Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám, péntek
A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdaságának fejlődéséről A gazdasági és szociális fejlődésnek az 1988. évi állami végrehajtási tervben előirányzott céljait számos területen eredményesen sikerült teljesíteni. Túlteljesítettük a tervet az anyagi források termelésében, javult a minőségi és a pénzügyi-gazdasági mutatók teljesítése, bővültek a beruházási keretek, növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Mindez nem vonatkozik azonban a gazdaság minden területére. A feladatok egyenlőtlen teljesítése következtében a gazdaság szerkezeti fejlődése nem volt kellő összhangban a feltételezett irányzatokkal, nehézségek merültek fel a szállítói -megrendelői kapcsolatokban, valamint a lakossági szükségletek kielégítésében. A bruttó nemzeti jövedelem az 1987-es évhez viszonyítva csaknem 4 százalékkal növekedett, ami meghaladja az évi tervben előirányzott növekedési ütemet. A tervidőszak első három évének összesített viszonylatában azonban a tervezett növekedést nem sikerült elérni. Teljesítettük az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelés tervét, túlteljesítettük a saját termelési érték és a nyereség előirányzott tervét, s csekély mértékben a termelés gazdaságossága is javult. Kedvezőtlenül fejlődött azonban a készlet- gazdálkodás. Az egyes vállalatok eltérő eredményeket értek el a terv teljesítésében. Az elmúlt évben a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggésben két szakasz valósult meg a vállalati szervezeti rendszer átalakításában. 1989. január 1-től az SZSZK területén 380 újjászervezett állami gazdaság működik, ebből 363 a központi szervek és a nemzeti bizottságok irányítása alá tartozik.- TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS Az elmúlt év folyamán tovább erősödött a kutatási-fejlesztési alap. Ezen a szakaszon 60,2 ezer személy dolgozott, 0,8 százalékkal több, mint 1987-ben. A ráfordítási költségek az előző évhez viszonyítva lényegesebb mértékben nem változtak. Az állami műszaki fejlesztési terv 124 feladatot tartalmazott, ezek 95,2 százaléka a gyakorlati kutatás tárgyát képezte. Az év folyamán 26 feladatot sikerült befejezni, ezek közé tartozik az automatizációs hidraulikus berendezések kifejlesztése, az üzemanyag- és a villamosener- gia-fogyasztás ésszerűsítése a közlekedésben, az ipari robotok és a ro- botizált technológiai egységek építőelemes rendszerének kialakítása, a mikroelektronikai lézertechnikai berendezések kutatása és fejlesztése, az új elektrotechnikai és elektronikai kábelek, vezetők és szigetelők kifejlesztése, valamint az SZSZK egyes kiemelt területeinek geológiai feltárása. A kutatás 439 realizálható eredményt kínált fel a gyakorlatnak, ebből 381-t hasznosítottak, s az erre épülő termelési érték csaknem 19 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Az árutermelés összértékén belül 17,6 százalékos volt az új termékek részaránya, de ezekből csak 32,5 százalék ért el magas műszaki-gazdasági színvonalat. Az ipari termékek minőségi színvonala lényegesebb mértékben nem változott. Az SZSZK kormánya által irányított vállalatok termékei közül csak 18-at soroltak a legmagasabb ,,Q“ minőségi osztályba. Az SZSZK területén működő szervezetek részt vettek a KGST- országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának teljesítésében, ez a munka az előirányzott feladatok 85 százalékára terjedt ki. A legnagyobb arányú részvétel a népgazdaság elektronizálásának a területén bontakozott ki. A tudományos-műszaki fejlesztés még nem vált a népgazdaság inten- zifikálásának döntő tényezőjévé, s az ettől várt haszon nem éri el a kívánt mértéket. IPAR A központilag tervezett iparban a termelés értéke az előző évhez viszonyítva 2,1 százalékkal növekedett, az állami terv teljesítése 100,1 százalékos volt. Nagyobb arányú növekedést főleg az elektrotechnikai iparban, valamint az anyag- és energiaigényesebb ágazatokban, főleg a vegyiparban és a kohászatban sikerült elérni, ahol a terv túlteljesítésére került sor. A gépipari, az orvosi műszereket, valamint a vasúti berendezéseket gyártó vállalatok nem teljesítették a tervüket. Az egyes ágazatok és vállalatok eltérő teljesítményei kedvezőtlenül hatottak a szállítói-megrendelői kapcsolatokra, s a terv teljesítésének szerkezeti összetételére. A központilag tervezett iparban a késztermékek szállítása (összehasonlítható nagykereskedelmi árakban számítva) 4,7 százalékkal, vagyis a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A növekmény főleg a belkereskedelem ellátására (5,6 százalékos növekedés), beruházásokra (6,9 százalékos növekedés), valamint a nem szocialista országokba való kivitelre (11,5 százalékos növekedés) irányult. A szállítások szerkezeti összetétele nem mindig felelt meg az átvevők követelményeinek: a belkereskedelemben nem sikerült teljes mértékben fedezni a keresletet egyes iparcikkekből, főleg cipőkből, ruhafélékből, bútorokból, gépipari és elektrotechnikai fogyasztási cikkekből. A nem szocialista országokba irányuló kivitelben továbbra is jelentős volt az anyagigényes kohászati és vegyipari termékek részaránya. A nyereség 17,5 százalékkal nőtt, a tervet főleg a külkereskedelmi bevételek alapján sikerült túlteljesíteni. A termelési alapokra és a költségekre vonatkoztatott jövedelmezőség a tervhez és az elmúlt évi szinthez viszonyítva egyaránt javult. A vállalatok teljesítették a módosított saját termelési érték tervét, amely az 1987-es évhez viszonyítva 5,9 százalékkal növekedett. Az állóeszközök saját termelési értékre vonatkoztatott hatékonysága csekély mértékben javult, az 1,4-es müszakszám az előző évi szinten maradt. A saját termelési értékre vonatkoztatott munkatermelékenység 5,7 százalékkal, a bruttó termelésre vonatkoztatott 2,0 százalékkal növekedett. Az ipari termelés 754,3 ezer dolgozót foglalkoztatott, 1,5 ezerrel többet, mini 1987-ben. A havi átlagbér 72 koronával növekedve 3169 koronát ért el. A komplex gazdasági kísérletbe 77 ipari gazdálkodó szervezet kapcsolódott be, amelyek az egész ipari termelés átlagához viszonyítva főleg a hatékonyság növelésében értek el jobb eredményeket. Az egyes ipari ágazatokban a termelés a következő módon fejlődött: A tüzelőanyag- és a villamosenergiaiparban a bruttó termelés 0,4 százalékkal növekedett, az ágazat 5622 ezer tonna barnaszenet és lignitet jövesztett, valamint 23 084 millió kWh villamos energiát termelt. A népgazdaság tüzelőanyagokkal és villamos energiával való ellátása folyamatos volt, az ágazat a belkereskedelmi szénszállítás tervét túlteljesítette. A kohóipari termelés az ércjövesztés- sel együtt 1,9 százalékkal növekedett, a növekedés főleg az alapanyagok fokozottabb mértékű feldolgozásának volt köszönhető. Az ágazat több acéllemezt és hengerelt árut állított elő, főleg nemesített acélokból. A vegyipari termelés 1,3 százalékos növekedését főleg a nyersanyagok jobb hasznosítása eredményezte. A szakvegyipari termelés fejlesztése főleg a polimer- és kenőanyag-adalékok, valamint a növényvédelmi vegyszerek termelésére irányult. Az előző évhez viszonyítva növekedett a műanyagok, a foszfor- és a nitrogénműtrágyák, a személygépkocsi-gumiabroncsok, a mezőgép-gumiabroncsok, valamint a vegyi szálak termelése. A gyógyszeripari termelés 3,2 ponttal maradt el a tervezett növekedéstől. Az elektrotechnikai ipar termelése 10,3 százalékkal, a tervezettnél gyorsabban növekedett. Az általános és a nehézgépipari vállalatok nem érték el a tervben kitűzött célokat. Az elektrotechnikai ipar termékei közül kifejezőbb mértékben növekedett a villanymotorok, az adatfeldolgozó berendezések, köztük főlég a mikroszámítógépek, továbbá az orvosi műszerek, a robotok és a manipulátorok gyártása. összesen 28 725 videomagnetofon, valamint 316 ezer színes televíziókészülék készült el. A gépipari termékek közül főleg a hidraulikus gépelemek, a teherautók és a traktorok gyártása növekedett. Mélyhűtőkből és hűtőgépekből 551 ezer készült, ebből 225 ezer volt a mélyhűtők száma. A könnyűipari termelés 3 százalékkal növekedett. Kiskereskedelmi árakban számítva a textilipari termékek belkereskedelmi szállítása 11,6 százalékkal, a ruhaiparé 11,3 százalékkal, a bőr és cipőiparé 6,4 százalékkal lett nagyobb. A fafeldolgozó ipar termelése 1,8 százalékkal, a cellulóz- és papíripari termelés 3,7 százalékkal nőtt. Az átlagosnál gyorsabban növekedett a bútorok, a rétegelt és a faforgács-lemezek, valamint az ablakkeretek gyártása. MEZŐGAZDASÁGI -ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A bruttó mezőgazdasági termelés a tervezett ütemet 2,6 százalékkal meghaladva 4,3 százalékkal nőtt, ezen belül a növénytermelés növekedése 6,8 százalékos, az állattenyésztésé pedig 2,2 százalékos volt. A gabonafélék termelési tervét 10,2 százalékkal sikerült túlteljesíteni, ami elsősorban a búza nagyobb hozamának köszönhető. A mezőgazdasági üzemek a tervhez viszonyítva csaknem harmadrésznyivel több hüvelyest, tizedrésznyivel több zöldségfélét termeltek, s kisebb mértékben az olajos magvak és a tömegtakarmányok termelési tervét is túlteljesítették. Nem teljesítették a tervet a cukorrépa, a burgonya, valamint a gyümölcsfélék termelésében. A fő állami termékek felvásárlási tervét teljesítették, csupán a tej és a tojás felvásárlása maradt el kisebb mértékben a tervtől. A kistermelők részaránya a vágóállatok és a baromfihús termelésében 14,6 százalékos, a zöldségtermesztésben 61,8 százalékos, a gyümölcstermesztésben 72,1 százalékos volt. Az élelmiszeripari termelés növekedése 1,6 százalékos volt. Növekedett a növényi étolajok, a tőkehús, a vágott baromfi, a tej, a sajtfélék és a vaj termelés^ A belkereskedelmi áruszállítás kiskereskedelmi árakban számítva 2,6 százalékkal növekedett. ERDŐGAZDASÁG ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az erdőgazdasági üzemek 5,5 millió m3 fát termeltek ki, ebből 35,8 százalékot károsult erdőségből. Az értékesített fa mennyisége megfelelt atervezett szintnek. Erdősítést 17,9 ezer hektáron hajtottak végre, ami 1,7 százalékkal több a tervezett feladatnál. Az SZSZK erdőterületeinek több mint 30 százalékát légszennyezés károsítja. Ezeken a területeken ellenállóbb fafajokat telepítenek. A lakosság 441 millió m3 közületi ivóvízhez jutott, ami 1,2 százalékkal több, mint az előző évben. A közületi vízvezetékből ellátott lakosság részaránya 73,3 százalékra, a csatornahálózatra kapcsolt lakásokban élő személyek részaránya 49 százalékra nőtt. A folyóvizekbe engedett tisztított szennyvizek mennyisége az elmúlt évi szinten maradt. A starinái víztározó üzembe helyezésével javult a Keletszlovákiai kerület, főleg a kassai (Kosice) vidék vízellátása. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 34,5 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ami 0,7 százalékkal haladja meg a tervet. A kivitelezési szerződésekben rögzített feladatokat 2,3 százalékkal teljsítették túl. A munkák azonban egyenlőtlen ütemben haladtak, a feladatok teljesítése eltért a tervezett irányzatoktól, s az egyes vállalatok teljesítményei között különbségek voltak. Nagyobb arányban sikerült teljesíteni a javítási munkák tervét, s habár a vállalatok egészében véve a beruházási építkezések tervét is teljesítették, több mint 40 százalékuk adós maradt a terv teljesítésében. Számos építkezésen nem sikerült megtartani a tervezett határidőket. Nagyobb arányú lemaradás következett be a komplex lakásépítés feladatainak teljesítésében. Ez jelentős mértékben a területi és műszaki-tervezési előkészítés hiányosságainak volt a következménye, ami főleg Bratislavában nyilvánult meg. • A módosított saját termelési érték 0,4 százalékkal maradt el a tervezett szinttől, s az anyagráfordítási költségek növekedése következtében az építkezések költségszintjét sem sikerült csökkenteni. A vállalatok nem teljesítették a nyereségképzés tervét, amiben a növekvő pénzügyi bírságok is szerepet játszottak. A tervezett munkák csökkenő terjedelmével összhangban az építőipari dolgozók létszáma 1,4 százalékkal csökkent. A munkatermelékenység 0,6 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. A havi átlagbér 90 koronával növekedve 3308 koronát ért el. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A szállítmányozó vállalatok egészében véve eleget tettek a szállítási szükségleteknek, az előző évhez viszonyítva 4,4 millió tonnával több anyagot szállítottak, s a tervüket 99,1 százalékra teljesítették. A szállítási munkamegosztásban a vasúti közlekedés részaránya 53 százalékra, a folyami szállítás részaránya 2,5 százalékra nőtt, a közúti szállítás részaránya pedig 44,5 százalékra csökkent. A személyszállításban továbbra is fogyatékosságok voltak a munkába járók szállításánál, s nem javult az utazás kul- túráltsága. A vasúti személyszállításban a terv teljesítése 97,1 százalékos volt. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 946 millió személyt szállított, ami az előző évhez viszonyítva csekély mértékű növekedést jelent. Az év folyamán átadták a forgalomnak az autópálya Piesfany és Horná Streda közti 8,3 km-es, valamint a Licartovce és Budimír közti 10,6 km-es szakaszát. A távközlésben előirányzott feladatok teljesítve voltak. A televízió 2-es programjának sugárzása az SZSZK területének 83 százalékára terjedt ki, s a Nyugat- szlovákia—Nitra rádióadó üzembe helyezésével javultak a rádióadás vételi feltételei. A telefonállomások száma 1 millió 143,2 ezerre nőtt, ebből 454,0 ezer volt a lakástelefonok száma. A telefonállomások beszerelését kérelmezők száma továbbra is magas. Kibővült az automatikus telefonközpontokhoz kapcsolt állomások száma. BERUHÁZÁSOK A termelési és a nem termelési beruházási munkák és szállítások értéke (a Z akciókon és az egyéni építkezéseken kívül) 59,2 milliárd korona volt, ebból 29,8 milliárd jutott építési munkákra. Ez az összeg az állami beruházási terv 4,8 milliárd koronával való túlteljesítését jelentette. A beruházási költségek az előző évhez viszonyítva 8,2 százalékkal növekedtek, nagyobb ütemben növekedtek a gépekre és berendezésekre fordított kiadások. A beruházási költségekből 11,5 milliárd korona jutott a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum, 6,5 milliárd korona a tüzelőanyag-energetikai komplexum, 5,6 milliárd korona a gépipar, 3,6 milliárd korona a vegyipar fejlesztésére. A korszerűsítésekre és rekonstrukciókra fordított kiadások aránya nem érte el a szükséges mértéket. A kötelező jellegű ipari beruházásoknál a próbaüzemelés nem mindenhol kezdődött el az állami tervben előirányzott határidőkben. A tervezett 30 létesítmény közül csak 21 -et helyeztek üzembe, ezek közé tartozik a dubovái Petrochema hulladékégetője, a losonci (Lucenec) húskombinát, a bratislavai 2. számú szennyvíztisztító, valamint 3 turbina a Veiké Kozmálovce-i vízi erőműben. ÉLETSZÍNVONAL A munkaviszonyban levő személyek száma az előző évhez viszonyítva 20 ezerrel nőtt. A dolgozók létszáma főleg a nem termelési ágazatok és a szolgáltatások területén, elsősorban az oktatás- és az egészségügyben, valamint a belkereskedelemben növekedett. Az SZSZK lakosságának pénzbevételei 4,9 százalékkal növekedve 146 milliárd koronát értek el, ami meghaladta a tervben előirányzott ütemet. A bérekből származó bevételek 3,3 százalékkal, a mező- gazdasági termelésből származó bevételek 4,5 százalékkal növekedtek. A Szlovák Takarékpénztár 10,6 százalékkal több lakossági kölcsönt folyósított. A havi átlagbér a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) egy teljes mértékben foglalkoztatott dolgozóra számítva 3070 koronára nőtt. (Az efsz-ekkel együtt 3100 koronát ért el). A lakosság az előző évhez viszonyítva 5.2 százalékkal többet költött áruvásárlásra, fizetett szolgáltatásokra, s pénzügyi illetmények kifizetésére. A takarékpénztári betétállomány 5,2 milliárd koronával, a kölcsönállomány 1,4 milliárd koronával növekedett. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 5,1 százalékos volt, ami 1,9 ponttal haladta meg a tervezett ütemet. Ezt a növekedést az SZSZK kormánya által hozott intézkedések is lehetővé tették, amelyek a belkereskedelmi árukínálat bővítésére irányultak. Az iparcikkek kiskereskedelmi forgalmának növekedése megelőzte az élelmiszerekét. A kiskereskedelmi forgalom növekedésében fontos szerepet játszott a terven felüli lakossági pénzjövedelmek alapján megnövekedett kereslet, valamint a hazánkba látogató külföldiek vásárlásai. Az iparcikkek kínálatában a választék minőségi és műszaki színvonala nem volt összhangban a kereslettel. Az idegenforgalom keretében az SZSZK 1 millió 613 ezer állampolgára utazott külföldre, Szlovákiát viszont 7 millió 736 ezer személy látogatta meg, 430 ezerrel több, mint az előző évben. Ebből az egynapos látogatások száma 6 millió 094 ezer volt. A helyi ipari és szolgáltatási vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek teljesítették ugyan a tervezett feladatokat, de nem elégítették ki teljes mértékben a lakosság szükségleteit az igényelt választékban, minőségi színvonalon és területi elosztásban. A kiskereskedelmi árakat a központi árintézkedések mindkét irányban szabályozták, a választék felújításával kapcsolatban magasabb árszint elérésére irányuló törekvések is megnyilvánultak. A lakásépítés minden formájában 32,1 ezer lakás készült el, ebből a szövetkezeti lakásépítés keretében 15,4 ezer, a családi házak egyéni építése keretében 9,7 ezer lakás. A lakásépítés állami tervében a befejezés feladatai 84,5 százalékra voltak teljesítve, s 36,6 ezer lakás építése kezdődött el. A főiskolákat a külföldiekkel együtt 59 ezer diák látogatta. A szakmunkásképző intézetekben 150 ezer tanuló sajátítja el a szakmát, ebből 29 ezren érettségivel végződő szakon tanulnak. A gimnáziumok nappali tagozatait 48 ezer tanuló, a szakközépiskolákat 77 ezer tanuló látogatta. Az óvodák 246,8 ezer gyermek ellátásáról gondoskodtak. Tovább fejlődött a kulturális intézmények tevékenysége. A Csehszlovák Televízió az SZSZK-ból 23 300 órás műsort sugárzott, ebből több mint 90 százalék volt a saját program. Befejeződött 301 film, ebből 18 egész estét betöltő film forgatása. A kiadóvállalatok több titulusban adtak ki könyveket, összesen 29 millió példányban. A szociális ellátás színvonalát az öregségi nyugdíjak törvényes rendezése javította, melynek következtében 1988. október 1-től a nyugdíjak többségének az összege megnövekedett. A szociális ellátásra fordított költségvetési kiadások 5,2 százalékkal növekedtek. A nyugdíjakra 17.2 milliárd koronát fizettek ki, 6,8 százalékkal többet, mint az előző évben. Az öregségi nyugdíjak átlagos összege 1388 koronáról 2483 koronára nőtt. Az egészségügyi intézményekben az ágyak száma a tervezett 1,6 ezer helyett 400-zal nőtt, s így 59,1 ezret ért el. Az év végén a bölcsődei főrőhelyek száma a minibölcsődéket is beszámítva 51,6 ezer volt, ami 650-nel több, mint az előző évben. A gyógyfürdőkben 152,9 ezer beteg részesült kezelésben. A környezet védelmében és fejlesztésében elért eredmények elmaradtak a szükségletektől. Lemaradás következett be a jelentősebb ökológiai építkezések kivitelezésében, összesen 55 jelentősebb ökológiai építkezés kezdődött el, 5,5 milliárd koronás beruházási kerettel. A Z akciók keretében 1 milliárd 544 millió koronás érték jött létre. Az év folyamán 83 ezer gyermek született és 52 ezer személy halálozott el. 1988. december 31-én az SZSZK-nak 5 millió 264 ezer lakosa volt. és az 1988. évi állami terv teljesítéséről
