Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám, szerda

Az ellenőrzés megállapította: „Folytatódnak a kedvezőtlen folyamatok...“ Az energiafelhasználás gondjai Minden gazdaságban alapvető fontossággal bír az energetikai ágazat. Ha ennek működéséről kell véle­ményt mondani, akkor idehaza immár hosszú idő óta jó bizonyítványt állíthatunk ki, hiszen az energia­felhasználás szempontjából nézve semmilyen korlá­tozó intézkedéseket sem kellett hozni még a téli időszakokban sem. Igaz, ehhez nagymértékben hoz­zájárul az a tény is, az utóbbi években az enyhe téli időszakok nem is tették különösebb próbára az energiatermelő ágazatot. Mindez megnyugtató tény­ként is elkönyvelhető - ha csak az érem egyik oldalát nézzük. Korántsem ennyire megnyugtató azonban a helyzet, ha a kérdést a felhasználás szemszögéből vizsgáljuk. A termelés energiahányada azonban vál­tozatlanul nagy és ezt csak részben lehet objektív tényezőkkel magyarázni. A termelési struktúra lassú ütemű változása, az elavult gépi berendezések túlsá­- Általában a tél elején értékeljük az általunk végrehajtott ellenőrzése­ket, és az év első kilenc hónapjában tapasztaltakat vetjük össze mindig a megelőző esztendő hasonló idő­szakának eredményeivel. Ha a tava­lyi év és az 1987-es eredményeket vizsgáljuk, akkor egyértelműen megállapítható, hogy folytatódnak a kedvezőtlen folyamatok. Az elmúlt évben szeptember végéig Szlovákia területén 260 ellenőrzést végeztünk, és azok jegyzőkönyvei alapján 109 esetben észleltünk hiányosságokat, ami azt jelenti, hogy az összes ellen­őrzés 41,9 százalékában. Egy évvel korábban ugyanennyi idő alatt 495 ellenőrzést hajtottunk végre, s akkor 222 esetben tapasztaltunk különbö­ző rendellenességeket az energia­felhasználásban. A gyakoriságot te­kintve tovább romlott tehát a helyzet, annak ellenére, hogy jelentős kötbé­reket is kiróttunk. gosan magas energiaigénye még időszakosan csak- csak megmagyarázható, azonban a fajlagos energia­felhasználás további növekedése annál kevésbé. Ez utóbbinak pedig elsősorban szubjektív okai vannak, s ebben meghatározó az emberi tényező, világosab­ban: az illetékesek felelősségtudata vagy éppen felelőtlensége. Az Állami Energetikai Felügyelőség őrködik afölött, hogy az energia-felhasználás minél ésszerűbb legyen, gazdaságosan használjuk föl a megtermelt energiát, s ne pocsékoljuk. Nos, az említett hivatal tapasztalatai éppen azt mutatják, hogy az ésszerű felhasználás körül nincs minden rendben, sőt: éppen hogy tetten érhető az energia- pocsékolás ténye is. BERNARD SESTRIENKA, az Állami Energetikai Felügyelőség szlovákiai igazgatója a tőle kért interjúban is az Iménti állítást támasztotta alá: • Milyen szempontok szerint végzik ezeket az ellenőrzéseket, s milyen fő jellemzőket említenek elsősorban?- Mi minden esetben ágazatok szerint is összegezzük a tapasztala­tokat, és ebből a szempontból Szlo­vákia területén az építésügyi tárcá­ban a legkedvezőtlenebb a helyzet, ahol 24 ellenőrzésből 13 esetben kellett hiányosságokról szóló jegy­zőkönyvet felvenni, ami 54,2 száza­lékos „eredményt“ mutat. A mező- gazdasági és élelmiszer-ipari tárca esetében 36 ellenőrzést hajtottunk végre, s itt is az esetek több mint felében, 19 esetben tapasztaltunk hiányosságokat. Az ipari tárca összetételét tekintve nagyon ve­gyes, s vegyes benyomásokat kelte­nek az ott tapasztalt ellenőrzések is, hiszen 37-ből 17 esetben kísebb- nagyobb szabálytalanságot észlel­tünk. • Ennél azonban többet monda­nak azok a számok, amelyek a konkrét veszteséget dokumen­tálják...- Egyébként ezt is kimutatjuk ágazatonként is. Nos, az elmúlt esz­tendő említett időszakában 344 kü­lönböző hiányosságot tapasztaltunk, ami 1957, 76 terrajoule energia- veszteséget jelent. Ha ezt elkerüljük, akkor az átszámítás szerint nem kellett volna elégetnünk fölöslege­sen 66 795 tonna kiváló minőségű szenet, ami a valóságban jóval több, hiszen az energetikában felhasznált szén fűtóértéke jóval kisebb a kő­szénénél. Ebben a veszteségben benne vannak természetesen azok is, amelyeket a gépek, és berende­zések műszaki állapota, s a techno­lógiai folyamatok színvonala eleve behatárolnak. Azonban sokkal nyugtalanítóbb, hogy az említett veszteségből 55 413,51 tonna kő­szénnel egyenértékű olyan veszte­séget mértünk, amelyet kifejezetten a „pocsékolás“ címszó alá kell be­sorolnunk. Számottevő az a veszte­ség, ami az indokolatlan energiai­gény-növekedésből vagy például a 02-es állami célprogram feladatai­nak nem teljesítséséből származik: 11 388,26 tonna kőszénegyenérté­kű fűtőanyagnak felel meg. Itt már változatosabb képet mutat a veszte­ség, és az iménti kategóriázásban éppen az energiatermelő ágazat „termelte“ a legnagyobb vesztesé­get, mégpedig 996 terrajoule-t. Itt az ipari ágazat áll a második helyen, amelynek vesztesége 312,88 TJ. Az említett ellenőrzések után 102 eset­ben újabbat hajtottunk végre, és ek­kor is 25 esetben tapasztaltuk, hogy az intézkedések ellenére nem tör­tént javulás. • Melyek azok a vétségek, ame­lyek általában „visszaköszönnek“ az ellenőrzést követő jelentése­ikben?- Elsősorban a berendezések műszaki állapota okozza a leggya­koribb veszteséget, amelyet lénye­gesen csökkenteni lehetne például azzal, ha nagyobb figyelmet szentel­nének a vállalatok a karbantartás­nak. Az sem mellékes, hogy az érin­tettek későn látnak hozzá a tüzelőa­nyag- és energiagazdálkodás terü­letén tapasztalt hiányosságok eltá­volításához, s ugyancsak szembeöt­lő, hogy milyen nagy azok részará­nya, akik figyelmen kívül hagyják az energiaszolgáltatás és -felhaszná- lás alapvető rendelkezéseit. Konkré­tabban: a legtöbb esetben azt ta­pasztaltuk, hogy a lakások, irodahe­lyiségek és más munkahelyek túlfű- töttek, s nagyok a veszteségek a hő­vezetékek rossz szigeteléséből ere­dően is. Az ellenőrzések során 43 esetben ezzel találkoztunk. Gyakori a kazánokban és az aggregátorok­ban a gazdaságtalan tüzelés esete, azaz kicsi az energiaátalakítás ha­tásfoka. A melegvíz-szolgáltatásban sem tartják be a szabványt, sok esetben melegebb víz folyik a csap­A lakásgondok megoldásának útjai Prágában Amint a szövetségi kormány legutóbbi üléséről közzétett közleményből értesül­tünk, a kormány foglalkozott a központi szervek apparátusainak létszámcsökken­téséről, illetve a létszámcsökkentés kö­vetkeztében felszabadult helyiségek cél­szerű felhasználásáról szóló jelentéssel. Eddig a CSSZK-ban együttvéve 14 410, az SZSZK-ban 9800, a szövetségi köz­ponti szerveknél 28 600 négyzetméter alapterületű irodahelyiség, illetve épület szabadult fel. A kormány döntése értel­mében a tervezett létszámcsökkentés és az ezzel járó irodahelyiség-, illetve épü­letfelszabadítást idén június 30-ig be kell fejezni. Érthető, hogy Prágában, a szövetségi és a cseh kormányszervek és középületi hivatalok székhelyén ennek a feladatnak a teljesítése a legaktuálisabb. A CSKP Prágai Városi Bizottságának Titkársága a napokban foglalkozott ezzel a kérdés­sel. A cseh központi szerveknek a tervek szerint 51 615 m2 alapterületű irodahelyi­séget kell szabaddá tenni. Ebből eddig csupán 14 780 m2-nyit ürítettek ki. Annak ellenére, hogy a fő cél a kiürített irodahe­lyiségek lakássá való átalakítása, az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyiségek nagyobb része ismét irodai célokra használható fel elsősorban, mivel az irodaházak részét alkotja. Ezekbe az egyes reszortok saját adminisztrációs szervezeteiket költöztetik, a fővárosi nemzeti bizottságnak pedig más, rend­szerint rosszabb állapotban lévő, átmene­ti jellegű, lerobbant objektumokat ajánla­nak fel. A fővárosi pártbizottság titkársá­gának véleménye szerint ezeknek az épületeknek lakásként, kereskedelmi, szolgáltatási vagy egészségügyi célokra való felhasználása szinte elképzelhe­tetlen. Prágában mintegy negyvenezer lakás- kérelmezőt tartanak nyilván a nemzeti bizottságok. Az igények kielégítése első­sorban a lakásépítési terv teljesítésétől függ, de a helyzeten más eszközökkel is segíteni akarnak, (gy például Prága II. kerületi nemzeti bizottságának lakásgaz­dálkodási osztálya a lakosság közérdekű bejelentései alapján huszonnégy senki által sem lakott vagy jogtalanul használt lakást derített fel. A lakáshiány enyhítésének további módja a fővárosban az emeletráépítés. Ezzel a módszerrel Prágában legalább tizenötezer, a panelházaknál olcsóbb la­kás építhető. (sm) ból, mint kellene. Az elektromos áram termelésekor a meddőáram kompenzálása nem a megállapított szinten történik, s éppen ez utóbbi okozza az elektromoshálózat leg­nagyobb veszteségét. 0A már említett 02-es állami célprogram be nem tartásáról is szó esett korábban...-Az elmúlt esztendőben a szö­vetségi kormány 17 olyan konkrét feladat megoldását tette kötelezővé, amellyel az energiafelhasználás ésszerűsítését szándékozott javíta­ni. Az energetikai ágazat kapott fela­datát ugyan megoldotta, de ennek ellenére nem tud megtakarítani any- nyi energiát, mint azt így tervezték. A Szövetségi Kohó-, Gép- és Elekt­rotechnikai Minisztériumot két fela­datra kötelezte az elmúlt esztendő­ben az említett 112/1986-os kor­mányrendelet, de azok nem kerültek megvalósításra, (gy természetesen a tervezett megtakarítást sem sike­rült elérnie az ágazatnak. Egyedül az SZSZK ipari tárcáján belül való­sult meg hat ésszerűsítési akció a tervezett 13-ból, így 819,9 TJ-nyí energiát sikerült megtakarítani, ami mindössze 2,06 százaléka a terve­zettnek. A Szövetségi Energetikai Minisztérium reszortja számára elő­írt feladatok ily módon csak az 1989-90-es években biztosíthatnak számottevő energiamegtakarítást a jelenlegi ötéves tervidőszak során. • Beszélgetésünk elején említet­te a kötbéreket. Milyen a helyzet azóta, hogy az elmúlt esztendő so­rán a kiróható kötbérek és bírságok összege a korábbiakhoz viszonyítva megduplázódott?- Tavaly az év első kilenc hónap­ja során megtartott ellenőrzések nyomán 76 esetben róttunk ki kötbé­reket, összesen 1 millió 778 ezer 100 korona értékben. Ebből 51 eset­ben személyeket bírságoltunk, akik összesen 30 100 koronát fizettek vétségükért, míg 25 esetben a válla­latokra róttunk ki kötbért, ezekből 1 millió 748 ezer korona folyt be az állampénztárba. Közülük a legna­gyobbat a bratislavai Kablo vállalat malackyi üzeme kapta, ahol megál­lapítottuk, hogy gazdaságtalanul égették a kazánokban a szenet, illet­ve a földgázt, s ilymódon 50,23 TJ energiaveszteséget okoztak, amiért 200 ezer korona kötbért fizettek. Egyenként 150 ezer korona kötbért fizetett a zvoleni Húskombinát ru- zomberoki üzeme, és a dubováí Pet- rochema Vállalatoknak egyébként még 20 ezertől 80 ezer koronáig terjedően róttunk ki kötbéreket. • Vannak tehát - mint említette - „ visszaköszönő“ vétségek. Mind­ez azt is jelenti, hogy itt helyénvaló a gyakran frázisként számontartott szóösszetétel: vannak még tartalé­kok... Ezeken túl tudna-e említeni olyan tényt, ami számottevően befo­lyásolhatná az energiafelhasználás hatékonyságát a jövőben?- Mindenekelőtt az innovációs fo­lyamatokat említeném. Le is kell mindjárt szögeznem, hogy - és ez a népgazdaság minden ágazatára vonatkozik, beleértve a fogyasztási­cikkek gyártását is - helytelenül inno- válunk, s ez nemcsak a technológiá­ra értendő. Mindenféle innovációnak eredményeznie kellene a termékek magasabb műszaki-gazdasági szín­vonalát, annak pedig az élettartam meghosszabbodásával, természe­tesen a jobb minőséggel és megbíz­hatósággal kellene együttjárnia. Mindez így együtt pedig a termékek gyártásának és üzemelésének ener- giaígény-csökkenését is jelentené. A jövőre nézve tehát itt rejlenek a legnagyobb tartalékok. MÉSZÁROS JÁNOS Hazánkban mindeddig egyedülálló oktatási intézmény működik a prágai nyugati járásbeli Knézevesben. A robotizált hegesztő munkahelyet a Prágai Epítőiparigép-gyártó Vállalat és az osztrák ÍGM cég közösen létesítette. A termelési technológiájukat korszerűsíteni kívánó vállalatok ebben a köz­pontban tanulmányozhatják az IGM LIMÁT típusú hegesztőrobotait. A köz­pont egyidejűleg tanácsadó szolgáltatásokat is nyújt, és itt képezik ki a robotizált munkahelyek jövendő szakembergárdáját. Felvételünk egy bemutató előadáson készült, ahol a résztvevők a LIMÁT hegesztőrobot működésével ismerkednek. (Stanislav Peska felvétele - ŐTK) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1989. február 15- én ünnepli 50. szüle­tésnapját Hanyus Zoltán Ajnácskön (Hajnaéka). E szép ünnep alkal­mából erőt, egész­séget és nagyon boldog, hosszú éle­tet kívánnak: szülei, testvérei: Bandi, Izolda, Vali- ka, Pityu családjukkal, unokatestvé­rei, valamint a rokonság. A jókívánsá­gokhoz csatlakozik még özv. Őzóis- tók Irén. Ú-229 ■ 1989. február 15- én ünnepli 50. szüle­tésnapját a drága jó feleség és édes­anya, Bagócsi Gizella Újbarson (Novy Tekov). E szép ünnep alkal­mából szívünk teljes szeretetével kö­szöntjük, erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk: szerető férje, lánya, fia, veje, apósa és anyósa. Ú-360 ■ 1989. február 15- én ünnepli 60. szüle­tésnapját Fehér Zoltán Stúrovo. E szép ünnep alkal­mából jó erőt, egész­séget, hosszan tartó, boldog életet kíván: felesége, lánya, veje, valamint uno­kái: Janika és Évike. A jókívánságok­hoz csatlakozik nászasszonya Oroszkáról. (Poh. Ruskov) Ú-380 ■ 1989. február 8-án ünnepelte 60. szü­letésnapját a szeretett férj, édesapa és nagyapa, Kovács József Udvardon (Dvory n/2.) E szép ünnep alkalmából gratulálunk, erőt, egészséget kívánunk: felesége, lánya, veje, fiai, menyei, valamint az unokák: Jucika, Norbika, Józsika, Tomika, Krisztián, Krisztinka és a kis Erzsiké. Ú-466 ■ Drága jó szüleimnek, Szusz Margitnak és ifj. Szusz Györgynek Királyfiakarcsára (Krár. Kracany) házasságkötésük 15. évfordulója alkal­mából, valamint édesanyám születésnap­ja alkalmából szívből gratulál, és jó egészséget kíván:- szerető lányuk: Ildikó. Ú-486 ■ Köszöntjük a drá­ga apukánkat, Vrezgó Mártont Nagymegyeren (Calovo), aki 1989. február 11- én ünnepelte 60. születésnapját és egyben nyugalomba vonulását. Kívánjuk, hogy még nagyon sokáig egészségben, szeretetben melengesse szeretteit:' drága lánya és fiai családjukkal. Ú-492 ■ 1989. február 12-én ünnepelték házas­ságkötésük 40. évfordulóját drága szü­léink, ^ Nagy István és felesége, Tóth Magit Vécs (Somotor), valamint édesapánk január 1-jén ünne­pelte 70., édesanyánk augusztus 4-én ünnepli 67. születésnapját. E szép ünne­pek alkalmából erőt, egészséget kí­vánnak: fiaik, lányaik, menyük és vejük, vala­mint a 16 unoka. Ú-440 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Köszönetét mon­dunk mindazoknak, akik 1989. január 13- án elkísérték utolsó útjára drága halot­tunkat, Gál Lajost a tomásikovói teme­tőbe, akit a kegyet­len halál 69 éves ko­rában ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetünket fejezzük ki a hnb-nek, He­vés Sanyi bácsinak Kajalról (Kajal) a bú­csúbeszédért, mellyel enyhíteni igyekez­tek mély fájdalmunkon. Gyászoló élettársa családjával, vala­mint a rokonság Ú-469 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak és mindazok­nak, akik ismerték, szerették és tisztelték felejthetetlen halottunkat, Rendek Andrást, elkísérték utolsó útjára, részvétüket nyil­vánították, sírjára virágot helyeztek, mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család Ú-481 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek és mindazoknak, akik 1989. január 16-án elkísérték utolsó 'útjára a hosszúszói (Dlhá Vés) temetőbe a szeretett lányt, unokát és dédunokát, Ferdinand Ágikát, akit a kegyetlen halál nem egész 19 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után ragadott ki szerettei köréből. Kö­szönjük a sok virágot, koszorút, melyek­kel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-482 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, barátnak, is­merősnek, a gyulamajori (Óulov Dvor) ÁG vezetőségének és mindazoknak, akik el­kísérték utolsó útjára a martosi temetőbe a drága férjet, édesapát és nagyapát, id. Jancsár Imrét, aki hosszú betegség következtében, 64 éves korában, 1989. január 26-án távo­zott szerettei köréből. Köszönjük a gyász­beszédeket, a sok virágot, koszorút és részvétnyilvánítást, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat: gyászoló, szerető felesége, fia és családja. Ú-516 ■ Mély fájdalmunkban hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek, a falu lakosainak, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság ve­zetőinek és mindazoknak, akik 1989. feb­ruár 8-án elkísérték utolsó útjára a jányoki (Janíky) temetőbe a felejthetetlen férjet, gondos édesapát és nagyapát, a jó apóst, testvért, sógort és rokont, Felföldi Lászlót, aki rövid betegség után 65 éves korában, váratlanul távozott szerettei köréből. Köszönjük a sok virágot, koszorút, a szép búcsúbeszédeket, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-536 ÚJ szú 6 1989. II. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom