Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám, péntek

Békítgetés helyett döntéshozatal Újszerűen - a szövetkezeten belüli jogi viták intézésében is A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszabályzata ér­telmében, amelyet az egységes földműves-szövetkezetek VIII. kongresszusa hagyott jóvá, s ame­lyet később a IX. és X. kongresszus kiegészített, a szövetséget bízták meg a szövetkezeti békéltető eljárá­sok módszertani irányításával. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló, 1975/122 Tt. számú törvény értelmében létrehozták a szövetke­zeteknél a békéltető eljárás intéz­ményeit, így a bíróságok bevonása nélkül megtárgyalhatták a szövetke­zetek és tagjaik, illetve alkalmazot­taik közötti jogi vitákat. Most, a szövetkezeti békéltető el­járások intézményeinek közel tizen­három éves gyakorlati tevékenysége után értékeljük a békéltető bizottsá­gok küldetését és funkcióját. Időköz­ben a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom jelentős mennyiségi és minőségi változáson ment át. Lé­nyegesen csökkent az egységes földműves-szövetkezetek, valamint a szövetkezeti tagok száma, ugyan­akkor nőtt a mezőgazdasági dolgo­zóknak az élelmiszer-önellátás fo­kozásával összefüggő feladata. Említést érdemel, hogy nem ala­kult meg valamennyi szövetkezetnél a békéltető bizottság. Feladatkörét a kisebb szövetkezeteknél a revíziós bizottság látta el. A szövetség járási bizottságai mellett egymás után alakultak meg a jogi albizottságok, amelyek gon­doskodtak a békéltető bizottságok tagjainak szakmai felkészítéséről, s rendszeresen értékelték, irányítot­ták a bizottságok munkáját. A szö­vetség és a tárca felmérései mégis arra utaltak, hogy a békéltető bizott­ságok tagjai sok esetben nem is­merték a jogi előírásokat. Magyon jól működtek a békéltető bizottságok a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da), Érsekújvári (Nővé Zámky), Lé­vai (Levice), Nagykürtösi (Vel’ky Krtíé), Losonci (Luőenec), Rima- szombati (Rimavská Sobota) és Kassa (Koéice)-vidéki járásokban. Ezzel szemben más járásokban - így például a Komáromi (Komár­no), Galántai (Galanta) és Rozsnyói (Rozhava) járásban - bizonyos hiá­nyosságokat észleltünk. Az egyezségre tett, megtárgyalt javaslatok elemzéséből kitűnik, hogy szövetkezeteinknél a melléküzemá­gi díjazással, a háztáji vagy termé­szetbeni juttatással, a munkahelyi ártalmakkal és balesetekkel kapcso­latos követelések megtérítésével összefüggésben merült fel a legtöbb jogi vita. Az eltelt 13 év alatt Szlová­kiában több mint 12 ezer jogi vitát tárgyaltak meg a szövetkezeti békél­tető bizottságok. Ezekből 8970 egyezséggel végződött, s csupán az esetek 26 százalékában kellett bíró­sági döntést kérni. A tapasztalatokat összegezve el­mondhatjuk, hogy a szövetkezeti békéltető eljárás intézményei teljesí­tették feladatukat. Persze a társada­lom gazdasági és szociális fejlődése meggyorsításának programja, me­lyet a CSKP XVII. kongresszusa jelölt meg, a legiszlatív folyamatok­ban is változásokat követelt. Ez a mezőgazdaságban a mezőgazda- sági szövetkezetekről szóló 1988/90 Tt. számú törvény megszerkeszté­sében és hatályba lépésében nyilvá­nult meg. Ez a törvény kimondja, hogy az eddigi békéltető bizottságok helyett a szövetkezeteknél döntőbi­Fő feladat a szaktudás bővítése A mezőgazdasági termelés inten­zitásának növelése összefügg a dol­gozók szaktudásának bővítésével. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Komáromi (Komárno) Járá­si Bizottsága ennek figyelembevéte­lével szervezte meg a szövetkezeti tagok oktatását. Az ezzel összefüg­gő kérdésekről beszélgettünk Fehér Irénnel és Gyűrösi Ferenccel, a járá­si pártbizottság politikai dolgozóival. Fehér Irén elmondotta, hogy 22 szövetkezetben 40 oktatási köz­pontban 6768 hallgató vesz részt az előadásokon és szemináriumokon. A gazdasági mechanizmus átalakí­tásával kapcsolatos feladatokat igyekeznek a helyi viszonyokra al­kalmazni. Felszínre kerülnek a tej­termelési és állatgondozási problé­mák. Előadóik konkrétan és őszin­tén mutatnak rá a hiányosságokra. Felhívják a hallgatók figyelmét a munkabiztonsági előírások meg­tartására. Egyes vállalatoknál ezen a téren még nagyon sok a teendő. Évről évre rosszabbodik a munkaru­haellátás, és a vállalatok az ige­nyeltnél jóval kevesebb alkohol- szondát kapnak. Ennek ellenére né­hány vállalat kivételével a munka­balesetek száma csökkent. A továbbképzésbe körültekintés­sel sorolják be a hallgatókat. Az egyik csoportba péfdául azokat oszt­ják be, akik közvetlenül részt vesz­nek a termelésben, a másikba pedig azokat, akik' különböző tisztségeket töltenek be. Ez összhangban van a 8. ötéves tervidőszak káder-prog- ramjával. A vezetőket nemcsak a színvonalasabb irányításra és a rugalmasabb szervezésre készítik fel, hanem a sokoldalú tömegpolití- kai munkára is. Gyűrösi Ferenc arról tájékoztatott, hogy a jól felkészült előadók lénye­gesen hozzájárultak a szövetkezeti oktatás színvonalának emeléséhez. Jó szervezőmunkát végeztek a naszvadi (Nesvady), hetényi (Cho- tín) és a hurbanovói szövetkezet­ben. A tagok megfelelő politikai fel- készültségének köszönhető, hogy a perbetei (Pribeta), a lakszakállasi (Sokolce), naszvadi, alsópéteri (Dolny Peter), érobárovói, bátorke- szi (Vojnice), kolárovói, dunamocsi (Moőa) és madari (Modrany) szövet­kezetben jobb munkára ösztönző szocialista munkaverseny bontako­zott ki. Ez a növénytermesztésben elért jó eredményekben is megmu­tatkozott. Az SZFSZ járási bizottsága rend­szeresen ellenőrzi az oktatást és értékeli a szocialista munkaverseny­ben elért eredményeket. KRASCSENICS GÉZA zottságokat kell létrehozni. Miben rejlik a döntőbizottsági eljárás lénye­ge? A legfontosabb különbség, hogy ezek a bizottságok már döntési jog­gal fognak rendelkezni, ami annyit jelent, hogy a döntésüket a polgári jogi szabályokkal összhangban, a döntésekre és végrehajtásukra vo­natkozó előírások értelmében végre lehet hajtani. A döntőbizottságok hatáskörét a törvény harmadik része határozza meg. Ez kimondja, hogy a döntőbi­zottság megtárgyalja és eldönti azo­kat a jogi vitákat, amelyek a munka- viszonyból, vagy a tagsági viszony­ból következő egyéb kapcsolatokból szármázó követelésekkel, a tagok által a fegyelmi intézkedések meg­szüntetésére tett javaslatokkal, a szövetkezetnek bűncselekmény­nyel, kihágással vagy vétséggel okozott kár megtérítésével kapcso­latosak (feltéve, hogy az utóbbiról nem kezdtek tárgyalást, vagy nem hoztak döntést más szervben). A törvény egy további fejezetében az áll, hogy a döntőbizottság a tag­sági vagy munkaviszony létrejötté­vel és megszűnésével összefüggő, valamint az ezzel kapcsolatos köve­telésekre vonatkozó jogi vitákban nem dönthet. Továbbá nem tárgyal­hatja és nem döntheti el azokat a jogi vitákat, amelyek az elnököt, az alelnököt, továbbá az elöljáróság, az ellenőrző és revíziós bizottság, vagy a döntőbizottság valamely tagját érintik. A törvény értelmében legkésőbb 1989. március 31 -ig minden szövet­kezetnél meg kell alakítani a döntő- bizottságot, feladatkörét addig az elöljáróság látja el. A bizottságba jelölt személyek kiválasztásánál nem szabad szem elől téveszteni, hogy a törvény értelmében a szövet­kezet választott szerveinek tagjai (a küldöttek testületének kivételével), illetve azok közeli hozzátartozói, va­lamint az üzemgazdászok nem le­hetnek tagjai a döntőbizottságnak. Az eddigi tapasztalatok alapján ja­vasoljuk, hogy a szövekezeteknél legalább héttagú döntőbizottságot válasszanak. Igaz, szövetségünk nem kapott megbízatást a döntőbi­zottsági eljárások módszertani irá­nyítására, mégis kidolgoztunk egy segédanyagot, s a közeli jövőben előadássorozatokkal is hozzájáru­lunk a bizottságok tagjainak felké­szítéséhez. dr. ŐTEFAN NOSKOVIŐ, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának jogtanácsosa Luxus cikkek - luxus árak? A karácsony előtti csúcsforgalom kellős közepén beszélget­tem az egyik fővárosi ruházati áruház luxus részlegének vezető­jével arról, mit keresnek, mit vásárolnak a vevők. Elmondta, hogy viszonylag jó az áruválasztékuk, és ha szép, divatos holmi kerül a vásárlók elé, nem sokat gondolkodnak, megveszik. Igaz, sokan vettek ajándékot, de az eladók tapasztalata szerint a tetszetős, jó minőségű darabokért nem sajnálják a pénzt; az ár az ilyen cikkek esetében, mintha nem is számítana. Tény, a karácsony előtti helyzetelemzés nem ad pontos képet arról, hogyan viszonyulnak a vevők a luxus ruházati cikkekhez, de a kereskedelmi kutatóin­tézet munkatársai által végzett felmérések egyértelműen igazol­ják: van kereslet, érdeklődés irántuk. Persze fenntartások is bőven akadnak ezekkel az árufélékkel kapcsolatban. Figyelmet érdemelnek azok a megállapítások, melyeket hazánk egész területén a luxus ruházati boltokban végzett felméréseik alapján összegeztek. Ezeket az üzleteket elsősorban fiatalok és középkorúak (20-50 év közöttiek) látogatják, mégpe­dig kifejezetten vásárlási céllal. A legtöbbjüket (a megkérdezet­tek egyharmadát) a különleges minőség, további csoportjukat (mint egy 28 százalékot) a divatosság vonzza ide, de vannak, akik kimondottan az importholmikat keresik, illetve azzal a reménnyel térnek be, hogy megkapják azt az árut, amely másutt hiányzik. S hogy milyennek ítélik meg a választékot? Átlagosnak. Érdekes viszont az a tény, hogy a legjobb véleménnyel a női hálóingek választékáról voltak, a legrosszabbnak viszont a női konfekció kínálatát tartották. Sajnos, mindeddig nem sikerült azt az általános véleményt megcáfolni, hogy a luxuscikkeket elsősorban az egyéb cikkektől megkülönböztető magas ár teszi különlegessé, nem pedig a minőség, az alapanyag, a kidolgozás, a legújabb divathoz való alkalmazkodás. Arról már nem is szólva, hogy a méretek, az egyes fajták, színek választéka milyen szegényes. A vevők és az eladók véleménye a szóban forgó kérdésről nemigen különbözik. Viszont nem nehéz elképzelni az árut kínálók (illetve sokszor csak a pult mögött álldogálók) „kereske­delmi szellemét“, eladási szándékát, ha ők maguk sincsenek meggyőződve arról (sőt kifejezetten ellentétes a véleményük), hogy a kínált cikk használati tulajdonsága és a ruhadarabnál az egyéb követelmények: a divatosság, a kidolgozás, az anyag, nincs összhangban azzal az árral, melyet a vevőnek vásárlás esetén ki kell fizetnie. Ha a luxus ruházati cikkek kínálatát tovább boncoljuk, két csoportra oszthatjuk az árut: az importra és a hazai gyártmá­nyokra. Az előbbieket - ha a fent említett követelményeknek teljes mértékben nem is felelnek meg - legalább a divatosság, az eredetiség, a kivételesség jellemzi. S hogy a minőség kifogásol- hatóságát mi okozza? Főképp az, hogy az áru kiválasztásakor a kereskedőnek arra is gondolnia kell, itthon „beleférjen“ az árba, tehát inkább az olcsóbb felé hajlik, sokszor a minőség rovására. Hogy az itthoni gyártmányaink nem olyanok, mint amilyeneket a luxus kategóriában elvárnánk, annak elsősorban a megfelelő alapanyagok hiánya az oka. De a termelői kapacitá­sok megoldatlansága, a divatújdonságok kifizetődőbb gyártása - ezekből nagyobb sorozatok készülhetnek, mint a luxustermé­kekből - illetve a nem vonzó csomagolás is hozzájárul, hogy kedvezőtlen a helyzet ezen a téren. Az ellátással kapcsolatban felmerülő egyéb gondok mellett nem hagyhatják figyelmen kívül az illetékesek a luxusboltok hálózatát sem, hisz nem véletlenül hozták létre ezeket annak idején. Az igényes fogyasztók igényeit szeretnék kielégíteni ezekben az üzletekben, áruházi részlegeken. A választék viszont nincs a kívánt szinten, s az sem kecsegtető, hogy a luxus szó hallatát? a fogyasztónak nem a minőség, az egyediség jut az eszébe, hanem az ilyen tulajdonságokkal nem rendelkező termé­kek méltánytalanul magas ára. DEÁK TERÉZ A reumatoid ízületi gyulladás A reumatoid ízületi gyulladás, la­tin nevén Polyarthritis chronica progressiva (több ízületet megtáma­dó, fokozatosan rosszabbodó, idült gyulladás) a leggyakoribb és egyben a legsúlyosabb ízületi gyulladás. Krónikusan lefolyó betegségről van szó, amely az úgynevezett rend­szerbetegségek közé tartozik, hi­szen az izületi elváltozások mellett jellemző tüneteket vált ki az izom- és kötőszövetekben, sőt egyes belső szervekben is. A betegség a lakosság több mint egy százalékát sújtja, és a nőknél kétszer-háromszor gyakoribb mint a férfiaknál. Az időnként megnyug- vó, majd újra fellángoló, valamennyi kisízületre (kéz, láb) szimmetrikusan kiterjedő gyulladásnak alaktanilag az ízületi tok és az ízület körüli szövetek gyulladása, majd behege- dése felel meg. A gyulladás a porc pusztulását, a csontvégek és a kör­nyező izmok sorvadását és súlyos deformálódását idézi elő, aminek következménye a beteg testrész működési zavara. Általános tünetek­kel és szervi megnyilvánulásokkal jár, amelyekben fertőzésnek nincs szerepe, viszont bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a háttérben bonyo­lult immunfolyamatok húzódnak meg. A reumás lázzal ellentétben szívelváltozással csak nagyon ritkán jár. Az első klinikai tünetek általában 40-50 éves korban jelentkeznek. Az általános tünetek közül a kezdeti étvágytalanság, testsú lycsökkenés, gyengeség, hőemelkedés, esetleg láz a legjellemzőbbek. Az ízületi fáj­dalmak lappangva, lassan keletkez­nek. Főleg a kéz és a láb ízületei, az ujjperecek közti kisízületek beteged­nek meg, általában kétoldalt egyfor­mán. A korai jelenségek közé tarto­zik ezeknek az ízületeknek orsósze­rű megvastagodása, majd a kézkö­zép és ujjperecek közti ízületek megduzzadása és a csukló-, sőt könyökízület fájdalmassá válása. A lefolyás rosszabbodásokkal - el­sősorban tavasszal és ősszel - ja­vulásokkal váltakozóan zajlik és hosszasan évekig, évtizedekig tart. A kéz ujjai begörbülnek vagy kifelé merevednek, s így az egész kéz mozgásképtelenné válik. A mozgás hiánya aztán a környező izmok és csontok sorvadását okozza. Jellem­ző tünet az ízületek pihenés utáni (reggeli) merevsége, melyeket a be­teg passzív és aktív mozgásokkal kénytelen „bejáratni“, valamint az ujjpercek közti ízületek nyomásra (kézfogáskor) fellépő fájdalma. A bőr alatti kötőszövetekben reuma­toid csomók figyelhetők meg. A gyógyítás nem egyszerű feladat, és a sokirányú kezelés mindig a be­teg pillanatnyi aktivitásától és stá­diumától (rosszabbodás-nyugalmi állapot) függ. A gyógyítás alapja a rendszeres fizikális kezelés - re­habilitáció -, a nyugalom és a fájda­lomcsillapítás. Ehhez járul hozzá szükséges esetén a különböző gyengébb-erősebb hatású gyulla­dásgátló gyógyszerek adagolása. A beteg ízületek megfelelő aktív és passzív mozgatását fizioterápiás eljárásokkal kell kombinálni. Ezek­nek az a célja, hogy megakadályoz­zák az ízületek deformálódását és a merevség kialakulását. A tornázta- tás adagjainak megállapításánál ab­ból kell kiindulni, hogy a torna befe­jeztével a fájdalom ne tartson 2 órá­nál tovább. A legfontosabb, hogy a pihenés és a mozgás megfelelő arányban legyen. Javuláskor növel­hetjük a rehabilitáció adagjait, rosz- szabbodáskor viszont a pihenésnek kell dominálni. A betegnek naponta 2-3-szor kell tornáztatnia kezét, hogy megelőzze, lassítsa a merev­ség kialakulását. Ez vonatkozik azokra a - betegekre is, akik még rendszeres aktív munkát végeznek. A reumatoid ízületi gyulladásban szenvedő beteg nagyon érzékenyen reagál a környezeti változásokra, el­sősorban a hidegre. Ezért kerülje a hideg, nedves helyen való tartóz­kodást, munkát, ami könnyen rosz- szabbíthatja állapotát. Ajánlott a me­leg lábbeli és a melegen való öltöz­ködés. A túlzott meleghez való alkal­mazkodás képessége is kisebb, ezért kerülni kell a megizzadást is. Legelőnyösebbek tehát a természe­tes alapanyagú, izzadtságot maguk­ba szívó ruhadarabok. A táplálkozásban a kalória-, vita­min- és fehérjedús ételeket kell előnyben részesíteni. A tej és tejter­mékek mellett ne feledkezzünk meg a friss gyümölcs, zöldség rendsze­res fogyasztásáról sem. Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a reumatoid ízületi gyulladást megfelelő életmód és a szakorvosi tanácsok alapján végzett tornázta- tás, rehabilitáció betartása mellett akár évtizedekig is meg lehet fékez­Pl Dr.RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1989. II. 3. KOMMENTÁLJUK ORVOSI TANÁCSADÓ A Tfebfől Elitex azon dél-morvaországi vállalatok közé tartozik, ahol a gyakorlatban hasznosítják az elektronika legújabb eredményeit. Az egyhengeres automata harisnyakötő gépek működését elektronikus berendezés ellenőrzi. Felvételünkön Miroslav Kluséöek a gépet progra­mozza be. (Igor Zehl felvétele - CTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom