Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám, hétfő

ÚJ szú 5 989. II. 27. Munka után jólesik a mozgás Mostanában egyre több szó esik a sajtó hasábjain az egészséges életmódról. Növekvő terjedelemben jelennek meg elmarasztaló ítéletek a ma emberéről. A papucskultúra uralomra jutásár ól, a civilizációs betegségek elterjedéséről, az emberi kapcsolatok elhidegüléséről tudó­sítanak. Vajon tényleg ekkora veszély fenyeget bennünket, nincs menekvés az elpuhulás elől? Vannak emberek, akik elhatározzák, nem engednek a papucs, a kényelmes karosszék, a még szellemi aktivitásra sem serkentő tv csábításának; és nem törődve környezetük elnéző, sőt helyenként megvető mosolyával, sportolni kezdenek. Sokan azt tartják, a falusi ember nincs rászorulva a sportolásra, hi­szen munkája önmagában is felér mondjuk egy atléta teljesítményével. Hogy ez mennyire nem így van, bizonyítja a királyrévi (Král’ov Brod) lányok, asszonyok esete. Ez év ele­jén úgy határoztak, nem törődve a falu nyelvével, megpróbálnak tenni valamit egészségük, s természete­sen alakúk érdekében. Hogy az ötlet kitől származik, azt ma már nehéz volna eldönteni.- A fiatalasszonyok a faluban többször megállítottak, s kértek, se­gítsem elő egy dzsesszgimnasztikai vagy aerobic-kör megalakítását - emlékezik vissza a kezdetre Szi­kura Erzsébet, aki a szomszéd falu­ban, Nádszegen (Trstice) dolgozik tanítóként. - Először vonakodtam a dologtól, ám mikor a nőszövetség alapszervezetének elnöknője sze­mélyesen felkért a kör vezetésére, igent mondtam. Azt sem tudtam, hogy kezdjek hozzá. Igaz, munka­helyemen tanítok testnevelést, a fő­iskolán is színvonalas képzést kap­tam, de mégiscsak más dolog egy csoportot mozgatni, irányítani, mely­ben minden generáció képviselteti magát. A gondolat, az ötlet megértésre talált a falu vezetőinél. A lelkes asz- szonyok szinte utánjárás nélkül megkapták a helyi alapiskola torna­termét, természetesen ingyen. A kultúrközpont vezetője lemezját­szót, erősítőt, hangfalakat és két lemezt bocsátott a csoport rendelke­zésére. Minden adott volt az indu­láshoz.- Szorongva vártam az első összejövetelünket. Igyekeztem a le­hető legjobban felkészülni, szak­könyveket tanulmányoztam és más­fél órás otthoni gyakorlás után indul­tam el a tornaterembe. Szinte meg­dermedtem, amikor megláttam, hogy a terem teljesen üres. Csak később tudatosítottam: falunkban ha valaminek a kezdését fél hétre tűzik ki, akkor az érdeklődők „miért le­gyek én az első“ alapon csak hét órára gyűlnek össze. Az első alka­lommal huszonötén jöttek el, a mi településünk 1400 fős lélekszámát tekintve nem is olyan rossz arány. „Már az első alkalommal hu­szonötén jöttek el“ - emlékezik Szikura Erzsébet a kezdetre (Szabó felvétele) Minden generáció képviseltette ma­gát, tizennégy évestől egészen hat­vanig. Hetente egy alkalommal másfél órát tornáznak zenére azóta is Ki­rályréven a szebbik nem képviselői. Sőt, már olyan észrevétel is elhang­zott, hogy kétnaponként is szívesen vennék az összejöveteleket. Újab­ban az anyukák a gyermekeiket is elhozzák, hogy közösen szentelje­nek néhány percet a mozgás örö­mének. Hogy milyen népszerűség­nek örvend a faluban az aerobic, mi sem bizonyítja jobban: az érdeklő­dők már alig-alig férnek el a kicsi tornateremben. Arra a kérdésre, hogy férfiak is járhatnak-e a körbe, elutasító választ kaptam.- A férfiaknak ott van a futball, a kocogás. Ha egy nő esténként kimegy az utcára futni, a falu rögtön a szájára veszi. A férfi ellenben csinálhat akármit, hiszen ő a terem­tés koronája. Szomolai Jolántól az iránt érdek­lődöm, miért jelentkezett a tornára.- Negyvenkét éves, háromgyer­mekes anya vagyok. Az a vélemé­nyem, hogy a napi munka után jól­esik a mozgás, egyben ez a legjobb fogyókúra. Arról nem is beszélve, hogy emberek közt, társaságban gyorsabban telnek az esték. És mit szól ehhez a család?- A gyermekeim azt mondták: öregasszony vagy már az ilyenhez. Az első alkalom után, mikor az izom­láztól alig tudtam mozdulni, igazat adtam nekik. De most már nagyon hiányzik, ha kihagyok egy-egy „edzést“. Tavasz közeledtével el­kezdődnek a kerti munkák, ám amíg időt tudok szakítani, mindig elme­gyek. Lászlóné Ázsóth Ildikó mérnök jelenleg gyermekgondozási szabad­ságon van két gyermekével.- Azt gondoltam, a két fiam mel­lett nincs szükségem külön tornára. De kis idő elteltével rádöbbentem: a rendszeres testmozgást nem pó­tolja semmi. Előbb otthon kezdtem el tornázgatni, ám egyedül nem sok örömet leltem az egészben. Most alig győzöm kivárni a csütörtök es­tét, hogy elindulhassak a tornate­rembe. Ha minden igaz, a jövő héttől kezdve már háromszor gyakorolha­tunk. A férjemnek először nem na­gyon tetszett, hogy neki kell a kicsik­re vigyázni. De legalább rájött a gye­reknevelés ízére. A férj, ahogy szavaiból kiderült, már megbékélt a gondolattal, hogy felesége hetenként egyszer-vagy kétszer kedvtelésének hódol: „Na­gyon örülök annak, hogy törődik az egészségével, az alakjával, hiszen így megőrzi a fiatalságát“. Érdemes elgondolkodni a fentie­ken. Csak akarat kérdése, hogy fel­keljünk a televízió mellől, s a király­révi nőkhöz hasonlóan, tegyünk va­lamit egészségünk megőrzése érde­kében. NÉMA LÁSZLÓ Polacsekné befejezte? Bár mostanában kevesebb sze­rencse kíséri a nyárasdi (Topol'níky) kézilabdázónők szereplését az I. li­gában, mégis élénk irántuk az ér­deklődés Dél-Szlovákia szerte. Sok ezer ember keresi a lapokban az újjászervezett csapatról a beszámo­ló tudósításokat, mérkőzéseik ered­ményeit. Az egykori bajnoki ezüstérmes és csehszlovák kupagyőztes együttes tagjai közül egyetlen játékos maradt a kezdő hetesben: a műtété után is példamutatóan lelkes, harmincötö­dik évében járó Némethné Dömény Jolán. De mi van Polacsekné Angyal Piroskával? - teszik fel a kérdést a szurkolók. Sokan úgy tudják, hogy a harmincötödik esztendejét töltő egykori csapatkapitány már befejez­te. Egyesek azt mondják: minden idők legeredményesebb és legsike­resebb nyárasdi játékosát már el is búcsúztatták a klubjában. Olyan hangokat is hallani, hogy huszonegy évi jó kapcsolat után most teljesen megromlott a viszony Polacsekné és a klubja között. Jól értesült szurkolók szerint viszont rövidesen - pályafu­tása során először! - egyesületet változtat. Minthogy ennek a kitűnő játékos­nak, s nem kevésbé remek ember­nek a sorsa - én legalábbis így hiszem - közügy, felkerestem a ké­zilabdázónőt Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), hogy tőle tudjam meg az igazságot.- Február közepétől az új duna­szerdahelyi sportcsarnokban dolgo­zom, s rövidesen kézilabdás gyere­kekkel is foglalkozom majd. A nyá- rasdiaktól azzal váltam el, pihenek egy kicsit, mert többször operált tér­dem nem bírja a terhelést. Mindez kora ősszel történt. Azóta csend van. Szó volt róla, hogy tavaly év végén, az Inter elleni lígamérkőzés előtt elbúcsúztatnak, de aztán nem lett a dologból semmi. Valami végér­vényesen megromlott köztem és á klubom között. Úgy látszik, hu­szonegy évi játék után ezt érdem­iem ... Sosem hittem volna, hogy így szakad meg köztünk a kapcsolat... Az utóbbi napokban két ajánlatot kaptam más kluboktól. Hívnak pél­dául Csallóközaranyosra (Zlatná na Ostrove), az itteni nők a nyugat­szlovákiai kerületi bajnokságban szerepelnek. Megvallom, megdöbbentettek a hajdani, százharmincötszörös csehszlovák válogatott játékos mon­datai. Nem játszhatom a döntőbíró szerepét, ez az illetékesek dolga. Minthogy azonbán ez a kiváló sport­a sárga-zöld színek képviseletében. Ott volt a moszkvai olimpián, több mint százszor szerepelt a címeres mezben. A legönfeláldozóbb játéko­sok közé tartozott, aki - főleg az operációk után - a fájdalmakat is vállalva pályára lépett, hogy csapa­tának segítsen. Éveken át csábítgat­ták - nem kis pénzért! - a nevesebb és módosabb egyesületek, ő azon­ban hű maradt szülőföldjéhez, szű- kebb hazájához. Piroska minden idők egyik legsportszerűbb játéko­sának számít. Sorolhatnám tovább Tipikus Polacsekné-mozdulat: bevetődik és gólt lő (Nagy László felvétele) ember, a nyárasdiak volt kapitánya rengeteget tett csapatáért, s hozzá­állásával, példamutatásával tulaj­donképpen egész Dél-Szlovákia sportjának fellendítéséért, nem kö­zömbös számomra, mégbecsüljük-e kellőképpen az ilyen egyénisége­ket? Nem vagyok biztos benne. Polacsekné sok száz liga- és ku­pamérkőzésen több ezer gólt lőtt jó tulajdonságait. De hát ezeket is­merik a szurkolók is. Bizony, ez a szerény sportember - akinek ötször ígérték meg a legszi­gorúbb kritériumok szerint is kijáró sportmesteri címet, de aki ezt az elismerést a mai napig sem kapta meg, fogalom a szurkolók körében. Sajnálom, hogy ez lett a sorsa. Azt hiszem, nézetemmel nem állok egyedül... BATTA GYÖRGY Ilyen a sport... Beszélgetés Sinkó Andreával A magyar Sinkó Andrea hatodik lett a szöuli olimpián. A ritmikus sportgimnasztika egykori kiválósága a játékok után abbahagyta. 22 éves, edző, koreográfus, főiskolás... A szállodából a kora reggeli órák­ban hívtuk fel telefonon. Azonnal vállalkozott a beszélgetésre, mond­ván, hogy mióta abbahagyta a ver­senyzést, több ideje van, nem éli az élsportolók kicentizett életét. Még aznap találkoztunk a Dohány utcai általános iskola tornatermében, ahol három órás edzést tartott az ifi tor­nászlányokkal. A kölcsönös bemutatkozás után gyorsan letelepedtem a kispadra, hogy a jelenlevőkhöz képest vala­melyest odaillőbbnek érezzem ma­gam. Mert hát az én alakom és magasságom... Közben Andrea utasításokat ad, kedvesen rászól a 11-13 éves kislányokra, szigorúb­ban a 14 éves „felnőttekre“, majd csak úgy, könnyedén spárgát muta­tott be, buzogányokat hajított és ka­pott el félfordulatból. Ennyi „testtör­delés“ láttán némi lelkiismeret-fur- dalásom támadt, és elhatároztam: szigorú diétára fogom magam.- Igen, abbahagytam az aktív sportolást - mondja. Még könnyed mozdulattal visszadobja a piros lab­dát a pályára, majd törökülésből kér­dően néz rám. - Hol kezdjem?- Azt ugye mondanom sem kell, hogy aki a ritmikus sportgimnaszti­kára „teszi fel az életét“, az már óvodás korban megismerkedik a tor­natermek világával, öt-hatévesen megkezdődnek a játékos edzések, a tehetségek kiválasztása. Aztán hónapról hónapra, évről évre mindig rádobnak egy lapáttal; ha bírod csi­nálod, ha elmegy a kedved, feladod. Tízéves koromtól versenyeztem ak­tívan. Először az ificsapatban, pár évvel később, 15 esztendősen már felnőtt együttesben szerepeltem. Hosszú évekig olyan napi program szerint éltem, ami bizonyára sok fiatalnak nem lenne ínyére. Dél­előttönként háromórás edzés, utána egy óra balett. A nap másik részé­ben ismét három óra gimnasztika, aztán kötelező pihenés. Ha edzőtá­borban voltunk, akkor napi hét órát gyakoroltunk. Hogy megérte-e? Anyagilag semmiképp. De nekem akkoriban elég volt az erkölcsi siker. Eljutottam Európa majd minden or­szágába. Voltam Kubában, Izrael­ben, az Amerikai Egyesült Államok­ban és kétszer Japánban is. Három világ- és két Európa-bajnokságon vettem részt. Szerepeltem Világ Ku­pán és két Intervíziós Kupán is. És persze ki ne maradjon a csúcs, a 88- as szöuli nyári olimpia. Nagy siker­nek tartom a hatodik helyezést, még akkor is, ha kicsit keserű szájízzel gondolok arra, hogy hajszál híján ötödik lehettem volna. De ilyen a sport. Szép, nagyszerű játék... • Négy év múlva Barcelonában lesz olimpia...- Kizárt dolog, hogy folytassam. A ritmikus sportgimnasztikában ha­marabb „öregszenek“ a verseny­zők, mint más sportágban. Nekem például már elkoptak a csípőízülete­im, s az Achilles-ínam se a régi. Arról nem is beszélve, hogy a fogyó­kúrákat már egyre nehezebb volt végigcsinálnom. Sportunkban pár deka is sokat számít. • Mióta készültél az aktív pálya­futásod befejezésére?-Amíg a versenyeken sikert, győzelmet ér el és elismerést kap a sportoló, addig szinte nem is gon­dol arra, hogy ennek egyszer vége lesz. Talán csak tudat alatt foglalko­zik a gondolattal. Én akkor döntöt­tem végérvényesen ajövőmről, ami­kor 17 esztendősen vállaltam az ificsapat irányítását. Mintegy har­minc jelentkezőből kiválasztottam a legtehetségesebb kislányokat és velük kezdtem foglalkozni. Hadd di­csekedjem: nyertünk már csapatbaj­nokságot és az egyik tanítványom, aki 14 évesen felnőtt kategóriában versenyez, sorra nyeri a seregszem­léket. • Visszatérve a magánéleted­hez. Az elfoglaltságod mellett ho­gyan tudtál tanulni, iskolába járni?- Nem volt könnyű beosztani az időmet. A gimnázium első két évét sportosztályban végeztem, ahol töb­bek közt Darnyi Tamás volt az osz­tálytársam. A másik két esztendőt levelező tagozaton fejeztem be. Utána következett a testnevelési fő­iskola; két szemesztert végeztem, majd pár év megszakítás után most szeptemberben a második évfo­lyamba lépek. Tehát most fő állás­ban az egyesületemnél, a Sparta- cusnál edzősködöm. Az FTC-ben a szertornászoknál vagyok koreog­ráfus, és alkalomadtán besegítek a válogatott csapat edzéseibe is. (Gágyor Aliz felvétele) • Hogyan telnek egy visszavo­nult élsportoló napjai?- A szüleim és az én örömömre is megváltozott az életem. Edzésekre járok, ahol a főszerep most már a tanítványoké. Jut időm olvasásra, szórakozásra, színházra. Már nem kísért a megfeszített munkatempó, nem kell versenyt futnom az idővel. Sokat köszönhetek édesanyámnak, aki szinte menedzserként egyenget­te pályafutásomat. Egyszóval, most fellélegzett a család. • Erkölcsi elismerést kaptál bő­ven. De hogy állsz anyagilag?- Rosszul. Erre csak most, a be­fejezéskor döbbentem rá. Az ÁISH- tól 75 ezer forintot kaptunk az olim­pia előtt. A hatodik helyért az egye­sületemtől 5000 forint készpénzt és egy 10 000 forint értékű magnót kaptam. És megadóztattak! A mag­nóért például 3000 forintot fizet­tem ... De hagyjuk. Van egy kétéves Polski Fiatom. Az az enyém. És nyárra meghívtak az USA-ba. Há­rom hétig Springfieldben edzőskö­döm... SZITÁS GABRIELLA Holnapután kupaszerda Március 1-jén folytatódnak az európai labdarúgó kupatornák küzdelmei. A Bajnokcsapatok Eu­rópa Kupájában, a Kupagyőzete- sek Európa Kupájában és az UEFA Kupában is lejátsszák a negyed­döntő első mérkőzéseit. Akad né­hány érdekes párosítás. Például a BEK-ben a védő Eindhoven a Reál Madriddal találkozik, azzal a csapat­tal, amelyet tavaly az elődöntőben ütött el a továbbjutástól - tizenegyes rúgásokkal. Az UEFA Kupában olasz rangadó lesz: a Juventus Maradona csapatával, az SSC Napolival játszik. Bajnokcsapatok Európa Kupá­ja: IFK Göteborg - Steaua Bukarest (játékvezető Blankenstein, holland), Werder Bremen - AC Milán (Rosa Santos, portugál), PSV Eindhoven- Real Madrid (Agnolin, olasz) AS Monaco - Galatasaray Istanbul (Pa­uly, NSZK-beli). Kupagyőztesek Európa Kupája: Eintracht Frankfurt - KV Mechelen (Karlsson, svéd), Szredec Szófia- SV Roda (Rothilsberger, svájci), Dinamó Bukarest - Sampdoria (Brummeier, osztrák), AGF Aarhus- FC Barcelona (Stiegler, cseh­szlovák). UEFA Kupa: Viktoria Bukarest- Dynamo Dresden (Syme, skót), VfB Stuttgart - Real Sociedad San Se­bastian (Lo Bello, olasz), Heart of Midlothian - Bayern München (Kohl, osztrák), Juventus - SSC Napoli (Courtney, angol). A visszavágókra március 15-én kerül sor. (sr)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom