Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám, szombat

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (4) A kérdésekre Vladimír MA&ÍK, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi miniszterének helyettese, illetve Jirí NEUBERT, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára válaszol. Az elmúlt évben megkötött, elő­re meghatározott időre szóló munkaszerződéseket csak meg­hosszabbítani lehet vagy automa­tikusan vonatkoznak rájuk az új rendelkezések? ' Milán MALY mérnök, Brno A munkaviszony keletkezését az akkor érvényes jogszabályok szerint kell megítélni. Ez vonatkozik az elő­re meghatározott időről szóló meg­állapodásra is. A munkaviszony en­nek az időnek leteltével szűnik meg (hacsak nem szűnik meg már koráb­ban, más módon), még akkor is, ha a korábbi jogszabály szerint érvé­nyes megállapodás három évet meghaladó időre szólt. Ha viszont az ilyen munkaviszonyt már az új rendelkezések hatályossága idején hosszabbítanák meg, úgy már az új szabályozás szerint kellene eljárni. Nem lehetne tehát túllépni az előre meghatározott időre szóló munkavi­szonyok legfeljebb három évi korlá­tozását, hacsak nem a meghatáro­zott kivételekről lenne szó. Milyen hosszú lesz a próbaidő a dolgozó munkábalépésekor? Két vagy három hónap? Ján KRAVSKY, Banská Bystrica A munkáltató és a dolgozó legfel­jebb három havi próbaidőben álla­podhatnak meg. A megállapodás­nak írásban kell megtörténnie, kü­lönben érvénytelen lenne. A próba­időt nem lehet utólag meghosszab­bítani. Nem lehet viszont próbaidő­ben megállapodni akkor, ha a Mun­ka Törvénykönyvét végrehajtó kor­mányrendelet szerint nem lehet ha­tározott időre szóló munkaviszony­ban megállapodni. így van ez példá­ul a fiatalkorúak vagy az' iskolák azon végzőseinek esetében, akik először lépnek munkaviszonyba a képzettségüknek megfelelő mun­kára. Foglalkozik-e az új Munka Tör­vénykönyve a képzettség alóli ki­vételekkel, s ha igen, milyen felté­telek teljesítése mellett? Peter FARKAS, Gelnica Az egyes munkakörök betöltése előfeltételeinek meghatározását nem a Munka Törvénykönyve, ha­nem a bérrendeletek végzik el, pon­tosabban a bérrendeletek mellékle­tét képező ún. kvalifikációs kataló­gusok. Éppen ezért az előírt kép­zettség, illetve gyakorlat alóli kivéte­lek engedélyezése esetén követen­dő eljárást a bérrendeletek állapítják meg, illetve azok az intézkedések, melyeket a bérrendeletek alapján adtak ki. Legkésőbb mikor kell beadnom a felmondásomat, hogy április 1-től új állásba léphessenek? Mi­lyen terjedelemben köteles a je­lenlegi munkáltatóm szabadidőt adni nekem új munkahely keresé­sére? Jirí PEÜINKA, Prága 4 A felmondást a munkáltatójának legkésőbb január 31 -én kell kézbe­sítenie, hogy a kéthavi felmondási idő 1989. február 1-től teljen. Új munkahely keresésére ugyanúgy, mint eddig, csak a legszükségesebb mértékben jár szabadidő, de hetente legfeljebb fél nap a most egysége­sen meghatározott felmondási idő­ben. Ezt a szabadidőt a munkáltató beleegyezésével össze lehet vonni. Dolgozhat a nyugdíjas az egyik munkáltató szervezetben napi négy órát adminisztratív munka­körben, s a másik munkáltató szervezetben pedig azonos mun­kaidejű kötelezettséggel, mint munkás? Szükséges-e ehhez a munkáltató beleegyezése, s ha igen, ki a főmunkáltató? Éva MAZÚROVÁ, Bratislava A munkajogi rendelkezések az ilyen foglalkoztatást nem zárják ki. A nyugdíj kifizetésére vonatkozó jogigény megőrzése szempontjából viszont feltétlenül szükséges teljesí­teni azokat a feltételeket, melye­ket a CSSZSZK kormányának 142/1983. Tt. sz. rendelete állapított meg a továbbdolgozó nyugdíjasok foglalkoztatására. Nem kell teljesíte­ni bejelentési kötelességet sem, mi­vel az egyik munkaviszony sem lesz ún. főmunkaviszony, vagyis teljes munkaidőre szóló. Egyszerű párhu­zamos munkaviszonyról lesz szó. Meghatározhatják a vállalatok vagy a központi szervek azokat az ún. könnyebb munkaköröket, me­lyeket azok a fiatalkornak is be- tölthetnek, akik még tankötele­sek, de betöltötték már 15. élet­évüket? Alexander VÁVRA, Ostrava A CSSZSZK kormányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendelete úgy rendelkezik, hogy ezek a fiatalkorúak, (diákok) az isko­laügyi törvény szerinti társadalmilag hasznos munkán kívül más munkát is végezhetnek, ha ezek a munkák jellegükkel és terjedelmükkel nem veszélyeztetik a diákok egészségét és fejlődését, s nem gátolják őket jövendőbeli hivatásukra való felké­szülésükben. Nem tartozhatnak ide természetesen a fiatalkorúak szá­mára tiltott munkák. Az idézett ren­delkezés tiszteletben tartásával a fi­atalkornak számára alkalmas mun­kákat a munkáltató szervezeteknek kell kiválasztaniuk, ha ilyen dolgo­zók iránt tanúsítanak érdeklődést például a nyári aktivitás vagy bér­munka keretében. 52 éves vagyok és két gyerme­kem van. A munkáltatóm közölte velem, hogy a Munka Törvény- könyve novellizálását követően, januártól távoznom kell munkahe­lyemről. Fellebbezhetek valami­lyen módon? Slávka ONDROVÁ, Plzen Az ilyen közlés törvénysértő. A munkáltató szervezet a dolgozójá­nak csak a Munka Törvénykönyvé­ben megnevezett indokokból adhat felmondást, vagy szüntetheti meg azonnali hatállyal munkaviszonyát, csak az előírt módon, s csak az összes meghatározott feltétel telje­sítése esetében. Milyen feltételeket kell teljesíte­ni ahhoz, hogy a munkáltató szer­vezet felmondást adhasson a megváltozott munkaképességű dolgozójának? Ján KOHÚT, Óurany Az általános felvételeken kívül (felmondási indok; az, hogy a dolgo­zót a továbbiakban nem lehet más módon alkalmazni, a munkahelyi szakszervezeti szerv előzetes bele­egyezése és a felmondási tilalom hiánya az adott esetben) a munkál­tató szervezetnek meg kell szerez­nie az illetékes nemzeti bizottság előzetes beleegyezését is. Ha a fel­sorolt feltételek bármelyike nincs tel­jesítve, a felmondás érvénytelen. Ha a munkáltató a felmondást a Munka Törvénykönyve 46. § (1) bek. a), b) vagy c) pontja szerint szervezeti vál­tozások indokából adta, illetve egyes munkahelyeken a káros kiha­tások legfelsőbb engedélyezett mér­tékének elérése indokából, a mun­káltató szervezet köteles a nyugdíjat nem élvező megváltozott munkaké­pességű dolgozójának új, megfelelő munahelyet bíztosítaní. A felmondá­si idő az ilyen esetekben csakis ennek a munkáltatói kötelességnek teljesítésével ér véget. A kórházban dolgozó orvosok túlmunkája ezentúl is csak ké­szenléti szolgálatként lesz el­könyvelve? Karéi PYCHA, Prága 10 A készenléti szolgálatról ágazati jogszabályok rendelkeznek, s így az ágazaton múlik, hogy az ágazat kö­rülményei között, az adott egyedi jellemzők alapján pontosan milyen feltételeket állapít meg a készültség­re. Az ágazati munkajogi szabály­zatban állapítják meg a készültségi szolgálat jutalmazásának kérdését, továbbá a készültség beszámítását a munkaidőbe, ami természetesen szorosan összefügg a kimutatott túl­munka mennyiségével. Más szavak­kal, konkrét választ a feltett kérdésre az ágazati munkajogi szabályzatban kell keresni, amely az orvosok (s az egészségügyi nővérek) esetében a készültséget (illetve annak egy részét), amennyiben jutalmat fizet­tek ki érte nem tekinti munkavégzés­nek, s így az érvényes jogi szabá­lyozás értelmében nem lehet szó túlmunkáról. Járási nemzeti bizottságon dol­gozom vezető járási orvosként és szeretnék mellékfoglalkozást lé­tesíteni a vasúti egészségügyben. Szükséges ehhez a munkáltatóm beleegyezése? Nem vonatkoznak az orvosokra valamilyen korláto­zások? Jozef BREZNICKY, Zvolen A Munka Törvénykönyvének a mellékfoglalkozást szabályozó rendelkezései vonatkoznak minden munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóra; az orvosokra nem vonat­koznak semmiféle eltérő rendelke­zések. A főmunkáltató előzetes be­leegyezése a mellékfoglalkozás lét­rehozásához nem szükséges. A dol­gozó a mellékfoglalkozás létrejötté­ről fölösleges késedelem nélkül, írásban köteles értesíteni munkálta­tóját. (A további választókat a következő napokban közöljük.) ^Többször leírtam már, mennyire nem szeretek I vásárolni. Ám mint kis hazánkban minden házi­asszonynak - tetszik nem tetszik - szinte naponta vásárolnom kell. Rendszerint a lakótelep bevásárlóköz­pontját látogatom, s ha már ott vagyok, nem csupán az élelmiszer-, illetve a zöldségrészlegbe nézek be, hanem körbefutom a cipó, a papír, a méteráru stb. részlegeket is. Ha nincs nagy tumultus - ugye ismerős a kép A kosarasok- nemigen van áru sem, ám ha az említett üzletekbe áru érkezik, az emberek azonnal sorba állnak. Én is. Természetesen (?) először kosárra várakozunk, s csendesen mondogatjuk, hogy egyre kevesebb a ko­sár. Persze ez nem felel meg teljesen a valóságnak, ugyanis kosár van. A raktárban. A múltkorjában saját szememmel láttam, ahogy az élelmiszerboltban még nyitás előtt összeszedtek és félretoltak 20-30 kosarat, nehogy a tisztelt vásárlónak ne kelljen sorban állnia! Bevásárlás végeztével sorakozunk még a pénztár előtt is, de hát ezt is megszoktuk. Amit viszont nem tudok, s nem is akarok megszokni, az a kosarasok soron ,kívüli bevásárlása. Nem értik? Azonnal megmagya­rázom. Óriási sor a zöldségesbolt előtt. Ananász, banán, kivi, mandarin - kitűnő választék. Beállók tehát a sorba és araszolva haladok előre. Az utcáról már az üzletbe érek, amikor két elárusítónö (a cipőboltból ismerem őket) kis kosárkával a karján besétál a boltba, s amíg mi türelme­sen vagy türelmetlenül várakozunk, megveszi a gyümöl­csöt, majd mint aki jól végezte dolgát, kisétál a boltból. Persze nem egy-két darabbal, illetve kilóval távozik, hanem gondolva % kolléganőkre is, mindenből sokat vásárol. Hogy a várakozóknak már nem jut az áruból? Ez őket nem érdekli. Ha cipőért sorakozunk, a helyzet megismétlődik, ha élelmiszerért, ruháért úgyszintén. Jönnek a kosarasok és gyorsan, sorban állás nélkül elviszik orrunk elől a hiánycikkeket. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy soron kívül „normál árut“ visznek. Éppen ezért lenne egy javaslatom, mellyel megszűn­ne nemcsak a kosarasok kiváltsága, hanem a sorban állás is. Legyen mindenki kosártulajdonos! így megszűn­ne a bosszankodás afölött, hogy kevés a kosár, s egyút­tal a sorbanállás is. Igaz, megmaradna a pénztár előtti sorakozás, ám az egyenlő eséllyel szerzett portéka feletti öröm az ilyenfajta várakozást elviselhetőbbé tenné. Vagy netán van más megoldás? PÉTERFI SZONYA KIS _______ NY ELVŐR Idegen szavak - eltérő alakban Bizonyára olvasóink is tapasztalták már, hogy az idegen szavak általában más alakban használatosak a szlovákban, mint a magyar­ban. A magyar a lehetőség szerint igyekszik az eredeti latin vagy más idegen nyelvi alakot használni, a szlovák ellenben saját szavainak alakjához formálja az idegen szavak alakját, hogy megalkothassa ezeknek az elemeknek a szlovák eseteit. Hely hiányában nem foglalkozhatunk most itt az idegen szavak szlovákosításának bizo­nyos szabályok szerint történő módjaival - többször is megtettük már ezt eddig -, csupán három olyan szónak a bemutatására szorítko­zunk, amelynek alaki használatában eltér a két nyelv, de az eltérés­ben nincs meg az a szabályszerűség, amely szerint igazodhatnánk az egyik vagy a másik nyelvben használatos alak kikövetkeztetésében. Ez a három szó a szlovákban használatos programátor, cholesterol és rotavátor. Az első - a programátor-a számítógépek használatával terjedt el, . de már nemcsak a szlovákban fordul elő, hanem nálunk a magyarban is. Szinte gyanútlanul használják egyesek mint idegen szót, gondol­ván, hogy a görög eredetű program alapszóból latin képzővel létrehozott származék - mint nemzetközi szó - előfordul a számítás- technika magyar szókincsében is. Kulturális hetilapunknak adott nyilatkozatában egy gimnáziumi igazgató tehát nyugodtan közölte az újságíróval: tanulóik olyan felkészítést kapnak számítástechnikából is, hogy ,,akár programátorként, akár némi üzemi továbbképzés után szakemberként is megállják a helyüket.". Lehet, hogy meglepő, de a magyar nem a programátor, hanem a nyelvünkben már régebben élő, a programoz igéből létrehozott programozó szóval nevezi meg a számítástechnikai programokkal dolgozó szakembert is. Gyakori a cholesterol szó használata, hiszen az egészségügy olyan szava ez, amelynek az utóbbi időben megnőtt a jelentősége: olyan kristályos vegyületet jelöl, amely az ember és állat szervezeté­nek sejtjeiben található, s amelynek szerepe van az érelmeszesedés kialakulásában. Csakhogy a magyar nyelv nem a cholesterol, hanem a koleszterin alakot használja. A szó utótagja -szterol és -szterin alakban is él a szteroidok csoportjába tartozó egyértékű alkohol neveként, de összetételben a szterin honosodott meg a magyarban. A szlovákban ellenben a -szterol alak használatos. A vizsgált szó előtagja tulajdonképpen az idegen összetett szavakban epét jelölő chol-. Az orvosi szaknyelvben még a ch-val írt alakot részesítik előnyben, de a eh-1 /c-nak ejtve: koleszterin. A köznyelvi szóhaszná­latban már az írásban is k-val kezdődik a szó. A rotavátor - vagy ahogyan többen mondják: rotovátor - nem új témája nyelvművelésünknek. A rádióban is hallhattunk már róla, újságban is olvashattuk, hogy ez a magyarban ismeretlen elem, mégis egyre terjed; már nem egy apróhirdetésben találkoztam vele napilapunkban is: a hirdető „rotovátort“ akart venni vagy eladni. A rotavátor a szlovákban egy talajművelő gépnek a neve. A gép küllőszerűen kiálló forgó mozgást végző kései fellazítják, porhanyít- ják, keverik a talajt. Az eszköz magyar neve: rotációs kapa vagy küllős kapa. A szlovákban is előfordul a ‘rotációs kapa’ jelentésű rotaőná motyka kifejezés. De a szlovákban sem igen ezt használják, hanem a rövidebb rotavátor-t. Bizonyára a mi kertészkedőink is a rövidsége miatt ragaszkodnak a rotovátor-hoz, illetve a rotavátor- hoz. Az utóbbi időben a magyarországi sajtóban már találkoztam egy megrövidített megnevezéssel is, amelyet valószínűleg a rotációs kapa kifejezésből alakítottak ki, összetétellé vonva össze a két elemet. Ez a rotakapa. Akinek tehát hosszú a rotációs kapa, az inkább ezt használja, mint az idegen rotovátor-\, mert ez rövid is, s az utótagként szereplő kapa szó az eszköz mibenlétére is utal. JAKAB ISTVÁN Lehet-e gomba módra születni? Egy riportban hallottam a következőt: „Születtek is aztán gomba módra egymás után a kisebb-nagyobb vállalkozások." A gomba módra állandósult szókapcsolatunk több igével használatos: gomba módra nő, gomba módra szaporodik vagy terjed valami - ez azt jelenti: hirtelen, nagymértékben szaporodik vagy terjed. A „gomba módra születik", szókapcsolat természetesen helytelen. A szólásha- Isonlatok, melyekben a gomba főnév szerepel, szintén csak a nő és a szaporodik, esetleg a terjed igét tartalmazzák. Nő, mint a gomba, szaporodik, esetleg terjed, mint a gomba, illetőleg: mint eső után a gomba. Azt például semmi esetre sem mondhatjuk valamiről, hogy „születik, mint eső után a gomba". A riportból idézett mondat tehát így lett volna helyes: Születtek is egymás után a kisebb-nagyobb vállalkozások; vagy pedig így: Gomba módra szaporodtak a kisebb-nagyobb vállalkozások. MAYER JUDIT Az -e kérdőszó helye Lehetett-e volna folytatás? Ez a kérdés egy baráti társaságban hangzott el. A jelenlevők a kirívó szórendi hiba miatt döbbentek meg. Példánk azt igazolja, hogy az -e kérdőszó használatában érezhetően nagy a bizonytalanság. A legalapvetőbb szabály szerint az -e általában az állítmányhoz kapcsolódik. Ha igével fejezzük ki ezt a fő mondatrészt, nemigen szoktunk téveszteni: Hallottad-e a mennydörgést? Teljesítették-e a tervet? Mi a teendőnk akkor, ha az igét tagadószó vagy igekötő előzi meg? Nem tarthatjuk helyesnek az ilyenféle gyakran hallott mondatokat: Nem-e láttad öt? Be-e csuktátok az ajtót? Ilyen esetek­ben is csak az ige mellett állhat az -e, azaz: Nem láttad-e őt? Becsuktátok-e az ajtót? Nem vétünk a nyelvhelyességi szabály ellen, ha a névszói állít­mányhoz teszünk kérdőszót: Szép-e a kiállítás? Szorgalmasak-e a gyerekek? Ha pedig névszói-igeí állítmánnyá alakítjuk át őket, az előzőekhez hasonlóan járhatunk el, azaz: Szép lesz-e a kiállítás? Szorgalmasak voltak-e a gyerekek? Talán a legtöbb szórendi hibát akkor követjük el, amikor az állítmányt összetett igealakkal fejezzük ki. Biztos támpontot az eligazodásban ismét csak a segédige jelent, mert a kérdőszónak most is mellette a helye. Rosszak tehát a következő kérdések: Lehetett-e volna folytatás? Meg tudta-e volna oldani a példát? Helyesen: Lehetett volna-e folytatás? Meg tudta volna-e oldani a példát? Az elmondottaktól csak olyan párbeszédekben térhetünk el, amikor a kérdő mondatunk hiányos szerkezetű. Ekkor ugyanis valamelyik hangsúlyos taghoz (igekötőhöz, tagadószóhoz) hozzájá­rulhat az -e: Ezt nem mernéd megtenni! - Nem-e?: Csak Laci törhette össze a csészét! - Laci-e? BOZSIK GABRIELLA ÚJ SZÚ 4 1989. I. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom