Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-22 / 29. szám

A szőlő elvirágzásától a bogyók zsendüléséig tartó időszakban különösen fontos szerep jut a szakszerű növényvédelemnek, hisz a jó egészségi állapot megőrzése az eredményes termelés egyik alapfeltétele. A növényvédelmet ebben az időszakban is előrejelzésekhez kell igazítani, de mindenkor figyelembe kell venni a helyi időjárási viszonyokat, a betegségek és kártevők terjedését, valamint a szóló fejlettségi állapotát. Lehetőség szerint igyekezzünk széles hatásspektrumú, jól kombinálható vegyszereket használni, mert a nyári hónapokban több betegség és kártevő fenyegeti a növényzetet.

Elsősorban közvetlenül virágzás után, majd a bogyók borsó nagyságú fejlettsége idején, illetve fürtzáródás előtt és után szükséges permetezni, de főleg a későn érő fajtáknál a teljes zöldbogyós fejlettség elérésekor, esetleg még zsendülés idején is szükség lehet a vegyszeres beavatkozásra.

A peronoszpóra elleni harcban az elvirágzást követő időszakban előnyben részesítjük a réztartalmú készítményeket, mindenekelőtt a Kuprikol 50-et. Ennek 0,5-0,6 százalékos töménységű oldata (10 liter vízhez 5-6 dkg vegyszer) tökéletes védelmet nyújt a sok kárt okozó betegség ellen. Erős fertőzöttség esetén, vagy olyankor, amikor a leveleken már megjelentek a peronoszpórára utaló olajfoltok, nagyon jó hatást lehet elérni a felszívódó, mélyhatású vegyi készítményekkel. Ezek közül a Ridomil plus 48 WP és a Curzate MZ 0,25 százalékos, a Mikai M pedig 0,3 százalékos töménységben használatos. Ezeket a szereket azonban legfeljebb két alkalommal tanácsos használni a tenyészidóben. Itt keH megjegyezni, hogy a peronoszpóra ellen használt készítmények egyúttal a szólőorbánc ellen is védelmet nyújtanak a növényzetnek.

A szőlő növényvédelmének gerincét a lisztharmat elleni kezelések adják. Legjobb, ha a peronoszpóra elleni kezelés alkalmával lisztharmat elleni készítményt is keverünk a permetlébe. A lisztharmat ellen általában kéntartalmú készítményeket használunk. Ezek közül a Suli- kol K-ból 0,5 százalékos, a Síra 80 WP-ből, illetve a Thiovitból 0,3 százalékos töménységű oldatot készítünk. A kéntartalmú vegyszerek nagy előnye, hogy egyúttal az atkákat is gyérítik. Használatukkal azonban vigyázzunk, mert 25 fok feletti hőmérsékleten és erős napsütésben perzselhetnek, 15 fok alatti hőmérsékleten pedig lényegesen csökken a hatásfokuk. Ráadásul a borszőlők esetében feltétlenül meg kell tartanunk a szüret előtti 42 napos várakozási határidőt, mert különben kellemetlen kénhidrogén szagú lesz a borunk. A közvetlen fogyasztásra szánt csemegeszőlőnél a kötelező élelmezésegészségügyi várakozási idő ezen szerek esetében csupán 3 nap. Az említett szereken kívül a lisztharmat ellen sikeresen alkalmazhatjuk még a Bayleton 25 WP 0,01 százalékos, a Karathane FN 57 0,1 százalékos, valamint a Fademorf 20 EC 0,125 százalékos töménységű oldatát.

Csapadékos években a szőlészeknek komoly károkat okozhat a szürkepenészes rothadás. Ellene a Ronilan 50 WP 0,1 százalékos, az Euparen 0,25 százalékos vagy a Topsin M 0,15 százalékos oldata nyújt védelmet. Alapvető fontossággal bír a szölőmolyok elleni védekezés, mivel a rágó kártevők (molyok, darazsak stb.) közül elsősorban a szölőmolyok segítik a szürkepenészes rothadás terjedését. Irtásukra a Soldep 0,4 százalékos, a Metation 0,2 százalékos, vagy a Decemtion 0,25 százalékos oldata javasolható. A piretroid készítmények közül a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC és a Ripcord 20 EC jöhetne számításba leginkább, csakhogy ezek beszerzése a kertbarátok számára szinte lehetetlen.

Újabban sok helyütt komoly károkat okoz a szölőlevélállatka. Ahol előfordul, a permetlébe 0,1 százalék Bi 58 Ec készítményt is kell keverni.

Közvetlenül a virágzás után és a bogyók borsó nagyságú fejlettsége idején rendszerint a peronoszpóra és a lisztharmat ellen kell permetezni. Július derekán és második felében, fürtzáródás előtt peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenészes rothadás és szölőmolyok (másik nemzedék) elleni készítményeket kell használnunk. Augusztus elejétől, tehát fürtzáródás után ismét a peronoszpóra, a lisztharmat és a szőlőmolyok ellen kell permetezni. A további permetezések idejét, illetve a használt kombinált permetlé összetételét az időjárás alakulása, a károsítók megjelenése, illetve a szőlő érése határozza meg.

A javasolt vegyszerek egymással általában keverhetők, ám aki a számára egyelőre ismeretlen készítményekhez nyúl, pontosan olvassa el a használati utasítást, a kombinált permetlét pedig előbb próbálja ki néhány hajtáson. KORPÁS ANDRÁS mérnök

A harmatgyökerezésről

Az új telepítésű szőlők egyik legfontosabb művelési munkája a harmatgyökér rendszeres eltávolítása. Tudjuk, hogy az első öt évben ezt a munkát föltétlenül el kell végezni, mégis sokan megfeledkeznek róla, illetve egyszerűen elhanyagolják, mert munkaigényes. A következmény? A harmatgyökerek átveszik a növénytáplálási feladatot, következésképpen a talpgyökerek elpusztulnak. Ha az oltási csomó ver gyökeret, akkor az alany „elrúgja" a ráoltott nemes részt.

Látom, sok kertésztársnak gondot okoz a harmatgyökerek eltávolítása, tehát elmondom, hogyan teszem könnyebbé én ezt a munkát.

Alapelv, hogy az első harmatgyö- kerezést júniustól augusztus elejéig kell elvégezni, lehetőség szerint borús időben vagy naplemente után, hogy a perzselő nap ne tegyen kárt a zsenge hajtásokban. A tőkét 10-15 cm mélyen kibontjuk, majd

a töke nyaki részéről éles késsel levágjuk a gyökereket, végül a tőkét visszatakarjuk. A műveletet az első öt évben nyaranta ajánlatos megismételni.

Én az első évben kibontom a tökét, levágom a harmatgyökereket, majd 15 cm széles fóliacsíkokkal becsavarom a tőke nyaki részét, csak utána húzok földet a tőkéhez. A fóliát úgy helyezem el, hogy kb. 5 cm-re az oltás helyét is takarja. Az így kezelt tőkéket öt év alatt egyszer sem kellet harmatgyökerezni. Később módosítottam az eljárásom: az első évben harmatgyökereztem és csak a második év tavaszán helyeztem el a fóliát a tökenyakon. Miért? Mert a második évben már nem kellett fölkupacolni a tőkéket, tehát gyorsabban dolgozhattam. Megfigyelésem szerint a direkttermő tőkéknél is érdemes alkalmazni a fóliacsíkos védőborítást, mert serkenti a talpgyökerek, illetve az egész tőke fejlődését. Cs.P.

A sziklakerti növényekről

A szabadidőt mind többen töltik kerti munkával. Nemcsak a veteményeskertben, de a sziklakertben is jó alkalom nyílik a növények megfigyelésére. A sziklakért, kis méretei ellenére egy darabka természet. Vigyázzunk arra, hogy a kis sziklakertben a növényeket mindig a tulajdonságaiknak, igényeiknek megfelelően csoportosítva helyezzük el.

Aki most kezd sziklakertet építeni, legyen nagyon körültekintő. Előbb ismerje meg a számba jöhető növényeket; leghelyesebb, ha a természetből veszi a példát.

A kövek, a sziklák nemcsak díszítenek, hanem részt vesznek a tér kialakításában, és csökkentik a talaj felszínének lejtését. A sziklakért alapját a kövek alkotják, és ebbe a környezetbe lehelnek életet a növények, a kert ékszerei.

A sziklakért szépségét a változatos formájú, magasságú és lombszínú növények csoportosítása adja. Ezek még virágtalan állapotukban is mutatósak. A sziklakerti növények egy része nálunk ritkaság. Sok, nem kifejezetten sziklakerti növény szintén szépen díszük a köves, árnyékos részeken.

A legismertebb sziklakerti virágok az aranysárga cickafark, a tavaszi hérics, a havasi szellörózsa, a törpe harangvirág, a varjúköröm, a kerti kankalin. A varjúhájfélék a kövirózsák mellett a leggyakrabban előforduló, szárazságtűrő sziklakerti növények. Alacsony, igénytelen homoki és sziklakerti virág a veronika. Elfekvő, legyökeresedő hajtásai - még a mi éghajlati körülményeink között is - áttelelnek. A sziklakért dísze lehet a kamcsatkai margitvirág, a májusi gyöngyvirág, a havasi szegfű és a havasi gyopár. (N)

Cseranyagokkal a levéltetvek ellen

Mikor érett a dinnye?

A nálunk termesztett sárgadinnyék érettségét nagyon egyszerűen, könnyen, biztonsággal megállapíthatjuk. Az érett sárgadinnye héja világosabb, a kehely felőli oldala megpuhul és kellemes illata már messziről érezhető.

A sárgadinnye teljes íz- és illatharmóniáját csak tövön érlelve fejleszti ki. Hosszabb szállításra a dinnyét azonban 70-80 százalékos érettségben szedik le és az a megvásárlás időpontjában válik fogyaszthatóvá. Az érés utolsó négy napjában fejlődnek ki leginkább az íz- és zamatanyagok, és a házikerti termesztésben éppen ezt az érettséget érdemes bevárni. A sárgadinnye a virág megter- mékenyülésétől számítva 30-33 nap múlva fejlődik ki fogyaszthatóvá. Sokan úgy vélik, hogy a sárgadinnyét nem kell leszedni, amikor megérik, a termés leválik magától is a kocsányról. Ez igaz, csak a leváló termések már túlértek. Ez pedig nem kívánatos, mert az alkoholos erjedés gyorsan megindul bennük és veszítenek élvezeti értékükből.

A görögdinnye termesztése során a legnagyobb gyakorlatot az érés megállapítása igényli. A érés jelei nem annyira egyértelműek, mint a sárgadinnyénél. Utóérlelése sem lehetséges. Az idő előtt leszedett görögdinnye színtelen, íztelen, a túlérett termés pedig sokat veszít üdítő ízéből, zamatéból.

A tapasztalt termesztők több tulajdonság alapján állapítják meg az érettséget. Kopogtatásra az érett dinnye mélyebb, kongó hangot ad, héja sötétebb, fényesebb, a hasi - talajjal érintkező - részén sárga folt jelenik meg. Az érett dinnyén a hajnali harmatlecsapódás nagyobb, a termés melletti kacs elszárad. A nővirág termékenyülésétől eltelt 30-35 nap múlva várható a teljes érettség. A felemelt és tenyerünkre helyezett dinnyét a kés nyelével ütögetve „rengést" érzünk.

A sárga- és a görögdinnyét lehetőleg a reggeli órákban szedjük. A termést késsel vágjuk le a hajtásról, s 3-5 centiméteres kocsányrészt hagyjunk rajta. A kellő érettségben, szakszerűen szedett dinnye fogyasztása tovább növeli e kedvelt zöldségfaj élvezeti értékeit. (Ksz)

A levéltetvek 2-4 mm hosszú, többnyire zöld, sárga vagy fekete színű szipókás rovarok. A téli tojásokból kikelő lárváik 2-3 hét alatt szárnyatlan nőstényekké fejlődnek. Ezek az ún. ősanyák szűznemzéssel szaporodnak, 40-50 eleven, szárnyatlan utódot hozva a világra. A lárvák gyorsan fejlődnek, s néhány hét múlva tovább szaporodnak. Ebből következik hogyalevéltetvektöbb faija igen veszedelmes kártevő. Irtásukra többféle vegyi készítményt forgalmaznak, de a házikertben inkább a biológiai növényvédelmet kell előtérbe helyezni.

Én néhány éve a diófa leveléből készült főzetet használom a levéltetvek fékentartáisára. Egy ötliteres fazékba 250 gramm száraz falevelet teszek, klórmentes vizet öntök rá, s a forrásponttól kezdve 30-40 percig főzöm. Utána a forró vízben tovább áztatom a leveleket, s a főzetet csak másnap szűröm le. Közben feloldok 0,5 liter klórmentes vízben 100 gramm kenószappant, ezt az oldatot hozzákeverem a kihűlt főzethez, s már permetezhetek is. Megfigyeltem, hogy az esti permetezés a leghatásosabb, de ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy lehetőleg valamennyi kártevőre jusson a permet- léból. Ugyanis csak a megpermetezett levéltetvek pusztulnak el. A jobb hatásfok érdekében a kezelést célszerű másnap vagy harmadnap megismételni.

A kenőszappanra (vagy más, tapadást segítő anyag hozzáadására) feltétlenül szükség van, mert különben a permetlé nem tapad meg a levéltetveken. A diófalevélböl készült főzet sötét színű, de nincs kellemetlen szaga, és nem is fest. Védőöltözet és gumikesztyű nélkül is bátran dolgozhatunk vele. A szemet, a bőrt és a légzőutakat nem ingerli. További előnye, hogy a kezelt zöldséget alapos mosás után akár azonnal fogyaszthatjuk. A le- véltetveket a vegyileg nem mérgező hatású cseranyagok pusztítják el, melyeket a diófa leveléből lúgozunk ki.

A szakirodalom szerint a cseranyagok a levegővel érintkezve oxidálódnak és lebomlanak. Ezért a lehullott faleveleket azonnal össze kell gyűjteni, műanyag zsákban száraz, hűvös helyiségben kell tárolni. Le- pattogzott zománcé vagy fémedényeket a főzet elkészítésénél, keverésénél nem szabad használni. Legmegfelelőbbek az üvegből, porcelánból, fából vagy műanyagból készült edények.

A hegyi és hegyaljai körzetekben a kertbarátok kísérletet tehetnek a tölgyfa száraz kérgéből készült főzettel. A tölgyfakéregből 200 gramm kell öt liter vízhez. Sok cseranyagot tartalmaz a kökény is, de ennek a főzetével egyelőre nincsenek tapasztalataim. S. B.

KERESZTREJTVÉNY

VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: T, A, T, K). 13. Tartomány Irakban. 14. Afrikai főváros. 15. A málha közepe. 16. Állat. 17. Kelmét készít. 19. Tantál. 20. Kamerun és Nigéria határán élő négertörzs. 21. Juttat. 22. Rejtvényünk befejező része (zárt betűk: E, É). 23. Népi hangszer. 25. Néma ragozás! 26. E napon. 28. Kevert báb!

29. Bankok közötti átírással történő fizetés. 31. Kórház jelzője is lehet. 34. Rag. 35. ... is money, az idő pénz. 36. Elsózott. 37. Sütörostély. 39. Tiltószó. 40. Kószál (ék. h.). 42. Római négy. 45. Gyógyszer - szlovákul. 47. Szín. 48. Fafajta. 50. Nagy Béla. 52. ... alejkum. 54. Ilyen kereskedelem is van. 55. N. A. E. 57. Strázsa. 58. Számtani műveletet végez. 59. Vele. 63. Irány. 64. Amerikai fiziológus. 65. Rag. 67. Jég - németül. 68. Hűsít. 69. Angola azonos hangzói. 70. Olasz költő.^2. Afrikai ország.

FÜGGŐLEGES: 1. Tartóztat. 2. Szeret. 3. Rag. 4. Csermély. 5. Ve- töhurok. 6. Szarvasmarha. 7. Bárium. 8. Az információ egysége. 9. Romániai város. 10. Ásvány. 11. Izsák és Rebekka fia. 12. ... ringat valakit. 18. Hosszú kétjegyű mássalhangzó. 20. Kertben van! 22. Esküszik ...-földre. 24. Neheztel. 25. összecseng. 27. Vércsoport. 30. Szinusz. 31. Zöldeskékbe játszó szürke szín. 32. A goldok altörzse. 33. Kötőszó. 36. Sokáig. 38. Autonóm terület a Kínai Népköztársaságban. 40. Kiszolgál. 41. Fantom. 43. Páhol. 44. Rejtvényünk második része (zárt betűk: A, E, Z, V). 46. Szintén. 48. Finnugor nyelvet beszélő nép. 49. Hahotázik. 51. A magyar film egyik úttörője. 53. Tüzel. nép. 62. Nemesgáz. 63. Palló. 66. 54. Ivóedény. 56. Attila. 58. O. Y. I. Apostilb. 68. Bízik. 70. Megszólítás. 60. Latin elöljáró. 61. Barna bőrű 71 Kötőszó. 73. Római súlyegység.

A július 8-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése:

Forró sugárokat Lövell a nyári nap;

Sugári lánghevében Patak, folyó apad.

Könyvjutalomban részesülnek: Demián Emil, Gabőíkovo, Petii Sándor, Tornagörgő (Hrhov), Rácz Lajos, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Molnár Szilárd, Galánta (Galanta), Ürge Pálné, Érsekújvár (Nővé Zámky).

Szüretig még gyakran kell permetezni