Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám, kedd
Figyelnek-e rájuk? A NEM LÉTEZŐ TERMÉSZETTUDÓSOK KÖRÉRŐL Megértéssel olvastam Hodossy Gyula írását a Fiatal írók Körének tevékenységéről és gondjairól. (Új Szó, 1989.1. 6.). Annál inkább, mert egyik legutóbbi találkozójukon Füleken (Fil’akovo) én is részt vettem. A közülük kikerülő szervezők igen sokat dolgoztak azon, hogy összejövetelük sikerüljön. S bizony, a szerző által említett bizalmatlanság közrejátszott abban, hogy nem minden alakult úgy, ahogy eltervezték. A Csemadok járási bizottságainak legalább azon tagjait illene ismernie, akik a járás területéről származnak. S támogatásuk, népszerűsítésük kötelesség kellene, hogy legyen. De végül is nem erről szeretnék polemizálni. Az írás tartalmaz egy olyan gondolatot is, amelyet kissé másképpen látok. „Gondoljuk csak el, mennyire könnyebb helyzetben van az irodalommal kacérkodó fiatalokkal szemben az, aki a természet- tudományok területén szeretne sikereket elérni. Már az alapiskolában különböző, matematikai, fizikai és egyéb olimpiák vannak". Ha ugyanis szétnézünk hazai nemzetiségi tudósaink, műszaki szakembereink között, akkor egyértelműen mondhatjuk, hogy a természettudományok iránt érdeklődő magyar fiatalok helyzete semmivel sem jobb, mint irodalomkedvelő társaiké. Az elismerésért nekik is igen meg kell dolgozniuk. És, s ez nem mellékes a humán érdeklődésűekkel szemben, járható útjaik lényegesen szükebbek. A társadalmi köztudat mondhatni ősidők óta humán beállítottságú. S bármennyire is a természettudományok jelentik mai gazdasági életünk előrehaladásának alapjait, ez ma is így van. A főiskolákra jelentkezők nagyobbik része a humán tantárgyak iránt érdeklődik. A matematikai, fizikai, kémiai stb. olimpiák és versenyek ugyan lehetőséget adnak arra, hogy az iskolák és szakemberek még idejekorán felfigyeljenek a tehetséges fiatalokra. Ha azonban azt kérdeznénk, hogy közülük hányán maradtak meg nemzetiségi tudatunkban, hány nem humán érdeklődésű magyar szakemberünk vállalja azt, hogy tudományát népszerűsíti, s példaképpé válik fiataljaink számára, már korántsem örülhetünk. Gyorsan számot vetve talán csak három nevet tudnék említeni: Bödők Zsigmond csillagászt, Tóth Attila mérnököt és Bogoly János biológust. Bödők Zsigmond csillagászati tábora a nyári szünidő egyedüli természettudományi rendezvénye. Tóth Attila a számítás- technika területén végez hasonló munkát. Tapasztalni kell azt is: a tu- dományos-technikai pályákra jutók nem kis része úgy próbál bejutni a már említett társadalmi köztudatba, hogy érdeklődési körüket a humán tantárgyak felé is eltolják. Ez még nem lenne baj, de az eredeti Munka utáni kikapcsolódás A nemesócsai (Zemianska Olca) Augusztus 29. Cipőgyár vezetősége több lehetőséget biztosít dolgozóinak a munkaidő utáni kikapcsolódásra. Számos kulturális és egyéb rendezvény mellett a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskolával és pionírcsapatával kialakult jó együttműködés kapcsán az üzem dolgozóinak lehetősége nyílik a sportolásra is. Hetente több alkalommal igénybe vehetik a sportpályákat és a tornatermet. Ezzel a lehetőséggel élve a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetével közösen a februári győzelem évfordulójának tiszteletére lövészversenyt rendeztek az iskola tornatermében. Az egyes üzemrészlegeket háromtagú csapatok képviselték. A többi versenyző az egyéni versenybe kapcsolódott be. A csapatversenyt a Nagy Etelka, Fitos Margit és Knazsik Tibor összetételű csapat nyerte, az egyéni versenyt pedig Fitos Margit. Ravasz Ödön tudományterület gyakran válik ennek áldozatává. A tudományos kutatások eredményeinek népszerűsítését elsősorban az ismeretterjesztésnek kell magára vállalnia. Ennek alapfeltétele a megfelelő publikálási lehetőség és az olyan szakemberek, akik ezt végre is tudják hajtani. A népszerűsítés nem könnyű feladat. Ha szétnézünk hazai magyar lapjaink között, ismét csak nincs okunk vigadalomra. E téren vezető helyet kellene betöltenie a Természet és Társadalomnak, amely az idén már a XIX. évfolyamába lépett. A lap tavalyi 12 száma kb. 170 hosszabb írást közölt. Közülük kb. 50 foglalkozott természettudományokkal (biológia, természet- védelem, csillagászat stb.). Hazai magyar szakembereink eredeti írásait azonban hiába keresnénk közöttük. Az, hogy a lap népszerűsítse testvérlapjának, a PAS-nak írásait, feltétlenül szükséges. De hogy csak azokat közölje teljes terjedelemben, az már nem. Az érdeklődők azokat eredetiben is el tudják olvasni. Többi lapunk ismeretterjesztési érdekeltsége más orientáltsága miatt nem nagy. Erre terjedelmük sem ad nagy lehetőséget. Más megoldás nem lévén, ezek közlik hazai szerzőink írásait is. Ha hazai magyar könyvkiadásunkat vizsgáljuk, ott is csak .azt kell látnunk, hogy a természettudományi ismeretterjesztés a humán területek, az irodalom mellett csekélyke szerepet kap. A néhány e témába sorolható könyv csehszlovák-magyar közös kiadás terméke. Hazai szerzőinket közöttük megint csak nem találjuk. Az iskolai olimpiák korántsem elegendőek arra, hogy a fiatalokkal megfelelő szinten sajátíttassák el a természettudományi ismereteket. Annál is inkább, mert ezeken csak a valóban legtehetségesebbek tudnak (mernek) elindulni. A többség nem! Ahhoz, hogy bennük megtörjön az e tárgyakkal szembeni öröklött idegenkedés, olyan tanítókra van szükség, akik képesek felfedeztetni a természettudományokban rejlő szépségeket. A bőbeszédűséget, a szóbeli elkalandozás lehetőségét mellőző, az első pillanatra merev törvényeket először megértetni kell, s csak azután lehet tanítani és megtanulni. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a tanítók ezt a képességüket anyanyelvükön tudják tanulmányaik alatt elsajátítani. Komensky több száz éves gondolata itt többszörösen érvényesül. A Nyitra (Nitra) Pedagógiai Főiskola korlátozott lehetőségei nem túl kecsegtetőek nemzetiségi szakembereink nevelésében. Általános ismereteink részét kell, hogy képezzék a természettudományi alapismeretek. A tudományok szintén kultúránk részét képezik. S mivel hazánk tudományos intézeteinek nincs magyar szekciójuk, a tudományos ismeretterjesztés feladatát is a Csemadoknak kellene elvállalnia. Azonban néhány, jórészt az alapszervezetek kezdeményezésének köszönhető előadáson kívül mást nem tapasztalhatunk. Nem rendeznek sem vetélkedőket, sem szemináriumokat, sem más, a szakembereket és érdeklődőket összefogó találkozókat. S a szervezeten belül működő seregnyi más szakbizottság mellett műszaki-természet- tudományi bizottság nem működik. Irodalmáraink kérései mellett és velük szemben én annak is örülnék, ha belátható időn bellii létrejönne egy hazai magyar szakembereinket összehozó országos találkozó. Olyan fórum, amelyben lehetőség nyílna a fentebb csak távirati stílusban említett gondok megvitatására. Puntigán József Tervszerű városfejlesztés Tavaly a jelentős évfordulók tiszteletére több mint 1 400 000 órát dolgozott társadalmi munkában Komárom (Komárno) lakossága a város építése és szépítése során. A Z akció önerős építkezésein több mint 14 milliós értéket hoztak létre, befejeztek öt építkezést. A Komáromi Vnb tisztségviselői, képviselői, dolgozói, a polgári bizottságok tagjai meglátogatták az egyes üzemeket, intézményeket, polgárokat és tájékoztatták őket az időszerű feladatokról, elvárásokról, hol, melyik Z akcióban épülő építkezésen várnak segítséget. A személyes agitáció, tájékoztatás ismét azt eredményezte, hogy a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulója tiszteletére az egyes üzemek, intézmények, tömegszervezetek és a polgárok 1 342 000 óra ledolgozását vállalják a város építésénél, további szépítésénél. Számos üzem gépparkja segítségét is felajánlotta. A városi nemzeti bizottság munkaterve, illetve akcióterve alapján fogja igénybe venni ezeket a felajánlásokat,teljesítésüket pedig havonta fogja értékelni, s az év végén a legjobb munkakollektívák, egyének, iskolák, tömegszervezetek és polgári bizottságok a kiadott versenykritériumok értelmében értékes jutalomban részesülnek. Bende István Korszerű orvosi műszer A pieét'anyi kórház és rendelőintézet a legkorszerűbb egészségügyi berendezéseket használja az egyes részlegein. Az egyik az OAP 211-es szemészeti-diagnosztikai egység, amellyel a látás élességét, a fénytöréses fogyatékosságokat, szemfenékvizsgálatokat és más, gyulladásos megbetegedéseket vizsgálnak. Milán Kupka felvételén látható műszerrel naponta 60-70 páciensen végezhetik el a szükséges vizsgálatokat, ami egyszerűbb, kényelmesebb és tárgyilagosabb. Zora Petrááová Szabadság R. K.: Tavaly szeptember elsején változtattam munkahelyet. Az előző munkahelyemen augusztus végéig 10 nap szabadságot vettem ki. A fennmaradó öt napot az új munkahelyemen akartam kivenni, de elutasítottak azzal, hogy azt az öt napot már nem vehetem ki, mivel 1988- ban náluk csak négy hónapot dolgoztam. Szeretném tudni, jogom van-e az említett öt nap szabadságra, mert azt is hallottam már, hogy az előző munkahelyemen kell kérnem, hogy utólag fizessék ki. Az új munkáltatójának igaza van. Tavaly még feltétele volt a szabadságra való jogigény lérejöttének az öthavi folyamatos munkaviszony és mivel ön csupán négy hónapig volt munkaviszonyban (december 31 - ig), az új munkahelyén nem keletkezett jogigénye szabadságra az 1988-as évben. A korábbi munkaviszony megszüntetésekor a szabadság arányos része járt önnek, vagyis évi szabadságának nyolc tizenkettede, pontosan 10 nap (két naptári hét). Ezt a tíz napot, mint levelében írja, a korábbi munkáltatója kiadta önnek. özvegyi nyugdíj Cs. I.: Negyvenhárom éves vagyok, a férjem öt évvel ezelőtt halt meg. Két gyermekem van, a kisebbik még szakközépiskolába jár. A férjem után özvegyi nyugdíjat (1250 korona) és án/ajáradékot kapok. Azt szeretném megtudni, hogy ha a kislányom nagykorú lesz, vág is ha befejezi az iskolát, megvoi ják-e tőlem az özvegyi nyugdíjat. Az özvegyi nyugdíj elvben csak a férj halálától számított egy évig jár. Ennek az egy évnek letelte után is jogigénye van az özvegynek az özvegyi nyugdíjra például akkor, ha legalább egy ellátatlan gyermekről gondoskodik. Az ellátatlanság fogalmával kapcsolatban a törvény az árvajáradékra, illetve az erre való jogosultságra utal. özvegyi nyugdíjra tehát addig lesz jogigénye, amíg a gyermekének árvajáradékra van jogigénye, vagyis a sikeres záróvizsgáig. Ha a lánya záróvizsgájától számított két éven belül ön betölti a 45. életévét, ismét jogigénye keletkezik özvegyi nyugdíjra, mível két gyermeket nevelt fel (lásd. a Társadalombiztosítási Törvény 46. § (2) és (4) bekezdését). özvegyi nyugdíját jelenleg nem rövidítik kereső tevékenysége indokából, mivel ellátatlan gyermekről gondoskodik. Ha azonban az özvegyi nyugdíjra való jogigénye a 45. életévének betöltésével megújul-, az özvegyi nyugdíját rövidíteni fogják, mégpedig annak az összegnek a felével, amellyel a bruttó átlagkeresetének és özvegyi nyugdíjának egybeszámított öszege meghaladja az 1500 koronát. Mivel ennek a rendelkezésnek megértése olykor nehézségeket okoz, egy példával próbáljuk magyarázni. Az özvegyi nyugdíja 1250 korona. Tételezzük fel, hogy a 12 havi jövedelméből megállapított átlagos havi bruttókeresete szintén 1250 koronát tesz ki. Az özvegyi nyugdíj és a kereset egybeszámított összege így 2500 korona, özvegyi nyugdíját ilyen esetben 500 koronával fogják rövidíteni, annak az összegnek a felével, mellyel a 2500 korona meghaladja az 1500 koronát (2500-1500 = 1000, s ennek az összegnek a fele 500 korona). Munkaviszonyban töltött évek P. E.: Azt szeretném tudni, menynyi szabadság jár egy 40 éves asz- szonynak. Tíz éve vagyok munkaviszonyban. Három gyermekem van (1968-ban, 1971-ben, illetve 1976- ban születtek). Ennek ellenére még mindig csak három hét szabadságot kapok évente, holott többen is azt mondták, hogy négy hét járna, mert gyermekeket neveltem. A munkáltatóm azonban a 9 évet nem akarja beszámítani a szabadságba. Az üdülési szabadságra való jogigény szempontjából a Munka Törvénykönyve 103. paragrafus (1) bekezdésének A) pontja szerint munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni azt az időt is, amíg tartósan gondoskodott háromévesnél fiatalabb gyermekéről. A beszámítás egyetlen feltétele az, hogy a gondoskodás ideje a dolgozó 18. életévének betöltése utáni időre essék. Ezt az időt akkor is be kell számítani, ha a gyermekgondozás idején nem volt érvényes munkaszerződése (munkaviszonya). Ezt a törvény ugyan kifejezetten nem állapítja meg, ám ez az egyetlen lehetséges értelmezése az idézett rendelkezésnek. Sőt, a Munka Törvénykönyve 103. paragrafusa (5) bekezdése utal is erre, amikor megállapítja, hogy „az előző bekezdésekben említett időket nem számítják be, ha a munkaviszony fennállásának idejébe esne". Az utóbb idézett rendelkezés itt csupán azt zárja ki, hogy ugyanazt az időt kétszer számítsák be. A Munka Törvénykönyve 102. paragrafus (2) bekezdése szerint évi négy hét szabadság jár annak a dolgozónak, aki a 18. életéve betöltése után legalább 15 évet töltött munka- viszonyban. Ezt a feltételt ön nyilván teljesíti. Ajánljuk, keresse fel még egyszer munkáltatója személyzeti osztályát, hogy lapozzák fel a Munka Törvény- könyve idézett rendelkezéseit. Ha mégsem tudná meggyőzni őket, felkeresheti a szakszervezet üzemi bizottságának elnökét, hogy figyelmeztesse a munkáltató szervezet vezetését a munkajogi szabályok megsértésére. Ha ez nem járna eredménnyel, a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat (esetleg ha ilyen szerv nem működne a munkáltatójánál, a járásbíróságra). Itt azonban már nem azt kell kérnie, hogy számítsák be a munka- viszonyban töltött éveibe a háromévesnél fiatalabb.gyermekekről való gondoskodás idejét, de azt, hogy állapítsák meg szabadsága évi mértékét. Ajánlatosnak tartanánk egyben azt is, ha beszerezne a helyi nemzeti bizottságtól egy igazolást arról, hogy a gyermekeiről személyesen gondoskodott. * Áthelyezés a dolgozó kérelme alapján T. I.: Áprilisban fejezem be a gyermekgondozási szabadságomat és kénytelen vagyok visszamenni a korábbi munkahelyemre. Természetesen örülök, hogy egyáltalán visszamehetek. Problémát okoz számomra azonban az ingázás. Órákba telik, míg a munkahelyemre érek. Már kértem, hogy helyezzenek át, de nemigen igyekeznek segíteni nekem. Utána sem néztek, hogy tudnak-e számomra közelebbi munkahelyet biztosítani. Az a kérdésem, hogy három gyermekes anya létemre, nincs-e belátással irántam a törvény, nem illet-e meg egy kis előny a munkahelyemen? A Munka Törvénykönyve számos kedvezményt biztosít a kiskorú gyermekekről gondoskodó anyáknak (megemlíthetjük például a kedvezőbb munkaidő-beosztásra való jogot, a szolgálati utakra való kiküldés és az áthelyezések korlátozását, ha ezekkel a dolgozónő nem ért egyet, stb.). A munkavégzés helyének megváltoztatására (áthelyezésére) azonban a kiskorú gyermekekről gondoskodó nőnek is csak olyan joga van, mint a többi dolgozónak. A Munka Törvénykönyve 40. paragrafusa szerint, ha fontos indokból kéri az áthelyezését (fontos indok pl. a gyermekről való gondoskodás), a munkáltató köteles ennek a kérésnek eleget tenni, amint ezt lehetővé teszik üzemeltetési körülményei. Ajánljuk keresse fel ezzel kapcsolatban a szakszervezet üzemi bizottságának elnökét is, s kérje meg, járjon közbe az ön érdekében. Az áthelyezés (illetve a munkáltatónak ilyen irányú kötelessége) peres úton is kikényszeríthető a munkaügyi döntőbizottságra vagy az illetékes járásbíróságra beadott indítványnyal. (m-n.) DJ SZ( 6 1989. II.' üt iiüm
