Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Csütörtök, 1989. február 9. Ára 50 fillér XLII. évfolyam 34. szám Új időszak kezdete A Szakszervezetek Központi Tanácsának február 2-án tartott plenáris ülése rövid értékelést adott arról, hogyan teljesíti a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom a legutóbbi országos szakszerve­zeti értekezlet határozatait. Figyelmét azonban a jövő feladataira összpontosította. Bevezetőjében Miroslav Zavadil, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke új időszak kezdetének nevezte a CSKP XVIII. kongresszusáig még hátralévő hónapokat. Ez alatt az idő alatt tartják a szakszervezet alapszervezetei évzáró taggyűlésü­ket, s az általuk választott küldöttek üzemi, járási, illetve kerületi értekezletre ülnek majd össze. Ha e feladatok támasztotta követel­ményeknek meg akarnak felelni, a még hátralévő időt ugyancsak alaposan ki kell használniuk. Nem kérdéses, hogy az FSZM tekintélye az utóbbi időben növeke­dett. Az elvégzett munka mindenképpen tiszteletet parancsoló, ám a jövő feladatai még nagyobb erőfeszítésekre késztetnek majd. A már említett új időszak jellemzője az, hogy a gazdasági mechaniz­mus átalakításával sokban változik a szakszervezetek szerepe. Megnövekszik hatáskörük, módosul szervezeti felépítésük is az újonnan létrehozott állami vállalatoknál. Hatáskörük bővülésével egyenes arányban nő felelősségük is. Mindezzel kapcsolatban olyan feladatok hárulnak szerveire és szervezeteire, melyek megol­dásában eddig nem szerezhettek elegendő tapasztalatot, mivel úttörő munkáról van szó. Egyik és talán legfontosabb tevékenységi terület, amellyel hozzá­járulhatnak a társadalmi és gazdasági átalakítás sikeréhez: az üzemi-munkahelyi demokrácia bővítése. A vállalati önigazgatás megteremtése és szüntelen tökéletesítése az a terület, melyen a szakszervezeteknek kell vállalni a fő kezdeményezést. A dolgozók közvetlen érdekeit érintő olyan döntések születnek, mint a vállalati igazgató, illetve a dolgozókollektíva tanácsának megválasztása. Ennek az eljárásnak a demokratizmusát a szakszervezet hivatott garantálni. Helytelen volna az üzemi demokráciát úgy értelmezni, hogy annak a jutalmazás egyenlőségében is meg kell nyilvánulnia. Épp ellenkezőleg. Az üzemi bizottságnak s az alapszervezet minden tagjának ki kell állnia a hatékonyabb bérrendszer alkalmazása mellett. Jelenleg talán itt mutatkozik a legnagyobb ellenállás a gaz­dasági mechanizmus átalakításával szemben. A dolgozók egy része gyanakvással fogadja azokat az intézkedéseket, amelyeket e terüle­ten vezettek be. Bércsökkentésre irányuló törekvést vélnek felfe­dezni benne. Csak a türelmes eszmei-nevelő munka segít elfogad­tatni a differenciált bérezés elvének alkalmazását. Azonban épp az eszmei-nevelő munka kapta a legszigorúbb bírálatot az SZKT legutóbbi ülésén. Miroslav Spániel, az SZKT titkára - abból kiindulva, hogy a gazdasági társadalmi átalakítás nagy mértékben függ céljainak megértetésétől és a szerzett tapasz­talatok alkalmazásától - bírálta az alapszervezetek e téren kifejtett kevéssé hatékony munkáját. Rámutatott arra, hogy benne még mindig sok a formalizmus, bürokratizmus és a mennyiségi mutatók túlbecsülése. A politikai képzés mellett fontos feladat hárul a szakszerveze­tekre, a dolgozók szakmai képzésében, illetve továbbképzésében. Az átalakítás körülményei ezt a kérdést a jövőben egyre idősze­rűbbé teszik. Köztudomású, hogy a gazdasági átalakítás egyik legfontosabb célja iparunk szerkezetének átalakítása. Olyan követ­kezményekkel jár ez, hogy az egyik napról a másikra megváltozó termelési profil a dolgozók tömeges átképzését követeli meg. Ennek megszervezése olyan feladat, amely a dolgozók legalapvetőbb érdeke, tehát az FSZM-nek főszerepet kell vállalnia benne. Továbbra is időszerű követelmény a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kulturális nevelő munkájának javítása is. Sok vállalatnál, üzemben vagy intézményben ez kimerül színház- vagy mozijegyek beszerzésében, s az érdeklődök közt történő szétosztásában. Szer­veznek időnként bizonyos, legtöbbször kevésbé igényes szórakoz­tató rendezvényekre kirándulást, amely azonban valamelyik ven­déglőben nem mindig a színvonalas kultúrára emlékeztető módon fejeződik be. Ennél természetesen sokkal többet kell tenni a dolgo­zók műveltségéért. Szerencsére számos szervezet erre is szolgáltat jó példát. Főleg olyan nagyüzemek, amelyek saját művelődési létesítményekkel rendelkeznek. Szerveznek például képzőművészeti kiállításokat azzal a dicséretes szándékkal, hogy közelebb hozzák a művészetet a dolgozókhoz. Ilyen próbálkozások színházi előadásokkal már korábban is voltak. Egy-egy társulat kiszállt valamelyik üzem, vagy kisváros művelődési házába. Sok esetben azonban a vállalkozás kínos kudarcba fulladt, mert nemegyszer megtörtént már, hogy az előadásra minden jegy elkelt (az üzem vagy üzemek szakszervezete megvette), de a nézők száma nem haladta meg a szereplőkét. A hasonló esetek nemcsak a szervezés, hanem a kulturális nevelő munka színvonalát is minősíti. Ahhoz, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszerve­zeteiben fokozódjon az eszmei, politikai és kulturális nevelő munka hatékonysága, a tagság széles tömegeinek nagyobb kezdeménye­zésére van szükség. Minden fajta tevékenység megbénítója az érdekeltek közönye. Amíg a tagság arra vár, hogy a műhely vagy az üzemi bizottság kezdeményezzen mindent, addig aligha lesz olyan tevékenység, amilyent a társadalmi átalakítás teremtette új helyzet megkövetel. Ezért a szakszervezeti mozgalomban dolgozó vala­mennyi kommunistának legfontosabb feladata a párton kívüli szak- szervezeti tagok minél nagyobb tömegeinek tevékenységre, kezde­ményezésre ösztönzése. Csak az alulról kiinduló kezdeményezés vihet közelebb az új időszak feladatainak minden területen megvaló­sításra váró teljesítéséhez. MORVAY GÁBOR Évente 10-12 új mo­dellel jelentkezik a férficipőket gyártó Ceské Budéjóvice-i Snaha szövetkezet. Tavaly 100 ezer pár cipót szállított az üz­letekbe. A múlt év­ben készült model­lek nagy része el­nyerte a „tökéletes szövetkezeti ter­mék" címet. A felvé­telen a szövetkezet dolgozóinak cso­portja az év második felében piacra kerülő cipók minőségét ellenőrzi. (Jaroslav Sybek felvétele - CTK) Társadalmi feladataink valóra váltásában jelentős szerep hárul az értelmiségre AZ SZLKP KB, AZ SZSZK KULTURÁLIS MINISZTÉRIUMA ÉS A MŰVÉSZETI SZÖVETSÉGEK TISZTSÉGVISELŐINEK TALÁLKOZÓJA (ŐSTK) - Találkozót tartottak tegnap Bratislavában az SZLKP KB és az SZSZK Kulturális Minisztériumának, valamint a művészeti szövetségeknek tisztségviselői. Az összejövetelen - amelyen a párt kultúrpolitikájára az átalakítás során háruló időszerű feladatokról volt szó - részt vett Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Gejza ¿»lapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, továbbá Rudolf Jurík, Jozef Sevc, és Igor Skorica, az SZLKP KB osztályvezetői, valamint Pavel Koyá, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztere és több más vendég. Bevezetőben Ignác Janák elvtárs akkor szüntethetjük meg a gondo­kiemelte, hogy a dolgozók támogat- kát, ha letérünk a szocialista építés ják a pártnak a szociális és gazda- útjáról. A nyugati országok különféle sági fejlesztés meggyorsítására és körei által támogatott Charta '77 és társadalmunk átalakítására tett erő- további illegális struktúrák köré cso­feszítéseit. - A jelenlegi forradalmi portosulnak - folytatta. A továbbiak­feladatok teljesítésében jelentős bán Janák elvtárs hangsúlyozta: mértékben részt vesz az értelmiség, senkinek sem engedjük meg, hogy a kultúra és művészeti front. Azon- meghiúsítsa társadalmunknak bán látnunk kell, hogy vannak ná- a szocializmus további tökéletesíté­lunk olyan erők is, amelyek társadal- sére tett erőfeszítéseit. - Mindenki­munk problémáin élősködnek és azt nek, aki őszinte híve a szocializmus­az elképzelést terjesztik, hogy csak (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly hazánkba látogat (ÖSTK) - A CSKP KB meghívá­sára a közeli napokban baráti munkalátogatást tesz hazánkban GRÓSZ KAROLY, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára. Városi rangra emelték (ÖSTK) - Várossá nyilvánították tegnap a Ziiinai járásban levő Rajec- ké Teplicét, a hazánkban és külföl­dön közismert gyógyfürdő- és üdü­lőközpontot. A várossá nyilvánítás­ról szóló oklevél ünnepélyes átadá­sán jelen volt étefan Lazar, a Szlo­vák Szocialista Köztársaság belügy- és környezetvédelmi minisztere, va­lamint a Közép-szlovákiai kerület és a járás párt- és állami szerveinek küldöttsége. A Rajecké Teplicéről szóló első írásos jelentés 1376-ból származik, amikor az akkori Villa Tapolcha a lie- tavai vár feudális fennhatósága alá tartozott. A melegvizes gyógyforrá­sok felfedezésének és a vasút múlt század végén történt kiépítésének köszönhetően a mozgásszervi meg­betegedés keresett gyógyfürdőjévé vált. Rajecké Teplice 1920-ban önálló közösséggé vált, azonban fej­lődése a világgazdasági válság és a második világháború idején lelas­sult. Lakosai aktívan bekapcsolód­tak az antifasiszta mozgalomba. Újságírók Ladislav Adamecnél (ŐSTK) - Ladislav Adamec szövet­ségi miniszterelnök tegnap fogadta a Csehszlovákiai Újságírók Szövetségé­nek küldöttségét, élén Ján RiSkóval, a szervezet elnökével. A találkozón megvilágították 'azokat a kérdéseket, amelyek az újságírók fel­adataival, hivatásukkal és szociális hely­zetükkel függenek össze. Ladislav Ada­mec köszönetét mondott a szövetségi kormány programnyilatkozatának támo­gatásért, és biztosította a csehszlovákiai újságírókat képviselő küldöttség tagjait, hogy a széles körű tájékoztatás az egyik politikai alapelv, amelyet a szövetségi kormány tevékenysége során érvényesít. Befejeződött a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának 9. plenáris ülése Napirenden az idei szociális és gazdasági fejlesztési terv teljesítésével kapcsolatos feladatok IVÁN KNOTEK ELVTÁRS IS FELSZÓLALT (ŐSTK) - Befejeződött tegnap Bratislavában a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának kétnapos 9. plenáris ülése. A résztvevők megvi­tatták a szlovákiai szakszervezeti szervekre az idei szociális és gazda­sági fejlesztési terv teljesítése során háruló feladatokat, valamint a szak- szervezeteknek a gazdasági me­chanizmus átalakításában való részvételével összefüggő kérdé­seket. A tanácskozáson részt vett Iván Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke. A vendégek között volt Miloslav Spániel, a Szakszervezetek Központi Taná­csának titkára. Beszámolójában Stefan Hrúzik, a Szakszervezetek Szlovákiai Taná­csának titkára utalt arra, hogy a szakszervezeti szervek zöme ál­lást foglalt az 1989. évi terv javasla­tával kapcsolatban. Az állásfoglalá­sokban hangot adtak annak a kriti­kájuknak, hogy a vállalatok vezető­sége és a felsőbb szervek nem tájé­koztatták őket a szakszervezeti ta­gok és szervek által a problémák lassú megoldását illetően tett észre­vételek intézéséről. Másrészt né­mely vállalati és üzemi szakszerve­zeti bizottság arra várt, hogy a terv­számokat az új árakhoz igazítsák, s ezért nem is foglalkozott vele. A szakszervezeti szervek figyel­meztetnek arra, hogy az állami vál­lalatoknál fellazulhat a szociális fej­lesztés és az elért gazdasági ered­mények közti kapcsolat. Az átalakí­tás meggyorsítása ezért megköve­teli, hogy a vállalatok alapítói, vala­mint a közvetlen gazdasági és szak- szervezeti szervek felelősségtelje­sebb magatartást tanúsítsanak. A továbbiakban nagyra értékelte, hogy idén már negyvenhét szlováki­ai vállalat és üzem reagált a legutób­bi szakszervezeti értekezleten el­hangzott felhívásra, a szocialista kö­(Folytatás a 2. oldalon) ' Matej Lúcan és Pozsgay Imre a kultúrák kölcsönhatásáról Új csehszlovák kulturális központ Budapesten Tegnap délután Budapesten ün­nepélyes keretek között megnyitot­ták a Csehszlovák Kulturális és Tá­jékoztatási Központ új épületét. Je­len volt a Matej Lúőan szövetségi miniszterelnök-helyettes vezette kormányküldöttség, magyar részről Pozsgay Imre, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, állammi­niszter, valamint a külügy- és kultu­rális minisztérium vezető képviselői. A vendégek között volt Jakab Má­ria, az Országgyűlés alelnöke, a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének főtitkára. Matej Lúőan beszédében hang­súlyozta, hogy az elmúlt években a csehszlovák-magyar együttműkö­dés minden téren tovább bővült. Kommunista pártjaink és államaink között nézetazonosság uralkodik a szocializmus, a nemzetközi politi­ka, a kommunista és munkásmoz­galom alapvető kérdéseiben. Kije­lentette, hogy egymás alaposabb megismerését szolgálva, az informá­ciócserének és a kultúra terén való együttműködésnek még hatéko­nyabbá kell válnia. Ez különösen (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom