Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1989. I. 23. A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (9) A kérdésekre Vladimír MARÍK, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi miniszterének helyettese, illetve Jirí NEUBERT, az SZKT titkára válaszol. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézete realizációs köz­pontjának munkatársai az alapkutatási eredmények gyorsabb ütemű gyakorlati felhasználására törekednek. Jelenleg főleg a lézertechnika és az infravörös sugárzás terén végeznek kutatásokat, s nemcsak kifejlesz­tik, hanem az iparvállalatoknál fel is szerelik készülékeiket. A berendezé­seket szocialista országokba is exportálják. A képen: dr. Jirí Jiskra és Pavel évambera optikai lézerrezonátort állít be. (Jan Vrabec felvétele - ÖTK) Megelőzés - a természetvédelem legjobb módja Ésszerűbben trágyázzák a földeket A Nagykürtösi járásban a Daőov Lom-i Efsz földjei öt-hatszáz méteren a tengerszint fölött, dimbes-dombos terepen terülnek el. S mégis, ebben a hegyaljai szövetkezetben figyelemre méltóak az eredmények. Ezekről s egyidejűleg a környezeti viszonyok védelméről beszéltünk Michal Selskyvel, a 3200 hektáros egységes földműves­szövetkezet elnökével. Milyen szabadság illeti meg a zenetanárokat? Éva PIRSELOVÁ, Bratislava Munkajogi szempontból a tanító jogállása a CSSZSZK volt iskolaügyi minisztériumának a pedagógiai dol­gozók szakmai és pedagógiai alkal­masságáról szóló 59/1985 Tt. sz. rendeletében (illetve az SZSZK volt iskolaügyi minisztériumának 64/1985 Tt. sz. rendeletében) emlí­tett pedagógiai dolgozókat illeti meg, akiknek közvetlen oktatási kötele­zettségük van meghatározva. Ennek terjedelmét a pedagógiai dolgozók fizetési rendelete állapítja meg. Az említett jogszabályok vonatkoznak az olyan létesítmények dolgozóira is, akik túlnyomórészt oktató-nevelő tevékenységet végeznek, ideértve a nyelviskolák, a művészeti alapis­kolák tanítóit is. Ezért azt a zenetanárt, aki az említett jogszabályok által szabályo­zott iskolák valamelyikében dolgo­zik, évente nyolc naptári hét szabad­ság illeti meg. A Munka Törvény- könyve Novellája ebben a kérdés­ben nem hozott változást. Egy naptári évben legfeljebb hány óra túlmunkát lehet végez­ni? Jan HAJDUCH, Ostrava A Munka Törvénykönyve Novellá­ja abból indul ki, hogy a dolgozónak egy naptári évben legfeljebb 150 óra túlmunkát szabad elrendelni. Ezzel kapcsolatban viszont meg kell emlí­tenünk a CSSZSZK végrehajtási rendelete 15. paragrafusát, mely szerint a túlmunka maximálisan en­gedélyezett óraszámába nem szá­mítanak be egyes munkákat, így például azt a túlmunkát sem, melyért a dolgozó pótszabadidőt kapott. Az említett évi 150 órát meghaladó ter­jedelemben csak akkor végezhető túlmunka, amennyiben a szövetségi munka- és szociális ügyi minisztéri­um vagy az illetékes egészség- és szociális ügyi minisztérium kivételt engedélyez a túlmunka évi 150 órás korlátozása alól. Az említett szer­veknek a kivétel megadásakor meg kellene határozniuk egyben a túl­munka maximálisan engedélyezett óraszámát azokon a munkahelye­ken, amelyekre a kivétel vonatkozik. Megfogalmazhat a munkáltató a munkaszerződésben olyan ren­delkezést is, amely ellentétben állna ugyan a Munka Törvény- könyvével, de mindkét szerződő fél egyetértene vele? Lubos LIŐKA, Stankov A Munka Törvénykönyve 242. § (1) bekezdésének a) pontja szerint érvénytelen az a jogügylet, melynek tartalma vagy célzata törvénybe üt­közik, esetleg megkerüli azt vagy más módon ellenkezik a társadalom érdekeivel. Ezért ha a munkáltató szervezet a dolgozóval történő meg­állapodás után a Munka Törvény- könyvébe ütköző rendelkezéseket rögzít a munkaszerződésben (pél­dául kedvezőbb feltételeket a sza­badságra való jogigény létrejöttére), az ilyen megállapodás érvénytelen. A munkáltató szervezetnek, de a dolgozónak is tiszteletben kell tar­tania nemcsak a Munka Törvény- könyvét, de további jogszabályokat is. A szerződésben az érvényes jogi szabályozástól eltérő módon csak akkor lehet szabályozni egyes kér­déseket, ha ezt a Munka Törvény- könyve, esetleg más jogszabály ki­fejezetten engedélyezi. Mi lesz a munkavégzést értéke­lő véleményekkel és a beszámítá­si lapokkal? Továbbra is ki kell adni ezeket az iratokat valameny- nyi dolgozónak, az öregségi nyugdíjasoknak és a mellékfog­lalkozásban alkalmazott dolgo­zóknak is? Éva ÓERNICKÁ, Most Új rendelkezés az, hogy a mun­káltató szervezet a munkaviszony megszűnésekor a dolgozónak a munkatevékenységéről szóló írás­beli véleményt csak a dolgozó kéré­sére köteles 15 napos határidőben kiadni, esetleg annak a szervezet­nek kérésére, amelynél a dolgozó foglalkoztatásért folyamodik. Ez az intézkedés hozzájárul a fölösleges adminisztrálás korlátozásához. A Novella szerint a munkáltató szer­vezet ezt az írásbelí véleményezést nem előbb, mint két hónappal a munkaviszony megszűnése előtt köteles kiadni a dolgozónak. Ezzel szemben továbbra is érvé­nyes az, hogy a munkáltató szerve­zet a munkaviszony megszűnésekor köteles a dolgozónak, esetleg más szervezetnek (annak kérése alap­ján) igazolást kiadni az alkalmazás­ról (ez az ún. beszámítási lap). Az igazolás tartalmát keretszerűen álla­pítja meg a Munka Törvénykönyve, részletesen pedig a CSSZSZK kor­mányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendelete (lásd 6. §), mégpedig a korábbi szabályozástól némileg eltérő módon. A munkáltató szervezetek említett kötelességei vonatkoznak mellék­munkaviszonyokra, illetve a to­vábbdolgozó nyugdíjasok munkavi­szonyaira is. Fel lehet mondani a novellizált Munka Törvénykönyve alapján azt a munkaszerződést, amelyet a no- vellizálás előtt kötöttek előre meghatározott időre? Pavel MARURA mérnök, Novy Bor A határozott időre szóló munkavi­szony a munkaviszonyok megszű­nésének valamennyi módozatával, azaz felmondással is megszűnhet a meghatározott idő eltelte előtt. A dolgozó bármilyen indokból fel­mondhat vagy akár indoklás nélkül is. Elvben ez vonatkozik az 1989. január 1-e előtt létrehozott határo­zott időre szóló munkaviszonyokra is. Kivételt képeznek azok az 1989. január 1-e előtt határozott időre lét­rehozott (vagy határozatlan időről az említett időpont előtti hatállyal hatá­rozott időre módosított) munkavi­szonyok, amelyek államérdekből történő lakáskiutalással vagy válla­lati lakás, szolgálati lakás, esetleg a vállalat saját szabad eszközeiből a vállalati lakásépítés keretében fel­épített lakás kiutalásával kapcsolat­ban keletkezett vagy módosult. Az ilyen határozott időre szóló munka- viszonyokat csak a Munka Törvény- könyve 1988. december 31-ig érvé­nyes rendelkezései szerint lehet megszüntetni. A munkáltató szervezet fel­mondhat a dolgozójának, ha az nem teljesíti azokat a követelmé­nyeket, amelyek a munkája ren­des elvégzésének elkerülhetetlen előfeltételei, miközben a „nemtel­jesítés“ alatt nemcsak a nem ki­elégítő munkaeredményeket értik. Melyek azok a követelmények, amelyek nem teljesítése nem te­kinthető a munkafegyelem meg­sértésének, nem idéz elő rosz- szabb munkaeredményeket, nem veszélyezteti az állam biztonsá­gát, nem is sújtható büntetőjogi­lag és ennek ellenére mégis indo­ka lehet a felmondásnak? Vladimír CHALUPNY, Prága 7 Azok a követelmények, amelyek­nek a dolgozó részéről való nem teljesítése a munkáltató számára a Munka Törvénykönyve 46. § (1) bekezdése e) pontjának értelmében felmondási indokul szolgálhat, olyan követelmények, melyeknek valóban szükségeseknek kell lenniük a meg­állapodás szerinti munka rendes végzése szempontjából, mellyel a dolgozót a munkaszerződés kere­tében foglalkoztatják. Olyan követel­ményekről van tehát szó, amelyek teljesítését a munkáltató szervezet jogosan várja el a dolgozótól, mert különben nem lenne garanciája arra vonatkozóan, hogy a dolgozó a munkafeladatait maradéktalanul teljesíti. A munkáltató szervezet ezeket a követelményeket rendsze­rint maga állapítja meg. Szó lehet olyan követelményekről is, amelyek a dolgozó szellemi vagy fizikai tulajdonságaira vonatkoznak, esetleg más olyan tényekre, ame­lyek jelentős mértékben befolyásol­hatják a munkafeladatok teljesítését. Megemlíthetjük többek közt a külön­leges, például nyelvi ismereteket, az állampolgári feddhetetlenséget. A politikai pártok, társadalmi szerve­zetek, illetve létesítményeik dolgo­zóinál szó lehet az illetékes pártban vagy szervezetben való tagságról. Amennyiben a munkáltató szervezet a Munka Törvénykönyve 142 a §- nak rendelkezésében adott felhatal­mazással összhangban kibocsátott szövetségi munka- és szociális ügyi minisztériumi rendelet alapján meg­állapítja azokat a konkrét munkakö­röket, melyeknél felülvizsgálják a dolgozóknak a végzett munkára való alkalmasságát (attesztálás), az attesztálás feltételeinek nem teljesí­tését is a rendes munkavégzéshez szükséges követelmények nem tel­jesítésének lehet tekinteni. A munkáltató szervezet azonban az említett felmondási indok alapján is csak akkor adhat felmondást, ha ezeknek a követelményeknek nem teljesítésében nem terheli vét­kesség. Ki védi meg a munkáltató által adott felmondással szemben az olyan ipari szövetkezet dolgozóját ahol nincs szakszervezet? Jaroslav MESIERER, Prága 8 A lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvény 16.§-a szerint a szövetkezetek tag­jainak munkavégzési viszonyaira nem vonatkozik a Munka Törvény- könyve 59. §-a, amely a szakszer­vezeti szerveknek a munkaviszony megszüntetésében való részvételét szabályozza. Ennek indoka az, hogy a szövetkezetek, melyekben a tag­sági viszony tartalmát képezi a mun­kavégzési viszony is (az ipari szö­vetkezetekben) nem működnek az FSZM alapszervezetei. A törvény idézett rendelkezése felhatalmazást tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a szövetkezetek alapszabályzatai belső körülményeiknek megfelelő módon szabályozzák az illetékes szövetkezeti szerveknek hatáskörét azokban az esetekben, ahol a Mun­ka Törvénykönyve a szakszervezeti szervek részvételéről szól. Az emlí­tett törvény kifejezetten megemlíti, hogy főként a tagsági viszony meg­szüntetéséről, illetve egyes további kérdésekről van szó. Azt, hogy me­lyik szövetkezeti szerv gyakorolja azt a hatáskört, amely egyébként az FSZM szervét illeti meg például ak­kor, ha a szövetkezet a tagjának felmondást ad tagsági viszonyából, így a szövetkezet alapszabályzatá­ból lehet megállapítani. Ez a hatás­kör rendszerint a politikai-nevelő munkával és a tagokról való gon­doskodással foglalkozó bizottságo­kat illeti meg. Az ipari szövetkezetek tagjaira is vonatkozik a kéthavi felmondá­si időről szóló rendelkezés? Jaroslav ŐERNY, Vyssí Brod A szövetkezet - az adott esetben az ipari szövetkezet - és a tagjai közti munkavégzési viszonyokra a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló 94/1988 Tt. sz. törvény által meghatározott terje­delemben vonatkozik a Munka Tör­vénykönyve. Ez a törvény a Munka Törvénykönyve szabályozása alóli kivételeket és eltéréseket állapít meg a szövetkezet tagjainak mun­kavégzési viszonyaira vonatkozóan. Az említett törvény idevonatkozó rendelkezéseiből megállapítható, hogy a tagsági viszonyok megszű­nésére az ipari szövetkezetekben gyakorlatilag teljes mértékben vo­natkoznak a Munka Törvénykönyvé­nek a munkaviszony megszűnéséről szóló rendelkezései. Vonatkozik ez természetesen a kéthavi felmondási időre is. Kedvezményezve lesznek az orvosok ügyeleti szolgálatai is? Az orvosnak eddig az ügyelet után azonnal meg kellett kezdenie a normális szolgálatát. Lubomír TÖKÖLY, Kassa (Koáice) A Munka Törvénykönyve a mun­kaidő beosztásának általános sza­bályait tartalmazza, egyebek közt például a két műszak közti folyama­tos pihenőidő vagy a heti folyamatos pihenőidő minimális időtartamát. Ezen felül egyes esetekben eltérő szabályozást tesz lehetővé, ami vo­natkozik az egészségügyre is. Ezért a választ az illetékes ágazati jogsza­bályban kell keresni. Ez például az egészségügyi dolgozók munkahe­lyen töltött készenlétének díjazását a munkáltatóra bízza, vagyis a mun­káltató dönti el, hogy az elrendelt készenlétért a megállapított díjazást vagy szabadidőt nyújt-e. Ha a dol­gozó az ügyeletekért díjazást kap, akkor az ezzel töltött bármilyen hosszú idő nem befolyásolja a heti munkaidő-beosztását, vagyis az ügyelettel ténylegesen csökkenhet a két műszak közti pihenőidő. Meg kell említeni azonban, hogy a mun­kahelyi ügyeletet a fent említett esetben csak az ügyeleti betegellá­tás céljából lehet elrendelni. (A következő választókat hol­nap közöljük.) • Eredményeik nem köszönhető­ek főleg a műtrágya túlzott alkalma­zásának?- Semmiképpen. Ez manapság különben, is, „drága mulatság“ len­ne. Agronómusaink már több esz­tendeje konkrét termesztési progra­mokhoz igazodva olyan agrotechni­kát alkalmaznak, amely elejét veszi a műtrágya túladagolásának. Ennek veszélye csak abban az esetben fenyeget, ha nem áll rendelkezésre a megfelelő összetételű műtrágya. Szövetkezetünkben egyébként már öt éve hígtrágyát használunk, amely gyakrabban és egyenletesebben adagolható. Ennek köszönhetően az eredmények is javultak. Tavaly például a 825 hektáron termesztett gabona hektárhozama öt tonna volt, ami földműves-szövet­kezetünk négy évtizedes történeté­ben csúcsot jelent. Az 565 hektárnyi rétjeinken pedig hektáronként csak­nem hét tonna jó minőségű szénát takarítottunk be. Persze ezt a ked­vező időjárás is segítette, hiszen főleg az év első felében kiadós volt a csapadék. Egyébként az ésszerű trágyázásra az a körülmény is sar­kall bennünket, hogy több mint 1500 hektárnyi területünket sorolták be a II. osztályú vízvédelmi övezetbe. Az itt található forrásokból látják el ugyanis ivóvízzel a járási székhelyt és más községeket is. S hogy ez mit jelent, ezzel nálunk tisztában van­nak a traktorosok csakúgy, mint az agronómusok. • így azután szövetkezetükkel kapcsolatban nincsenek fenntartá­saik a környezetvédelmi felügyelet szerveinek?- Most már nincs. Okultunk hibá­inkból. Vagy tíz évvel ezelőtt voltak első ízben konfliktusaink az ellenőr­ző szervekkel. Elsősorban a Szlová­kiai Vízgazdasági Felügyelet dolgo­zóival. Meg is bírságoltak bennün­ket. Nem is egyszer. Például azért, hogy a sucháni sertéshizlalda trá­gyaléje szennyezte a helybeli patak vizét. A jnb ezért 5000 korona bírsá­got szabott ki ránk. Tavalyelőtt nyolcezret fizettünk, sőt, jómagam a saját zsebemből is négyszázat, tavaly pedig további kétszázötvenet, a zootechnikus pedig háromszázat. Szövetkezetünk eddig összesen több mint tizenhét ezer koronát fize­tett bírság címén. Mi tisztségviselők nem tiltakoztunk ez ellen. Hiszen vezetőkként kötelesek vagyunk min­denről tudni s nem szabad elnéz­nünk a hanyagságokat. • Mit tettek vagy tesznek a hely­zet javításáért?- Az állettenyésztési létesítmé­nyeknél pótoltuk a korábban hiányzó emésztőgödröket. Felszámoltuk a sucháni patak szennyezöforrását. A földeken át nem eresztő trágyate­lepeket építünk a híg- és a szilárd halmazállapotú trágya számára. Ez irányú törekvéseink méreteiről ta­núskodik, hogy míg 1983-ban ilyen célokra 1,3 millió koronát fordítot­tunk, addig tavaly már több mint négymilliót és az idén erre csaknem hatmillió koronát szánunk. Ez a gya­korlatban további silógödröket, vala­mint szilárd burkolatú utakat is je­lent, hogy ezzel is elejét vegyük a földek, a rétek és a legelők de- vasztálásának. • Milyen gondjaik vannak, mi bosszantja önöket ezzel kapcso­latban?- Ha az újságban azt olvasom, vagy a rádióban azt hallom, a mező- gazdaság a legnagyobb szennyező forrás. Csakhogy valljuk be őszin­tén, nem is olyan régen még az irányító szerveink sem szenteltek nagy figyelmet a környezet megóvá­sának. Felettes szerveink szinte ki­zárólag csak a termelés növelését szorgalmazták. Több húst, tejet kö­veteltek, de azzal sokai kevésbé törődtek, hogy az emberek milyen körülmények között dolgoznak, mit tegyünk az istállókban produkált óri­ási menyiségű hígtrágyával. Megol­datlan már hosszú évek óta az is, hogy a sertéshizlaldák trágyájával mi történjen. Márpedig ez elsősor­ban a tervezők az építészek, a kuta­tómunkások feladata s nem a miénk. Egyszóval elhanyagolták a környe­zetvédelmet. A beruházásoknál raj­tunk takarékoskodtak, pedig mi gon­doskodunk a nép élelmezéséről. Igaz viszont az is, hogy a szövetke­zetekben és az állami gazdaságok­ban is akadtak tisztségviselők, akik ennek a problémakörnek szinte egyáltalában nem szenteltek figyel­met. Úgy mondogatták magukban: ördög vigye a hígtrágyát, majd a nagy záporesők elmossák... Vagyis utánuk az özönvíz. • Mit tenne mindehhez hozzá?- Végső ideje, hogy a természet, a környezet védelmét valóban ko­molyan vegyük és helyrehozzuk a múlt hibáit. Ez ugyan nem könnyű feladat, de én derűlátó vagyok. Hi­szem, hogy kutatómunkásaink és tervezőink hatékony segítségével megoldjuk a környezet megóvásá­nak problémáit. S ekkor mi sem kerülünk majd konfliktusokba az ál­lami felügyelettel. BÁTORI JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom