Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám, kedd
Megfelelni az elvárásoknak Napjaink átalakítási folyamatából - túlzás nélkül állíthatjuk - a 30 éves múltra visszatekintő szocialista munkabrigád-mozgalmat sem lehet kihagyni. Hogy miért? Mert a termelési-gazdasági egységekben jócskán léteznek olyan munkabrigádok, melyek működésének hatékonysága alacsony. Mintha devalválódott volna a brigádok termeléssel összefüggő jelentősége. A termelés új követelményeihez igazodó, tartalmilag is változni, megújulni kész szocialista munkabrigád-mozgalomra van szükség, ahol a kollektívák az egyes munkaszakaszokon jelentkező, a fejlődéssel együttjáró elvárásoknak is meg tudnak felelni. E gondolatok jegyében igyekeztünk a nagymagyari (Zlaté Klasy) mintegy négyszáz dolgozót foglalkoztató Agroprogres Közös Mező- gazdasági Vállalat Jövő nevű szocialista munkabrigádjának értékelő taggyűlésére. A meghívás a forgácsológép-műhely 24 fős kollektívájától érkezett, akik ezúttal kapták meg a szocialista munkabrigád- mozgalom bronzjelvényét. Ez a legfiatalabb munkabrigád, mivel csak 1986 januárjában alakult meg. Vezetőjük, Mezei Lajos kiválóan hasznosítja emberi és szakmai ismereteit, véleményére hallgatnak. A brigád tevékenységét összegező beszámolóból megtudtuk, hogy élen járnak a munkakezdeményezésben, A legaktívabb véradók A Galántai (Galanta) járásban az önkéntes véradásnak már csaknem három évtizedes hagyománya van. A járás legaktívabb véradói a Vöröskereszt kajali (Kajal) alapszervezetének tagjai. A Hurín Géza vezette, több mint ötszáz tagot és további másfélszáz fiatalt tömörítő szervezet a falu és a járás egyik legaktívabb tömegszervezete. A véradók tavaly kivették részüket a faluszépítésből, mely során több száz órát dolgoztak társadalmi munkában. Évente kétszer szerveznek másodlagos nyersanyaggyűjtést: 8 tonna ócskavasat és 3 tonna üveget gyűjtöttek. Háromszor szerveztek csoportos véradást, s mintegy kétszázan adtak vért. Már több mint százan kapták meg a Janksy-emlékérem bronz, ötvenen az ezüst és tizennégyen az arany fokozatát. Oláh Gyula Épül a kazánház A járási ipari vállalat 1984-ben rakta le Királyhelmecen (Král'ovsky Chlmec) az új szolgáltatások házának alapkövét. A 3 125 000 korona ráfordítással felépült létesítményt 1987-ben adták át. A fűtés hiánya miatt, a télre való tekintettel nem kezdték meg idejében a szolgáltatások végzését. Ezt a részleg igazgatója azzal magyarázta, hogy a városi kazánházra egy másik, hamarább befejezett épület fűtését kötötték rá. Ezért szükségét látták az épület közvetlen szomszédságában egy kazánház felépítését, bővítve egy emelettel a szociális helyiségek számára. Ez 3 859 000 koronába kerül, s átadását év végére tűzték ki. Iski Ibolya' a kollektívák közti szocialista munkaversenyben. A tervfeladatokat kemény munkával rendszeresen teljesítik, és a minőségi követelményeknek is eleget tesznek. Fejenként tíz munkaóra ledolgozásával segítik a munkakörnyezet szépítését, évente 40 tonna fémhulladékot adnak a feldolgozó iparnak, keresetük egy százalékát felajánlották a szolidaritási alapra. A közösség jellemformáló erejét látjuk emberi tartásukban, egymás segítésében. A többi részleghez hasonlóan megtanultak az önelszámolás szellemében gondolkodni, és az értékteremtés szigorú törvényeit sem hagyják figyelmen kívül. Minden vonatkozásban eleget tettek a bronzjelvény odaítéléséhez szükséges kritériumoknak. Ami pedig a vállalaton belüli brigádmozgalmat illeti, nincs ok panaszra, hiszen évről évre jelentős összegű szocialista kötelezettségvállalásokkal segítik a tervfeladatok maradéktalan teljesítését és az észszerű, takarékos anyaggazdálkodást. Méri István Értékelte munkáját a Csemadok 210 tagot számláló feledi (Jesenské) alapszervezete. Csank Mária elnök beszámolójából kitűnt, a szervezet szép eredményeket ért el. Színházlátogatással egybekötött kirándulást szerveztek Budapestre, irodalmi és politikai előadásokat, árusítással egybekötött könyvkiállítást, valamint táncmulatságot rendeztek. A tagok a társadalmi munkából is kivették a részüket. Faluszépítési akcióban 927 órát dolgoztak, több száz virágpalántát ültettek el, s egész évben gondozták a rájuk bízott virágágyasokat. Tervbe vették a taglétszám növelését, valamint a Hét című hetilapra további előfizetők toborzását. A jövőben is rendeznek irodalmi és politikai előadásokat. Minden hónapban megemlékeznek egy-egy író vagy költő életjubíleumáról. író-olvasó találkozót szerveznek, fogadják a Magyar Területi Színház művészeit. Pál Gyuláné Varrótanfolyam A Csehszlovák Nőszövetség vág- farkasdi (Vlcany) alapszervezete már két éve állandó varrótanfolya- mot indított, amely június végén a szaklevelek átadásával fejeződik be. A tanfolyamon két csoportba osztva fiatal lányok és asz- szonyok sajátítják el a varrás fortélyait Jancsó Julianna, a galántai (Galanta) Slovodev ruhaszalon dolgozója és Vágóné Erdélyi Anna vezetésével. A résztvevők a nőszövetség helyi alapszervezetének gyűlésén kiállítást rendeztek a saját maguk által készített ruhákból. A felvételen a kiállításra készült ruhák egy része látható. Kép és szöveg: Balogh Irén Színvonalas művelődési szeminárium Hatodik alkalommal rendezték meg a Nagykürtösi (Vel’ky Krtíé) járásban a Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napokat. A rendezvény- sorozat szerves részét kepezi az a járási művelődési szeminárium is, amelynek minden eddiginél nagyobb közönsége volt. A jónak ígérkező program vonzotta a járás népművelőit, könyvtárosait és minden irodalombarátot a rendezvényre. A művelődési szeminárium elején sor került a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat termékeit bemutató kiállítás megnyitására. Utána rangos előadások következtek. Dr. Kovács Anna, a salgótarjáni Megyei Múzeum dolgozója Madách Imre Mózes című drámáját elemezte, utána Pozsonyi Anna, a balassagyarmati gimnázium tanára tartott érdekes előadást Madách Aladárról, a nagy drámaíró fiáról. Batta György, a Kis Építő főszerkesztője előadásában a csehszlovákiai magyar gyermekirodalommal foglalkozott. Juraj Bodnár, a Szocialista Akadémia Nagykürtösi Járási Bizottságának előadója a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulója kapcsán tartott előadást. A rendezvény műsorát. T. Pataki László Lidércláng című monodrámája zárta, amelyben Madách feleségének, Fráter Erzsébetnek egyéni tragédiája elevenedett meg a pódiumon. Bodzsár Gyula áfüt A — elmúlt napokban az üz- r\£ letek, áruházak polcai között megsokszorozódott a vásárolni szándékozók száma, a pénztárak előtt pedig egyre hosszabb sorok kígyóztak. így volt ez abban az élelmiszer- üzletben is, ahová nejemmel be„Hiánycikk“ tértünk. Koccantak a bevásárlókocsik, udvariasan utat kérők mellett erőszakos türelmetlenkedők kemény hangja is fel-felhangzott. Egy idősebb asszonykára lettem figyelmes. A polcokon levő árut nézegette, a hűtőpultok tartalmára vetett egy-egy pillantást. Láthatóan nem is sejtette, hol találja a keresett cikket. A vásárlók ügyet sem vetettek rá, ki-ki a maga gondjával volt elfoglalva. Akárcsak az a három elárusító kislány (talán még tanulók), akiknek szemmel láthatóan nem voltak bevásárlási gondjaik: vidáman trécseltek egy kevésbé forgalmas polc végénél. Az asszonyka odalépett hozzájuk, s csendesen kérdezte:- Mondd, kislányom, hol találok élesztőt? Egyikük csupán annyit mondott:- Nincsen. A nénike hát ment tovább, miközben a „három grácia“ egyike megszólalt:- Mit akart venni?-Mit tudom én, nem értettem, mit kérdezett - mondta megvonva a vállát. Erre a másik kettő akkorát kacagott, hogy még a vásárlók is felkapták a fejüket. Az volt az érzésem, hogy nemcsak az üzlet polcain, hanem az emberekben is akad bőven ,,hiánycikk“: udvariasság, segítőkészség. BOJTOS JÁNOS A csaknem négyezer hektáros vadászterülettel a sókszelőcei (Selice) Vág vadásztársaság a legnagyobbak egyike a Galántai járásban. Harminchat tagja tavaly több mint 600 fácánt és 100 vadkacsát tenyésztett ki. Ezenkívül a vadászok először próbálkoztak gyöngytyúk- és pulykaneveléssel is. A sókszelőceiek az idén 400 fácánt és ugyanennyi nyu- lat szeretnének lőni, illetve fogni. Az élve fogott vadat exportra szánják. A felvételen Fülöp Gyula vadász és zsákmánya, egy róka látható. (Kép és szöveg Milán Al’akéa) Szabadság kiadása J. M.: A vállalatunknál nem akarnak szabadságot adni azoknak a diákoknak, akik most vizsgáztak. A felnőtteknek kiadták a szabadságot karácsony és újév között, a diákok pedig dolgozzanak. Helyes ez? Jogsértés feltehetően nem történt. A szabadság kiadásának időpontját mindig a munkáltató állapítja meg, vagyis akkor adja ki a szabadságot, amikor nélkülözheti a dolgozót. Ennek során persze a szabadságolási tervet kellene követnie. Ezt a tervet az év elején készítik rendszerint, s így a terv elkészítésekor valószínűleg még nem számoltak önökkel (a diákokkal), illetve azzal, hogy röviddel a vizsgák után, karácsony és újév között szeretnék megkapni a szabadságot. Ezért a szabadságukat, persze, ha egyáltalán joguk keletkezett szabadságra az elmúlt évben (ha legalább 5 hónapja tartott folyamatosan a munkaviszonyuk, s teljesítették a 75 napi munkavégzés feltételeit is) április 30-ig kaphatják meg. Munkabeosztás gyermekgondozási szabadság után D. I.: Van egy ötéves és egy másfél éves kislányom. A gyermek- gondozási szabadságom 1989 májusában jár le. Ezt követően azonban szükségem lenne még fél, esetleg egyéves fizetetten szabadságra, mivel a kisebbik gyermeket csak két és fél éves korától tudom elhelyezni az óvodában (bölcsőde nincs nálunk). Igényt tarthatok erre a fizetetten szabadságra? Igényt tarhatok arra a munkahelyre, ahol a szülés előtt dolgoztam? A kétéves gyermekgondozási szabadság 1989. január 1-től hároméves lett. Ezt a szabadságot ön is igénybe veheti a gyermek harmadik életévének betöltéséig. A második kérdésére azonban nemmel kell válaszolnunk. Ugyanarra a munkahelyre csak az anyasági szabadságáról visszatérő nő tarthat igényt. Erkölcs és tartásdíj T. L.: 68 éves vagyok. 1945-ben nősültem. A feleségem szült három gyereket, akikhez nekem csak annyi közöm volt, hogy adókedvezményt, illetve családi pótlékot kaptam rájuk és nevemet viselték. Építettünk egy családi házat, melynek egyik szobáját én használom. Bányában dolgoztam, a keresetemet mindig haza- küldtem. A feleségem sohasem dolgozott, s így bár 61 éves - nem kap nyugdíjat. Ezért havonta 800 koronát adtam neki a nyugdíjamból (2560 korona). Most azonban bírósághoz fordult, s havi 1200 koronát követel tőlem (persze, letagadta azt is, hogy havonta 800 koronát adtam neki). Én szívesen odaadnám neki az 1200 koronát is, ha legalább szombaton és vasárnap adna nekem egy tányér meleg levest, vagy kimosná az ingemet. Naponta a helyi vendéglőben étkezem, de a hétvégén nincs kifőzés, s így nem tudok magamnak főtt ételt venni. Egyáltalán miből fizessek neki még az eddigi tartásdíjnál is többet? A nyugdíjam magas ugyan, de el is fogy, ha mindenért fizetnem kell, ha vendéglőben kell étkeznem. Ugyanakkor viszont a feleségem a szomszédnak, az élettársának tud főzni, mosni is rá, gyakran még ott is alszik nála. Ha nem elég neki a 800 korona, kérjen tőle valamiféle hozzájárulást a megélhetéséhez. Milyen összeg fizetésére kötelezhet engem a bíróság? A Családjogi Törvény szerint a házastársaknak kölcsönös tartási kötelezettségük van, s a tartásdíjnak lényegében az életszínvonaluk közti különbséget kellene kiegyenlítenie. Ugyanez a törvény rendelkezik azonban a házastársak más egymás iránti kötelességeiről is. így például arról, hogy a házastársak kötelesek együtt élni, egymást segíteni, egészséges családi légkört teremteni, s - nem utolsósorban - hűséggel tartoznak egymásnak. A család szükségleteiről mindkét házastárs tehetsége és lehetőségei szerint köteles gondoskodni. A család szükségletei kielégítésének kell tekinteni a közös háztartásról való gondoskodást is. A fent említett házastársi kötelességek megszegését a jog rendszerint nem bünteti, illetve nem kapcsol hozzá jogkövetkezményeket. Ilyen szempontból kivételesnek számít a Családjogi Törvény 96. § (2) bekezdése, mely szerint tartásdíjat nem lehet megítélni, ha az ellenkezne a szocialista együttélés (erkölcs) alapelveivel, szabályaival. A legfel- sőb bíróság egyik döntése szerint azonban a felperes keresetének elutasításához nem elég megállapítani azt, hogy a tartásdíjat követelő felperes megszegte házastársi kötelességeit (nem segíti például a házastársát, mással él élettársi viszonyban, nem gondoskodik a család szükségleteiről stb.); a bíróságnak meg kell állapítania azokat az indokokat is, amelyek a felperest (a feleséget) házastársi kötelességei megszegésére indították, vagyis, hogy erkölcsileg elítélendő-e vagy sem a feleség magatartása. Ha elítélendő a tartásdíjat nem lehet megítélni számára. Miből számítják a nyugdíjat? R. I.: Két évig külföldi szakemberként (expert v zahraniőí) dolgoztam Líbiában. Röviddel a hazatérésem után súlyosan megbetegedtem, s valószínűleg rokkantsági nyugdíjat ítélnek meg számomra. Azt szeretném tudni, hogy az új Munka Törvénykönyve értelmében a külföldön keresett összeget beszámítják-e majd az utolsó tíz évben elért átlag- keresetbe, mivel a keresetemből rendszeresen adót fizettem. Azt, hogy milyen jövedelmeket vesznek figyelembe a rokkantsági nyugdíj (illetve egyáltalán a nyugdíjak) összegének megállapításánál, nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Társadalombiztosítási Törvény és végrehajtó rendeletei szabályozzák. A 149/1988 Tt. sz. rendelet 44. paragrafusa szerint a külföldön dolgozó szakemberek nyugdíja kiszámításánál nem veszik figyelembe a külföldi munkavégzésük során kapott keresetet. Az ő esetükben a nyugdíj kiszámításának alapjául azt a bruttó keresetet tekintik, amelyet a külföldre való kiküldetésük előtti utolsó 12 hónapban kaptak. Ha ebben a 12 hónapban tartósan megváltozott a dolgozó alapbére, bruttó keresetnek azt a havi bruttó fizetést tekintik, melyet a változástól az említett időszak végéig kapott. Közkegyelem V. B.: 1988 október 19-én megközelítőleg 20 km/h sebességgel haladtam a személygépkocsimmal falunk egyik mellékutcájában, amikor a járőr megállított és igazoltatott. Beismerem, hogy ittam. Elvittek véralkohol- vizsgálatra. Az amnesztia meghirdetése után természetesen én is reménykedtem abban, hogy rám is vonatkozik. Ezért ugyancsak meglepődtem, amikor beidéztek a rendőrségre és közölték velem, hogy a jogosítványomat fél évre bevonják és még 500 korona bírságot is kiróttak. Megjegyzem, a véralkoholszintem 1 ezrelék alatt volt. A köztársaság elnökének amnesztiája csupán a bűntettekre, illetve a bűntettek elkövetőire vonatkozott. önt pedig mindössze szabály- sértésért vonták felelősségre, azaz a szabálysértésekre vonatkozó' rendelkezések alkalmazásával büntették. Gyermekgondozási segély H. B.: 1987 júniusában szültem az első gyermekemet. A munkáltatóm folyósította ugyan az anyasági segélyt, de a munkaszerződésem 1987. június 30-án lejárt. Mivel a gyermekkel nem tudtam elhelyezkedni, munkába sem állhattam. Idén áprilisban várom a második gyermekemet. Azt szeretném megtudni, jogosult vagyok-e valamilyen segélyre, hol kell kérvényezni, milyen ideig és mennyi jár? Ha a munkaviszonya még tavaly megszűnt, anyasági segélyre feltehetőleg nem keletkezik jogigénye, legfeljebb gyermekgondozási segélyre. Az utóbbit a kisebbik gyermek 3. életévének betöltéséig folyósítják a gyermekek számától és életkorától függő összegben. A gyermekgondozási segély megítélése ügyében forduljon a járási nemzeti bizottság szociális és családvédelmi osztályához. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1989. I. 24. Eredmények és tervek
