Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám, csütörtök
Változó bankrendszerünk II. Útban a korona egységes és reális árfolyama felé Mi történik a koronával, ha árfolyama egytételessé válik? Miért volt szükség erre a lépésre? Mit fizet a dollárért a vállalat, és mit az itthoni turista? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ az emberek január elseje óta. Ekkortól ugyanis változások álltak be a csehszlovák korona külföldi pénznemekhez viszonyított árfolyamában. Miről is van szó tulajdonképpen? Milyen folyamat kezdődött meg, és merre tartunk? Nem csak fizetőeszköz A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatban gyakran emlegetjük, hogy gazdaságunk teljesítőképességének és hatékonyságának növelésében fontos szerep hárul a pénzre. Itt elsősorban nem fizetőeszKöz funkciójára gondolunk, hanem arra, h°9y egyben jelentős gazdasági kategória is. Olyan értékszabályozókkal folyásolhatja be a gazdaság működését, mint az állami költségvetésbe való elvonás, a hitel, a kamat vagy éppen az árfolyam. Mivel a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításában az áru- és pénzvíszonyök szerepe megnövekedik, teljesen új helyzetbe kerül a korona is. Nincs szó viszont a pénz valamilyen új funkcióinak bevezetéséről, csupán a meglévők olyan irányú kihasználásáról, amely elősegíti a kitűzött célok elérését. Az átalakítás során az irányítás gazdasági módszerei kerülnek túlsúlyba, így aztán megnövekszik a korona árfolyamának szerepe is. Eléggé összetett, ám roppant érdekes területről van szó, amelyről eddig csak a szakemberek szűk körének volt áttekintése. Most azonban megkezdődött - a nyilvánosság gyakori felvilágosítása mellett - az árfolyamrendszer átalakítása is. Olyan megfontolásból, hogy a maga eszközeivel mind jobban befolyásolhassa a gazdasági folyamatokat, és elősegítse népgazdaságunk egyre nagyobb mértékű bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Mit követünk az árfolyamrendszer módosításával? Elsősorban a külfölddel szembeni értékviszonyok reális alapra helyezését, vagyis azt, hogy a csehszlovák korona és a külföldi pénznemek közti árfolyam ob- jektivizálódjék. Ebből kifolyólag az árfolyamrendszer belső mechanizmusát úgy módosítják, hogy az átalakítás folyamatában ne kerüljön ellentétbe az árfolyam értékszabályozó szerepével. Áttekinthetetlen, bonyolult rendszer helyébe Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy érthetőbb legyen a változás, induljunk ki a korábbi helyzetből, amikor - mint jelenleg is - kereskedelmi és nem kereskedelmi, vagyis turista árfolyamot különböztettünk meg. Kereskedelmit alkalmaztak a vállalatok és szervezetek a külkereskedelemben, valamint a külföldi szolgáltatások fizetéseinél és pénzbeszedéseinél. Konkrét személyekre (turistákra) vonatkozott a nem kereskedelmi árfolyam, amely kiskereskedelmi árakban fejezte ki a pénzbeszedés és a fizetés tételeit. Mindkét árfolyam két tételből állt össze: a hivatalos árfolyamból, amely mind kereskedelmi, mind nem kereskedelmi területen azonos volt, és azokból a pótdíjakból, ártöbbletekből és különféle kulcsokból, amelyek a külpiaci árak itthoni körülményekre való átvetítését szolgálták. Ugyanakkor a csehszlovák népgazdaság gazdasági és kereskedelempolitikai érdekeit is érvényesítették velük. Ha szükség volt, támogatták a kivitelt, és megdrágították az illetékes pénznemhez viszonyított behozatalt. Mint ahogy leegyszerűsített vázolásából is kitűnik, a korábbi árfolyamrendszer nagyon bonyolult, áttekinthetetlen, alacsony elemzőérté- kü volt, sok adminisztrálással járt. Egyáltalán nem felelt meg a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás legújabb követelményeinek, mert nem tette lehetővé annak megállapítását, vajon az ' együttműködés különböző formái gazdaságilag mennyire hatékonyak. Főként ez indokolja a korona külföldi pénznemekhez viszonyított árfolyamának objektivizálását. Ezt pedig lépcsőzetesen próbáljuk elérni, hogy a korona egységes, rugalmas és reális árfolyamú legyen. Felmerül a kérdés: mi idézte elő ezt a bonyolultságot, a korona többféle értékének kialakulását? Egyetlen alapvető oka van: a hivatalos árfolyamot konkrétan megszabott aranyfedezet fejezte ki. Holott közismert, már a hatvanas években megszűntek azok a körülmények, amelyek a pénzegységek árfolyamainak alapjául az aranyat minősítették. Időközben mind Csehszlovákiában, mind a világban olyan jelentős változásokra került sor, hogy az aranytartalomhoz viszonyítás értékdeformációkhoz vezetett a külkereskedelemben és a nem kereskedelmi fizetések lebonyolításában. A gazdaság és az árak fejlődése hazánkban olyan helyzetet teremtett, hogy valójában az arany már nem lehetett gazdasági alapja a hivatalos árfolyam megállapításának. Ebben az időben a világ figyelembe is vette ezt a tényt, sőt a Nemzetközi Valuta Alap 1978 óta kimondottan tiltja az aranyhoz való árfolyamkötődést. Itthon a hivatalos árfolyam irrealitását éppen a már említett kulcsok, árpótlékok és pótdíjak rendszerével hidalták át. Csak ezek közbevetésével lehetett reális alapokra helyezni a korona és a külföldi pénznemek viszonyát. Szinte áttekinthetetlen helyzet alakult ki. Például az amerikai dollár hivatalos árfolyama többféleképpen módosult. Más volt a hozzánk érkező külföldi turista számára, más akkor, ha hazánk állampolgára váltotta a koronát dollárra, s teljesen eltérő volt ettől a külkereskedelmi vállalataink vásárlásainál és eladásainál. A kereskedelmi és a nem kereskedelmi (turista) árfolyam közti különbség az itthoni nagy- és kiskereskedelmi árszínvonal eltéréseiből ered. Amint a gazdaságban kialakulnak a feltételei, megkezdődhet a két árfolyam közeledése, majd egységes árfolyamba torkollása. Az első lépés Az árfolyam egytételessé válása csak az első lépés a hosszú úton. Olyan átmeneti intézkedés, amely inkább technikai jellegű, nem tükröz valós értékmozgásokat. Senkit sem juttat előnyökhöz, ám hátrányos helyzetbe sem sodor. Valahol azonban a végcél, az egységes, majd utána a reális árfolyam elérése felé mutat. És ez már a korona belső és külső átválthatóságát (konvertibilitását) jelentené. Mindenesetre hosz- szadalmas folyamat előtt állunk. Időtartama elsősorban a gazdasági egyensúly felújításának ütemétől, a belső irányítási mechanizmus hatékonyságától függ majd, de hatással lesz rá a KGST-tagországok gazdaságainak összekapcsolási előrehaladottsága is. A Csehszlovák Állami Banknak február végéig kormányhatározat szabja meg a korona átválthatóságának eléréséhez vezető lehetséges utak és feltételek feltérképezését. További lépés minden bizonnyal az árfolyam egységesítése lesz. A távlatokból viszont egyelőre két határkő körvonalai mutatkoznak élesebben. 1992-amikor az EGK egységes piacának létrehozását tervezik. A közösségen belül a szabad ár, munkaerő-, és tőkeáramlás a KGST-t is hasonló lépésre készteti majd. A másik 1995, amikor véget ér az első olyan ötéves tervidőszak, amelyben már átfogóan érvényesülnek az átalakítás elemei, s lesz alkalom a tapasztalatok összegzésére. Hogy végül is mikor érhető el a korona belső és külső átválthatósága, arra egyelőre senki sem tud kielégítően válaszolni, olyan sok körülmény befolyásolhatja kialakulását. Mi változott és mi nem? S most a január elsején beállt változásokról, a korona árfolyamának egy tételbe szorításáról. Mindjárt ide kívánkozik: ezt az árfolyamot is - a már említett árszínvonalbeli különbségek következtében - kereskedelmi és nem kereskedelmi vonatkozásban szabják meg. A kereskedelmi árfolyam megállapításánál azokból az átlagköltségekből indulnak ki, amelyeket a kivitel során az itthoni gazdaságban a külföldi pénzegység megszerzésére kell ráfordítani. Az állami bank árfolyamszelvényén pedig már közvetlenül a külföldi pénznem értéke van feltüntetve, s nincs szükség a korábban használt belső reprodukciós árkiegyenlítés kulcsára. Ez ugyanis az árfolyam része. Ezzel megszűnt a bonyolult átszámítási rendszer, amely a fizetések és pénzbeszedések külfölddel szembeni reális megítéléséhez kellett. Vonatkozik ez mind a dollár, mind az átváltható rubel esetében. A nem kereskedelmi árfolyam a szocialista országok viszonylatában nem változott. Egytételesek voltak korábban is, nagyságrendjüket kormányközi egyezmények rögzítik. (Például a rubel 10, a forint 0,45, a márka 3,02 korona). Meghatározásuk tehát egyáltalán nem a Csehszlovák Állami Bank hatáskörébe tartozik. Más a helyzet a nem szocialista országok és Jugoszlávia viszonylatában. Itt a nem kereskedelmi árfolyamot a kiskereskedelmi árak alapján a pénznemek vásárlóerejének összehasonlításából származtatják, miközben az idegenforgalom fejlesztését is figyelembe veszik. A korábbi gyakorlattól eltérően - amikor állampolgárainknak a valutavásárlásakor és eladásakor a hivatalos árfolyamhoz 75 százalékos pótdíjat kellett fizetni - az új árfolyamban már benne van ez az árpótlék, és értéke éppen ezzel az összeggel emelkedett. Ám például az amerikai dollár új hivatalos árfolyama mégsem azonos azzal az összeggel, amit a turisztikai célú valuta vásárlásánál ki kell fizetnünk. Ilyen esetekben ugyanis az árfolyamhoz 125 százalékos kezelési díjat számolnak hozzá. Ez az összeg az idegenforgalmi alapba megy, s a bank csak begyűjti és elvezeti az állami költségvetésbe, tehát nem rendelkezik vele. Ily módon bármelyik érintett pénznem a hivatalos árfolyamnál többe kerül, ha nem szocialista országba és Jugoszláviába készülünk utazni. Közkedveltnek aligha mondható ez az „elszippantó“ csatorna. Az állami bank vezetői szerint azonban a dollár vagy más nem szocialista valuták hivatalos árfolyamon árusítása csak elmélyítené azt a feszült helyzetet, amely az érintett országokba irányuló egyéni turizmus iránti érdeklődés kielégítésében jelentkezik. Ez nem éppen a legjobb út az egyéni turizmusra váró igénylések és a forráslehetőségek közti számottevő egyensúlyhiány időszakában - állítják. Ezért továbbra is számplnak a kezelési díj beszedésével, s a vásárlásnál mindkét tételt (árfolyam plusz pótdíj) külön nyomtatványon tüntetik fel. Az egytételes árfolyam bevezetése vitathatatlan előrelépés, ám jelentőségét nem szabad túlbecsülni. Gazdaságunk több éves elszakadása a világgazdaságtól olyan helyzetet teremtett, amelyből nem könnyű kijutni. Lépegetni, próbálkozni viszont már mától kell. Útban a korona egységes és reális árfolyama felé. J. MÉSZÁROS KÁROLY KOMMENTÁLJUK Tanulmányút vagy kirándulás Azt szokták mondani, hogy jó tapasztalatokért nem szégyen átmenni a szomszédba, mert kihasználásuk hozzájárul a termelés korszerűsítéséhez, jövedelmezőbbé tételéhez. Az ellesett módszerek alkalmazásával kapcsolatos ráfordítás kamatostul megtérül, lerövidül vagy feleslegessé válik a kísérletezés, és amint tudjuk, az idő pénzt jelent. A KGST-tagországok mezőgazdasági vállalatai és intézményei között gyümölcsöző tapasztalatcsere bontakozott ki a múltban. Az együttműködés napjainkban is folytatódik. A szovjet növénytermesztési kutatóintézetek segítségével sikerült kedvező fordulatot elérnünk például az őszi búza termesztésében. A magyarországi kutatóintézetek többek között hasznos tanácsokat adnak a kukorica- és szójatermesztés fejlesztéséhez. A csehszlovákiai kutatóintézetek és néhány mezőgazdasági vállalat viszonzásul komplex segítséget nyújt a magyarországi földműveseknek a sörárpa és a lencse termesztésében. A csehszlovák-szír kapcsolatok eredményeként a szőgyéni (Svodín) szövetkezetben új szőlőfajtákat honosíthattak meg. Se szeri, se száma azoknak az előnyöknek, amelyek a kölcsönös tapasztalat- csere és együttműködés eredményeként jöttek létre. Az együttműködés keretében szervezett tanulmányutak között az utóbbi időben, sajnos, olyanok is akadnak, amelyek nem annyira a tapasztalatszerzést, inkább egyes vezetők kiruccaná- sát-szórakozását szolgálják. A résztvevők vajmi keveset érdeklődnek a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban érvényesülő, korszerű módszerek iránt, s itthon is jobbára arról beszélnek, milyen szép vidékeket láttak, milyen volt az ellátás, és mit vásároltak. Amikor arra terelődik a szó, hogy a szerzett tapasztalatokat milyen szakaszon lehetne érvényesíteni a gyakorlatban, elhallgatnak, mert nincs mit mondaniuk. Időszerű ezekről az észrevételekről az egységes földművesszövetkezetek zárszámadó közgyűléseinek, valamint más vállalatok termelési konferenciáinak időszakában beszélni. Ugyanis ideje tudatosítani, hogy a 631 földműves-szövetkezetnél 130 állami vállalatnál, 117 közös mezőgazdasági vállalatnál és 13 egyéb állami szervezetnél, amelyek a gazdasági mechanizmus átalakítását követően az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumának közvetlen irányítása alá tartoznak, a jövőben jobban meg kell gondolni, mire adják ki a pénzt. A feltételek egyre nehezebbek lesznek, s ugyancsak keresni kell a lehetőségeket arra, hogy a vállalatok jövedelmezőbben termelhessenek, és a lehető legtöbb nyereséget érjék el. A tanulmányutak költsége nem kis tételt jelent a mezőgazdasági vállalatok költségvetésében. Gyakran több tíz-, sőt százezer koronáról van szó, kihasználására jobban oda kell figyelni. Több mezőgazda- sági vállalatnál már gyakorlattá vált, hogy aki tanulmányúton vett részt, köteles részletes jelentést tenni arról, melyik vállalatnál milyen tapasztalatokat szerzett, és véleménye szerint hogyan lehetne azokat kihasználni a mindennapi gyakorlatban. Más vállalatoknál a tanulmányutak résztvevői előadásokat tartanak a dolgozókollektíváknak, így adják át tapasztalataikat a jobb munkavégzés érdekében. A számvetések alkalmából a termelés dinamikus fejlődése érdekében tehát jó volna azt is értékelni, hogy a kül- vagy a belföldi vállalatoknál járt küldöttségek mit hoztak tarsolyukban a termelés korszerűsítésének elősegítéséhez. Megtérült-e egyáltalán a tanulmányutak költsége? Ideje végre megkülönböztetni a jutalomüdülést, vagy kirándulást a tanulmányúttói, s véget vetni annak a nem ritka gyakorlatnak, hogy egyes vezetők tanulmányút ürügyén költséges hazai vagy külföldi kiruccanásokat tegyenek. BALLA JÓZSEF A pieét'anyi Tesla idei fő feladata a félvezetők és unipoláris integrált áramkörök kutatása és fejlesztése. A vállalat a fogyasztási elektronikai cikkek hazai választékát több új termékkel gazdagítja. így például integrált feszültségstabilizátorral (ezt főleg a tévékészülékek csator- naváltóíhoz használják majd), térvezérlésű MOSFET tranzisztorral, amelynek már megkezdték a sorozatgyártását és feszültségössze- gezó integrált áramkörrel, amely a csatornaválasztó eddig használatos mechanikai részeit pótolja. Most fejezik be a félvezetős tévékamera innovációját, s nemrég kezdték el a paramétereit tekintve az IBM-nek megfelelő PC 88-as személyi számítógépek sorozatgyártását. Az új termékek elsősorban hazai vagy KGST-tagállamokban gyártott alkatrészekből készülnek. Ipari hasznosításra szánják a vezérlőrendszerekhez kifejlesztett 8051-es típusszámú új integrált áramkört. Új memóriaegységek fejlesztésén is dolgoznak, amélyek az eddig forgalmazottaknál nagyobb kapacitásúak. Az utóbbi tervek megvalósítása azonban komoly akadályokba ütközik. A jelenlegi berendezések már jórészt elavultak, csúcstechnológiára lenne szükség. Csakis ilyen módon hasznosíthatók a vállalati kutatások és fejlesztés eredményei és járulhatnak hozzá a hazai elektronika fejlesztéséhez. A felvételen Igor Hrcka mérnök a KF 982 rendszerek paramétereit méri léptető automata segítségével. (Vlastimil Andor felvétele - CSTK)