Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám, szerda

ÚJ szú 5 1989. I. 11. A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (2) A felmondásra írásban kell vá­laszolni? Véra ZAVRELOVÁ, Borohrádek . A felmondás egyoldalú jogügylet, s ezért a munkaviszony másik részt­vevőjének esetleges írásbeli vála­sza jogi szempontból nem bír jelen­tőséggel. A felmondás címzettje a felmondás ellen a bíróságon véde­kezhet a Munka Törvénykönyve 64. §-ában említett határidőben. A Munka Törvénykönyve No­vellája 1989. január 1-én lépett hatályba, míg az állami vállalatról szóló törvény, s a szövetkezeti törvények már tavaly július 1-én. Nem hiba ez? Dr. Jaroslav PRIKRYL, Náchod A Munka Törvénykönyve Novellá­ja, mint ahogy az már többször is elhangzott, az állami vállalatról szóló törvénnyel, a földműves szövetkeze­tekről szóló törvénnyel és a lakás-, a fogyasztási és a termelő szövet­kezetekről szóló törvénnyel együtt azon jogszabályok közé irtózik, amelyek közvetlenül befolyásolják a CSSZSZK gazdasági mechaniz­musának átalakítását. Az említett törvények azonos időpontban törté­nő hatályba lépését fontolgattuk. A Munka Törvénykönyve Novellája esetében ez viszont azt jelentette volna, hogy nem lehetett volna tár­sadalmi vitára bocsátani. A tapasz­talatok azonban azt bizonyították, hogy a tervezet nyilvános megítélé­se jelentősen hozzájárult a törvény előkészítéséhez. A termelőszövet­kezetek tagjainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyve már 1988. július 1-e előtt is vonatkozott. Ugyanakkor szabályozta az egysé­ges földműves-szövetkezetek tagja­inak egyes munkaviszonyait is. Te­kintetbe vettük azt is, hogy az új állami vállalatok és az új szövetke­zetek fokozatosan jönnek majd létre, az új gazdasági mechanizmus foko­zatos alkalmazásával egyidejűleg. Ez vonatkozik az egységes földmű­ves-szövetkezetekre is. Milyen a Munka Törvénykönyve érvényességének köre? Josef NOVOTNY, Prachatice Á Munka Törvénykönyve az az alapvető és általánosan kötelező erejű jogszabály, amely az állampol­gárok és a szocialista szervezetek között keletkező munkajogi viszo­nyokat szabályozza. A Munka Tör­vénykönyve megközelítőleg 8,5 mil­lió dolgozóra vonatkozik. Elsősor­ban a munkaviszonyban foglalkoz­tatott dolgozókról, az egységes föld- múves-szövetkezetek és az ipari szövetkezetek tagjairól van szó. A Munka Törvénykönyve korlátozott terjedelemben vonatkozik azonban az állampolgárok egyes további cso­portjaira is, mint például a szakközép- iskolák és más középiskolák tanu­lóira. Ami az egységes földműves­szövetkezetek és az ipari szövetke­zetek tagjait illeti, a Munka Törvény- könyve valamennyi rendelkezése vonatkozik rájuk, kivéve azokat, amelyeket a szövetkezeti törvények kifejezetten kizártak. Közli a Munka Törvénykönyvét a Rudé právo?. Zdenék NOHEJL, Ostrava Nem. A törvénykönyv teljes szö­vegének megjelentetése, közlése ugyanis legalább tizenegy - tizenkét Rudé právo-oldalt venne igénybe. (Ez a kisebb méretben megjelenő Új Szó körülményeit tekintve sem le­hetséges, hiszen a nagyformátumú Rudé právo 12 oldala megközelítő­leg 24 Új Szó oldalnak felel meg - a szerk. megjegyzése). Miként befolyásolhatja a szak- szervezeti szerv a dolgozók lét­számának csökkentésére vagy a létszámfölösleg miatti felmon­dásra irányuló munkáltatói dönté­seket? Jiíí VORÁŐEK, Prága A IV. szakszervezeti kongresszus határozata (amely a 37/1959 Tt. sz. törvény mellékleteként jelent meg) 6. cikkelyének e. pontja szerint a munkáltató szervezet a dolgozók létszámának csökkentéséről jogilag hatályos módon csak akkor dönthet, ha ehhez hozzájárul az illetékes szakszervezeti szerv. Ezért, bár a Munka Törvénykönyve Novellája feljogosítja a munkáltató szervezetet a szervezeti kérdésekben való önál­ló döntéshozatalra, nem lehet figyel­men kívül hagyni az illetékes szak­szervezeti szerv együttdöntési jogát sem. Ezen kívül minden egyes, munkáltató által adott felmondás ér­vényességének feltétele a szerve­zeten belül működő szakszervezeti szerv előzetes beleegyezése és a meghatározott szakszervezeti tisztséget viselő dolgozók (az üzemi bizottság tagjai, esetleg azon ala­csonyabb színtű szakszervezeti szerv tagjai, melyre a vállalattal kö­zös döntéshozatali jog lett átruház­va, a vállalati bizottság, és a munka­ügyi döntőbizottságok tagjai) eseté­ben a megbízatási időszakban és a megbízatás megszűnésétől szá­mított két évig az említett előzetes beleegyezésen kívül szükséges még az illetékes járási szakszerve­zeti tanács előzetes beleegyezése is. Említsenek meg néhány olyan új felmondási indokot, amely megkönnyíti azt, hogy a munkál­tató szervezet felmondást adjon a dolgozójának. Véra DLOUHÁ, Litvínov A munkáltatót a dolgozó munkavi­szonyának felmondására jogosító indokokat a Munka Törvénykönyve Novellája pontosította. A munkáltató szervezet például jogosult felmon­dással megszüntetni a dolgozó munkaviszonyát, ha az tekintettel a szervezet feladatainak megválto­zásáról, a műszaki ellátottságról, a munka hatékonyságát célzó lét­számcsökkentésről vagy más szer­vezeti változásokról szóló és a szer­vezet vagy az illetékes szerv által meghozott döntés következtében fö­löslegessé vált. A munkáltató szer­vezet megszüntetheti a dolgozó munkaviszonyát a munkafegyelem rendkívül durva megsértése, továb­bá a munkafegyelem ismételt és súlyos megsértése vagy akár a munkafegyelem egyetlen súlyos megsértése indokából is. A munka- fegyelem kevésbé súlyos megsérté­se miatt a munkáltató szervezet ak­kor adhat a dolgozónak felmondást, ha ezt a dolgozó a munkafegyelem korábbi megszegéséért jogerősen kirótt fegyelmi büntetésének törlése előtt követte el. Továbbra is érvény­ben marad az, hogy a munkáltató szervezet csak|(£ illetékes szak- szervezeti szerv előzetes beleegye­zésével adhat a dolgozónak felmon­dást. Azokban az esetekben, amikor a szervezet a dolgozók létszámának csökkentéséről dönt, szintén szük­séges az illetékes szakszervezeti szerv beleegyezése. Az ilyen belee­gyezés nélkül a munkáltató szerve­zet döntése jogilag hatálytalan. Ér­vényben maradnak azok a további törvényes kötelességek is, melyeket a munkáltató szervezetnek teljesíte­nie kell a dolgozónak adott felmon­dáskor. Az üzemi rendész január 3-án közölte, hogy a dolgozót 1988. december 22-én italozáson érte, s ittas állapotban vezette ki mun­kahelyéről. Kaphat a dolgozó fel­mondást már az új szabályozás alapján? Václav MARTINÉK, Praha 8 Az említett esetben a dolgozó csak a korábbi rendelkezések alap­ján kaphat felmondást, mivel a mun­káltató szervezetnek a munkafegye­lem megsértésével kapcsolatos jogi­génye 1989 januáf 1 -e előtt keletke­zett. A szervezet jogigénye (kikény­szeríthető joga) a szankció érvénye­sítésére - amely a munkaviszony­nak a munkafegyelem megsértése indokából adott felmondással való megszüntetésében nyugszik - min­dig azon a napon keletkezik, amikor a felmondás indoka létrejött, vagyis az egyéves jogvesztő hatályú határi­dő kezdetével egyidejűleg és füg­getlenül attól, mikor szerzett a mun­káltató tudomást a munkafegyelem megsértéséről, illetve egyáltalán tu­domást szerzett-e róla. Vonatkozik a kéthavi felmondá­si idő a Nemzetbiztonsági Testü­let tagjaira is, vagy kivételek vannak? Rudolf VAVRINEC, Planá nad Luznicí A Nemzetbiztonsági Testület tag­jaira nem vonatkoznak a Munka Tör­vénykönyvének a munkaviszony megszüntetését szabályozó rendel­kezései. Ók ugyanis szolgálati vi­szonyban vannak, amelyet a Nem­zetbiztonsági Testület tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 100/1970 Tt. sz. törvény hatályos szövege szabályoz. Vonatkozik a felmondási időről szóló novellizált rendelkezés az egységes földműves-szövetkeze- tek dolgozóira, esetleg tagjaira is? Jozef ŐARVAé, Roznava Azokra a dolgozókra, akiket az efsz-hez munkaviszony fűz, teljes mértékben vonatkozik a Munka Tör­vénykönyve, s így a felmondási időkről szóló új rendelkezések is. Az efsz-hez fűződő tagsági viszony megszűnését azonban a mezőgaz­dasági szövetkezetekről szóló 90/1988 Tt. sz. törvény 43. és követ­kező paragrafusai szabályozzák. Az efsz tagjaira nem vonatkoznak a munkaviszony megszűnéséről szóló rendelkezések. 1981-től kapok a 60. életévemig egy súlyos baleset következtében elmaradt jövedelmemért, annak 60 százaléka összegének kártala­nítást. A novellizálás szerint a kártalanításnak 75 százalékra kellene emelkednie és a 65. életé­vig kellene folyósítani. Milyen a követendő eljárás? Zdenék DVOÜÁK, Bílina A korábbi jogi szabályozás a munkaképtelenség befejezése utáni elmaradt kereset megtérítését értékhatárokkal korlátozta, s nem a dolgozó életkorával. A korlátozó értékhatárok emelése 1989. január 1 -tői azokra a folyósított kártalanítá­sokra, illetve dolgozókra vonatkozik, akik az említett időpontot megelőző­en még nem töltötték be 65. életévü­ket. Ezek a dolgozók legtovább an­nak a naptári hónapnak végéig lesz­nek jogosultak a kártalanításra, melyben betöltik 65. életévüket. Azok a dolgozók pedig, akik 1989. január 1 -e előtt már betöltötték 65. életévüket, továbbra is a korábbi összegben lesznek jogosultak a kár­talanításra. Hozzájárulást kapok az elma­radt keresetemért és idén töltöm be 64. életévemet. Megkapom ezt a 65. életévem betöltése után is? Frantiéek SLÁÖÍK, óáslav A munkaképtelenség befejezése utáni elmaradt keresetért járó kárta­lanítás a dolgozót a legtovább annak a naptári hónapnak végéig illeti meg, amelyben betölti a 65. életévét. Megemlíti a Munka Törvény- könyve Novellája a rugalmas munkaidőt az egészségügyben is? Peter JURÍK, Trenőín A Munka Törvénykönyve Novellá­ja felhatalmazást adott a CSSZSZK kormányának arra, hogy kiadja azo­kat az alapelveket, melyek alapján a szövetségi Munka- és Szociális ügyi Minisztérium meghatározza a feltételeket, melyek teljesítése mellett a munkaidőt a Munka Tör­vénykönyve 87. § (2)bekezdésében említettől eltérően osszák be (rugal­mas munkaidő). A rugalmas munka­idő alkalmazásáról a munkáltató szervezet vezetője dönt az illetékes szakszervezeti szerv előzetes bele­egyezése után. (lásd a novellizált Munka Törvénykönyv 85. b §-át). Jogszabállyal egyetlen ágazatnak sem lesz megtiltva, hogy szerveze­teiben rugalmas munkaidőt alkal­mazzanak. A Munka Törvénykönyve novel- lizálása előtti vitában történt emlí­tés arról, hogy azt, ha valaki a gyermekét erdei iskolába kíséri, illetve onnan haza, olyan munkaa­kadálynak fogják tekinteni, mely­nek idejére munkabérmegtérítés jár. Jóváhagyták ezt? Hány órá­ra lesz jogigény? Marta DOHNALOVÁ, Dubí Egyedülálló javaslatról volt szó, amely nem lett jóváhagyva. Nem lehet ily módon bővíteni a fizetétt munkaakadályok körét, s elvonni ez­zel a béreszközöket, melyeknek fő­ként a minőséges munkáért járó munkabérek differenciálását kell szolgálniuk. Az olvasók kérdéseire Vladi­mír MARÍK és Jirí NEUBERT elvtársak által adott válaszokat Zdena ŐTÉPÁNKOVÁ, a Rudé právo, Martin KRNO a Pravda, FEKETE Marian, az Új Szó, Oldrich VANÍŐEK a Práce és Lenka LACKÓVÁ, a Práca szerkesztői közvetítették. A további válaszokat a követke­ző napokban közöljük. A gépsor végén útrakészek az iskolai füzetek (A szerző felvétele) Korszerűsítik a slavosovcei Papírgyárat Az önállósulás útján Gömör északi részén, abban az erdőkkel ékesített völgyben, melyen át a Csetnek patak folydogál, fekszik a Kakas-hegy lábánál szerényen meghúzódó, csaknem 170 eszten­dős slavosovcei Papírgyár, ahol az első papírt - vastag csomagolópa­pírt - 1818-ban kezdték gyártani. Az eltelt évtizedek alakulásának nyomait elég sokáig magán viselte a gyár, de átélte a leállítás veszélyé­vel fenyegető világgazdasági válság korszakát is, mert a munkások, a CSKP vezette tömegek helytállá­sának köszönhetően ez a gyár nem zárta be kapuit. Később pedig egyéb körülmények - többek között a mű­szaki berendezések elavultsága is - évtizedeken át szaporították az üzemeltetési gondokat, veszélyez­tették a termelés folyamatosságát. Mindezek ellenére tovább termelt a gyár, s azt teszi ma is. Hosszan sorolhatnánk, mi min­dent tettek annak érdekében, hogy a . korábban ráfizetéses gyár 1978 óta immár nyereségesen termel. A lényeg az, hogy a papírgyár dolgozói a korszerűsítési folyamatok s egyéb, gyakran jelentkező problé­mák közepette is igyekeztek a ter­veknek megfelelő terméket szállítani mind a hazai, mind a világ 23 orszá­gának piacára. Még akkor is, amikor a gyár energiagazdálkodásában kri­tikussá vált a helyzet. A hosszas huzavona után meg­született döntés alapján 1983. április 1-én, csaknem 154 millió koronát igénylő beruházási költséggel elkez­dődött, majd az elmúlt évben befeje­ződött a gyár energiaközpontjának felújítása. Az egyik nagy gond így megoldódott. A felújított hőközpont 6 megawattal növelte az energetikai teljesítményt. Azonban a papírgyárban a gépi berendezések csaknem 53 százalé­ka még mindig az elhasználódottak kategóriájába tartozik. Ezért érdeklődtünk a „hogyan tovább“ felől Ludovít Kacián vállalati igazgatónál, aki hangsúlyozta:- Még ma is érződnek a gyár­fejlesztés korábbi elhanyagolásá­nak következményei, ami a termelé­si-gazdasági egység akkori vezető­ségének mulasztásaiból származott. Ma, amikor már üzemel az energia­központ, az iskolai és jegyzetfüze­tekből évente 5 ezer tonnát gyárt az új Bielomafíc nyugatnémet gépsor, s a jelenlegi ötéves tervidőszak vé­géig megvalósítjuk a melléktermelés tervezett bővítését, annak korszerű­sítését, sőt a szociális program több jelentős feladatát is. C- Milyen további alapvető feladat szerepel még a gyárfejlesztési prog­ramban? - kérdeztük az igazgatót.- Ebben a programban - amely már a megvalósítás időszakában van - nagyon sok olyan gazdaság­politikai, szervezési, műszaki szer­kezetváltási és korszerűsítési fel­adat szerepel, amelyek folyamatos és következetes teljesítése után ké­pesek leszünk megteremteni az ál­lami vállalattá válás feltételeit. Már 1989-ben robotizált munkahelyet lé­tesítünk a szalvéták gyártására - 936 tonna termelési kapacitással -, ami azt jelenti, hogy 1990-ben már ennyi tonnával több szalvéta körül tőlünk a piacra a jelenleginél. A 9. ötéves tervidőszak folyamán további két szalvétagyártó gépsort állítunk össze, ezzel évente további kétezer tonna szalvéta kerül az üzle­tek pultjaira. Folyamatosan végez­zük a papírgyártó gépsorok, beren­dezések karbantartását, a régiek újakkal történő pótlását úgy, hogy a minimumra csökkenthessük a ter­meléskiesést. Nálunk minden egyes óra állásidő átlagosan 5600 korona veszteséget jelent. Tehát ezt nem téveszthetjük szem elől, s hogy min­den perc drága, a termelés folyama­tosságának biztosítása vállalatunk jövőbeni eredményességének alap- velő feltétele. KULIK GELLÉRT Eredményes igyekezet Az elmúlt hétvégén 3835 tonna szenet jövesztettek a Dolina Bányában • Januárban még két rendkívüli műszakot terveznek (Munkatársunktól) - A január 1-jén Szlovák Szénbányák névvel állami válla­lattá alakult a Príevídzai Szén- és Lignit- bányák jelentős termelővállalata, a nagy­kürtösi (Veí’ky Krtís) Dolina Bánya évi több mint egymillió tonnás kitermeléssel járul hozzá népgazdaságunk tüzelő­anyag-szükségletének kielégítéséhez. E nagy feladat teljesítése, szinte rendsze­res túlszárnyalása a fal- és frontfejtése­ken és a vágathajtásokon, az állandó kemény munkán kívül gyakran külön ál­dozatvállalásokat követel a bányászoktól.- Az évről évre növekvő szénszükség­let, a gazdag lelőhelyek kimerülése és az egyre rosszabbodó bányageológiai felté­telek miatt a tervteljesítéshez rendszerint kevés a munkanapokon kitermelhető mennyiség. Ezért legtöbbször a hétvége­ken sem hagyjuk félbe a telepek művelé­sét. Most januárban például a négy szom­batból három teljes értékű munkanap lesz nálunk - ismertette a kitermelés fokozá­sának egyik bevált módját Július Kraőúh, a bánya ügyeletes diszpécsere. Az idei első különműszak szervezése­kor 960 bányász mondott le pihenőnapjá­ról a tervteljesítés érdekében. Nekik kö­szönhetően az elmúlt szombaton a bánya egyetlen részlegén sem lassult le a mun­ka üteme, összesen 3835 tonna szenet hoztak felszínre a csillék, és 46 méter hosszú uj bányafolyosó készült el. A pél­damutató igyekezet az osztályozásnál és vagonokba rakásnál 959 tonna szén út­nak indítását eredményezte. Ennél ugyan nagyobb mennyiség elküldését tervezték szombaton és vasárnap a bánya vezetői, de a vasutasok megint nem állították be idejében a megrendelt szerelvényeket, és ezért több mint 4000 tonna szén halmo­zódott fel.- Most sem a villany- és fűtőerőmű­vek, sem a kisfogyasztók nem érzik meg a vasúti szállítás nehézségeit - mondta Jozef Hrutkay, a Banská Bystrica-i Tüze­lőanyag-forgalmazó Állami Vállalat igaz­gatója. - Az áram- és hőtermeléshez bőséges készletekkel rendelkeznek az erőművek, a közép-szlovákiai háztartá­sok tavalyi igényléseit pedig már egy hónappal az év vége előtt teljesítettük. Azóta a bányászok tervtúlszárnyalásának köszönhetően többletként csaknem 300 ezer tonna osztályozott szenet adtunk el a kerület lakosságának. Mivel jelenleg további több mint 200 ezer tonna szén, vagyis a januárra tervezett készletet 82 ezer tonnával meghaladó mennyiség gyűlt össze vállalatunk telepein, az idei év kezdete óta az igénylésekben feltüntetett­nél több tüzelőt vásárolhatnak a kisfo­gyasztók, akiknek most előzetes megren­delések nélkül is árusítjuk a barna­szenet. -ly-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom