nem nyújtanak a ház előtt rendezetlen utak, vagy más körül­mények jogcímén“ - szögezi le Csanda András mérnök, a jnb pénz­ügyi osztályának vezetője. Adókedvezményt a 172/1988 Tt. sz. törvény szerint csak az idős állampolgároknak, a 65 évnél öre­gebb adófizetőknek nyújtanak. Az adó ilyen jellegű csökkentését az adóintéző végzi saját döntése alap­ján, de megjegyezzük, hogy szaba­don választható dologról van szó, tehát az adóintéző az adócsökken­tést engedélyezheti. -tgá­ségfélékről a kör tagjai gondos­kodnak. A tanulmányi évek eltelte után a végzősök gyakran visszatérnek, tenyészállatokat vásárolnak, taná­csot kérnek. A tenyészetet szívesen látogatják a helyi alapiskolák tanulói is. Tevékenységüket szeretnék a jö­vőben járási méretben kibővíteni, az alapiskolák tanulóival kapcsolatot teremteni, a diákoknak szakmai is­mereteket nyújtani. A tanulók kéré­sére galambok tenyésztésével is foglalkoznak, s tervbe vették, hogy tavasztól víziszárnyasokat, tyúko­kat, díszfácánokat is fognak te­nyészteni. Takács Attila Czeizel Endre előadása A Csemadok lévai (Levice) alap­szervezetének meghívására már második alkalommal látogatott el e Garam menti városba Czeizel Endre magyarországi orvosprofesz- szor. A nagy érdeklődéssel várt ren­dezvény színhelyén, a Barátság mű­velődési házban a helyi szervezet elnöke, Dolník Erzsébet szívélyesen üdvözölte a kedves vendéget. A népszerű genetikus egyszerűen és közvetlenül beszélt munkájáról, a közelmúltban végzett kutatások eredményeiről, tapasztalatairól, a családtervezésről és az ezzel kap­csolatos tanácsadói szolgáltatások­ról, valamint azokról a tényezőkről, amelyek az utódok egészségi álla­potát nagyban befolyásolják. Szabó Márta Sok gyermeklátogatója volt a Szov­jet találmányok elnevezésű kiállítás­nak, melynek a közelmúltban a kas­sai (Koéice) Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség adott székházá­ban otthont. A legkisebbek érdeklő­dését a KIK számítógépes játék kel­tette fel. Jolana Nováková felvétele Felmondás T. E.: A férjem sorkatonai szolgá­latát teljesíti. Azt szeretném tudni, hogy a felmondását beadhatja-e ha hazajön szabadságra. Még annyit jegyeznék meg, hogy hároméves szerződése van. A férje a sorkatonai szolgálata idején is felmondhatja munkaviszo­nyát. A felmondást azonban ajánljuk úgy küldjék el, hogy a munkaviszo­nya megközelítőleg katonai szolgá­latának végével egyidejűleg szűnjön meg. A felmondási idő két hónap, s a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától telik. Ha a férje idén szeptemberben fejezi be kato­nai szolgálatát, s október 1 -tői lép­het új munkaviszonyba, a felmon­dást júliusban kell kézbesíteniük fér­je munkáltatójának. A levelében említett hároméves szerződést a férje nyilván mint szak­munkástanuló írta alá, s kötelezett­séget vállalt, hogy három évig a vál­lalatnál marad. A kötelezettség-vál­lalás idejébe a katonai alapszolgálat ideje nem számítható be. Ugyanak­kor azonban az ilyen szerződés jogi szempontból nem akadálya annak, hogy a férje felmondással megszün­tesse a munkaviszonyát. Megnehe­zíti azonban azt, hogy új munkahe­lyet találjon magának, mivel a kép­zésére fordított költségeket (esetleg azoknak egy részét) az új munkálta­tójának kell majd megtérítenie (vagyis egyik munkáltató szervezet a másiknak téríti meg a képzés költ­ségeit). A dolgozótól (egykori szak­munkástanulótól) nem követelhető ezeknek a költségeknek megtérí­tése. Gyermekgondozási segély és szabadság R. E.: Azt szeretném megtudni, hogy az 1989. január 1-tól beveze­tett hároméves gyermekgondozási szabadság fizetett szabadság-e? Én eddig úgy tudtam, hogy a három­éves gyermekgondozási szabadság csak az 1987. december 31. után született gyermekekre jár. Mivel a harmadik gyermekem 1989. augusztásában lesz kétéves, sze­retném megtudni, hogy ez az új rendelkezés vonatkozik-e rám is, jo­gom van-e 1990 augusztusáig fize­tett gyermekgondozási szabadságra (jelenleg 800 koronát kapok ha­vonta)? A gyermekgondozási szabadság eddig (1988 végéig) a gyermek má­sodik életévének betöltéséig járt. A gyermek harmadik életévének be­töltéséig járt, illetve jár a gyermek- gondozási segély arra a gyermekre, aki 1987. december 31 -ét követően született, ha az anya legalább még egy gyermekről gondoskodik. A gyermekgondozási szabadság meghosszabbításáról szóló új mun­kajogi rendelkezés tehát csak össz­hangba hozta a gyermekgondozási szabadság és a gyermekgondozási segély folyósítása időtartamának szabályozását. Az ön esetében ez azt jelenti, hogy 1990 augusztusáig kérheti a gyermekgondozási sza­badságot, a gyermekgondozási se­gélyt azonban legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig fo­lyósítják, mivel a gyermek 1988. január 1-re előtt született. A gyer­mekgondozási szabadság ún. fize­tetlen szabadság. A gyermekgondo­zási segély nem a munkaviszony (vagy más, biztosítást megalapozó viszony) alapján járó juttatás, hanem állami segély, melyről nem a Munka Törvénykönyve rendelkezik, hanem a gyermekgondozási segélyről szóló törvény. Válóper I. A.: A lányom beadta a válókere­setet. Szeretne elválni az alkoholista férjétől, aki nem törődik a családjá­val, nem adja haza a keresetét, sőt bántalmazza még a lányomat is, ha az a sajátjából nem ad neki italra. A lányom fizetett a bíróságnak 600 koronát, de a tárgyaláson mégsem döntöttek az ügyükben, mondván, hogy majd egy év múlva, ha nem élnek egy lakásban, elválasztják őket. Hová menjen a lányom a két gyermekkel? Miért kellett annyit fi­zetni? A lányomnak a 600 korona egy fél havi keresete! Azt is tudni szeretném, kinek a javára döntené­nek a lakás kérdésében? A Családjogi törvény 24. §-a sze­rint a bíróság a házastársak egyiké­nek indítványára felbonthatja a há­zasságot, ha a házastársak közti viszonyok annyira megromlottak, hogy a házasság már nem teljesít­heti társadalmi célját. A házastársak közti viszonyok állapotát illetően a bíróság főként a házastársak ko­rábbi együttélésének természetéből, a köztük fennálló ellentétek időtarta­mából és súlyosságából indul ki. Az, hogy a házastársak nem élnek kö­zös lakásban, utalhat ugyan a köz­tük fennálló ellentétek mélységére, ám csak abból, hogy még mindig egy lakásban élnek, semmiképpen nem lehet azt a következtetést le­vonni, hogy nincsenek meg a házas­ság felbontásának feltételei. A válóperes eljárást a bíróság szüneteltetheti (valószínűleg erre utal azzal, hogy a bíróság nem dön­tött az ügyben), de csak akkor, ha ezt a házastársak egybehangzóan indítványozzák vagy ha előzetes in­doklás nélkül nem jelennek meg a kitűzött bírósági tárgyaláson (lásd a Polgári perrendtartás 110. §-át). Tévedés azonban az, hogy csak egyévi különélés után folytathatnák az eljárást, hozhatnának végleges döntést az ügyben. Az eljárás több, mint egyévi szünetelés után már nem folytatható. Ha a házastársak valamelyike az eljárás szünetelteté­sétől számított egy éven belül nem kéri (indítványozza) a bontóper foly­tatását, a bíróság a pert megszünteti anélkül, hogy erről határozatot kéz­besítene a feleknek. A házassági bontóper folytatását tehát egy év letelte előtt indítványozhatja a lánya (természetesen anélkül, hogy újabb 600 koronát kellene fizetnie), de leg- hamarább 3 hónap elteltével (a há­romhónapos határidő vége előtt csak akkor, ha erre valamilyen kü­lönleges indokai lennének). Ami a lakást illeti, látni kell, hogy ha a lánya eleget tenne a bíróság elvárásának, vagyis tartósan elköl­tözködne a gyermekekkel, elveszt­hetné a lakáshoz való jogát, meg­szűnne a lakáshasználati joga anél­kül, hogy pótlakás kiutalására tart­hatna igényt. A lányát és a vejét feltehetően közös lakáshasználati jog illeti meg, amely viszont a közös háztartás (közös lakás) tartós elha­gyásával megszűnik a Polgári Tör­vénykönyv 181. §-a értelmében. Ki­vételt gyakorlatilag csupán az az eset képezne, ha szövetkezeti la­kásban élnének, s közös lakásszö­vetkezeti tagsággal rendelkezné­nek. Ebben az egy esetben nem érintené a közös lakás tartós elha­gyása lánya jogait, s a válás után kérhetné, hogy a bíróság döntse el, kié marad a lakás és ki köteles a lakásból kiköltözködni a nemzeti bizottság által kiutalt pótlakásba. Üdülési szabadság K. K.: Azf szeretném tudni, meny­nyi szabadság jár egy kb. negyvené­ves asszonynak? A szabadságok időtartamát a Munka Törvénykönyve novellizá- lása lényegében nem érintette a dol­gozók többségénél (a szakképzés oktatóinak és a nevelőknek szabad­ságát 4 hétről 6 hétre hosszabbította meg). A szabadság alapmértéke 3 hét. Négyheti szabadság jár annak a dol­gozónak, aki a 18. életéve betöltése után legalább 15 évet töltött munka- viszonyban. Ebbe a 15 évbe beszá­mítanak a 18. életév betöltése utáni más időszakokat is. Például azt az időt, amíg a nő vagy a magányos dolgozó három éven aluli gyermek­ről gondoskodott; az eredményesen befejezett tanulmányok idejét (pél­dául, ha valaki 19 évesen fejezte be a gimnáziumot érettségi vizsgával, már a 18. életéve betöltése után iskolapadban töltött időt is munkavi­szonynak tekintik a szabadság mér­tékének megállapításánál; az egy­séges földműves-szövetkezetbeli vagy az ipari szövetkezetbeli tagság idejét; a túlnyomórészt vagy teljesen magatehetetlen közeli személyről való személyes gondoskodás idejét, ha ez a személy nem volt szociális, illetve egészségügyi intézetben el­helyezve; azt az időt, amíg a dolgo­zót a nemzeti bizottság az elhelyez­kedést (munkaalkalmat) kereső sze­mélyek nyilvántartásában vezette, vagy amíg a dolgozó teljesen rok­kant volt stb. (m-n.) ÚJ SZ’ 6 1989. II. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom