Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Péntek, 1989. február 3. Ara 50 fillér XLII. évfolyam, 29. szám Csak felkészült emberekkel Átalakítás. Ezt az oly sokat jelentő - reméljük, közhellyé nem sekélyesedö - fogalmat legtöbbször nem éppen a kultúrával kap­csolatban szokták emlegetni, jóllehet ezen a területen is legalább olyan sürgető feladat a szemlélet, majd pedig a gyakorlat síkján megújulást, mi több, gyökeres változásokat eredményező folyamat megkezdése, illetve felgyorsítása, mint a politikai, gazdasági, társa­dalmi élet valamennyi területén. ­A hivatásos művészeti életben mutatkoznak már bizonyos jelei az átalakításnak, mindenekelőtt annak, mi a feltétele a nyitásnak és a nyíltságnak, mely kényszerítő erővel sürget az eddiginél tágabb lehetőségeket kínáló, jobban és gazdaságosabban működő struktú­rák megteremtésére, ám a helyi művelődés szintjén még alig érződik valami, ami más lenne, mint akár öt vagy tíz évvel ezelőtt. Hacsak, erős megszorításokkal, nem számítjuk ide a kulturális intézmények integrálását, a művelődési központok igazgatói jogkörének bővülé­sét, alkalmazottaik bérezésének új rendszerét, valamint azt, hogy a korábbi gyakorlathoz képest szabadabban gazdálkodhatnak a pénzeszközökkel. Dehát ezek végeredményben csupán feltételei vagy elemei a helyi kulturális gépezet működésének. A működés hatásfokáról lenne szó elsősorban, azaz, ami a legtöbb helyütt nem vagy alig változik. Ez persze nem mai felismerés. Régóta tudjuk, hogy bármennyire jól kiépített is kulturális-népművelési intézményhálózatunk, napja­inkban már nem képes magas színvonalon ellátni feladatát. A korábbi évtizedekben, főként az ötvenes években egyenes úttörő szerepet játszott a kultúra demokratizálásában, tömegek aktivizálá­sával a közműveltség gyarapításában, művészeti értékek teremtésé­ben - igaz, az ugyancsak lelkesen dolgozó tömegszervezetek, köztük a Csemadok közreműködésével, de azért főként, mert az általa vagy az ösztönzésére létrehozott tevékenységi formák többé- kevésbé megfeleltek a kor követelményeinek, az emberek igényei­nek, működőképesek, vonzók voltak. Mára jórészük elavult, illetve nem tudtak megújulni, lépést tartani az életmódban, az emberek napi tevékenységrendszerében, ízlésében, kulturális érdeklődésé­ben végbemenő aránylag gyors változásokkal, melyek nyomán sajnos, részben éppen emiatt, torzulások is bekövetkeztek egyebek között az erkölcsi értékrendben. Új formákról még elvétve beszélhet­tünk - tisztelet a kivételnek. Ha a szándék és a tehetség meg is lett volna, hogy ilyenek bevezetésével kísérletezzenek, az anyagi körül­mények nem tették ezt lehetővé - lásd például az amatőr filmesek gondjait. Mindennek aztán meg is van az „eredménye“, az idézőjel nélküli tagadhatatlan eredmények mellett. A kulturális-közművelődési hálózat zavarait mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kisvárosa­inkban és főként az aprófalvakban az egyetlen vonzó és állandóan „telt házzal“ működő közösségi hely a kocsma. Tudom, meredek ez a párhuzam, meg nem is akarok én senkit átcsalogatni a söntés mellől a művelődési házba, de azért mégiscsak elgondolkoztató: a vendéglátóipar működik, reggeltől estig „utcára nyílik a kocsma ajtó“, és mindenki megkapja azt, amit szeretne, ugyanakkor a mű­velődési házban semmi, ha nyitva is az ajtaja. Vagy itt-ott van esemény. Megintcsak tisztelet a kivételnek. A szórakoztatóipar „termékeiből“ sok helyen szintén csupán annyit kapnak a kisebb települések, amennyit évenként egy-egy ünnepre érkező „cirkuszo­sok“ vagy „ringlispilesek“ fellépése jelent. Hogy bezárkóznak az emberek - annak mindez is oka. És hová menjenek esténként a fiatalok, akiknek még a sportolás lehetősége sem adatott meg? Ki kínál nekik tartalmas programot? Mi van számukra a diszkón kívül? Ha az is van egyáltalán, merthogy be szokták tiltani - „balhéztak a gyerekek, hát többet nem fognak“. Kész. De vajon mit tettünk azért, értük, míg ifjúvá serdültek - család, iskola, társadalom -, hogy ne balhézzanak? Évek hosszú során hárítgattuk át a felelősséget erre-arra: divat volt okolni a tévét, hivatkozni a papucskultúra terjedésére, a falu és a nagyváros közötti „ez a különbségre“, az egyébiránt kétségtelenül tapasztalható elidegenedési tendenciákra, az emberek passzivitá­sára, no meg a körülményekre, a cselekvéshez szükséges feltételek hiányára. Tény, volt, van igazság ebben is, abban is. De néztünk volna először önmagunkba - a helyi pártszervezettől kezdve a különböző állami szervek illetékes képviselőin át a hivatásos népművelőig. Papíron szép volt minden, ezres nagyságrendű szá­mok szerepeltek rendezvényekről az évi kimutatásokban, a valóság­gal azonban már kevesebben mertek szembenézni. Különben hogyan lehet változtatni, javítani rajta? Átalakítás. Sürgető feladat a kulturális-közművelődési szférában is. Átalakítás. De kikkel, és hogyan? A válasz nem egyszerű, márcsak azért sem, mert éppen ez a terület egyike azoknak, ahol - a megfelelő erkölcsi és anyagi elismerés hiánya miatt is - nagyon kevés a főiskolát végzett szakember, a középiskolai képesítéssel rendelkezők jelentős része pedig gyakran átmeneti megoldásnak vagy ugródeszkának tekinti a népművelést. Nem véletlenül hangsú­lyozta a közelmúltban a Kulturális Minisztérium illetékes osztályve­zetője: a társadalom átalakításából eredő igényes feladatokat csak rátermett, felkészült emberekkel lehet teljesíteni, ilyenképpen szük­séges, hogy magasabb - főiskolai - szintre emeljük a népművelők, valamennyi kulturális dolgozó szakmai képzését is. És e területen szintén nagyobb szerepet kell játszania a tudo­mánynak, a tudományos igénnyel készülő helyzetelemzéseknek, szociológiai kutatásoknak, felméréseknek, hogy világosan lássuk a hibákat és a hiányosságokat, melyek miatt sok helyütt hosszabb ideje, úgymond, állóvíz a kulturális élet. Ez nélkülözhetetlen az átalakítás megkezdéséhez, illetve felgyorsításához, végeredmény­ben ahhoz, hogy a kulturális közművelődési intézményhálózat újra nagyobb tömegeket mozgósító, szellemi javakat teremtő és népsze­rúsítö tényező legyen. BODNÁR GYULA A Trenőíni Szer­számgépgyár dol­gozói a tudomá­nyos-műszaki fej­lesztés keretében kiváló műszaki, ökológiai és biz­tonsági paramé­terekkel rendelke­ző gépek gyártá­sára törekednek. A műszaki fejlesz­tés feladatait tel­jesítve a gyár öt prototípust fej­lesztett ki. Ezzel kielégítette a megrendelők szükségleteit. Az AME-20-as típu­sú manipulátorok sorozatgyártása már folyik. A ké­pen: Duáan Ve­sely az egyiket szereli. Vlastimír Andor felvétele - ŐSTK A tanácskozáson részt vett Ja­roslav Jeník, a CSKP KB osztály­vezetője. Vitaindító beszédet Miro­slav Zavadil, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZKT elnöke mon­dott. Bevezetőben a legutóbbi orszá­gos szakszervezeti értekezlet hatá­rozatainak teljesítéséről szólt. Ki­emelte, hogy a konferencia eredmé­nyeit fokozatosan felhasználják az életben, azonban a hatékonyság még mindig nem felel meg a szak- szervezetek átalakítás terén vállalt szerepének. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy erősödött az FSZM tekintélye, és fokozódott aktivitása. A szakszer­vezeti tagok kezdeményezően vet­tek részt a múlt évi állami terv fel­adatainak teljesítésében és az 1989. évi terv kidolgozásában. Ezután az SZKT elnöke részlete­sen elemezte a szövetségi kor­mánnyal a múlt évben tartott együt­tes ülés eredményeit. Tájékoztatott a szakszervezetek szervezeti felépí­tésének átalakításáról is. Megállapí­totta, hogy az egyes szakszerveze­tek új felépítése, hatáskörük meg­változtatása s az állami vállalati szakszervezeti szervek létrehozása is jelzi, hogy a szakszervezetek te­vékenységük új időszakához ér­keztek. Felszólalásának további részé­ben Miroslav Zavadil kiemelte a CSKP XVIII. kongresszusáig hát­ralevő időszak - amikor megtartják a szakszervezeti alapszervezetek évzáró gyűléseit és konferenciáit - célszerű kihasználásának jelentő­ségét. Leszögezte, hogy az évzáró gyűlések előkészítésébe mind több szakszervezeti tagot kell bevonni, s fel kell használni javaslataikat és észrevételeiket. A káder-előkészü­(Folytatás a 2. oldalon) Jókívánságok Kalevi Sorsának (ŐSTK) - Alois Indra, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Kalevi Sorsának a finn parlament elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Becsületes, példaadó munkát végez (ŐSTK) - Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Bratislavában Margita Klimeáovának, a CSKP KB tagjának, a szocialista munka hősének jubileuma alkalmából átad­ta Miloá JakeSnek, a CSKP KB főtitkárának üdvözlő levelét. A levélben nagyra értékeli a jubi­lánsnak a Figaro Vállalatnál végzett becsületes és példamutató munká­ját, valamint a CSKP politikájának megvalósítása során tanúsított poli­tikai elkötelezettségét. Az ünnepségen jelen volt Stefan Rybár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizott­ság vezető titkára. Varsói Szerződés Lusev tábornok az új főparancsnok (ŐSTK) - A Varsói Szerződés tagállamainak kormányai eleget tet­tek Viktor Kulikov marsall azon kérésének, hogy mentsék fel az egyesített fegyveres erők főpa­rancsnoki tisztsége alól, azzal összefüggésben, hogy a Szovjet­unió honvédelmi minisztériuma főel- lenőrí csoportjának fóellenőrévé ne­vezték ki. A tagállamok nagyra érté­kelik Viktor Kulikov marsallnak a Varsói Szerződés hadseregei fej­lesztésében szerzett érdemeit. A tagállamok kormányai közötti megállapodás értelmében Pjotr Lu­sev hadseregtábornokot, a szovjet honvédelmi miniszter első helyet­tesét nevezték ki a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokává. Lusev tábor­nok 1923-ban született, orosz nem­zetiségű, 1951 óta az SZKP tagja. Elvégezte a páncélos csapatok ka­tonai akadémiáját és a vezérkari akadémiát. Ezred-, hadosztály-, majd hadseregparancsnok volt, szá­mos katonai körzet és a Németor­szágban állomásozó szovjet hadse­regcsoport parancsnoki tisztségét 1011006- be. 1986 óta első honvédel­mi miniszterhelyettes. Á Szovjetunió Hőse kitüntetés birtokosa, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának kép­viselője, az SZKP KB tagja. Tizenöt év után, megállapodás nélkül Befejeződött a közép-európai haderőcsökkentési fórum (ŐSTK) - A közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csökken­téséről szóló tárgyalások Bécsben 15 év után megállapodás nélkül vé­get értek. A tanácskozást annak alapján fejezték be, hogy a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállama úgy döntött: ugyancsak az osztrák fővárosban márciusban tárgyaláso­kat kezd a hagyományos haderők egész Európára vonatkozó csök­kentéséről. Prága és Leningrád bővülő együttműködése (ŐSTK) - Miroslav Stepán, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára s a főváros több más vezetője tegnap fogadta az SZKP Leningrádi Területi Bizottságának küldöttségét, élén Vjacseszlav Volkovval, a testület osztályvezető-helyettesével. A találkozón szóltak a prágai vá­rosi és a leningrádi területi pártbi­zottság politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködéséről aláírt szer­ződésről, amely új fejezetet nyit a csehszlovák-szovjet baráti kap­csolatokban éppen akkor, amikor a forradalmi átalakítás feladatainak megvalósítása és a szocialista de­mokrácia fejlesztése folyik. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy e fontos együttműködési szerződés hozzájárul a Prágában és Lenin- grádban végbemenő társadalmi és gazdasági változások meggyorsítá­sához. Azt is kiemelték, hogy né­hány prágai és leningrádi vállalat kapcsolatai már magas minőségi szintet értek el. Például a termelési szférában a két városban működő vállalatok, üzemek és intézmények a fejlesztés gyorsítása terén nagy figyelmet fordítottak a közvetlen együttműködés bővítésére. A záróközlemény egyebek között hangoztatja, hogy a biztonság kér­déseiről 1973 óta komoly párbeszéd folyt a Kelet és a Nyugat között. A közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások jelentették az első olyan sokoldalú fórumot, amely az európai stabilitás fokozásával összefüggő problémákat vizsgálta. Megmutatko­zott, az álláspontokat nem sikerült olyannyira egyeztetni, hogy a részt­vevők szerződést köthettek volna. Ennek ellenére a felek számos kér­désben közelebb kerültek egymás­hoz. A résztvevők értékes tapaszta­latokat szereztek és világosabb el­képzelést alkothattak arról, mit kell tenni az ellenőrizhető haderőcsök­kentési megállapodásért. A tegnapi utolsó plenáris ülésen' a Varsói Szerződés nevében Valeri- an Mihajlov szovjet nagykövet, a NATO-tagáliamok részéről pedig Lambert Veenendal, a holland kül­döttség vezetője szólalt fel. Mihajlov arra mutatott rá, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagálla­mának legújabb leszerelési kezde­ményezései jelentősen elősegítik a küszöbönálló új bécsi tárgyalások eredményes munkáját. Prágában plenáris ülést tartott az SZKT Következetesen segítjük társadalmunk demokratizálását MIROSLAV ZAVADIL MONDOTT VITAINDÍTÓ BESZÉDET (ŐSTK) - Plenáris ülést tartott tegnap Prágában a Szakszervezetek Központi Tanácsa. A résztvevők a szakszervezeteknek a társadalom átalakítása és demokratizálása során végzett eszmei nevelő- és kulturá­lis munkájával, annak céljaival foglalkoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom