Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-31 / 26. szám, kedd
A Varsói Szerződés tagállamai h nyilatkozata a Varsói Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szövetség Európában és a csatlako fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszor A VSZ EURÓPAI FEGYVERES EF Mint azt lapunk tegnapi számában közöltük, a Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága a fenti címmel nyilatkozatot tett közzé. A dokumentumot alább ismertetjük. A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága hangsúlyozza, hogy a nemzetközi béke, biztonság és bizalom erősítése szempontjából rendkívül fontosak a Szovjetunió azon egyoldalú lépései saját - köztük az európai - fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentésére, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. december 7-én az ENSZ-ben jelentett be. A honvédelmi miniszteri bizottság- a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1986-ban Budapesten, 1987-ben Berlinben és 1988-ban Varsóban tartott ülésein elfogadott határozatoktól vezéreltetve és a szövetség katonai doktrínájának védelmi jellegéből kiindulva - úgy véli, a jelenkorban a legfontosabb a háború megakadályozása, a nukleáris és hagyományos fegyverkezési hajsza beszüntetése, valamint a fokozatos leszerelésre történő áttérés. A VSZ és a NATO európai fegyveres erői olyanok legyenek, hogy - saját védelmüket szilárdan biztosítva - a két szövetség egyikének se legyenek eszközei a másik fél váratlan megtámadásához, és - egyáltalán - támadó hadműveletek indításához. Éppen ezt a célt kell hogy kövessék az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó - küszöbönálló - tárgyalások résztvevői. Az ülés részvevőinek eltökélt szándéka, hogy előmozdítják e tárgyalások mielőbbi megkezdését, valamint a bizalom, biztonság és leszerelés erősítésére irányuló intézkedéseket tárgyaló európai értekezlet munkájának felújítását. Síkraszállnak amellett, hogy ezeken a fórumokon el kell jutni az összeurópai szinten és az egyes térségekben meglevő aszimmetriák (aránytalanságok) és egyensúlyhiányok kölcsönös felszámolásáról szóló megállapodáshoz, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentéséhez, az európai kontinensen folytatott katonai tevékenység korlátozásának figyelembevételével a már meglevő bizalomerősítő intézkedések fejlesztéséhez és bővítéséhez, továbbá ahhoz, hogy ezek az intézkedések a katonai légierők és a haditengerészeti erők önálló tevékenységére is kiterjedjenek. Ezzel összefüggésben egyre időszerűbbé válik az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai még 1988 márciusában tettek, miszerint a két katonapolitikai szövetség között meg kell valósítani a VSZ- hez és a NATO-hoz tartozó országok európai fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó számadatok hivatalos cseréjét. A NATO-országok nem adtak pozitív választ erre a javaslatra, és - egyoldalúan - tendenciózus, önkényesen kiragadott adatokat publikáltak. A honvédelmi miniszteri bizottság változatlanul elsőrendű fontosságot tulajdonít a VSZ-be és NATO-ba tömörült országok Európában - az Atlanti-óceántól az Urálig- levő fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó tényleges adatok feltárásának. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az eddiginél átfogóbb összefüggésben adjanak összképet a két katonapolitikai szövetség Európában kialakult katonai erőviszonyairól. A fegyveres erők egységes szervezetet képeznek. Alkotóelemeik- a szárazföldi csapatok, a katonai légierő, a légvédelmi csapatok és a haditengerészeti erők - együttműködnek egymással, kiegészítik és erősítik egymást. Csupán ezek komplex, elemző vizsgálata teszi lehetővé, hogy felmérjék a felek tényleges erőviszonyát. * Ebből kiindulva a honvédelmi miniszteri bizottság olyan határozatot hozott, hogy a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek létszámára és alapvető fegyverfajtáinak mennyiségére vonatkozó számadatokat, valamint a NATO Európában és a csatlakozó vízterületeken levő katonai erőire utaló saját felmérését publikálni kell. A mellékelt táblázatok adataiból kitűnik, hogy a szárazföldi csapatok és a katonai légierő hozzávetőlegesen egyenlő létszáma mellett a NATO - a haditengerészeti erők létszámát tekintve - kétszeresen felülmúlja a VSZ szervezetét. A NATO - a csapásmérő frontlégierő (harcászati légierő) és a tengerészeti légierő repülőgépeinek, a harci helikoptereknek, a páncéltörő rakétakomplexumoknak a száma tekintetében - fölényben van a VSZ szervezetével szemben. A VSZ szervezete viszont a harckocsik, harcászatirakéta-indítóállványok, a légvédelmi csapatok állományába tartozó elfogó harci vadászrepülőgépek, gyalogsági harc- járművek, és páncélozott szállító harcjárművek, valamint a tüzérség terén van fölényben. A haditengerészeti erők fegyverzetét vizsgálva, a NATO jelentősen felül-' múlja a VSZ-t, a haditengerészeti erők harci repülőgépei, a nagy felszíni hajók száma, köztük a repülőgép-anyahajók és a repülő- gép-hordozó hajók tekintetében. A VSZ szervezete bizonyos fölényt élvez a rakétatorpedó fegyverzettel ellátott tengeralattjárók vonatkozásában. Magától értetődik, a feltüntetett adatok nem arra szolgálnak, hogy - kiindulási paraméterek gyanánt - teljes terjedelmükben ’felhasználják őket az elkövetkezendő tárgyalásokon, amelyeket a mandátumuknak megfelelően kell majd folytatni, és arra sem, hogy a tárgyalások témáját helyettesítsék. Az európai katonai erők felmérésének ez a komplex megközelítése azonban végső sorón azt szolgálja, hogy a figyelmet arra összpontosítsa: a tárgyalásoknak a kezdet kezdetétől realisztikus jelleget kell kölcsönözni, továbbá, hogy le kell mondani az egyoldalú előnyök elérésére irányuló kísérletekről. Az európai katonai egyensúly - valamennyi összetevőjét figyelembe véve - úgy jellemezhető, mint olyan hozzávetőleges egyensúly, amely nem ad lehetőségeket az egyik vagy másik félnek arra, hogy döntő katonai fölényre számítson. Ugyanakkor szükséges az európai fegyveres erők és fegyverzetek jelenlegi magas koncentráltsági szintjének radikális csökkentése, azzal a céllal, hogy biztosítsák az ésszerűen elégséges védelem elvének megfelelő stabilitását. A honvédelmi miniszteri bizottság úgy véli, az európai biztonság érdekei megkövetelik a meglevő egyensúlyhiányok és aszimmetriák (aránytalanságok) megszüntetésére, a legveszélyesebb támadó fegyverfajták lényeges csökkentésére irányuló halaszthatatlan intézkedések meghozatalát, a fegyveres erők alacsonyabb szintre történő csökkentését, a két szövetség katonai struktúrájának átalakítását, azzal a céllal, hogy kifejezetten védelmi jelleget kölcsönözzenek nekik. A Varsói Szerződés tagállamai - Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió - készen állnak arra, hogy az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó erőfeszítéseket a gyakorlati tevékenységek medrébe tereljék. Ennek szemléletes bizonyítékát jelentik azok a kezdeményező lépések, amelyeket a Szovjetunió egyoldalúan tett saját fegyveres erőinek a következő két éven belül - a tárgyalásoktól függetlenül - 500 ezer fővel, valamint a fegyverzetek és a haditechnika mennyiségének lényegesen - 10 ezer harckocsival, 8500 tüzérségi rendszerrel, 800 harci repülőgéppel - való csökkentésére, hat harckocsihadosztálynak a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából és Magyar- országról történő kivonását is beleértve. A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága kifejezésre juttatja ama reményét, hogy a NATO-országok hasonló készséget tanúsítanak a mielőbbi előrelépésre az európai stabilitás és biztonság erősítésének útján, egyebek között a saját fegyveres erőinek és fegyverzetük csökkentését célzó egyoldalú intézkedések révén is. A felek Európában és a csatlakozó vlzte- rületeken levő fegyveres erői egymáshoz viszonyított arányainak kiszámításakor a személyi állomány összlétszámában és fegyverzetük összmennyiségének adataiban teljes mértékben figyelembe vették mindkét katonapolitikai szövetség szárazföldi csapatait, katonai légierőit, légvédelmi csapatait és haditengerészeti erőit, továbbá hadműveleti biztosító és hadtápcsapatait, polgári és területvédelmi alakulatait az 1988. július 1-i helyzet szerint. A VSZ és a NATO fegyveres erőinek létszámában nem szerepelnek a belügyi (tábori csendőr) és határőrcsapatok. A VSZ tagállamainak fegyveres erőinél számításba vettek minden olyan flottaerőt, amely az európai térségben települ, így a Szovjetunió északi-, balti- és fekete-tengeri flottájának teljes állományát is. Hasonló megközelítéssel a NATO haditengerészeti erőinek értékelésénél beszámították valamennyi nyugat-európai tagország haditengerészeti erőit és eszközeit, továbbá az Egyesült Államok haditengerészeti erőiből az Atlanti-óceán északi részén és a Földközi-tengeren levő személyi állomány létszámát és fegyverzeti eszközeik mennyiségét. A fegyveres erők általános összehasonlításánál nem szerepel az USA és Kanada honi területén, valamint az Atlanti-óceán csatlakozó vízterületén, továbbá a Csendes- és Indiai-óceán teljes területén tartózkodó személyi állomány létszáma és fegyverzetük mennyisége. Az általános egyensúlyban ugyancsak nem szerepel a Szovjetunió ázsiai területén levő fegyveres erőinek létszáma. A számvetésekből kimaradtak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok azon hadászati atomerőinek, raké- ta-magasabbegységeinek és egységeinek létszám- és fegyverzeti adatai, amelyeket a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákról szóló egyezmény alapján felszámolnak. Figyelembe véve azt, hogy az általános egyensúlyban nem szerepelnek az angol és francia rakétahordozó tengeralattjárók, az Albion (S-3) típusú rakéták és a Mirage-IV bombázó repülőgépek, ezért szovjet részről a TU-22 típusú közepes bombázó repülőgépek (a haditengerészetjlégierő repülőgépeinek kivételével) kimaradtak. Egyik félnél sem vették figyelembe a fegyveres erők polgári alkalmazotti és katonai-építő állományát, mivel ezek békében nem kapnak katonai kiképzést és fegyverrel sem rendelkeznek. A fegyverzeti eszközök összevetésénél számításba vették a csapatoknál, raktárakban (tartalékban) és harci alkalmazási központokban levő alapvető fegyverzetfajtákat és harci technikai eszközöket. ér # ér ér ér Ér ......."“«'V ¡1 1111 A n n n n W Összesen 1 [ÓNK [ess; Vezetési u«rv«li: vezérkarok (fő Utal), honvédelmi védelmi) mlnlutérlumok kői- ponti él főcsoportfőnőkségel 30,2 i.i 3 Szárazföldi csapotok, lépi de- szánt csapatok és hadsereg- ropd lék 1123,5 1M 121 Légvédelmi csapatok sso.s 17,« 22, Katonai légierő 423,1 4,3 23 Haditengerésxotl flotta (érék) 33« «.3Központi alárendeltségű alakú* latok (lelderlté, hiradé, HEH, katonai tonlntéietek stb.) 225,4 14,2 1! Fegyveres érék hadtépegységel és Intésétől 14«,3 2,7 4 Polgári védelmi (terilletvédel- ml) alakulatok 34,1 0,7 3 Fegyveres erők Eurépában és e csatlakeié vlztertileteken mind Bf sí esen 3973,1 117,3 1*1 A FO FEGYVERFAJTAK front* (harcászati), légvédelmi és haditengert harci repülőgépei_________________________ ebbő l:- front- (harcásiati) légierő, légvédelem harci- légvédelmi csapatok elfogó vadászrepülőgé nem képesek földi célok ellen- tevékenykedni .- haditengerésieti harci repülőgépek csapásmérő (bombázó, vadászbombázó, csata a front- (harcászati) és haditengerészeti légieW harci helikopterek (haditengerészetnél is) harcászatirakéta-inditóállványok harckocsik páncéltörő rakétakomplexumok gyalogsági harcjárművek és páncélozott szó művek sorozatvető rendszerek, 75 mm-es és ennél ne retű tüzérségi lövegek, 50 mm-es és ennél ne retű aknavetők tengeralattjárók (a hadászati ballisztikus rákét tengeralattjárók nélkül) ebből atommeghajtású nagyobb felszíni hadihajók (repülőgép-anyai jók, cirkálók, torpedórombolók, fregattok, 12C ennél nagyobb vízkiszorftású deszonthajók) ebből:- anyahajék- szárnyasrakéto-hordozék- deszonthajók (1200 t és nagyobb) A FEGYVERES ERŐK LÉTSZÁM vezetési szervek: vezérkarok (főtörzs), honvédéi védelmi) minisztériumok központi és főcsoportfőnt szárazföldi csapatok, légideszantcsapatok és pülők légvédelmi csapatok katonai légierő haditengerészeti flotta (erők) központi aláréndeltségű alakulatok (felderítő, I katonai tanintézetek stb.) fegyveres erők hadtápegységei és intézetei polgári védelmi (területvédelmi) alakulatok fegyveres erők Európában és a csatlakozó vizte mindösszesen
