Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám, péntek
ÚJ szú 3 1989. I. 27. Szovjetunió ÚJ szakaszba lépett a választási kampány Komoly ideológiai munkára van szükség (ŐSTK) - Keddi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága a népi küldöttek megválasztásának előkészületeivel foglalkozott. A TASZSZ beszámolója szerint a testület úgy vélekedett, az SZKP nevében induló képviselőjelölteknek aktívan részt kellene venniük a választási kampányban, kötetlen találkozókat tartaniuk a választókkal, hogy ezek a találkozók hozzájáruljanak a pártpolitika időszerű kérdéseinek sokoldalú megvitatásához. A választási kampánnyal foglalkozott tegnapi vezércikkében a szovjet Pravda napilap is. A cikk leszögezi, megelégedéssel nyugtázható, hogy a népi kezdeményezés hulláma az átalakítás aktív híveit emelte képviselőjelöltekké. A választási kampány új szakaszba lépett, folyik a jelöltek bejegyzése, s tegnap már megkezdődtek a választási gyűlések. A társadalmi szervezetek is nyilvánosságra hozták választási programjaikat. Jellemző, hogy valameny- nyi az össznépi érdekeket kifejezésre juttató pártplatformra támaszkodik. Az SZKP óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az országban már a legközelebbi években jobb legyen az élet. Egyelőre nem sikerült mindez, ami sokakat visszarettent, pánikba esnek. Nincs azonban visszaút, csak előre lehet haladni - írta a Pravda. A siker meghatározó feltétele, hogy mindenki aktívan vegyen részt a kitűzött célok megvalósításában és becsülettel elvégezze a rábízott munkát. Az SZKP Központi Bizottsága arra szólít fel, hogy a mostani választási kampányt a munka javítására kell kihasználni. A kampány sok új, érdekes problémát vetett fel, szokatlan követelések és feladatok kerültek felszínre. Ezek megvalósításához komoly ideológiai munkára van szükség, amely azonban nem mindig felel meg a kor követelményeinek - hangsúlyozta a Pravda, rámutatva, határozottan le kell küzdeni a sztereotípiákat, minden eszközzel hozzá kell járulni a választások sikeréhez. Össze kell hívni a JKSZ rendkívüli kongresszusát LEV ZAJKOV BELGRÁDBAN TÁRGYALT (ŐSTK) - A Vajdasági Kommunisták Szövetsége a múlt héten kérte a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége rendkívüli kongresszusának összehívását. A párt alapszabályzata értelmében a kongresszust meg kell tartani, a központi bizottság köteles három hónapon belül közölni az időpontot. Ugyancsak az alap- szabályzat értelmében az egyes köztársasági pártvezetések esetleges egyet nem értése a rendkívüli kongresszus összehívása szempontjából nem bír befolyással, a JKSZ Központi Bizottságát semmiképpen sem kötelezi. Ha a központi bizottság három hónapon belül nem rendelkezne a kongresszus időpontjáról, meg kellene indokolnia, miért nem tartja magát a párt alap- szabályzatához. A Borba napilap erre vonatkozó cikke szerint még nem ismert, rendkívüli vagy előrehozott kongresszus lesz-e, s tartanak-e előtte köztársasági és kerületi pártkonferenciákat. A Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának Elnöksége, amely szerdán tanácskozott a Jugoszláviában kialakult helyzetről, a JKSZ KB 20. ülésére történő előkészületek keretén belül csatlakozott a vajdasági kommunisták követeléseihez. Munkalátogatásra érkezett szerdán Belgrádba a JKSZ KB meghívására Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság első titkára. Röviddel megérkezése után kezdett tárgyalásokat Rados Szmiljkoviccsal, a Szerbiai Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagjával, a belgrádi városi pártbizottság elnökével. Megbeszéléseik a két főváros pártszervezetei közti együttműködés fejlődését, a kétoldalú párt- és állami kapcsolatok fejlesztését érintik. A Vencel téri eseményekről Olvasói levelekre válaszolva A múlt heti prágai események kapcsán országszerte számos kérdés merült fel. Erről tanúskodnak azok a levelek, amelyeket a Rudé právo és a Pravda szerkesztősége kapott, de sok problémát vetnek fel a különböző gyűléseken, összejöveteleken is. A Rudé právo munkatársai szerdán és csütörtökön válaszoltak a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, ezeket a válaszokat ismertetjük röviden mi is. A Vencel téri nyilvános gyűlések kapcsán leszögezték, hogy nincs szó ezek betiltásáról, hanem csupán arról, hogy műemlékvédelmi területen korlátozott az összejövetelek szervezésének joga. A prágai nemzeti bizottság az állampolgárok kezdeményezésére rendeletet hozott az olyan nem engedélyezett összejövetelekkel kapcsolatban, amelyek zavarják a város életét, a tömegközlekedést. A rendőrség beavatkozása során ellenőrzött személyek között a legtöbb ipari tanuló, illetve ipari és szolgáltatási dolgozó volt. Sok volt köztük a középiskolás is. A legtöbben prágaiak voltak, de sokan érkeztek a Közép-csehországi és a többi kerületből is. A nem engedélyezett összejöveteleken való részvétellel kapcsolatban szabálysértést elkövető személyek nevét jelentik a lakhelyük szerinti illetékes nemzeti bizottságoknak. Egyes esetekben a munkahelyek és az iskolák is érte- .sítést kapnak. Az illetékes nemzeti bizottság december 10-én Prága III. városkerületében a Skroupa téren engedélyezett egy nyilvános gyűlést, az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 40. évfordulójával kapcsolatban. Mivel ezen a „Charta“ képviselői az előre bejelentett céloktól eltérő követelményeket hangoztattak, egy további nyilvános gyűlést már nem engedélyeztek. A hírekben gyakran szerepel a „Charta“, sokan kérdezték milyen szervezetről is van szó. Az ún. Charta 77 annak a több éves kísérletnek eredményeként jött létre, hogy egyesítsék a szocialistaellenes erőket. 1976-ban J. Pelikán így fogalmazott az emigráns folyóiratokban: az ellenzéket a konkrét politikai rendszer keretében kell egyesíteni úgy, hogy magában hordozza a pluralizmus csíráját, ami azt jelenti, hogy a társadalom széles spektrumát képviselje. A „Charta“ első 200 aláírója önkényesen a helsinki Záróokmány betartása ellenőrének nevezte magát. Az emberi jogok védelmének ürügyén bírálták, hogy Csehszlovákiában állítólag megsértik a szabadságjogokat, többek között azzal, hogy a közéletben nem számolnak a szocialistaellenes irányzatok képviselőivel. A „Charta“ befolyásának fokozására kifejtett törekvés eredménytelen volt. Ennek ellenére a nyolcvanas évek második felében új taktikát dolgoztak ki. Minél több hívet akarnak toborozni, akiknek nem is kell ismerniük az ún. Charta valódi céljait. Ezért, a nyugati rádióállomások tájékoztatják hallgatóikat a provokációs rendezvényekről. Igy volt ez a prágai Vencel téren megtartott tüntetésekkel kapcsolatban. Kezdetben az 1968-ban kudarcot vallott politikusok, az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubjának tagjai, az illegális egyházi struktúrák aktivistái és a jobboldal más képviselői tartoztak a „Chartához“. Az utóbbi időben néhány fiatal, többnyire a hatvanas évekből ismert szocialistaellenes személyek gyerekei is csatlakoztak hozzájuk. A „Charta“ képviselői külföldi támogatásban is részesülnek. így például különböző „díjakat“ kapnak, Dominik Tatarka 35 ezer svéd koronát, Milán Simeőka 50 ezer francia frankot, Václav Havel 88 ezer nyugatnémet márkát és Pavel Kohout, amikor még csehszlovák állampolgár volt, 150 ezer schillinget. Többen közülük tuzexutalványokat kapnak különféle alapítványoktól, vagy névtelen feladóktól. Az ajándékozó rendszerint a CIA vagy más hírszerző központ. Csupán Svédországból a Charta-alapítvány tavaly januártól októberig csaknem 370 ezer tuzex- koronát küldött a „Charta“ vezetőinek. Egy München melletti központból több tízezer márkát, videorekor- dereket, sokszorosítógépeket, kamerákat, számítógépeket stb. küldtek Csehszlovákiába. A betiltott tüntetések szervezői más csatornákon is pénzhez jutnak. Arra a kérdésre, hogy január 21 - én miért nem helyezhettek el virágot Jan Palach sírjára, a Rudé právo és Pravda munkatársai kérdéssel válaszolnak: miért jutott ez eszükbe most, hiszen hosszú éveken keresztül a hozzátartozókon kívül senki Lépések és taktikák I dézet a BBC kedd esti adásának hírmagyarázatából: „A Kelet minden újabb leszerelési kezdeményezése nehezebbé teszi a NATO nukleáris arzenáljának korszerűsítését, amit viszont az amerikai és a őrit kormány létfontosságúnak tart... az egyoldalú leszerelési lépések nyomán mindinkább csökken a fenyegetettség érzete a nyugatnémet közvéleményben, s így egyre nehezebb elfogadtatni vele az NSZK-ba telepített nukleáris fegyverek korszerűsítésének szükségességét, sót, akár ott-tartásának indokoltságát is.” Amióta a múlt héten véget ért a bécsi utótalálkozó, s ismertté vált, hogy március 6-án megkezdődnek a tárgyalások az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő csökkentéséről, nincs nap, hogy ne hangzanának el nyilatkozatok e témáról. Két jól megkülönböztethető tendencia körvonalazódik: az egyik e fórum munkájához szükséges kedvező feltételek és légkör megteremtését célozza, a másik ezeknek a lépéseknek a jelentőségét igyekszik csökkenteni - a tárgyalások előtti taktikai húzások már nemegyszer alkalmazott fogásairól van szó. Amikor Mihail Gorbacsov tavaly decemberben a jelentős egyoldalú szovjet haderő- és fegyverzetcsökkentést bejelentette, meglepte vele a világot, a Nyugat ilyen mértékűre nem is számított. De ezt még fokozni is lehetett, Eduard Sevardnadze külügyminiszter a múlt héten Bécsben közölte: a Közép-Európából távozó szovjet egységek magukkal viszik taktikai nukleáris eszközeiket is. Annak a fegyvertípusnak egy részét, amelyet a másik oldalon modernizálni akarnak. S a héten három szovjet katonai vezető is leszögezte: a Szovjetunió nem akarja újakkal felváltani harcászati-nukleáris eszközeit, nem növeli mennyiségüket sem. „Ebből következik, hogy kölcsönösségre számítunk a NATO részéről is” - mondta Nyikolaj Cservov vezérezredes, szovjet vezérkari csoportfőnök. Ez a hét is szolgált meglepetéssel: az NDK szintén egyoldalú, a leszerelési tárgyalásoktól független lépéseket jelentett be: a jövő év végéig tízezer fővel csökkenti nemzeti néphadseregének állományát; feloszlat hat páncélos ezredet, megsemmisít, illetve népgazdasági célokra alakít át 600 páncélost, feloszlat egy repülőezredet és kivon a szolgálatból 50 harci repülőgépet. Közép-Európából a Szovjetunió hat harckocsihadosztályt von ki - négyet az NDK-ból, egyet- egyet Csehszlovákiából és Magyarországról. Gorbacsov is erről a három országról tett említést, e héten pedig Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi miniszter értesítette varsói kollégáját, hogy a Szovjetunió a Lengyelországban állomásozó fegyveres erőit is csökkenteni fogja. Az idén esedékes kivonás több ezredet és más önálló egységeket fog érinteni, jövőre pedig egy teljes szovjet dandár tér haza. Ha tehát összeadjuk a Szovjetunió és az NDK intézkedéseit, kétségkívül számottevően csökkennek Közép-Európában a Varsói Szerződés országainak erői. Különösen, ha figyelembe vesszük: a leszerelésnél nem kevésbé fontos az a szándék, hogy a hátramaradó egységeket védelmi jellegűvé alakítják át. Az NDK lépésére reagálva több nyugati kommentár figyelemre méltónak nevezte azt is, hogy a VSZ tagállamai sorban csökkentik katonai költségvetésüket: A Szovjetunió 14, Lengyelország 4, az NDK 10, Magyarország 17 százalékkal. M indenütt az keltette a legnagyobb érdeklődést, hogy az NDK döntésére miként reagál az NSZK. Friedhelm Ost bonni kormány- szóvivő „fontos és konstruktív jelzésnek" minősítette. A nyugatnémet szociáldemokraták és az NKP képviselői megfelelő válaszlépéseket sürgettek, rámutatva, a Kohl-kabinetet meglepte Honecker lépése, mert nem illik bele abba a képbe, amelyet a hivatalos Bonn az NDK-ról igyekszik megrajzolni. Szerintük Kohlék politikájára a rugalmatlanság jellemző, s az, hogy nincs saját kezdeményezésük. A VSZ legutóbbi lépései kapcsán megvonják a párhuzamot: Kohl nemrégiben kijelentette, szó sem lehet a Bundeswehr állományának csökkentéséről, s meg akarja hosszabbítani a katonai szolgálat idejét. Ellen Weber, az NKP alelnöke nyilatkozatában leszögezte, az NSZK-ban is utat kell törnie az új gondolkodás- módnak. Ennek első jele az lehetne, ha leállítanák a sugárhajtású katonai gépek alacsony repüléseit és 25 ezer fővel csökkentenék a Bundeswehr állományát. Ugyanakkor az is tény, hogy bonni kormánykörökben eltérően ítélik meg a biztonsági kérdéseket. Wolfgang Altenburg, a Bundeswehr tábornoka, a NATO katonai bizottságának elnöke meglepetésre kijelentette, hogy tekintettel az enyhülésre és a márciusban kezdődő hagyományos leszerelési fórumra, elképzelhetőnek tartja, hogy a Bundeswehr állományát 420 ezer fő alá szorítsák, tehát hozzávetőleg 13 százalékkal csökkentsék. Köztudott az is, hogy Genscher külügyminiszter és Scholz hadügyminiszter között nézeteltérések vannak a taktikai atomrakéták korszerűsítésére vonatkozóan. Ha a további reagálásokat nézzük, megállapítható, hogy egy ilyen egyoldalú lépést ma már nem lehet negatívan értékelni, a másik félnek is muszáj volt elismerően szólnia róla. Amit a brüsszeli NATO-központ is megtett, azonnal hozzáfűzve: a Varsói Szerződés még mindig fölényben van a hagyományos eszközök terén, s „még hosszú utat kell megtenni, amíg elérjük az alacsonyabb szintű egyensúlyt. “. T árgyalási taktika ez, jelzi: a másfél hónap múlva kezdődő fórumon a 23 ország küldöttségeire kemény munka vár. Viktor Karpov szovjet külügyminiszter-helyettes szerint felépíthetők a hidak a szovjet és a NATO-javasiat között. A Szovjetunió elképzelése: a fegyveres erőket fokozatosan csökkenteni a kizárólag védelemhez szükséges szintre, a NATO pedig a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kívánja megteremteni a stabilitást. S bár a felek eltérő módon közelítenek a kérdéshez, vannak közös elemek is. (A NATO megfogalmazásából hiányzik a „védelemhez elégséges szint“, ami kizárná a támadóképsséget.) Karpov szerint nagy nehézséget okoz majd a fegyverzetek összeírása, a két oldal eltérően ítéli meg a másik erőire vonatkozó számadatokat (a VSZ hamarosan nyilvánosságra hozza a saját adatait), s a probléma megoldható lenne, ha nem a kiindulási adatokról tárgyalnának, hanem arról, hogy milyen szintre csökkentsék az egyes fegyverfajtákat. Ebben az esetben a „plafonokat“ kellene ellenőrizni, ami a megállapodások gyakorlati teljesítésével volna egyenlő. Természetesen a csökkentést új bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseknek kell kísérniük, ezekről 35 küldöttség tárgyal majd, a stockholmi értekezlet eredményeire építve. MALINAK ISTVÁN sem gondolt rá. Nincs kivetnivaló az ellen, ha valaki tisztelettel akar adózni egy elhunyt emlékének, de a véetatyi temető meglátogatását politikai provokációra akarták kihasználni, nem beszélve arról, hogy amerikai rádióadók közvetítésével. A Jan Palach sírjához rendezett zarándokút hazai és külföldi szervezői nem is titkolták céljaikat, ezért a vsetatyi nemzeti bizottság segítséget kért a Nemzetbiztonsági Testülettől, hogy előzzék meg a nem engedélyezett akció esetleges megvalósítását. Egyes hírügynökségek szerint szombaton és vasárnap nem álltak meg a vonatok Vsetatyban, de ez a hír alaptalannak bizonyult. A városkában egyébként több nyugati hírközlő szerv képviselői jelentek meg, hogy tanúi legyenek a tervezett felvonulásnak. A Vencel téri eseményekkel kapcsolatban sokan tettek fel kérdést a Nemzetbiztonsági Testület beavatkozásáról. A két lapban közölt anyag leszögezi, hogy a rendőrök törvényes módon és az adott helyzetnek megfelelően léptek fel. A rendőrök a Népi Milícia tagjaival együtt minden nap megkísérelték megakadályozni az összetűzéseket, felhívásokat tettek közzé. A részvevőknek minden esetben lehetőségük volt, hogy békésen távozzanak és megőrizzék a rendet. Sokan eleget is tettek a felhívásoknak. Mások azonban füttyel és sértegetésekkel válaszoltak. Többen csak kíváncsiságból érkeztek a térre. Sok fiatalt az érdekelte, milyen is a valóságban egy vízágyú és az egészet szórakozásként fogták fel. Mások, ^akiknek nincsen semmi közük a törvénysértő csoportokhoz, csak azért jöttek el, mert elégedetlenek politikánk valamelyik lépésével, de a problémákat csakis a szocialista állam keretében tartják megoldhatóknak. Voltak ott természetesen idősebbek is, akik tudták miről van szó. Kifejezték, hogy ellenségesen viszonyulnak a szocialista állam politikájához és általában a szocializmushoz, revansot akarnak februárért, a termelőeszközök államosításáért, ellenzik a Szovjetunióval folytatott együttműködést, Csehszlovákia kiválását szorgalmazzák a Varsói Szerződésből. Ezek az emberek nem nyilvánítják ki ilyen egyértelműen nézeteiket, de ellenforradalmár voltukat nem tudják letagadni. Éppen ezek az emberek találták ki az állam- és szocialistaellenes jelmondatokat. Többen kérdezték,-hogy Prágában miért zárták be a főiskolákat. A valóságban az iskolákban rendes munka folyik, Prágában csak azért van kevesebb diák, mert vizsgaidő- szak van. Az a hír, hogy Prágában egy lány elégette magát, teljesen alaptalan. Az Amerika Hangja rádióadó szerint a közelmúlt rendezvényeit többek között az ún. cseh gyermekek szervezete szervezte. Más, törvény- ellenes csoportokhoz hasonlóan az elmúlt év folyamán ennek a szervezetnek a megalakulását is a „Charta“ kezdeményezte. Tagjai többnyire középiskolát végzett fiatalok. Kis csoportról van szó, amelynek céljait jól kifejezik programnyilatkozatuk első mondatai: „Mi, cseh gyermekek kijelentjük, hogy Szent Vencel koronája, a cseh királyság ma is fennáll. Új király érkezésére várunk, ez a legfőbb célunk. Az isten kegyelméből kinevezett király az istennek felelősséggel tartozik az országért és a népért.“ Ennyi elég annak megértéséhez, hogy az ún. cseh gyerekek miért lépnek fel ellenségesen társadalmi rendszerünkkel és általában köztársaságunkkal szemben. Eduard Sevardnadze a jövő héten Kínába látogat (ŐSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter február 2-a és 4-e között hivatalos látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban - közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője. Sevardnadze viszonozza Csien Csi-csen kínai külügyminiszter tavalyi decemberi moszkvai útját.
