Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám, szerda

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (11) A kérdésekre Vladimír Marik, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi miniszterének helyettese, illetve Jirí Neubert, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára válaszol. A Népi Ellenőrző Bizottság csaknem egyévi állandó felügyelete meghozta a várt eredményt a popradi Tatramatban. Míg tavaly áprilisban az akkor gyártott összes automata mosógépet a második minőségi osztályba kellett sorolni, ami 5 százalékos árleszállítással járt, jelenleg a felül nyitható mosógépeknek csak 15 százaléka került ebbe a kategóriába, és az elöl tölthető gépek között már csak elvétve található gyengébb minőségű. A reklamációk száma a felére csökkent. A felvételen Iván Cepec (balról) és Lubomír Henőek az egyik mosóaéD nyílászárójának működését ellenőrzi. (Svätopluk Písecky felvétele - ŐSTK) Utazási ajánlatok csak fiataloknak Módosulnak a feltételek az Ifjúsági Utazási Irodánál Tavaly novemberben a SZISZ KB Titkárságának 26. ülésén határozat született azokról a feltételekről, amelyeket a Szocialista Ifjúsági Szövetség utazási irodája támaszt a külföldi társasutazások résztvevőivel szemben. Ez a határozat - amely 1989. január elsejével lépett érvénybe - milyen változást jelent az utazni vágyó fiataloknak? - kérdeztük Csaszny Rolandtól, a CKM bratislavai kirendeltségének munkatársától. Három gyermekem van, a legki­sebbik 1987. január 11-én szüle­tett. Milyen időtartamú gyermek- gondozási szabadság jár ne­kem? Hana ŐERNOŐKOVÁ, Prerov A Munka Törvénykönyve Novellá­ja meghosszabította a gyermekgon­dozási szabadság időtartamát a gyermek harmadik életévének be­töltéséig. A Novella átmeneti rendel­kezései szerint a gyermekgondozási szabadság meghosszabbítása vo­natkozik azokra a nőkre is, akiknek 1989. január 1 -e előtt született gyer­mekük. Ezért 1990. január 11 -ig ma­radhat gyermekgondozási szabad­ságon. Az anyagi ellátást más jog­szabályok rendezik. Összhangban van a Munka Tör­vénykönyve a járási és a kerületi nemzeti bizottságok oktatásügyi osztályainak gyakorlatával? Ugyanis, ha a nyugdíjas számára akár egész évben lenne munka, a munkaviszonyát mégis évente kétszer megszakították, meg­szüntették akarata ellenére, még­pedig a téli és a nyári szünidőben. Jan SLABY, Krnov A CSSZSZK kormányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendelete szerint (ugyanúgy mint eddig) a továbbdolgozó nyugdíja­sokkal ismételten is létrehozható ha­tározott időre szóló munkaviszony. Sem a Munka Törvénykönyve, sem pedig a végrehajtó rendelet nem állapítja meg, milyen időtartamra kell az ilyen munkaviszonyt létrehozni. Az adott naptári évben 22 vagy 44 nap ledolgozása után a továbbdol­gozó nyugdíjasnak a Munka Tör­vénykönyve Novellája szerint jog­igénye keletkezik a szabadság egy- tízenketted vagy két-tízenketted ré­szére. Ha a naptári év folyamán legalább 60 napot dolgozna le, évi üdülési szabadságra keletkezik jog­igénye, melynek arányos része a munkaviszony időtartamától függ. Kiegészítették a Munka Tör­vénykönyvét olyan rendelkezés­sel, hogy a szakszervezeti szerv a dolgozó munkaügyi és személy­zeti kérdéseiről csak az érintett dolgozó jelenlétében tárgyal­hat? Bohuslav HANAÓÍK, Gottwaldov Ilyen kiegészítést nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom alap- szabályzata tartalmaz, melynek mó­dosításait az országos szakszerve­zeti konferencia hagyott jóvá 1988 szeptemberében. Az alapszabályzat 4. cikkelyének f) pontja szerint a tag­nak jogában áll személyesen részt venni a tárgyaláson, ha a szakszer­vezeti szerv az ő tevékenységéről x vagy magatartásáról dönt, esetleg munkajogi viszonyairól vagy igénye­iről tárgyal. A szakszervezeti szerv köteles a tagot az ilyen tárgyalásra meghívní és nem dönthet a távollé­tében, hacsak a tag nem egyezett bele abba, hogy a távollétében tár­gyaljanak, illetve ha a tárgyaláson komoly indok nélkül nem jelent meg. Azokban az esetekben, amikor a Munka Törvénykönyve vagy más jogszabály a szakszervezeti szerv egyetértését vagy Véleményezését követeli meg bizonyos intézkedés­hez, ezt a szervet az ilyen jogkör megilleti, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a dolgozó a szakszervezet­nek. Mivel az FSZM tagjainak jogá­ról van szó, a szakszervezeti szerv nem köteles a tárgyalására meghívni azt a dolgozót, aki nem tagja a szak- szervezetnek, ha a munkajogi viszo­nyairól vagy igényeiről tárgyal. Mér­legelése szerint azonban a szak- szervezeti tagsággal nem rendelke­ző dolgozót is meghívhatja tárgyalá­sára. Nyolc óra vagy 8,5 óra a mun­kaidő a három műszakos üzemek­ben? Viliam KIS, Bratislava A munkaidő hossza, mint heti munkaidő van megállapítva. Ha nem olyan esetekről van szó, melyekben a munkaidőt egészségügyi indokok­ból rövidítették, a munkaidő általá­nos tartama a háromműszakos vagy folyamatosan termelő munkahelye­ken heti 40 óra ha az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, az erdő- gazdaság, vízgazdálkodás vagy a közlekedés termelő munkahelye­iről van szó (a felszín alatti meghatá­rozott munkahelyeken foglalkozta­tott dolgozók heti munkaideje szin­tén heti 40 óra tekintet nélkül mun­karendjükre). Ha nem a felsorolt munkahelyek valamelyikéről van szó, a megállapított heti munkaidő 42,5 óra. Ez egyformán vonatkozik az üzemi rendészekre, s az üzemi tűzoltó-testületek tagjaira, az őrökre, a portásokra, mégpedig tekintet nél­kül munkarendjükre és a munkahe­lyük jellegére. A munkaidő tartamának említett meghatározását a 63/1968 Tt. sz. rendelet tartalmazza, amely tovább­ra is érvényben maradt. A nyugdíjkorhatárt már betöl­töttem, de két évem hiányzik még a nyugdíj megítéléséhez szüksé­ges 25 évből. Védve vagyok vala­milyen módon az adminisztratív dolgozók létszámának csökken­tésével szemben? A. HUDÁKOVÁ, Bratislava A Munka Törvénykönyve nem tar­talmaz olyan rendelkezéseket, me­lyek különleges védelmet nyújtaná­nak a nyugdíj előtt álló dolgozóknak a munkáltató szervezet részéről tör­ténő munkaviszony-megszüntetés- sel szemben. A végrehajtó rendelet (a 4/1979 Tt. sz. rendelet) azonban arra kötelezi a munkáltató szerveze­teket, hogy a racionalizációs és szervezeti intézkedések megvalósí­tása során különleges tekintettel le­gyenek azokra az idősebb dolgo­zókra, akiknek rövidesen joguk ke­letkezik öregségi nyugdíjra. Ugyan­így az illetékes munkahelyi szak- szervezeti szerveknek, melyek elő­zetes beleegyezése nélkül a mun­káltató nem adhat érvényes felmon­dást, is mérlegelniük kell minden szempontból minden egyes esetet, tehát szociális szempontból is. A szakszervezeti szerv ugyanakkor az alapszabályzat szerint köteles a szakszervezet tagját meghívní a tárgyalására és nem dönthet a tá­vollétében. Amenyiben a dolgozók létszám- csökkentését a népgazdaság, a központi és más szervek szerke­zeti átalakításával kapcsolatban vé­geznék, a CSSZSZK kormányának 118/1988 Tt. számú rendeletében megállapított feltételek fennállása mellett fontolóra lehetne venni az öregségi nyugdíj rendkívüli folyósí­tását is. Mi a különbség a mellékmunka­viszony és a párhuzamos munka- viszony között? Milán HRADIL, Déőín Ha a dolgozó több (például két) munkaviszonyt létesít, a Munka Tör­vénykönyve 69. §-a szerint mind­egyik munkaviszonyt önállóan ítélik meg és párhuzamos munkaviszo­nyokról van szó. Ha két párhuzamos munkaviszonyról van szó, nem tel­jes munkakötelezettséggel (nem tel­jes munkaidővel), mindkét munkavi­szonyra vonatkoznak a Munka Tör­vénykönyvének a munkaviszonyok­ról szóló általános rendelkezései. Ha azonban a munkaviszonyok egyike teljes munkakötelezettségre (teljes heti munkaidőre) szól, a má­sik munkaviszonyt csak csökkentett munkakötelezettségre (heti munka­időre) lehet létrehozni, s főmunkavi­szonyról illetve mellékmunkavi­szonyról van szó. A mellékmunkavi­szonyra a Munka Törvénykönyve 70-70 b paragrafusainak rendelke­zései vonatkoznak (például a dolgo­zó bejelentési kötelezettségéről, a főmunkáltatónak arról a lehetősé­géről, hogy a Munka Törvényköny­vében megállapított esetekben uta­síthassa dolgozóját a mellékmunka- víszonya megszüntetésére stb.). A mellékmunkaviszony tehát egyik fajtája a párhuzamos munkavi­szonynak, amely a főmunkaviszony mellett létezik és a megállapított kor­látozások vonatkoznak rá. A Munka Törvénykönyve no- vellizálásának alapelveiben a 82. pont ragadta meg figyelmemet, amely a jogalap nélkül kifizetett összegeknek a kifizetésétől szá­mított hároméves elévüléséről il­letve a pénzbeli igények érvénye­sítésének hároméves határidejé­ről szól. Érvényes lesz az vissza­menőleges hatállyal is? Jaroslava HORÁKOVÁ, Sudomérice Azokra az elévülési határidőkre, amelyek 1989. január 1 -e előtt kezd­tek telni és nem fejeződtek be az említett időpont előtt, vonatkozik az új szabályozás; azokra a határidőkre azonban, melyek a korábbi rendelke­zések szerint 1989. január 1 -e előtt már lejártak, nem lehetett vonatkoz­tatni az új szabályozást. Hogyan fogják az új törvény- könyv szerint kártalanítani azokat az üzemi baleseteket, amelyek ed­dig még nem voltak kártalanítva és bírósági eljárás tárgyát képe­zik? Rudolf KRÁL, T rnava Az 1988. december 31-ig üzemi baleset vagy foglalkozási megbete­gedés következtében keletkezett károk kártalanítása során a korábbi rendelkezések alapján kell eljárni akkor is, ha a kártalanítással a bíró­ság foglalkozik. Csupán azokat az összegeket, melyek az eddigi ren­delkezések szerint korlátozták a munkaképtelenség befejezése utáni keresetkiesés kiszámítását és kártalanítását - emelik az 1989. ja­nuár 1-e utáni időre 3000 koronára azoknál a dolgozóknál, akik 1989.ja- nuár 1-e előtt nem töltötték be 65. életévüket. Azoknál a dolgozóknál, akiknek a károsodás előtti havi át­lagkeresete meghaladta a 3000 ko­ronát, ezt az összeget az említett kereset és a 3000 korona közti kü­lönbözet 75 százalékával emelik. Képzett szakácsnő vagyok. Foglalkozási megbetegedésem miatt már nem dolgozhatom ere­deti munkakörömben, és a mun­káltatóm nem tud más megfelelő munkahelyet biztosítani számom­ra. Köteles új munkahelyet találni nekem? Zdenka HAMULIAKOVÁ, Bratislava Ha a munkáltatója ebből az indok­ból felmond önnek, köteles a nem­zeti bizottsággal együttműködve ha­tékony segítséget nyújtani az új, megfelelő munkahely megszerzésé­ben, amely - egyebek közt - meg kell hogy feleljen az egészségi álla­potának is. Ha megváltozott munka- képessége van, érvényes felmon­dást - a többi feltétel fennállása esetén is - csak az illetékes nemzeti bizottság előzetes beleegyezésével kaphat. Hatnapos a munkahetünk- 6 órától 13 óráig, illetve 12 órától 19 óráig vannak szolgálataink. A félórás étkezési és pihenési szünetet kifizetik nekünk vagy rá kell dolgozni a munkaidőnkre? Bohumila LIBNEROVÁ, Libőice Az étkezési és pihenési munka­közi szünetet legkésőbb öt órai fo­lyamatos munkavégzés után 30 per­ces időtartamban ki kell adni. A munkaközi szünetet tehát az adott esetben minden műszakban ki kell adni, ami hetente hat munkaközi szünetet jelent, összesen három órai időtartamban. Ebből a megálla­pított heti munkaidő egyötödének megfelelő idejű munkavégzésért 30 percnyi munkaközi szünetet számí­tanak be a munkaidőbe. Az említett munkahelyen - tekin­tettel a kétműszakos üzemelésre- a heti munkaidőt 41,25 órában kellene megállapítani (amennyiben ún. termelő munkahelyekről van szó, vagyis ipari, építőipari, mező- gazdasági, erdő és vízgazdaságí vagy közlekedési munkahelyekről) vagy 42,5 órában, ha ún. nem ter­melő munkahelyekről van szó. Az első esetben a fizetett félórás mun­kaközi szünet minden 8,25 órai munkavégzésért jár, azaz hetente 5 fizetett munkaszünet, összesen 2,5 órai időtartamban. A dolgozók­nak a munkaidejükön felül 30 percet kellene dolgozni (a hat munkaközi szünetből öt fizetett). A munkaközi szünetnek azt az időtartamát, amely beszámít a munkaidőbe, meg lehet határozni naponként is, mégpedig mint a 30 perc arányos részét a mű­szak időtartamának és a 8,25 órá­nak arányában (ami egy hétórás műszaknál megközelítőleg 25 perc). Hasonló módon kell ezt a kérdést megítélni heti 42,5 órás munkaidő­nél is. (A következő válaszokat a közeli napokban közöljük)- Eddig a külföldi társasutazása­ink résztvevői számára az alsó kor­határ 15, a felső pedig 31 év volt. Január elsejétől a felső korhatár 35 év lett. Az előző években az életkor­korlátozás alól - ha a fiatalok részé­ről nem volt kellő érdeklődés - bárki kaphatott kivételt. Az idén viszont a korlátozás alól csak a Szocialista Ifjúsági Szövetség tiszteletbeli tag­jai, a SZISZ pionírszervezetének tisztségviselői és azok az egyének kaphatnak kivételt, akik ugyan már betöltötték 35. életévüket, de to­vábbra is az ifjúsági szövetség tag­jai. Itt szeretném megjegyezni, hogy vannak olyan külföldi partnereink, akiknek saját követeléseik vannak az életkorra vonatkozólag. Például Japánba és Egyiptomba csak a har­minc éven aluli fiatalok utazhatnak a CKM-mel. A skandináv országok­ba szervezett társasutazásaink résztvevői életkorának felső határa 26 év. Egyszerűsítjük a jelentkezési lapok kitöltését. Az előző évektől eltérően az idén már nem kell a munkaadó beleegyezése az álta­lunk szervezett társasutazásokon való részvételhez.-Az ifjúsági utazási iroda már megkezdte a külföldi társasutazások árusítását. Ezek a módosított felté­telek, amelyeket az imént említett, hogyan tükröződnek az önök mun­kájában? Gondolok itt konkrétan ar­ra, hogy ez a megszigorított életkor­korlátozás nem okoz-e fennakadást az olyan társasutazások é/adásánál, amelyek árait nem éppen a huszon- és a harmincévesek zsebéhez mé­retezték?-Az idén fordult elő elsőízben, hogy a jugoszláviai társasutazások 4 iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint a kapitalista államokba szerve­zett utazásaink iránt. Egészen pon­tosan, a mi kirendeltségünkön a ju­goszláv tengerpartra szervezett tár­sasutazásokra hétszáz fiatal jelent­kezett, míg a kapitalista országokba kétszázötven. Ez a változás lehet, hogy az életkor-korlátozásnak tud- • ható be. Egyébként nekem az az érzésem, hogy a fiatalok nem min­den esetben utaznak a saját pénzü­Csaknem megkétszereződött a gazda­sági növekedés üteme a múlt évben az afrikai országokban. Ennek ellenére azonban a szegénység tovább fokozódik, mégpedig annak következtében, hogy gyorsabbá vált a népességnövekedés üteme. Az Afrikai Gazdasági Bizottság közlése szerint az idén is hasonló fejlődé­si irányzat valószínű. A kontinensen a bruttó hazai termelés 1988-ban 2,5 százalékkal nőtt, s az idén ugyancsak 2,5 százalékkal növekszik. Azonban a lakos­ság számának további emelkedésével kön. Többségüket a nagyszülők, vagy a szülők lepik meg egy-egy utazással.- Mi a tébndő akkor, ha egy üze­mi vagy iskolai kollektíva két-három- napos utazást szeretne szervezni a CKM segítésével?-Az ilyen igényeket mindig az előző év szeptember 30-ig kell be­nyújtani az utazási irodához. Tehát ha egy harmincfős csoport 1990 szeptemberében szeretne két napra az NDK-ba utazni, akkor az erre vonatkozó kérvényt az idén szep­tember 30-ig kell beadni az utazási irodába.- Milyen újdonságokkal lepi meg' az idén a CKM az utazni vágyó fiatalokat?- Mindenekelőtt a sportszerű fia­talok figyelmét szeretném felhívni a síeléssel egybekötött társasutazá­sainkra a Szovjetunióba, Jugoszlá­viába, Svájcba, Ausztriába és ter­mészetesen hazánk hegységeibe. Érdekességnek számít a Kerékpá­ron Ausztrián keresztül elnevezésű rendezvényünk. Ami a belföldi uta­zásainkat illeti, itt is bővült a tavalyi választék. Főleg a lányok figyelmé­be ajánlom a márciusra tervezett hétnapos Magas Tátra-i társasuta­zást, amelyen az érdeklődők megis­merkedhetnek a divatos öltözködés, frizurakészítés és a sminkelés forté­lyaival.-A külföldi társasutazások zömét már eladták. Mit tanácsol azoknak a fiataloknak, akiknek a kérését nem sikerült teljesíteniük?- Nekik sincs okuk az elkesere­désre, hiszen azokból a társasuta­zásokból, amelyeket időközben a fi­atalok visszaadtak, január húszadi­ka után kiárusítást rendezünk. Tehát reménykedni még lehet.-A fiatalokat bizonyára érdekük a társasutazások árának befizetésé­re vonatkozó feltételek.- A társasutazások árát két rész­ben kell befizetni. Az előleget- amely az utazás árától függően lehet 1000, illetve 3000 korona- a megrendelést követő hét napon belül, a fennmaradó részt pedig ti­zennégy nappal az utazás előtt kell befizetni. KAMONCZA MÁRTA csökken az életszínvonal az afrikai álla­mokban. ’ * * * A múlt évben az NSZK-ban kétszer annyi ólommentes üzemanyagot értéke­sítettek, mint 1987-ben. Ezzel az eladott ólommentes benzin - az Esso AG társa­ság adatai szerint 11 millió tonna - az összesen értékesített üzemanyag 45 szá­zalékát teszi ki. Az idén újfajta „környe­zetvédő“ benzin kerül a piacra, s azzal számolnak, hogy az említett arány 60 százalékra emelkedik. A tervekben szere­pel, hogy az idén betiltják a normálbenzin gyártását. A VILAGGAZDASAG EZJE3*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom