Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám, hétfő

—-------------------------------------EGYIDŐS A SZÁZADDAL---------------------------------------­Gy ógyszergyári gyógy(h)írek... Richter Gedeon Rt. - Magyarország legrégibb gyógyszergyára • Tudományos fejlesztés - világszínvonal és világhír • Exportgondok nélkül... • Vissza a természethez! • Fabulon - Richtofít - Fabulissimo Évente 28 millió korona megtakarítást eredményez a Kelet-szlovákiai Vasmű 2-es számú acélgyártó részlegén a konventergáz újrafelhaszná­lása. A gőzkazánokba vezetik vissza, s mivel ezekben eddig 35 ezer tonna pakurát égettek el évente, nemcsak gazdasági, hanem környezet- védelmi szempontból is jelentős a gáz újrafelhasználására épített berendezés. A francia Clecim cég konstrukcióját az ostravai Kohóipari Szerelővállalat és a prágai Sigma szerelte, a gáztartály-építésén ju­goszláv szakemberek dolgoztak. A 200 milliós beruházás próbaüzeme márciusban fejeződik be. (Jozef Vesely felvétele - ÖSTK) ÖNZETLENÜL A Vöröskereszt a rászorulók szolgálatában A Vöröskereszt szervezetei ezekben a hetekben tartják évzáró köz­gyűléseiket. Feldataikról, célkitűzéseikről kérdeztem dr. Ol’ga VrábUko- vát. a Vöröskereszt bratislavai városi szervezetének titkárát. Napjaink világgazdasági helyze­tét - országhatároktól függetlenül- általában úgy szokás jellemezni, hogy gondokkal terhelt, nehéz,- vagy legalábbis bonyolult... Gon­dok vannak a minőséggel a termé­kek eladásával, különösen az ex­porttal, ha nincs elegendő pénz- különösen kemény valutában- megvalósíthatatlan a csúcstech­nológiák alkalmazása, nehéz a ter­mékinnováció... S még korántsem teljes a listája azoknak a gondok- nak-bajoknak, amelyekkel a magyar gazdaságnak (is) meg kell küzdenie. Amikor azonban a kőbányai Gyógyszerárugyárban jártam, azt tapasztaltam, hogy a századdal egyidős gyógyszergyárba ezek a gondok nem gyűrűztek be - ami viszont nem lehet a véletlen műve. Ehhez a fölismeréshez aligha van szükség valamiféle látnoki képes­ségre: a tények azok tények. Ezek­nek viszont hasznos lehet utánajár­ni, okulni belőlük, mit hogyan kellene- vagy kellett volna - tenni, hogy gondjaink megszűnjenek. Gyógyírt is csak ott találni - ahol van. A jelen esetben éppen egy gyógyszer- gyárban... Gyártörténet Lepenye Oszkár okleveles ve­gyészmérnök, kereskedelmi főosz­tályvezető-helyettes úgy vélte, mie­lőtt a gyár mai életéről beszélget­nénk, előbb tekintsük meg az új tablettázóüzemét. A hatezer főt fog­lalkoztató vállalat budapesti törzs­gyárában ebből négyezer ember dolgozik, így területe egy nem akár­milyen településnyit foglal el Kőbá­nyából, s amíg a főosztályvezető- helyettes „rezidenciájáról“ a tablet- tázóíg értünk, bőven jutott idő szólni- a múltról.- Magyarország legrégibb gyógy­szergyára a miénk - kezdte nem kis büszkeséggel hangjában Lepenye Oszkár. - Richter Gedeon Vegyé­szeti Gyár Rt. néven alapította a névadó az évszázad első évében, s a magyar gyógyszerész nevével váltak ismertté szerte a világban az itt készült gyógyszerek. Működését a gyár az akkori idők divatos terápi­ás igényeinek megfelelően organo- terápiás készítmények előállításával kezdte, de tevékenységi köre csak­hamar kiterjedt előbb növényi ere­detű, majd rövidesen szintetikus ter­mékek előállítására is. Richter Ge­deon vállalkozása nyomán gyorsan fejlődésnek indult az egész magyar gyógyszeripar, s az ,,RG“-nek szá­mos külföldi leányvállalata is meg­alakult.- A kezdeti tendenciának megfe­lelően a későbbiekben is fennma­radt a termelés hármas profilja. A legfontosabb továbbra is az orga- noterápia maradt, de egyre nagyobb teret nyertek a növényi és szinteti­kus készítmények is. Hogy a gyár úgy fejlődött ahogy, az elsősorban annak volt köszönhető, hogy már a korai időszakban sem csupán ter­melés folyt a gyárkapun belül, ha­nem csakhamar megindult a kutató­munka is. A húszas években már működött az üzemelőkészítő labora­tóriumon kívül egy kísérleti laborató­rium, analitikai, valamint fiziológiai és biológiai laboratórium s rajtuk kívül a könyvtár, amely napjainkban az iparág legrégibb, mindmáig is a legjobban felszerelt műszaki könyvtára. Kétszáznál több folyóirat- többségében az indulástól napja­inkig összegyűjtve - több mint nyolcezer bekötött folyóirat-évfo­lyam és mintegy 18 ezer kötet szol­gálja a tudományos munkát. Vagyis a vállalat már az első világháború után mai szemmel is korszerű kuta­tási szervezettel rendelkezett.- A második világháború komoly pusztítást végzett nemcsak a gyár épületeiben, hanem személyi állo­mányában is. A gyár munkatársai nehéz és gyakran primitív körülmé­nyek között is képesek voltak a ha­gyományok folytatására. A fejlődés azóta is töretlen, és a kutatással foglalkoztatottak száma a mostani évtizedre meghaladta a kétszázat, s több mint egyharmaduk diplomás , kutató. Ez a szellemi kapacitás volt mindig is a garancia arra, hogy lé­pést tarthassunk a világgal. Az egy főre eső gyógyszerexport terén a ví­lágon a 4-7. helyen van Magyaror­szág. Svájc, Dánia, Finnország és Írország van csak előttünk, s ebből a gyárra oroszlánrész jut, hiszen a magyar gyógyszeripar szocialista exportjának 52 százaléka tőlünk származik, s a tőkés exportra szállít­juk termékeink mintegy 20 száza­lékát. Üzemszemle - üvegfolyosóról Nagyjából idáig jutott a kereske­delmi főosztályvezető-helyettes a tájékoztatóban, amikor megérkez­tünk az új tablettázóüzembe. Kísé­rőm előrebocsátja, hogy itt minde­nütt a GMP-szabványnak megfelelő munka folyik. A rövidítés egy nem­zetközi szervezetet (Good Manufac­turing Praktice) takar, amelynek elő­írásai a gyógyszerkészítés minden egyes mozzanatát rögzítik; előírják, szabályozzák a minőségi, higiéniai követelményeket. A dolgozók a „fekete-fehér" öltö­zőből juthatnak csak a zárt munka­helyekre. A „feketében“ levetik a felsőruhát, majd a kötelező zuha­nyozófolyosón áthaladva jutnak a „fehérbe“, ahol átöltöznek. Az aszeptikus munkahelyeken dolgo­zók állandóan csak érvényes egész­ségügyi könyvvel léphetik át a kü­szöböt. Klimatízácíós munkahelyei­ken állandóan mérik a levegő csíra­tartalmát, mintát vesznek a tenyér­ről, stb... Az üzem „fekete“ részébe kerül a raktárokból a napi gyártáshoz szükséges alapanyag-mennyiség a bemérések alapján. A galenusi üzemben a hordókból a berendezé­sekbe kerül az alapanyag, indulnak az ún. zsírfázisok, kenőcsök, olda­tok, szirupok készülnek. Ezeket automatikusan átszivattyúzzák - ve­zetéken - a „fehér" fázisra, miköz­ben mérőkészülékeken vételezik időről-időre a kívánt mennyiséget. Mindezt egy - vagy nyolcvan mé-- teres - üvegfolyosóról szemléljük, s figyelhetjük, amint teljesen auto­matizált rendszerben követik egy­mást az egyes munkafolyamatok. Üvegmosó, laboratórium, töltő­sor, csomagolósor... Mindenütt a vállalattól független (!) minőségel­lenőrzés felügyeli az egyes fáziso­kat. A kenőcs-fázison alig látni em­bereket, a gépek kevernek, töltik a tubusokat, csomagolnak. Ez a je­lenlegi berendezés-sor csúcstech­nológiának számít, de lényegében mindig is az, hiszen három-négy évenként (!) cserélik. A gép nyit, teszi a tubust, beadagolja a kartonokat, amelyeket egy nagy dobozba rakja egy másik gép. Az lebillen róla, egy hölgy leragasztja. Útrakész...- Berakják a marhát és kijön a virsli... - kommentálja a látványt Lepenye Oszkár. Ha valami elromlik, a karbantar­tó - de az üzem vezetője vagy akár a takarítónő - is a fentebb leírt „kényszerpályán" juthat ide be. Akárcsak a tablettázóba, ahol a Fet­te P 2000-es gép óránként 120 ezer tablettát készít - a fényvédő üvegen belül. Itt a gyógyszerészek a bemé­réstől kezdve minden fázisnál be-' jegyzik az adatokat a gyártásel­lenőrző lapra. Míg tabletta lesz az A kerékpározás úttörője, James Star- ley mondta 1881 -ben: - Amíg az emberi­ség a karját és lábát emelni tudja, addig a kerékpározás nem szűnik meg. Azóta csak egy évszázad telt el, s Starley jóslata majdnem megbukott, hiszen a motorizációs hullám városainkat is elárasztotta. Utcáink, tereink megvál­toztak. A levegőt szennyező, zajos, robo­gó járművek kiszorították a kerékpáros-, és lassan a gyalogosforgalmat is, s ezzel a városlakókat megfosztották attól, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, talál- kozgassanak egymással, s részleteiben is megismerjék lakóhelyük arculatát. Pe­dig az embernek rendre éppúgy szüksége van, mint a sokrétű, változatos térre, hogy kibontakozhassék benne. A motorizáció viszont a városi térségek, utak, utcák deformálásához vezetett. Évszázadunk hetvenes éveiben a ke­rékpározás reneszánsza a kerékpározás fellegvárából, Hollandiából és Dániából indult térhódító útjára. Az okok közé so­egyes összetevőkből, a legtöbb át­halad a granuláló részlegen, ahol lebegtetés közben permetezik a szemcsékre a kötőanyagot. Ahány gép, annyiféle tabletta. A tabletták „orvosi lapja“, meggátolja a gyógy­szercserét, aminek rendkívül szigo­rú szabályai vannak. Bekövetkezése ugyanis „főbejáró“ vétség lenne. CAVINTON és társai Itt készül a Cavinton nevű gyógy­szer is, ami jelenleg a gyárban a „rezsihordozó“. Ebből a gyár hosszútávon megél. Ez a gyógyszer is a következetes fitokémíai kutatás eredménye. A növényi hatóanyagú szert eredetileg vérnyomáscsökken­tőnek szánták, s az állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy fő ha­tása az agyi véráramlás fokozásá­ban rejlik, magyarán agyértágító, s előnyösen képes befolyásolni a keringési eredetű látás- és hal­lászavarokat is.- Nagyon örülök annak, hogy a világ gyógyszergyártása a növényi hatóanyagok irányába tér vissza, hi­szen ezeknek sokkal kisebb mérté­kű a mellékhatásuk, mint az egyéb készítményeknek, - magyarázza Lepenye Oszkár, majd hozzáfűzi, hogy a gyárban ezzel a programmal tulajdonképpen az alapító, Richter Gedeon nyomdokait követik, aki nagy súlyt helyezett a gyógynövény­feldolgozásra. Itt példaként említhe­tő a B-12-vitamin gyártása, amely régebben májból készült kivonat for­májában történt. Ma a gyár saját kutatói által kifejlesztett, s a világon egyedül alkalmazott nem steril fer­mentációs eljárásával a termék egyik legnagyobb szállítója a világ­piacon. Fabulon a bőre őre... ... így szólt az egykori reklámszö­veg. Megkockáztatom azt az állítást, hogy a nagyközönség - s nemcsak Magyarországon, hanem nálunk Is - a gyár kozmetikumairól jobban ismeri a Kőbányai Gyógyszergyár nevét, mint a gyógyszerekről, hiszen ha valaki beteg, akkor nincs nagy kedve a csomagolás fölötti meditáci­ókra. Meg aztán a gyógyszerek „ter­jesztésében“ más „reklámfogások" szokásosak, mint a piacra szánt kozmetikumoknál.-Azért tértünk rá a kozmetiku­mokra a hetvenes évek elején, mert azok mikrobiológiai tisztaságának eléréséhez a gyógyszergyári körül­mények a legalkalmasabbak. Ma már mintegy 60 féle kozmetikumot gyártunk, s ez a tevékenység a je­lentős csomagolástechnikai beruhá­zás ellenére sem veszteséges, ezenkívül „reklámhordozó". Előbb volt a Fabulon - ez a hagyományos kozmetikumok védjegye. A Richtofít- készítmények gyógykozmetikumát kilenc gyógynövény kivonatából ké­szítjük. Más gyárak is élnek e lehe­tőséggel, és meggyőződésem, hogy a Fabulissimo luxuskozmetikumok sem lennének, ha közben a debre­ceni Biogal nem jön ki a HÉLIA-D- vel. Azaz a konkurencia egészséges versenyhez vezetett. Erre pedig szükség van! Különösen gondokkal terhelt, bo­nyolult gazdasági helyzetben... MÉSZÁROS JÁNOS rolható többek között az egyre dráguló üzemanyaggal való takarékoskodás, a zaj- és légszennyezés elleni hadjárat, a kirándulók sportolási és szórakozási igényei. A motorizmussal elkényelmese- dett emberek kívánságát - hogy autójuk a lakásuk előtt, vagy egészen közeli ga­rázsban álljon, avagy a városközpontot, illetve munkahelyét minél jobban megkö­zelíthesse s ott kényelmesen parkolhas­son - egyre nehezebb teljesíteni, ezért az autótulajdonosok a kerékpár visszahódí- tásának gondolatával kacérkodnak. Kassán (Kosice) is igény mutatkozik olyan kerékpárutak kiépítésére, melyek az egyéb közlekedési rendszerekkel összehangolva kielégítenék a kiránduló ember sportolási és szórakozási igényeit. Mindezekből kiindulva a Kassai Közle­kedéstervezési Intézet elkészített egy ter­vezetet, a város kerékpárút-hálózatának koncepcióját. A tanulmányterv a kiépítést három szakaszra osztja. Az első szakasz­ban megépülnek a sportolást és kirándu­- Bemutatná a városi szervezet tevékenységét?-A bratislavai városi szervezet 163 alapszervezete 41 500 lelkes tagot számlál, az üzemi aktívák szá­ma 132. Külön öröm számunkra, hogy 6000 serdülő is bekapcsolódott tevékenységünkbe, hiszen a fiatalí­tás a mi szervezetünkben is fontos kérdés. A Vöröskereszt előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a to­vábbiakban még több fiatalt vonjunk be munkánkba.- A Vöröskereszt kongresszus előtt áll. Már folyik az elmúlt időszak értékelése. Milyennek látja munká­jukat?- Köztudott, hogy az idén május­ban tartja a Vöröskereszt X. kong­resszusát, ahol számot kell adni te­vékenységünkről. A Vöröskereszt egyik alapfeladata az önkéntes vér­adók toborzása. Városi szerveze­tünkben több mint 15 ezren adnak rendszeresen vért, s külön hangsú­lyoznám, a tervek teljesítésében nagy érdemük van az egyetemisták­nak és az üzemi aktívák dolgozói­nak. Megjegyzem, az elkövetkezen- *dő időszakban módosul a tervezés, nem felülről, dírektív módon állapít­ják meg a vérmennyiséget, hanem figyelembe veszik az egyes szerve­zetek lehetőségeit. Egy példa. Mint említettem, több mint 15 ezer ön­kéntes véradónk van, de ez idáig a terv 18 ezret irányzott elő. De mivel a városi szervezet tagsága adott, gondot okozott az új véradók megnyerése, a terv teljesítése. Az elsősegélynyújtás, az életmentés alapjainak oktatása is a Vöröske­reszt hatáskörébe tartozik. Jól kép­zett előadókat, oktatókat - többnyire egészségügyi dolgozókat sikerült beszerveznünk - akik szívvel-lélek- kel végzik feladatukat. A baj az, hogy nincs elegendő jó! felszerelt lást szolgáló utak, a másodikban a már meglévő járdákat és közutakat bekap­csolják ebbe a hálózatba, a harmadik szakaszban pedig új kerékpárutak épülnek. Elképzeléseink szerint elsőnek a Krás- na nad Hornádom városrészt az Anicka üdülőteleppel összekötő 11,4 km hosszú utat kellene átadni a kerékpárforgalom­nak. Az a Tóhát lakótelepen át az ország­út mentén vezetne, majd a Hernád folyó töltésén. Erre a szakaszra intézetünk rö­videsen elkészíti a terveket, s ha azokat az illetékes szervek jóváhagyják, akkor kezdődhet az útépítés. Akár Z-akcióban is. Később összekötnénk a Tóhát lakóte­lepet az Újvárossal, a vasműbe is vezet­hetne kerékpárút, majd Hernádcsányt (Cana) és a Csermely-völgyi Alpinka üdü­lőközpontot is bekötnénk ebbe a hálózat­ba. MITRÓ ISTVÁN, a Kassai Közelekedéstervezési Intézet főmérnöke oktatótermünk, ahol minden egyes érdeklődő gyakorolhatná is az élet­mentés alapvető műveleteit. Egy fel­mérésből tudjuk, a beiskolázottak elméleti tudása megfelelő, ám a gyakorlatban járatlanok. Megkezd­tük már a legkisebbek, az óvodások oktatásának szervezését, az alapis- kolások és középiskolások különbö­ző versenyeken bizonyíthatják felké­szültségüket.- A Vöröskereszt szociális tevé­kenysége is sokrétű. Városi viszony­latban, főleg Bratislavában, melynek egyre több idős lakosa van, hogyan tudnak megfelelni az elvárásoknak?- A Vöröskereszt rövid idejű gon­dozást vállalhat csupán, hiszen ön­kéntességi alapon tevékenykedünk. Munkánk lényege a segítségre szo­ruló, magányos, beteg lakosok fel­kutatása, s gondozásuk mindaddig, míg a nemzeti bizottságok illetéke­sei nem szervezik meg állandó ellá­tásukat. Tavaly például 394 gondo­zónőnk 560 személyt gondozott rendszeresen és 2850 alkalommal látogatták meg az időseket. Igyek­szünk beszervezni a fiatalokat, akik apró megbízatásokkal (bevásárlás, gyógyszer kiváltása) segítenek a rá­szorulókon.- A nyugdíjasklubok hálózata jó­nak mondható, ám a családosok mégsem látogatják őket. Egyre több idősnek csak tanácsadásra lenne szüksége. Ki tudják elégíteni az ilyen igényeket?- A Vöröskereszt városi bizottsá­ga valamennyi irodáját havonta egy­szer „tanácsadókká" léptetjük elő. A tanácsadási napra felkészülünk, meghívjuk a nemzeti bizottság dol­gozóit, orvosokat, jogászokat, akik a délután folyamán válaszolnak a feltett kérdésekre. Az érdeklődés nagy, 50-60-ra tehető a tanácsért érkező nyugdíjasok száma.- A Vöröskereszt alapszerveze­teinek munkáját (ez szinte vala­mennyi alapszervezet fájdalma) ne­hezíti az a tény, hogy nincs saját helyiségük. Az összejöveteleket, előadásokat többnyire az egészség- ügyi intézményekben szervezik, il­letve azokban az iskolákban, üze­mekben, ahol megtűrik őket. Pedig a Vöröskereszt ténykedésének szín­vonalát minőségileg emelni szeret­nénk. Hogyan?- Van egy álmunk. Vöröskeresz­tes Háznak nevezzük. Jugoszláviá­ban Zágrábban és Riekában láttuk, (az ottani Vöröskereszt jóvoltából a tengernél üdültetheti szervezetünk a beteg gyermekeket), s erre volna szükségünk nekünk is. Egy házra, oktatótermekkel, klubhelyiségekkel, ahol nemcsak az idős tagok talál­kozhatnának, hanem a fiatalok is. Meg vagyok győződve arról, hogy tevékenységünk, főleg az említett elsősegélynyújtás oktatásában, eredményesebb lehetne. Mert a ne­mes szándék gyakran kevésnek bi­zonyul. PÉTERFI SZONYA Kerékpárutak épülnek a Hernád parti városban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom