Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám, péntek

A felkészültségről, a zárszámadók tükrében A nyereség - nőtt, mégis kevés © Van, ahol létkérdés a konszolidációs program • Néhány szövetkezetnél még dolgoznak az alapszabályzaton Szlovákia egyes körzeteiben az előrejelzések szerint majd csak a hónap elkövetkező napjaiban, illet­ve március elején ülnek össze az egységes földműves-szövetkezetek tagjai, hogy értékeljék múlt évi mun­kájuk eredményeit, s megvitassák az idén rájuk váró feladatok teljesí­tésének lehetőségeit. Ugyanakkor több járásban már túl vannak a zár­számadó közgyűlések időszakának félidején, tehát időszerű megvonni a már lezajlott tanácskozások mér­legét, összegezni a tapasztalatokat. Nemrég mi is erre kértük Rudolf Novotny mérnököt, az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma Komáromi (Komárno) Járási Osztályának vezetőjét. © Igazgató elvtárs, a szövetkeze­teknél zajló tanácskozásokon me­gint sokan és sokszor emlegetik az időjárást. Nem túl egyszerű ez így?- Való igaz, az idén a megszo­kottnál is gyakrabban hivatkoznak a mezőgazdasági vállalatoknál a szélsőséges időjárás hatására, de ennek ezúttal komoly okai vannak. A szélviharokon kívül több gazda­ságnál okozott komoly kárt a fagy és a jégeső, azonkívül az aszály ho­zamcsökkentő hatásának ellensú­lyozására szintén nem mindenütt adottak a technikai feltételek. Nem lehet, és nem is szabad szó nélkül tudomásul venni, hogy a szövetke­zetek és állami gazdaságok dolgo­zói erejüket megfeszítve igyekeztek mérsékelni a természeti csapások következményeit. Jórészt ennek az igyekezetnek köszönhető, hogy az előző évhez képest a mezőgazda- sági termelésben 70 millió koronával tudtuk növelni a teljesítmények érté­két. A bruttó mezőgazdasági terme­lés vonatkozásában 45 millió, az árutermelésben pedig 40 millió koro­na évközi növekményt könyvelhet­tünk el. A gazdaságok többsége nemcsak az előző évinél, de a terve­zettnél is több gabonát, húst, tejet és tojást termelt, illetve értékesített. Más lapra tartozik az, hogy a terve­zett nyereséget a 10 millió korona évközi növekmény ellenére nem tudták elérni, s ez megnehezítette az új feltételekre való felkészülést. • Az új évvel és az új feladatok­kal összefüggésben a nehéztől az emberpróbálóig sokféle jelzőt hasz­nálnak a szónokok. Fogalmazzunk egyszerűen úgy, hogy komolyabbak a feladatok, nagyobbak az elvárá­sok. ön miben látja az eredményes helytállás feltételeit?- A már lezajlott zárszámadókon többen megfogalmazták, hogy to­vábbra is fontos feladatnak kell te­kinteni a hektárhozamoknak, illetve az állatok termelőképességének a növelését, de kizárólag ezzel alig­ha tudunk helytállni a szigorúbb fel­tételek között. Nagy lehetőséget kí­nál a minőség javítása, tehát a ked­vezőbb áron történő értékesítés fel­tételeinek megteremtése. Ehhez persze elsősorban magunknak kell megváltoznunk, a saját munkánkon, a feladatokhoz, a közös vagyonhoz való hozzáállásunkon, egész gon­dolkodásmódunkon kell változtat­nunk. Hogy csak néhány konkrét példát említsek, növelnünk kell a cu­korrépa hektárhozamát, a fejési, súlygyarapodási és malacelválasz­tási átlagot, több sörárpa kitermelé­sét, és a tej minőségének javítását is vállalnunk kell. Alapfeltétel, hogy az eladott tejnek legalább a 80 százalé­ka az első minőségi osztályba kerül­jön, mert az új feltételek között vég­zetes lehet, ha továbbra is évi 15 millió korona bevételt elszalaszta- nak a gazdaságok. • A múlt évi eredmények ismere­tében, miként ítéli meg a járás me­zőgazdasági vállalatainak felké­szültségét?-Tavaly járási átlagban 10 szá­zalék fölött volt a jövedelmezőség, és veszteséges gazdaságunk nem volt, tehát elvileg mindenhol megvan a feltétele annak, hogy továbblépje­nek a fejlődésben. Számításaink szerint, öt vagy hat mezőgazdasági vállalat számára kell konszolidációs programot kidolgozni, mert a meg­változott gazdasági feltételek között a minimális nyereségesség határát sem tudnák enélkül elérni. Itt kell megemlíteni, hogy újra kell értékel­nünk a melléküzemági termeléssel kapcsolatos, többnyire elmarasztaló nézeteinket, mert egyre több jel utal arra, hogy egyes szövetkezeteknél és állami gazdaságoknál a mellékü­zemág segítsége nélkül az egyszerű újratermeléshez szükséges pénz­eszközöket is gond lesz előterem­teni. E tekintetben említést érdemlő a Komáromi Állami Gazdaság kez­deményezése, ahol már működik a konzerváló részleg. Ugyanitt le­vestészta készítését, másutt sütö­dék felújítását, kisüzemi vágóhidak létrehozását tervezik, s idővel talán a tej „házi“ feldolgozására is akad vállalkozó. • A feladatokhoz való hozzáállás javításában, a kezdeményezés ser­kentésében nagy segítséget jelent­het a brigádrendszerű munkaszer­vezés és javadalmazás bevezetése. Ezzel milyen tapasztalatokat sze­reztek?- Járásunk mezőgazdasági válla­latainál eddig 80 dolgozókollektíva érvényesítette ezt a haladó munka­szervezési és javadalmazási mód­szert. Sajnos, a tapasztalatok nem igazolják egyértelműen az előnyeit, aminek néha objektív, máskor szub­jektív okai vannak. Nyugat-Szlováki- ában több gazdaságnál tanulmá­nyoztuk az eredményeket, s a szer­zett információk, valamint a saját tapasztalataink kihasználásával, a jövőben legalább 200 dolgozókol­lektívánál tervezzük érvényesíteni a brigádrendszer alapelveit. • Hallottuk, néhol választásokat is tartanak.- Igen, négy szövetkezetnél letelt az előző választmány megbízatási ideje, egynél pedig a nyugdíjba vo­nuló elnök helyett kellett újat válasz­tani. Marcelházán (Marcelová), Bú- cson (Búc),' Vágfüzesen (Vrbová nad Váhom) és Madaron (Modrany) egy-egy, viszont Bátorkeszin (Vojni- ce) két jelöltet állítottak. • Az idei zárszémadók fontossá­gát növeli, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény ér­telmében mindenütt jóvá kell hagyni az új alapszabályzatot, szervezeti szabályzatot, munkarendet és egyéb belüzemi előírásokat...- Csak kellene, ugyanis nem tud­ták mindenütt időben elkészíteni és a dolgozókollektívák elé terjeszteni megvitatásra a tervezeteket. Ezért néhány szövetkezetnél rövidesen még egyszer össze kell hívni a tag­gyűlést, illetve a küldöttek testületét, hogy a törvényben meghatározott időpontig, vagyis március 31 -ig min­denütt elfogadják az új dokumentu­mokat. Tudjuk, hogy maholnap talán elindíthatjuk a gépeket, s ilyenkor már nem való sokat gyűlésezni, de nincs más választásunk, ha nem akarjuk elkapkodni a szövetkezetek tevékenységét, szervezeti felépíté­sét és belső életét meghatározó ter­vezetek kidolgozását. KÁDEK GÁBOR ORVOSI TANÁCSADÓ A magas vérnyomás stádiumai Az ENSZ Egészségügyi Világ- szervezetének meghatározása sze­rint akkor beszélünk magas vérnyo­másról, ha a vérnyomás felső értéke eléri és meghaladja a 160 Hgmm-t, vagy az alsó vérnyomásérték 95 Hmgg és ennél magasabb. Ez a de­finíció a 30-64 éves egyénekre ér­vényes. A 20-29 éveseknél magas vérnyomásról van szó már akkor, ha a felső érték 150 Hgmm és több, vagy az alsó 90 Hgmm és maga­sabb. A határértékű magas vérnyo­más felső értéke 140-160 Hgmm, alsó értéke pedig 90-95 Hgmm kö­zött változhat. Európai és észak amerikai felmé­rések szerint a vérnyomás az élet­korral nagyjából arányosan növek­szik. A kor előrehaladtával azonban a felső vérnyomásérték nagyobb ütemben emelkedik mint az alsó, ami az időskori érelmeszesedéssel függ össze. A vérnyomás életkorral párhuzamos növekedése azonban nem biológiai törvényszerűség, ha­nem inkább a civilizált világ, felgyor­sult életritmus káros hatásainak tük­röződése az egyén szervezetében. Ezt bizonyítja pl., hogy sok elszige­telten élő néptörzs tagjainak vérnyo­mása nem növekszik az életkor elő­rehaladtával, de ha ezek az embe­rek átköltöznek eredeti lakóhelyükről valamely iparvidékre, vérnyomásuk az életkorral párhuzamosan kezd emelkedni. Hagyjuk azonban a magas vér­nyomást kiváltó okok elemzését és nézzük meg inkább, vajon miért is fontos a betegség korai felismerése és gyógyítása. A normálisnál maga­sabb vérnyomás ugyanis bizonyos szervi elváltozásokat okoz, melyek alapján a magas vérnyomásos be­tegség három fejlődési szakaszát különböztetjük meg. /. stádium - az egyedüli lelet a magas vérnyomás, szervi elválto­zások nélkül. II. stádium - a betegen a szívna­gyobbodás tünetei figyelhetők meg, a vizeletben fehérje található, a szemfenékvizsgálat általános ér­szűkületet mutat ki. A betegnek csu­pán általános panaszai vannak (ide­gesség, fejfájás, fáradékonyság stb.), melyek nem a keringési rend­szer elváltozásaiból származnak. III. stádium - a szen/károsodások ilyenkor már jellemző tüneteket vál­tanak ki. A szív fokozatosan kitágul, ami először a bal szívkamra, később a jobb szívkamra elégtelenségét Szavuknak súlya legyen A gazdasági mechanizmus átalakításának folyamata a dolgo­zók egyre szélesebb köreit érinti közvetlenül. Napról napra bővül az állami vállalatok sora, amelyekben a dolgozókollektívák tagjai az önellátás és az önfinanszírozás kérdéseivel már nemcsak elméleti formában ismerkednek, hanem a termelés folyamatában mindennapi munkájukat igazítják az önelszámolás alapelveihez. Mindezzel párhuzamosan a gondolkodásmód is átalakul. A dolgozóknak korábban nem igényelt módon kell tanúbizony­ságot tenniük eszmei-politikai fejlettségükről. Például akkor, amikor titkos szavazással megválasztják a vállalat igazgatóját és a dolgozókollektíva tanácsának tagjait, de az ezt követő időszak­ban is. Azzal és úgy, hogy a felelősségen túl kötelességeiket is tudatosítják. Hallgatnak azok szavára és tanácsaira, akiknek bizalmukat előlegezték. Tudomásul veszik, hogy a megválasztot­tak a felelősséggel együtt jogokat is kaptak, és a termelési feladatokat csak ezek érvényesítésével valósíthatják meg. Mun­kájuk értékelésében nem lehet mérvadó néhány egyén elfogult véleménye, hangulata. Egyedül a gazdálkodás színvonala, a ter­melési eredmények és a munka hatékonysága lehet meghatá­rozó, amelyet sokszor akár népszerűtlennek tűnő intézkedések­kel is elő kell segítenünk. Fordítsunk gondolataink sorrendjén, és nézzük meg mindezt a tanács szempontjából. Elsősorban ennek a munkájától függ, hogy a dolgozók a tanács működését hogyan fogják értékelni. Úgy-e, hogy eggyel megint szaporodott a vállalati rangra előlé­pett üzem irányító és szervező bizottságainak a száma, vagy úgy, hogy végre valaki kézbe vette a dolgokat. Az előző eset ott következik be, ahol a választásokat célként értelmezték, nem pedig a hatékonyabb gazdálkodás részét képező intézkedések egyik eszközeként. Ott is csak a felesleges szervek számát szaporítja, ahol a tanács a saját tervét teljes egészében hozzá­idomítja az igazgatótanács munkatervéhez. Vagyis adott időben ugyanazt tárgyalja. Ez önmagában még nem baj, főleg akkor nem, ha az adott problémakör megvitatásához a tanács tagjai összegyűjtik a dolgozók javaslatait, s ezeket is figyelembe véve hozzák meg a határozatot. Baj viszont, ha a dolgozókollektívák tanácsa csak ennyit tesz. Amolyan beleegyező, jóváhagyó szervvé válik, ahelyett, hogy kezdeményezne. Mit, hogyan? Felmérheti például részlege sze­rint a hatékonyságot. Előterjeszthet újszerű munkaszervezési és irányítási javaslatokat. Kidolgozhat a meglévőnél ösztönzőbb munkabérezési formát, javaslatokat tehet a munkaerő ésszerűbb hasznosítására, de például a vállalat gazdálkodásának távlatait körvonalazó tervekkel, elképzelésekkel is előállhat. Mindannyi­szor úgy, hogy javaslatainak kidolgozásába bevonja a dolgozók széles körét. Ez ösztönzi az embereket és erősíti a dolgozók felelősségérzetét a termelési eredményekért, mert látják, tapasz­talják, hogy nemcsak a rendeletek, utasítások végrehajtói, hanem a vállalati közösség cselekvő tagjai, hogy szavuknak súlya van. Hogy így van-e vagy sem, abban a pártalapszervezeí munkája is meghatározó. Ezt eddig még nem minden alapszervezetben tudatosítják. Péfdául aligha akad pártelnök, pártbizottsági tag, aki ne részletezné szívesen és ékesszólóan, hogy milyen alapos­sággal készítették elő a választásokat. Viszont annál kevesebb az olyan, aki hetekkel (sőt esetenként hónapokkal is) a választá­sok után konkrétumokat tud mondani azzal kapcsolatban, hogy a dolgozókollektívák tanácsának megalakulása milyen változást hozott a termelésbe. Vannak persze más tapasztalataink is. A Tesla Holeéovice érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében, akár­csak az ottani vendéglátó-ipari vállalatban, közvetlenül a válasz­tásokat követő hetekben jártunk. Ennek ellenére már konkrét példákkal érzékeltették, hogy mit tesznek a tanács tagjai a haté­konyság fokozásáért. Az utóbbi helyen a tanács kommunista tagjai például személyes pártfeladatul kapták, hogy felmérjék egy adott önelszámoló egységen belül a hatékonyságot és dolgozzanak ki tervet ennek fokozására. A pártalapszervezet így ösztönözheti a dolgozókoflektívák tanácsát, hogy a vállalat gazdasági és szociális tevékenységé­nek hatékonyabbá tételéből kezdeményezően vegye ki részét. Ahol ezt teszi a tanács, ott a dolgozók nem feleslegesnek, hanem szükségesnek tartják, s észrevételeikkel segítik majd a mun­káját. EGRI FERENC váltja ki. A szívelégtelenség kialaku­lásában a megnövekedett perifériás ellenállásnak van döntő szerepe. A tartós magas vérnyomás követ­keztében az erekben a szív össze­húzódásakor a véroszlop nehezeb­ben mozdul el, ami óriási terhet ró a bal kamrára. A kamra képtelen teljes mértékben kiüríteni tartalmát, következésképpen belső nyomása fokozatosan emelkedik, ami a kamra kitágulásához vezet. Kezdetben a beteg csak a testi terheléskor fellépő légszomjra panaszkodik. Ké­sőbb már nyugalomban is fulladást érez, s nagyon jellemzőek az éjjeli légszomjrohamok. A szívelégtelen­ség legsúlyosabb formája a tüdővi­zenyő vérköpéssel és a jobb kamra elégtelenségéből származó tünetek: étvágytalanság, emésztési zavarok, májnagyobbodás, bokadagadás. A vérnyomás III. stádiumában a szemfenékvizsgálat lelete is jel­lemző. A fokozódó érszűkület az érfal sérülését váltja ki, ami plazma­kiáramlással és bevérzésekkel jár. Nagyobb üvegtesti bevérzés esetén a beteg a látótér egy részének elsö- tétülésére panaszkodik. A szemfe­nékvizsgálat elvégzése nagyon fon­tos minden magas vérnyomásos be­tegnél, mivel az erek itt egyszerű módszerrel láthatóvá tehetők, így a betegség okozta elváltozások kia­lakulásának folyamata fokozatosan nyomon követhető. Az agy ereinek betegsége a ma­gas vérnyomás egyik leggyakoribb következménye. A III. stádiumban itt is a bevérzések jellemzőek, elsősor­ban az agykéregbe, agytörzsbe és a kisagyba. A magas vérnyomás a vese ér­rendszerét is károsítja és végül ún. nefroszklerózis alakul ki. Jellemző a fehérje jelenléte a vizeletben és a vese csökkent működése. Vese­elégtelenség húgyvérűséggel azon­ban csak kevés esetben fejlődik ki. A betegség III. stádiumában je­lentkezhetnek a szívkoszorúerek el- meszesedésével járó tünetek is, va­lamint az ebből adódó komplikációk a szívinfarktussal együtt. Az ennyire előrehaladott beteg­ség gyógyításánál már nem elég csupán az életmód- és táplálkozás­beli (dohányzás, testsúlycsökken­tés, sófogyasztás csökkentése, test­mozgás, pszichés terhelés kerülése stb.) megszorítások betartása, ha­nem a már kialakult szervi szövőd­mény szakszerű kezelése is szüksé­ges. Bármely említett szerv műkö­désének hirtelen rosszabbodásakor a beteg kórházi kezelésre szorul. Mivel a III. stádiummal járó alaktani elváltozások visszafordíthatatlanok, úgy teljes gyógyulást sohasem vár­hatunk. Ezért a betegség prognózi­sa az adott beteg adott szervi elvál­tozásainak mértékétől függ. Az ál­landó gyógyszeres kezelés és a rendszeres belgyógyászati ellen­őrzés a beteg jobb állapotának idő­szakaiban is feltétlenül szükséges. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1989. II. 24. KOMMENTÁLJUK Intenzíven folyik a munka a Gabéíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer minden szakaszán, kedvező feltételeket teremtve a hatalmas létesítmény korábbi átadásá­hoz (Vladimír Benko felvétele - ŐSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom