Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 17. szám, péntek
ÍJ szú 5 )89. I. 20. A Rudé právo, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete A Munka Törvénykönyve Novellájáról (7) A kérdésekre Vladimír MAftÍK, a miniszterének helyettese, illetve Jirí ponti Tanácsának titkára válaszol. Foglalkozik a Munka Törvény- könyve a részleges rokkantsági nyugdijat élvező emberek munka- körülményeivel? Mikor bocsáthatja el őket a vállalat? Stanislav JENDRlSÁK, Zborov A Munka Törvénykönyve novelll- zálása nem érintette a megváltozott munkaképességű dolgozók különleges jogvédelmét, amely abban nyugszik, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozónak a munkáltató szervezet csak akkor adhat érvényes felmondást, ha ehhez előzetesen hozzájárul az illetékes nemzeti bizottság (hacsak nem 65 évesnél idősebb dolgozóról van szó). Ezen kívül az átszervezésekkel indokolt felmondások esetében (lásd a Munka Törvénykönyve 46 §(1) bekezdésének a), b) és c) pontjai) annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki nincs nyugdíjjal biztosítva, csak akkor jár le a felmondási ideje (és szűnik meg egyben munkaviszonya), amikor a munkáltató szervezet megfelelő új állást biztosít számára. Hogyan rögzíti az új törvény- könyv a pionírvezetők átmeneti mentesítését munkavégzési kötelezettségük alól? Anton PURCHARÍ, Prága A pionírvezetők átmeneti mentesítését munkavégzési kötelezettségük alól a szövetségi munka- és szociális ügyi minisztériumnak az egyéb közérdekű cselekményekről szóló rendelete szabályozza. Az említett rendelet szerint a CSSZSZK Nemzeti Frontjába tömörült társadalmi szervezetek pionírtáboraí vezetőinek, a gazdasági és az egészségügyi táborvezető helyetteseknek, s az ilyen táborok csapatvezetőinek tevékenységét más közérdekű tevékenységnek tekintik (azzal, hogy évente legfeljebb háromheti munkabérmegtérítéses szabadidőre keletkezik jogigényük), ha az illetékes dolgozó az ideiglenes mentesítése előtt legalább egy évig folyamatosan és térítésmentesen foglalkozott gyermekekkel vagy az ifjúsággal, s a mentesítését a CSSZSZK Nemzeti Frontjába tömörült társadalmi szervezet illetékes felsőbb szerve kérvényezi. Ha viszont a dolgozó nem teljesíti az említett feltételeket, a pionírtáborbeli funkcióját csak a szabadsága idején láthatja el, esetleg az ún. fizetetten szabadidőben, ha a munkáltatója lehetővé teszi ezt számára. Milyen módon rendezik azoknak a dolgozóknak átmeneti mentesítését munkavégzési kötelezettségük alól, akik amatőr művészeti együttesek tagjai? Jana KOKOŐKOVÁ, Liberec Az ilyen csoportok tagjainak tevékenysége nem tekinthető közhivatal gyakorlásának, állampolgári kötelezettség teljesítésének, sem pedig más közérdekű tevékenységnek, s ezért a dolgozónak nem keletkezik jogigénye a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre és természetesen munkabérmegtérítésre sem. Ilyen esetben a munkáltató szervezet a CSSZSZK kormányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendeletének 28. § (2) bekezdése alapján fizetetlen szabadidőt nyújthat dolgozójának, illetve megállapodhat a dolgozójával abban, hogy az így kiesett munkaidőt utólag ledolgozza. Más szóval, a munkavégzés kötelezettsége alóli átmeneti mentesítésre abból a célból, hogy a dolgozó amatőr művészeti együttesben tevékenykedjen nincs jogigény, s a munkáltatón múlik, hogy ad-e ilyen célra fizetetlen szabadidőt. Mi a követendő eljárás, ha a dolgozó kéthavi felmondási idővel megszünteti munkaviszonyát, holott vállalati lakás volt kiutalva számára? Kilakoltathatja a vállalat? Jirí PETROUSEK, Décín Amennyiben a dolgozónak 1989. január 1-jét megelőzően határozott időre szóló munkaviszonya keletkezett (vagy a munkaviszonya ezt megelőző hatállyal lett határozott időre szóló munkaviszonnyá változtatva) mégpedig vállalati lakás kiutalásával kapcsolatban, a dolgozó a Munka Törvénykönyve novellizá- ’lása előtt érvényes rendelkezések alapján adhat csak felmondást. CSSZSZK munka- és szociális ügyi NEUBERT, a Szakszervezetek KözA Munka Törvénykönyve novellizá- lása ugyanis nem vonatkozik rá a munkaviszony megszüntetését illetően. Továbbra is csak a Munka Törvénykönyve korábbi 51. és 57. paragrafusainak rendelkezéseiben említett felmondási indokok alapján adhat felmondást, esetleg a munka- szerződésben megállapított indokok alapján. Ez a kivétel vonatkozik a szolgálati lakásokra is, valamint a vállalat saját eszközeiből a vállalati lakásépítés keretében felépített lakásokra, s az államérdekből kiutalt lakásokra is. A Munka Törvénykönyve novellizálása előtt - az említett lakások kiutalásával összefüggésben - létrejött határozott időre szóló munkaviszonyok megszűnését a korábbi rendelkezések alapján kell megítélni (lásd a Novella átmeneti rendelkezései II. cikkelyének 2. pontját). A vállalat egykori dolgozójának azt a kötelességét, hogy tegye szabaddá, ürítse ki a vállalati (illetve hasonló) lakást, nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv szabályozza a 184. paragrafusában. Mi a követendő eljárás akkor, ha a szakszervezet munkahelyi vállalati bizottsága nem ad előzetes beleegyezést az állami vállalat igazgatójának például ahhoz, hogy teljesítménybérezést vezessen be? \ J- PONIKELSKY, Aá Ezt a helyzetet a Munka Törvény- könyve 122. §-a alapján lehet megoldani, amely a szakszervezeti szerveknek a bérintézkedések végrehajtásában való részvételét szabályozza. Az egyes bérformákat a munkáltató szervezet csakis az illetékes szakszervezeti szerv (az adott esetben az állami vállalatnál működő Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vállalati bizottságának) előzetes hozzájárulásával vezetheti be, illetve módosíthatja. Ha ez a szakszervezeti szerv nem adja meg az előzetes beleegyezését, a munkáltató szervezet az illetékes felsőbb szak- szervezeti szervhez (az adott esetben a szakszervezeti szövetség cseh, szlovák, vagy központi bizottságához) fordulhat kérelmével, hogy vizsgálják felül az alsóbb szerv álláspontját, mégpedig az állami vállalat alapítójához való partneri viszony alapján. Ha a felsőbb szakszervezeti szén/ megállapítja, hogy az FSZM vállalati bizottságának egyet nem értése ellentétes a társadalmi érdekekkel, megszüntetheti a vállalati bizottság döntését, s a beleegyezést helyette is megadhatja. Ilyen eseteknek viszont csak elvétve lenne szabad megtörténniük. Ha azonban az illetékes felsőbb szakszervezeti szerv nem szünteti meg a vállalati bizottság döntését, úgy az említett konkrét esetben a munkáltató szervezet nem alkalmazhatja a teljesítménybérezést. A Munka Törvénykönyve sok helyen az „illetékes szakszervezeti szerv“ vagy az „illetékes felsőbb szakszervezeti szerv“ fogalmát említi. Melyik szakszervezeti szervet érti tulajdonképpen az említett fogalmak alatt? J. KVÉTON, Príbram Tekintettel a népgazdaság termelési-műszaki, tudományos-kutatási bázisában és forgóalapjának szerkezetében bekövetkező változásokra, de ugyanakkor a szakszervezetek szervezeti struktúrájában történő változásokra is nem volt lehetséges, de célszerű sem a Munka Törvény- könyve novellizálásával kapcsolatos munkálatok során pontosan meghatározni, hogy melyik szakszervezeti szerv az illetékes a Munka Törvény- könyve egyes rendelkezéseiben. Ezért az „illetékes szakszervezeti szerv“ általános fogalmának használatát választottuk azzal, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa majd szakszervezeten belüli dokumentummal határozza meg, mikor, melyik szakszervezeti szerv az illetékes. Az említett határozat a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit három csoportba osztotta. Az első csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyekben illetékes szakszervezeti szervként közvetlenül a szocialista szervezetben működő szakszervezeti szervek (vállalati, üzemi, esetleg műhelybizottság) egyike van megjelölve. A második csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek értelmében a szocialista szervezeten kívül működő valamelyik felsőbb szakszervezeti szerv az illetékes (a járási vagy kerületi szak- szervezeti tanács, a szakszervezeti szövetség szlovák vagy cseh bizottsága, a szakszervezeti szerv központi bizottsága, esetleg valamelyik más felsőbb szövetségi szerv). A harmadik csoportba azok a rendelkezések tartoznak, melyekben az FSZM több szervét kell meghatározni. Az egyes rendelkezésekhez a konkrét választ ezért az SZKT elnökségének említett határozatában kell keresni, melyet a Szakszervezeti Közlöny 1/1988. számában hirdettek ki. Az étkezésre és a pihenésre lehetőséget nyújtó 30 perces munkaközi szünet bevezetésével a vállalatunknál problémák keletkeztek az így meghosszabbított munkaközi szünetek érvényesítésével a munkaráfordítás normáiban. Ez a változás a vállalat számára a normák teljesítésének azonnali, s megközelítőleg három- százalékos csökkenését jelenti, mivel a vállalat nem képes azonnal, vagyis a meghosszabbított munkaközi szünet bevezetésével azonos időponttól megváltoztatni az összes normázott munka műszaki feltételeit, például beruházásokkal, racionalizációs intézkedésekkel stb. A 30 perces munkaközi szünet bevezetésével vagy azonnal csökken a vállalat termelése vagy a munkaterve által egyáltalán nem fedezett béreszközökre lesz szükség. Kérjük adjanak felvilágosítást ebben a problémában és útmutatást a megoldására úgy, hogy a gyakorlat egységes és járható legyen az összes olyan szervezetben, amelyekben a munkaráfordítás normált érvényesítik. A Jiskra Tábor vállalat dolgozói A Munka Törvénykönyve Novellájának indoklásában az áll, hogy az étkezést és a pihenést lehetővé tevő munkaközi szünet a korábbi tényleges állapot figyelembevételével hosszabbodik meg 30 percre. Ez a rendes pihenés és étkezés feltétlenül szükséges előfeltételeinek megteremtése érdekében történik. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az étkezésre és pihenésre megszabott napi 15 perc nem felelt meg az üzemi étkeztetés tényleges lehetőségeinek, s elkerülhetetlenül bekövetkezett a munkaközi szüneteknek tényleges meghosszabbítása 28-48 percre, főleg ott, atiol étkezés előtt alaposabb tisztálkodásra van szükség. A munkaközi szünet 30 percre történt meghosszabbítása lehetővé teszi a munkáltató szervezeteknek, hogy következetesebben megköveteljék betartását. Ezért feltételezzük, hogy a munkaközi szünet meghosszabbítása gyakorlatilag semmiféle munkaidő-veszteséget nem okoz, mivel többnyire csupán a jelenlegi állapotot törvényesíti. Ez vonatkozik rendszerint azokra a munkahelyekre is, ahol időnormák alapján dolgoznak. Amennyiben egyes munkahelyeken a szünet 15 percet meghaladó részét valóban és következetesen ledolgozták, s a munkaközi szünet törvényes meghosszabbításával munkaidőveszteség áll be, a munkaidő műszakon belüli kihasználásán kell javítani, mégpedig a munka ésszerűsítésével, az anyagellátás fogyatékosságainak, illetve az állásidők megszüntetésével, de például a célszerűtlenül hosszúra nyúló tanácskozások megszüntetésével is stb. Vagyis a munka és a termelés hatékonyabbá tételéről van szó, amely az átalakítás egyik legfontosabb követelménye. A munkáltató szervezeteknek egyébként már 1988 áprilisától - amikor az erre vonatkozó javaslat országos megvitatásra lett bocsátva - számolniuk kellett a munkaközi szünet meghosszabbításával, s ennek megfelelően a munka termelékenységében rejlő vállalati tartalékok kihasználásával. Ezért nem olyan problémáról van szó, amely 1989. január 1-jén keletkezett. (A következő válaszokat holnapi számunkban közöljük.) \ \- - ' . <• ♦. '• Január 13-án volt 75 éve annak, hogy a Gbely közelében végzett fúrásokat követően 164 méter mélyről feltört a kőolaj. Abban az időben a napi termelés nem haladta meg a 15 tonnát. Jelenleg a Gbelyi Kőolajipari Vállalat az erdőháti és dél-morvaországi lelőhelyekről naponta átlagosan 400 tonna kőolajat és 50 tonna gazolint termel ki, amelyet a dubovái Petrochema dolgoz fel. A képen: Ján Prívrel (baloldalt) és Koloman Lackó munka közben. (Peter Simonőík felvétele - ÖSTK) Jól választanak? A tapasztalatok felhasználásával a második szakaszba A gazdasági mechanizmus átalakítása egyre nagyobb lehetőségeket nyújt a demokrácia kibontakozásához. Az állami vállalatoknál már f a múlt évben két-három jelölt mutatkozott be választóinak. A küldöttek a legjobbak közül a legjobbakra adták le szavazatukat. Azóta többen felteszik a kérdést, jól választottak? Egyesek aggályoskodtak amiatt is, hogy bizonyos vezetőkkel szemben elfogultság mutatkozott meg. A rendet és fegyelmet követelő vezetők egy részét nem választották meg újra. A választások első szakaszában többször érdeklődtünk a felsőbb szervektől, az előkészítő bizottságoktól, valamint a dolgozókollektíváktól, hogy milyen mértékben vannak megelégedve az előkészületekkel. Egyesek azt állították, hogy rövid volt az idő, mások felhozták, hogy sok volt a huzavona. A Mező- gazdasági Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottságán nemrég megtartott értékelés szerint, az első szakaszban a 88/1988 számú törvény értelmében 72 állami vállalatnál (ebből hatvan volt állami gazdaságnál, és 12 más mezőgazdasági, illetve szolgáltató vállalatnál) az előírásoknak megfelelően választották meg az igazgatókat. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, mint alapítónak a képviselői a párt- és szakszervezeti, valamint egyéb gazdasági szervekkel együttműködve választották ki a politikai-szakmai szempontból megfelelő jelölteket. Ez a tevékenység, amint Ján Sabik, a mezőgazda- sági miniszter helyettese nemrég adott interjújában elmondotta, nem volt kellően összehangolva, és a jelölési időszak eléggé elhúzódott. Ezen a második szakaszban változtatni akarnak. A tervek szerint már * februárban, legkésőbb március végéig meg kell választani minden állami vállalatnál az igazgatót. Viera Sestáková mérnök, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete Szlovákiai Bizottságának osztályvezetője, amikor a miniszterhelyettes kijelentésére hivatkoztunk, szintén azt hangoztatta, hogy a jelöléseket és a választásokat alaposabban elő kell készíteni. El kell érni, hogy a jelöltek többször is találkozzanak választóikkal. Választ adjanak a még megoldatlan gondokra és részletesen beszéljenek elképzeléseikről. Konkrétan mondják el, hogy milyen módon akarják a nehezebb feltételek között megvalósítani az igényes feladatokat. Ha ezt teszik, akkor a dolgozók megbíznak bennük. Nem történhetnek meg olyan esetek, mint a bratislavai Mezőgazdasági Építővállalatnál, ahol a második választás alkalmával sem kapták meg a jelöltek a szükséges szavazattöbbséget. Ez a vállalat még az új év elején is igazgató nélkül dolgozik. Amikor alaposabban elemezték a helyzetet, rájöttek, hogy a különböző szervek nem hangolták össze eléggé munkájukat és a küldötteket sem a dolgozók nagy többségének részvételével választották meg. Ezért a szlovákiai bizottság helyesnek tartaná az olyan módszert, mint a Liptovsky Mikuláá-í Állami Gazdaságnál, ahol az 1579 dolgozó nyolc választóhelyíségben adta le a szavazatát. A demokrácia tehát teljes mértékben érvényesült. Ez meglátszik azon is, hogy a dolgozók 91,7 százaléka vett részt a szavazásban. Az alapos felmérés azt is elemzi, hogy egyes állami vállalatoknál nem volt nagy a választék politikailag és szakmailag felkészült jelöltekben. Az is előfordult, hogy a rátermett emberek nem vállalták a jelölést, vagy a jelöltek a választáson visszaléptek. Ezért felmerült a kérdés, hogy* más gazdasági szervekből több jelöltet kellene kiválasztani. Az első szakaszban volt rá példa, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint egységes földművesszövetkezetek tapasztalt vezetőit jelölték egy-egy állami vállalat igazgatói tisztségébe. Olyan alapos és előremutató programmal léptek fel a jelölőgyűléseken, hogy elsöprő szavazattöbbséggel foglalhatták el új munkahelyüket. Ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy jobban szét kell nézni a felsőbb gazdasági szerveknél, kiket lehetne kiszemelni főleg a gyengén gazdálkodó állami vállalatok vezetésére. Az ilyen jelölést a vállalati törvény megengedi, tehát élni kell az alkalommal. Az első szakaszban lezajlott választások után az új tisztségviselők már megkezdték tevékenységüket. Számos esetben nehezen indulnak, mert még nem tudják teljesen, hogy kikre számíthatnak és kikkel valósíthatják meg a választások alkalmával kitűzött célokat. Ezzel is foglalkozott a szlovákiai bizottság, és a szocialista önigazgatási szerveknek javasolja, hogy növelje minden szakszervezeti dolgozó kezdeményezését. Arról van szó, hogy a szavazatok leadásával nem fejeződött be a dolgozók tevékenysége. Az új vezetők csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, fordulatot hozni a gazdálkodásban, ha nagy mértékben élvezik a. dolgozók bizalmát. Erre azért is szükség van, mert a visszahúzó erők az agilis vezetőket is igyekeznek fékezni munkájukban. Az állami vállalatoknál lefolyó választásoknak csak akkor lesz meg az ösztönző hatása, ha az új tisztségviselők köré tömörülnek a dolgozók, s az eddiginél nagyobb aktivitással keresik a lehetőségeket a termelés intenzifikálására. Mert a gazdasági mechanizmus átalakításának az a célja, hogy a vállalati önállóság megteremtésével a mező- gazdaság még inkább stabilizáló szerepet töltsön be a népgazdaságban. A vállalatok a társadalmi igénylések kielégítését figyelembe véve, nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztók szükségletének kielégítéséhez. BALLA JÓZSEF
