Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-30 / 25. szám, hétfő

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (13) A kérdésekre Vladimír MARÍK, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi miniszterének helyettese, illetve Jifí NEUBERT, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára válaszol. A fizetőképesség esélyei Tavaly decemberben fegyelmit kaptam, amellyel szemben felleb­bezéssel éltem. Ezt a fellebbezést a bíróság januárban tárgyalja. Az új vagy a régi Munka Törvény- könyve alapján járnak el? Josef NEUMAN, Trebusice A Munka Törvénykönyve Novellá­ja nem változtatott azon a szabályo­záson, amely szerint, ha a dolgozó a fegyelmi büntetés kirovásáról szó­ló döntés megszüntetését indítvá­nyozza a munkaügyi döntőbizott­ságnál, - esetleg ha ilyen szerv nem működik a szervezetben a bírósá­gon, - a munkaügyi döntőbizottság vagy a bíróság a döntést jóváhagyja vagy megszünteti. Ha az említett esetben a bíróság a fegyelmi bünte­tés kirovásáról szóló döntést meg­szüntetné, s a bíróság jogi nézete szerint számításba jöhetne egy újabb fegyelmi büntetés kirovása (például akkor, ha a korábbi döntést a bíróság azért szüntetné meg, mi­vel a kiszabott fegyelmi büntetés aránytalanul szigorú volt), újabb fe­gyelmi büntetést csak a Munka Tör­vénykönyve korábbi rendelkezései alapján lehetne kiróni. A Novella II. cikkelye 4. pontjának értelmében, az 1989. január 1 -je előtt elkövetett fegyelemsértések . büntetésénél a korábbi rendelkezések alapján kell eljárni. Lehet a vezető beosztású dol­gozónak (mesternek, főnöknek) alárendeltje a saját rokona? Ján KALNY, Nyitra (Nitra) Ezzel a kérdéssel sem a Munka Törvénykönyve, sem a végrehajtá­sára kiadott jogszabályok nem fog­lalkoznak. A munkáltató szervezet azonban a belső szabályzataiban (a munkarendben) konkrétan szabá­lyozhatja ezt a kérdést. Milyen változásokat hozott a Munka Törvénykönyve Novellá­ja az üzemi baleset következtében elhunyt dolgozó hozzátartozóinak jogigényeit illetően? Július MRÁZ, Krupina Több változásról beszélhetünk. Növekedett az egyszeri kártalanítás összege, amely a Novella szerint 8000 korona összegben jár az olyan gyermeknek, akinek árvajáradékra keletkezett jogigénye, illetve 5000 korona összegben az elhunyt házas­társának. Indokolt esetekben legfel­jebb 5000 korona összegű kártalaní­tást lehet nyújtani az elhunyt dolgozó szüleinek is. A sírkőemelés költsé­geit legfeljebb 8000 korona öszeg- ben téríti meg a munkáltató. Tekin­tettel arra, hogy növekedett a mun­kaképtelenség befejezése utáni el­maradt kereset megtéríthető össze­gének felső határa, növekszik az az összeg is, melynek erejéig megtérít­hetők a hozzátartozók megélhetésé­nek költségei is. Ez a kártalanítás rendszerint nem haladhajta meg a 3000 koronát, ám ha a dolgozó átlagkeresete a kár keletkezése előtt meghaladta a háromezer koronát az említett összeg az elhunyt dolgozó átlagkeresete és a 3000 korona köz­ti különbözet 75 százalékával emel­kedik. Meg kell kapniok a dolgozók­nak az üzem felosztása után az új vállalatnál is a korábbi fizetési osztályukat? S. BRABCOVÁ, Brno Ha a szervezet egy részét (példá­ul üzemet) más szervezethez csa­tolják, a Munka Törvénykönyve 250. §-a szerint az érintett dolgozók munkajogi viszonyaiból folyó jogok és kötelességek átszállnak az átve­vő szervezetre. Ez a szervezet köte­les a továbbiakban a jogelődje által megkötött munkaszerződésben meghatározott munkával foglalkoz­tatni a dolgozókat, s az elvégzett munkáért munkabért fizetni a bér- rendeletek (illetve a bérrendeletek- kel összhangban kiadott vállalaton belüli bérszabályzatok és a kollektív szerződés) szerint. Ugyanakkor a bértételeket, osztályokat és foko­zatokat általánosan kötelező erejű jogszabály állapítja meg. Ebből következik az, hogy a dol­gozó besorolása a bérezés szem­pontjából változatlan marad. Ezt csak akkor lenne szükséges meg­változtatni, ha általánosan kötelező erejű jogszabály (amely az átvevő szervezetet kötelezi) szerint az adott munkakört más osztályba vagy fokozatba kell besorolni (ez akkor fordulhat elő például, ha más ága­zatba tartozó szervezethez csatolták át az üzemet vagy annak egy ré­szét).­Szabályozni fogják a nemzeti bizottságok továbbra is a munka­erőmozgást? Hogyan járnak majd el a vállalatokkal szemben azok­nak a személyeknek elhelyezése, illetve felmentése során, akik nem illeszkednek be kellőképpen a tár­sadalomba? Julius FARKAS, Michalovce A foglalkoztatottság irányítását a vállalatoknak és a nemzeti bizott­ságoknak a munkaerőről való gon­doskodással kapcsolatos feladatai­ról szóló 70/1958 Tt. sz. törvény és a végrehajtására kiadott 92/1958 Tt. sz. rendelet szabályozza. Az említett jogszabályok jogosultságokat állapí­tanak meg a nemzeti bizottságok számára a foglalkoztatottság szabá­lyozása és a munkaerőmozgás irá- - nyitása érdekében. Jelenleg már az új jogi szabályozás alapelveit készí­tik elő, amely a gazdasági mecha­nizmus átalakítása következtében kialakult új feltételek figyelembevé­telével rendezi majd á foglalkozta­tottság irányításának módjait és for­máit, és természetesen szabályozza majd azon személyek foglalkoztatá­sának kérdéseit is, akiknek fokozott figyelmet kell hogy szenteljenek a szervezetek, de az illetékes állami szervek is. Az üzem vezetése kijelentette, hogy csak 7.30-tól 14.00 óráig dolgozhatunk, mivel 14 óra után már nincs szüksége nőkre. Ez fel­háborított minket, mivel a csök­kentett munkaidő 300-500 koro­nával csökkentette a munkabé­rünket. Dönthet így a vállalat? Margita KORENOVÁ, Revúca Mivel az adott esetben nem egészségügyi indokkal megalapo­zott bércsökkentés nélküli munkai- dő-csökkentésről van szó, a mun­káltató szervezet eljárása helytelen. A munkáltató szervezet ugyanis kö­teles a dolgozót a megállapított heti munkaidőben foglalkoztatni (vagyis a munkarend szerint 42,5, 41,25 vagy 40 óráig hetente), hacsak nem állapodik meg a dolgozóval rövidebb munkaidőre. Ezért a fenti esetben csak ekkor jöhetne számításba a nők rövidebb ideig történő foglal­koztatása, ha ezzel az érintett nők egyetértenek. A rövidebb munkaidő­ben foglalkoztatott dolgozóknak azonban a rövidebb munkaidőnek megfelelő munkabér jár. A jogvita megoldásában főleg a szakszerve­zet illetékes üzemi bizottságának kellene segítenie, esetleg a járási szakszervezeti tanácsnak. A férjem sorkatonai szolgálatát teljesíti. Katonai szolgálata idején is adhat felmondást, ha három­éves munkaszerződése van? Terebesi ENIKŐ, Kassa (KoSice) A Munka Törvénykönyve Novellá­ja 45. és 51. paragrafusainak ren­delkezései szerint a dolgozó fel­mondhat munkáltatójának a katonai alapszolgálat (pótszolgálat) vagy .katonai gyakorlat idején is. Vonatko­zik ez arra az esetre is, ha a dolgozó határozott időre (például 3 évre) szóló munkaszerződést írt alá. Az 1989. január 1 -je előtt létrehozott határozott időre szóló munkaviszony (vagy az említett időpont előtti ha­tállyal ilyen • jeliegűre módosított munkaviszonyok) megszüntetését a korábbi (1988. december 31-ig érvényes) rendelkezések szerint íté­lik meg, ha a határozott időre szóló munkaszerződést vállalati vagy szolgálati lakás kiutalásával, vagy a vállalat saját szabad eszközeiből a vállalati lakásépítés keretében fel­épített lakás kiutalásával, esetleg ál­lamérdekből történt lakáskiutalással kapcsolatban kötötték meg. Minden dolgozót érintenek a munkahelyre való belépéskor, illetve távozáskor végrehajtandó személyi motozások? Alkalmazni fogják ezt minden vállalatnál vagy csak ott, ahol nemesfémekkel, gyógyszerekkel stb. dolgoz­nak? Vladimír GORBIEL, Ostrava A Munka Törvénykönyve 170. § (3) bekezdése rögzíti a munkáltató szervezet jogosultságát arra, hogy a szükséges mértékben ellenőrizze a dolgozók által a szervezet telephe­lyére bevitt, illetve onnan kivitt tár­gyakat, esetleg, hogy megmotozza a dolgozót. Ez a jogosultság minden munkál­tató szervezetet megillet. A munka­rendben kell meghatározni az ellen­őrzés és a dolgozók motozásának terjedelmét, valamint a .további felté­teleket is. A munkarendet a munkál­tató szervezet adja ki a szakszerve­zet illetékes szervének előzetes be­leegyezésével, ha a fölérendelt szerv nem adott ki az alárendelt szervezetek számára munkarendet. Ügyelni kell azonban arra, hogy a munkarend összhangban legyen a szocialista tulajdonban levő va­gyon védelméről szóló 135/1983 Tt. sz. rendelettel. Miért nem számítják be a 30 perces étkezési és pihenési mun­kaközi szünetet az autóbuszsofő­rök műszakjába, akiknek öt órai munkáját megszakítja a járatok közti várakozás ideje, bár munká­ban vannak? Jindrich MATÉJOVIC, Trutnov A CSSZK Belügyminisztériumá­nak a közúti és városi közlekedés utazó dolgozóinak munkaideje meg­állapításáról szóló SD/33-1908/75 sz. (1975. november 25-i) rendelete hatályos szövegének (lásd a Közle­kedési és Közúti Közlöny 10/1978 füzetét) 2. §-a szerint az autóbusz­sofőrök műszakja tartalmazza a munkaidőt, amelybe a Munka Tör­vényköve 89. §-a szerint beszámít az étkezésre és pihenésre lehetősé­get adó munkaközi szünet. A járatok közti várakozás idejét készültségnek kell tekinteni, amely a rendelet 5. § (2) bekezdése szerint nem számít­ható be a munkaidőbe. Üzemi iskolában tanítok. Tavaly ar­ra kértem a munkáltatómat, engedé­lyezze a mellékes munkatevékenysé­gemet (heti 4 órát vízgazdálkodási be­rendezések ellenőrzésére). Ezt a tevé­kenységet azonban nem engedélyez­ték, hogy nem politikai és nevelő tevé­kenységről van szó. Az új Munka Tör­vénykönyve szerint is engedélyt kell kérnem? Zdenka JUSOVÁ, Opava Nyilván nem mellékes munkatevékeny­ségről van szó, mert ezt a dolgozó a fő­munkáltatójánál végzi a munkaidején kí­vül. Ha más munkáltató szervezettel akar mellékes munkaviszonyt létesíteni, nem kell már engedélyt kérnie ehhez a főmun­káltatójától. Köteles azonban írásban és fölösleges halogatás nélkül a főmunkálta­tója tudomására hozni azt, hogy mellékes munkaviszonyt létesített. A bejelentés fel­tétlenül szükséges kellékeiről, valamint azokról az esetekről, amikor a főmunkál­tató utasíthatja dolgozóját a mellékes munkaviszony megszüntetésére a Munka Törvénykönyve Novellájának 70a §-a rendelkezik. A munkakörök 9. osztályába sorol­tak be, de a 6. vagy 7. osztályba tartozó munkákat végzek, mivel nincs megfe­lelő hely a számomra. Kihasználatlan szakképzettségem indokából a vállalat köteles azonnal elengedni engem vagy csak egy bizonyos idő elteltével? Lumír SAMOHYLj Ostrava A novellizált Munka Törvénykönyvében a dolgozónak már nincsenek ún. minősí­tett felmondási indokai (ezek közé tarto­zott az, ha a munkáltató nem használta ki a dolgozó szakképzettségét). Jogában áll tehát felmondani a vállalatnak, mégpedig akár anélkül, hogy a felmondását megin­dokolná (persze, megindokolhatja, az in­doklásnak nincs jelentősége), hacsak nem állapodik meg a munkáltatójával a munkaviszony megegyezéssel való megszüntetésében. A felmondási idő két hónap. Megszünteti a novellizált Munka Törvénykönyve azt a lehetőséget, hogy a nők felmondást adjanak gyer­mekgondozás Indokából? Ha nem szünteti meg, mi a különbség a nők jogaiban az általános kéthavi felmon­dási idő és a gyermekgondozással in­dokolt felmondás esetében? Dr. Karéi PECH, Prága 8 A Munka Törvénykönyve Novellája minden dolgozó számára lehetővé tette, hogy bármilyen indokból vagy akár indok­lás nélkül is felmondja munkaviszonyát, s egységesen kéthónapos felmondási időt állapított meg. Ez a kéthavi felmondá­si idő vonatkozik tehát a gyermekéről gondoskodó nőre is, tekintet nélkül arra, hogy a novellizálás előtt egy, két- vagy háromhavi felmondási idő illette volna-e meg. A felmondási időt a felmondás kéz­besítését követő naptári hónap első nap­jától számítják. (A befejező részt keddi számunkban közöljük) Január derekán indokoltan vonta magára közvéleményünk figyelmét Ján Mitrónak, a Csehszlovák Állami Bank vezérigazgatójának tájékozta­tója számos vállalat fizetésképtelen­ségéről, illetve a fizetésképtelenség megszüntetését célzó konszolidáci­ós programokról. Fizetésképtelen az a vállalat, amely nem tudja kiegyenlíteni ese­dékes pénztartozásait, mert az eh­hez szükséges pénzösszeg nem áll rendelkezésére. A fizetésképtelen­ség oka lehet a veszteséges gazdál­kodás, a tartozások behajthatatlan­sága, s nem utolsósorban az elad­hatatlan, vagy elfekvő áru- vagy anyagkészletek. Nos, hazai viszonylatban a válla­latok fizetésképtelensége elsősor­ban a saját erőforrásképzés és a készletgazdálkodás hiányosságai­ra vezethető vissza. A kormány az elmúlt évben a tartalékalapok terven felüli csökkentését 12,5 milliárd ko­ronában irányozta elő, ám ehelyett a készletek mennyisége, pénzben kifejezve, húszmilliárd koronával nö­vekedett. Az ilyen tetemes tartalék- alapot a vállalatok képtelenek saját forrásképzéssel fedezni, de a bank sem egyenlítheti ki hitel folyósításá­val. S mivel a pénzintézet által a tar­tósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekben végzett felmérés megmutatta, hogy a megvizsgált 134 vállalat közül 38 képtelen saját erőből rendezni fizetésképtelensé­gét, a pénzintézet azt javasolta a szövetségi kormánynak, hogy ezekben a vállalatokban konszolidá­ciós programokat vezessenek be. A harmincnyolc szervezet között olyan - hazai léptékben - óriásválla­lat is található, mint például a plzeni Skoda Művek, a Vítkovicei Vasmű, a ŐKD Praha, a Mladá Boleslavi Autógyár, a bratislavai Tesla, a füle- ki (Fil’akovo) Kovosmalt, több építő­vállalat stb. A fizetésképtelenség egyik fő oka a gyenge minőségű árutermelés. A Népi Ellenőrző Bizottság elemző A Komaromi (Komárno) járásban is készülnek a múlt évi gazdálkodás­ról a termelési és pénzügyi mérle­gek. Lassan kialakul például, hogy milyen eredményeket értek el a nö­vénytermesztésben. Varga András, az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma járási osz­tályának agronómusa elmondotta, hogy gabonafélékből elég jól alakult a termés. Az összesítések alapján megállapították, hogy a szemesek termelésének tervét 108 százalékra teljesítették. A csicsói (Öicov), per- betei (Pribeta), marcelházai (Marce- lová), az izsai (Iza) szövetkezet és a Komáromi Állami Gazdaság jóval több gabonát adott el a tervezettnél. Nem maradt adós az ímelyi (Imely), martosi (Martovce), árobárovái, ne- mesócsai (Zemianská Olca) és a csallóközarahyosi (Zlatná na Ost- rove) szövetkezet sem. Ezzel szem­ben jelentős lemaradás volt a kolá- rovói, madari (Modrany) és a hetényi (Chotín) valamint a dulovcei szövet­kezetben. A tervidőszak végéig lesz mit bepótolniuk. A szárazság ellenére kukoricából a vártnál jobb hozamokat értek el. Járási hektárátlagban 5,96 tonnát terveztek, ezzel szemben több mint 6 tonnát takarítottak be hektáron­ként. A martosi szövetkezetben a szemes kukorica átlagos hektár­hozama 220 hektáron 9,2 tonna volt. A szocialista munkaversenyben 7,68 tonnás hektárhozammal a csal- lóközaranyosi szövetkezet került a második helyre, a harmadikra pe­dig 7,48 tonnás átlagos hektárho­zammal a srobárováí szövetkezet. A szárazság a legkedvezőtleneb­bül a cukorrépa növekedésére ha­tott. Emiatt a tervezett 38,38 tonna helyett 35,27 tonnás járási átlagos hektárhozamot értek el. A termelési tervet tehát csak 92,2 százalékra csoportjai megállapították, hogy a rossz minőség oka a rendetlen­ség, a gyártási és a munkafegyelem megsértése, a hanyagság, a hibák nagyvonalú elnézése stb. Ezek olyan jelenségek, amelyek hamar megszüntethetők. A bratislavai Tes­lában, a Chebi Eska kerékpárgyár­ban, a pieát’anyi és az oravai Teslá­ban a minőség javításával az eddigi felesleges kiadások érezhetően csökkentek. A konszolidációs programok egyik halaszthatatlan követelménye, hogy az érintett vállalatokban - de nem csupán azokban! - az első negyedévben részletesen elemez­zék a fizetési egyensúlytalanság okait. S éz nemcsak a vállalatok gazdasági vezetőinek a feladata. Mivel a fizetésképtelenség oka a vállalatok többségében a készle­tek nagy mennyisége, meg kell vizs­gálni, hogy ezek a „vastartalékok“, amelyekre pillanatnyilag nincs is szükség, de „ki tudja, valamikor még szükség lehet rájuk“, valóban indokoltak-e? Az elfekvő készletek mennyiségének csökkentése az el­következő hónapok kiemelt feladata. Az a vállalat, amely nem képes az előirányzatnak megfelelően csök­kenteni készleteit, vagy túllépni az előírt indokolt mennyiséget, képlete­sen szólva, a saját zsebén érzi meg a következményeket. Sor kerülhet a fejlesztési alap csökkentésére. Az is igaz, hogy több esetben a nem megfelelő termelési program okozza a fizetésképtelenséget. Pél­dául a plzeni Őkoda Művekben bizo­nyára gondokat okozott, hogy a KGST-tagországokban lelassult az atomerőmű-program. A konszolidációs programok célja egyértelmű: az ötéves tervidőszak végére, tehát két éven belül, meg kell újítani e vállalatok fizetőképes­ségét. És ez nagyon fontos kérdés, ihiszen a fizetésképtelenség homlok- legyenest ellentétes az önfinanszí­rozás - tehát gazdaságunk átalakí­tásának - elveivel is. SOMOGYI MÁTYÁS teljesítették járási méretben. Azok­nál a mezőgazdasági vállalatoknál, ahol minden lehetőséget kihasznál­tak a termelés növelésére, nagyobb bak voltak a hektárhozamok. A Per- betei Egységes-Földműves-szövet- kezetben 49,89 tonna cukorrépát ta­karítottak be hektáronként. A Nasz­vadi (Nesvady) Egységes Földmű­ves-szövetkezetben 42,72 tonna cu­korrépát termeltek hektáronként. A srobárováí és a bátorkeszi (Vojni- ce) szövetkezetben is megközelítet­ték a 40 tonnás hektárhozamot. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy döntő fordulatot lehet elérni a cukorrépa-termesztésben, ha a mezőgazdasági vállalatok na­gyobb mértékben felhasználják az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalatait. Azt tervezik, hogy a petőhází és ácsi cukorrépa terme­lési rendszert az idei évben nagyobb területen alkálmazzák. Korszerűbb gépekkel dolgoznak, és arra töre­kednek, hogy minél kisebbek legye­nek a betakarítással járó veszte­ségek. A tömegtakarmányok hektárho­zama nem a legjobban alakult. En­nek ellenére az állattenyésztés ta­karmányellátása egy-két szövetke­zet kivételével még így is megfelelő. A rászoruló mezőgazdasági vállala­tokat kisegítik azok a mezőgazdasá­gi vállalatok, amelyek takarmányfö­lösleggel rendelkeznek. A szőlő- és a zöldségtermesztés­nek nem kedvezett túlságosan a múlt év. Ezt bizonyítja, hogy a ter­vezettnél jóval kevesebb zöldség és gyümölcs termett, és tetézte a gon­dokat, hogy jelentős értékesítési problémák keletkeztek. Nagy meny- nyiségű szabadföldi zöldpaprika ment veszendőbe, ez csökkentette, illetve mérsékelte a termelői ked­vet. KRASCSENICS GÉZA Készül a mérleg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom