Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám, kedd

A Varsói Szerződés tagállamai h nyilatkozata a Varsói Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szövetség Európában és a csatlako fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszor A VSZ EURÓPAI FEGYVERES EF Mint azt lapunk tegnapi számá­ban közöltük, a Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Mi­niszteri Bizottsága a fenti címmel nyilatkozatot tett közzé. A doku­mentumot alább ismertetjük. A Varsói Szerződés tagállamainak hon­védelmi miniszteri bizottsága hangsúlyoz­za, hogy a nemzetközi béke, biztonság és bizalom erősítése szempontjából rendkívül fontosak a Szovjetunió azon egyoldalú lé­pései saját - köztük az európai - fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentésére, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. december 7-én az ENSZ-ben jelen­tett be. A honvédelmi miniszteri bizottság- a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1986-ban Buda­pesten, 1987-ben Berlinben és 1988-ban Varsóban tartott ülésein elfogadott határo­zatoktól vezéreltetve és a szövetség kato­nai doktrínájának védelmi jellegéből kiindul­va - úgy véli, a jelenkorban a legfontosabb a háború megakadályozása, a nukleáris és hagyományos fegyverkezési hajsza be­szüntetése, valamint a fokozatos leszere­lésre történő áttérés. A VSZ és a NATO európai fegyveres erői olyanok legyenek, hogy - saját védelmüket szilárdan biztosít­va - a két szövetség egyikének se legyenek eszközei a másik fél váratlan megtámadá­sához, és - egyáltalán - támadó hadműve­letek indításához. Éppen ezt a célt kell hogy kövessék az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó - küszöbönálló - tárgyalások résztvevői. Az ülés részvevőinek eltökélt szándéka, hogy előmozdítják e tárgyalások mielőbbi megkezdését, valamint a bizalom, bizton­ság és leszerelés erősítésére irányuló in­tézkedéseket tárgyaló európai értekezlet munkájának felújítását. Síkraszállnak amel­lett, hogy ezeken a fórumokon el kell jutni az összeurópai szinten és az egyes térségek­ben meglevő aszimmetriák (aránytalansá­gok) és egyensúlyhiányok kölcsönös fel­számolásáról szóló megállapodáshoz, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentéséhez, az európai kontinensen folytatott katonai tevé­kenység korlátozásának figyelembevételé­vel a már meglevő bizalomerősítő intézke­dések fejlesztéséhez és bővítéséhez, to­vábbá ahhoz, hogy ezek az intézkedések a katonai légierők és a haditengerészeti erők önálló tevékenységére is kiterjedjenek. Ezzel összefüggésben egyre időszerűb­bé válik az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai még 1988 márciusá­ban tettek, miszerint a két katonapolitikai szövetség között meg kell valósítani a VSZ- hez és a NATO-hoz tartozó országok euró­pai fegyveres erőire és hagyományos fegy­verzetére vonatkozó számadatok hivatalos cseréjét. A NATO-országok nem adtak po­zitív választ erre a javaslatra, és - egyolda­lúan - tendenciózus, önkényesen kiraga­dott adatokat publikáltak. A honvédelmi miniszteri bizottság válto­zatlanul elsőrendű fontosságot tulajdonít a VSZ-be és NATO-ba tömörült országok Európában - az Atlanti-óceántól az Urálig- levő fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó tényleges adatok feltárásának. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az eddiginél átfogóbb összefüggésben adjanak összképet a két katonapolitikai szövetség Európában kialakult katonai erő­viszonyairól. A fegyveres erők egysé­ges szervezetet képeznek. Alkotóelemeik- a szárazföldi csapatok, a katonai légierő, a légvédelmi csapatok és a haditengeré­szeti erők - együttműködnek egymással, kiegészítik és erősítik egymást. Csupán ezek komplex, elemző vizsgálata teszi lehe­tővé, hogy felmérjék a felek tényleges erővi­szonyát. * Ebből kiindulva a honvédelmi miniszteri bizottság olyan határozatot hozott, hogy a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek létszámára és alapvető fegyverfaj­táinak mennyiségére vonatkozó számada­tokat, valamint a NATO Európában és a csatlakozó vízterületeken levő katonai erőire utaló saját felmérését publikálni kell. A mellékelt táblázatok adataiból kitűnik, hogy a szárazföldi csapatok és a katonai légierő hozzávetőlegesen egyenlő létszáma mellett a NATO - a haditengerészeti erők létszámát tekintve - kétszeresen felülmúlja a VSZ szervezetét. A NATO - a csapásmé­rő frontlégierő (harcászati légierő) és a ten­gerészeti légierő repülőgépeinek, a harci helikoptereknek, a páncéltörő rakétakomp­lexumoknak a száma tekintetében - fölény­ben van a VSZ szervezetével szemben. A VSZ szervezete viszont a harckocsik, harcászatirakéta-indítóállványok, a légvé­delmi csapatok állományába tartozó elfogó harci vadászrepülőgépek, gyalogsági harc- járművek, és páncélozott szállító harcjár­művek, valamint a tüzérség terén van fö­lényben. A haditengerészeti erők fegyver­zetét vizsgálva, a NATO jelentősen felül-' múlja a VSZ-t, a haditengerészeti erők harci repülőgépei, a nagy felszíni hajók száma, köztük a repülőgép-anyahajók és a repülő- gép-hordozó hajók tekintetében. A VSZ szervezete bizonyos fölényt élvez a rakéta­torpedó fegyverzettel ellátott tengeralattjá­rók vonatkozásában. Magától értetődik, a feltüntetett adatok nem arra szolgálnak, hogy - kiindulási pa­raméterek gyanánt - teljes terjedelmükben ’felhasználják őket az elkövetkezendő tár­gyalásokon, amelyeket a mandátumuknak megfelelően kell majd folytatni, és arra sem, hogy a tárgyalások témáját helyettesítsék. Az európai katonai erők felmérésének ez a komplex megközelítése azonban végső sorón azt szolgálja, hogy a figyelmet arra összpontosítsa: a tárgyalásoknak a kezdet kezdetétől realisztikus jelleget kell kölcsö­nözni, továbbá, hogy le kell mondani az egyoldalú előnyök elérésére irányuló kísér­letekről. Az európai katonai egyensúly - vala­mennyi összetevőjét figyelembe véve - úgy jellemezhető, mint olyan hozzávetőleges egyensúly, amely nem ad lehetőségeket az egyik vagy másik félnek arra, hogy döntő katonai fölényre számítson. Ugyanakkor szükséges az európai fegyveres erők és fegyverzetek jelenlegi magas koncentrált­sági szintjének radikális csökkentése, azzal a céllal, hogy biztosítsák az ésszerűen elégséges védelem elvének megfelelő sta­bilitását. A honvédelmi miniszteri bizottság úgy véli, az európai biztonság érdekei megkö­vetelik a meglevő egyensúlyhiányok és aszimmetriák (aránytalanságok) megszün­tetésére, a legveszélyesebb támadó fegy­verfajták lényeges csökkentésére irányuló halaszthatatlan intézkedések meghozata­lát, a fegyveres erők alacsonyabb szintre történő csökkentését, a két szövetség kato­nai struktúrájának átalakítását, azzal a cél­lal, hogy kifejezetten védelmi jelleget köl­csönözzenek nekik. A Varsói Szerződés tagállamai - Bolgár Népköztársaság, Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió - ké­szen állnak arra, hogy az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését cél­zó erőfeszítéseket a gyakorlati tevékenysé­gek medrébe tereljék. Ennek szemléletes bizonyítékát jelentik azok a kezdeményező lépések, amelyeket a Szovjetunió egyolda­lúan tett saját fegyveres erőinek a követke­ző két éven belül - a tárgyalásoktól függet­lenül - 500 ezer fővel, valamint a fegyverze­tek és a haditechnika mennyiségének lé­nyegesen - 10 ezer harckocsival, 8500 tüzérségi rendszerrel, 800 harci repülőgép­pel - való csökkentésére, hat harckocsi­hadosztálynak a Német Demokratikus Köz­társaságból, Csehszlovákiából és Magyar- országról történő kivonását is beleértve. A Varsói Szerződés tagállamainak hon­védelmi miniszteri bizottsága kifejezésre juttatja ama reményét, hogy a NATO-or­szágok hasonló készséget tanúsítanak a mielőbbi előrelépésre az európai stabilitás és biztonság erősítésének útján, egyebek között a saját fegyveres erőinek és fegyver­zetük csökkentését célzó egyoldalú intéz­kedések révén is. A felek Európában és a csatlakozó vlzte- rületeken levő fegyveres erői egymáshoz viszonyított arányainak kiszámításakor a személyi állomány összlétszámában és fegyverzetük összmennyiségének adatai­ban teljes mértékben figyelembe vették mindkét katonapolitikai szövetség száraz­földi csapatait, katonai légierőit, légvédelmi csapatait és haditengerészeti erőit, továbbá hadműveleti biztosító és hadtápcsapatait, polgári és területvédelmi alakulatait az 1988. július 1-i helyzet szerint. A VSZ és a NATO fegyveres erőinek létszámában nem szerepelnek a belügyi (tábori csendőr) és határőrcsapatok. A VSZ tagállamainak fegyveres erőinél számításba vettek minden olyan flottaerőt, amely az európai térségben települ, így a Szovjetunió északi-, balti- és fekete-ten­geri flottájának teljes állományát is. Hasonló megközelítéssel a NATO haditengerészeti erőinek értékelésénél beszámították vala­mennyi nyugat-európai tagország haditen­gerészeti erőit és eszközeit, továbbá az Egyesült Államok haditengerészeti erőiből az Atlanti-óceán északi részén és a Földkö­zi-tengeren levő személyi állomány létszá­mát és fegyverzeti eszközeik mennyiségét. A fegyveres erők általános összehason­lításánál nem szerepel az USA és Kanada honi területén, valamint az Atlanti-óceán csatlakozó vízterületén, továbbá a Csen­des- és Indiai-óceán teljes területén tartóz­kodó személyi állomány létszáma és fegy­verzetük mennyisége. Az általános egyen­súlyban ugyancsak nem szerepel a Szov­jetunió ázsiai területén levő fegyveres erői­nek létszáma. A számvetésekből kimarad­tak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok azon hadászati atomerőinek, raké- ta-magasabbegységeinek és egységeinek létszám- és fegyverzeti adatai, amelyeket a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták­ról szóló egyezmény alapján felszámolnak. Figyelembe véve azt, hogy az általános egyensúlyban nem szerepelnek az angol és francia rakétahordozó tengeralattjárók, az Albion (S-3) típusú rakéták és a Mirage-IV bombázó repülőgépek, ezért szovjet részről a TU-22 típusú közepes bombázó repülő­gépek (a haditengerészetjlégierő repülőgé­peinek kivételével) kimaradtak. Egyik félnél sem vették figyelembe a fegyveres erők polgári alkalmazotti és katonai-építő állományát, mivel ezek béké­ben nem kapnak katonai kiképzést és fegy­verrel sem rendelkeznek. A fegyverzeti eszközök összevetésénél számításba vették a csapatoknál, raktárak­ban (tartalékban) és harci alkalmazási köz­pontokban levő alapvető fegyverzetfajtákat és harci technikai eszközöket. ér # ér ér ér Ér ......."“«'V ¡1 1111 A n n n n W Összesen 1 [ÓNK [ess; Vezetési u«rv«li: vezérkarok (fő Utal), honvédelmi védelmi) mlnlutérlumok kői- ponti él főcsoportfőnőkségel 30,2 i.i 3 Szárazföldi csapotok, lépi de- szánt csapatok és hadsereg- ropd lék 1123,5 1M 121 Légvédelmi csapatok sso.s 17,« 22, Katonai légierő 423,1 4,3 23 Haditengerésxotl flotta (érék) 33« «.3­Központi alárendeltségű alakú* latok (lelderlté, hiradé, HEH, katonai tonlntéietek stb.) 225,4 14,2 1! Fegyveres érék hadtépegységel és Intésétől 14«,3 2,7 4 Polgári védelmi (terilletvédel- ml) alakulatok 34,1 0,7 3 Fegyveres erők Eurépában és e csatlakeié vlztertileteken mind Bf sí esen 3973,1 117,3 1*1 A FO FEGYVERFAJTAK front* (harcászati), légvédelmi és haditengert harci repülőgépei_________________________ ebbő l:- front- (harcásiati) légierő, légvédelem harci- légvédelmi csapatok elfogó vadászrepülőgé nem képesek földi célok ellen- tevékenykedni .- haditengerésieti harci repülőgépek csapásmérő (bombázó, vadászbombázó, csata a front- (harcászati) és haditengerészeti légieW harci helikopterek (haditengerészetnél is) harcászatirakéta-inditóállványok harckocsik páncéltörő rakétakomplexumok gyalogsági harcjárművek és páncélozott szó művek sorozatvető rendszerek, 75 mm-es és ennél ne retű tüzérségi lövegek, 50 mm-es és ennél ne retű aknavetők tengeralattjárók (a hadászati ballisztikus rákét tengeralattjárók nélkül) ebből atommeghajtású nagyobb felszíni hadihajók (repülőgép-anyai jók, cirkálók, torpedórombolók, fregattok, 12C ennél nagyobb vízkiszorftású deszonthajók) ebből:- anyahajék- szárnyasrakéto-hordozék- deszonthajók (1200 t és nagyobb) A FEGYVERES ERŐK LÉTSZÁM vezetési szervek: vezérkarok (főtörzs), honvédéi védelmi) minisztériumok központi és főcsoportfőnt szárazföldi csapatok, légideszantcsapatok és pülők légvédelmi csapatok katonai légierő haditengerészeti flotta (erők) központi aláréndeltségű alakulatok (felderítő, I katonai tanintézetek stb.) fegyveres erők hadtápegységei és intézetei polgári védelmi (területvédelmi) alakulatok fegyveres erők Európában és a csatlakozó vizte mindösszesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom