Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-22 / 29. szám
ŐTEFÁNIK Mindenre idő kell Imre, a faluszerte ismeri gazda, nem vette komolyan a női munkát. Ezért Filoménának, a feleségének, sem adott elegendő időt a házi munkára. Mindig magával vitte a földekre, ha szántani, vetni, vagy aratni ment. Már korán reggel elindultak otthonról. Otthon csak a tízéves Mónika maradt - őrizni a házat, vizet adni a baromfinak és fát hordani a konyhába. . Filoména a szántásnál az ökröket vezette, a vetésnél a vetőmagot hordta, az aratásnál pedig a markot szedte. Ha arra került a sor, kapálta a krumplit és zsákba is ö szedte. Csakhogy a kemény munkában alaposan meg is éhezik az ember. És az ételről gondoskodnia kelleti valakinek. Amikor Imre gazda úgy gondolta, hogy elérkezett a főzés ideje - amit a földbe szúrt ostornyél árnyéka szerint állapított meg -, rászólt a feleségére:- Filoména, tíz óra van, menj és készítsd el az ebédet! Filoména letette a kapát vagy a sarlót, azt, ami éppen a kezében volt, és sietett haza, hogy megfőzze az ebédet. Tüzet rakott és a tűzhelyre, egy fazékban vizet tett fel a bablevesnek. Aztán tésztát dagasztott. Amíg metélte és kifőzte a tésztát, Mónika a mozsarat készítette elő a máktöréshez. Máktörés közben Filoménát meglepte a delet jelző harangszó. Imre gazda is meghallotta. Felrakta a krumplit a kocsira, befogta az ökröket és haza indult ebédelni.-Ajajaj, ez aztán a munka! - kiáltott, mikor megállt az ajtóban. - Ebédre jövök, az ebéd meg sehol! Ha én jöttem volna haza főzni - hányta az asszony szemére -, az ebéd már régen az asztalon lenne, és ölbe tett kézzel ülnék a ház előtti pádon. Filoménát bántotta a dolog, de mit tehetett. Mindenre idő kell. így aztán az ebéd sem ízlett neki. A férje szemrehányó szavain gondolkodott. Letette a kanalat, és így szólt:- Holnaptól főzhetsz te!- Fogok is! Fél kézzel megcsinálom! Másnap minden úgy történt, ahogy megegyeztek. Amikor Filoména a földbe szúrt kapanyél árnyékából megállapította, hogy közeledik a tíz óra, figyelmeztette a férjét:- Indulhatsz főzni. Imre gazda csak bólintott, és szó nélkül elindult. Hazafelé menet úgy döntött, hogy krumplilevest főz, laskát süt, és még a vajat is megköpüli. Úgy megy majd a főzés, mint a karikacsapás. Mikor Mónika meglátta, hogy édesapja közeledik, fát szedett, és bevitte a konyhába. A gazdára sok munka várt: tüzet kellett rakni, fel kellett tenni a vizet a levesnek, meg kellett főzni és lereszelni a krumplit, el kellett készíteni a krumplis tésztát, darabokra metélni és kisodorni, aztán megsütni a forró tűzhelyen, vigyázva, nehogy oda égjen. A nagy hajszában elfelejtett a tűzre rakni, s az kialudt. A krumplit nem tudta időben megfőzni, a tészta lágy volt, ragadt a kezére meg az ingujjára. Mérgében az egészet a szemétre dobra. Megszólalt a harang, de Imre gazda nem adta fel. Úgy döqtött, hogy legalább a vajat megköpüli. A kamrából kihozta a köpülőt. Forró vizet öntött bele, és keverni kezdte. Filoména így szokta elmosni. A gazda viszont megfeledkezett a tojásokról, amit Filoména elrakott a köpülőbe. Felesége abban a pillanatban lépett be a konyhába.- Te még a konyhában vagy? Én a ház előtti pádon kerestelek! - méltatlankodott. Imre gazda tehetetlenül legyintett, és letörölte homlokáról a verítéket. Csak percek múlva szólalt meg:- Tudod, Filoména, jobb lesz, ha mindegyikünk a neki való munkát végzi majd. Én a férfi, te meg a nóimunkát. Attól az időtől kezdve Filoména nem járt a földekre. Rendben tartotta a házat, gondoskodott a baromfiról és délben ebéddel várta a férjét. Mónika is örült, hogy nem kell mindig egyedül maradnia otthon. SZ. MANCZAL ERZSÉBET fordítása Tallósi Béla hogyha lenne egy medence melyben békát fa teremne hogyha lenne egy kemence melyben zsemle hóból sülne ajándékom majd az lenne ha a zsemle békát enne Valkó Sándor illusztrációja Tudod-e? 1. Kit neveztek: A) sztregocai remetének? B) niklai remetének? C) egri remetének? 2. Miben „lég" a Vörös-tenger? 3. A Föld legnagyobb sivataga a Szahara. És melyik Ázsia legnagyobb sivataga? 4. Mi volt a zeneszerző Kacsóh Pongrác eredeti foglalkozása? 5. Melyik állatról mintázták a sakktábla huszárnak is nevezett lovát? 6. íme, egy mű zanzája, azaz zsugorított tartalma: Kisfiú elvesztett lutriszelvény miatt meghasonlik a felnőttek világával. Melyik műről van szó? igjpAupBai nuiio Bny/eq -puiuj gf ABpi puouiBisz zo/jpw 9 ipj/eq uaBuat sh pazaxau yeu/eqoy -iso ABba yeupwsouaBuai 'yeu -PklsoizfA e uiauBq jgjpi e wan g jpuei soyezs ey/z/;-ey/jeu/aje*v P BeiBAis-iqpQ v £ jaBuai qqes-osBai sp nziA qqaBa/aujBai y; ipzpo lAuopjpo (O ‘uaiuea lAuaszjeg (g ‘ipjui/ qoppeyvívi 4. Mérhető-e a kristályrács? A tudománytörténetben többször megesett, hogy egy családban több Nobel-díj talált gazdára. Közismert a Curie-család esete, vagy John Joseph Thomson, valamint fia George Paget Thomson, akik szintén megkapták ezt a kitüntetést. Arra viszont csak egyszer volt példa, hogy apa és fia megosztva kapták a Nobel-díjat. Az eset érdekességét növeli, hogy nem egy fedél alatt éltek, mégcsak munkatársak se voltak. Felfedezésük története azzal kezdődött, hogy William Lawren- ce Bragg, a huszonhárom éves cambridge-i egyetemista, 1912- ben elolvasta Max Theodor Laue írását, amelyben azt tárgyalja, hogy a röntgensugár elhajlik a kristályokon. Ebből Laue levonja azt a következtetést, hogy elektromágneses sugárzással áll szemben, tovább, hogy immár igazolt a kristályszerkezet létezése. (Ezért a felfedezéséért két évvel később Nobel-dijat kapott.) Élénk levelezésbe kezd mpjával, William Henry Braggal, aki ez idő tájt a leedsi egyetem fizika tanszékének vezetője. Az apa korábban a Newton-féle elmélet alapján kidolgozta a röntgensugárzás részecske (korpuszkuláris) elméletét, így őt is közvetlenül érintette Laue felfedezése. Kettejük levelezéséből egy nagyszerű találmány megszületésének minden mozzanata kirajzolódik. Feltételezésük kézenfekvő: amennyiben Laue nem tévedett, csak idő kérdése megtalálni azt a matematikai apparátust, amellyel meghatározható a röntgensugár hullámhossza és megadhatók a kristályrács méretei. Ezek mérésére szerkesztették meg a ma is általánosan használt, elektromágneses hullámokat mérő röntgenspektrográfot. A hullámhossz ismeretében az anyagok belső szerkezete határozható meg vele, ezért a műszer a kristályanalízis nélkülözhetetlen berendezésévé vált. Apa és fia a mérési eredmények alapján közösen dolgozták ki a röntgensugarak elhajlásának (diffrakció) elméletét. A röntgendifrakció alapegyenlete is róluk kapta a nevét. Ők határozták meg elsőként a röntgensugár hullámhosszát. Nem volt könnyű dolguk, hisz ez az érték nagyságrendben a milliméter egymilliomod részének felel meg. Ugyancsak a két Bragg dolgozta ki az anyagok kristály- szerkezetének felderítésére szolgáló mérési műszert. Elsőként ismerték el az ismeretterjesztés szerepét a tudomány népszerűsítésében. Mindketten több könyvet írtak a nagy- közönség számára. Ezekben egyrészt a modern fizika eredményeivel ismertették meg az olvasókat, de olyan területekre is elkalandoztak, amelyek nem függtek össze kutatási területükkel. William Henry Bragg könyvet írt a hangról, a fényről, William Lawrence Bragg pedig a villamosságról, továbbá az ásványok atomi szerkezetéről. Ismeretterjesztő könyveik és cikkeik iskolapéldái annak, hogy híres tudósok is tudnak a legbonyolultabb kérdésekről világosan, egyszerűen írni. Az is figyelemre méltó, hogy az első ötlettől - Laue cikkének elolvasásától - a fizikai Nobel-díj átvételéig mindössze három év telt el. A kristályszerkezet röntgensugárral történő meghatározásának felfedezéséért 1915- ben vették át a díjat. Tudományos tevékenységük természetesen ezután sem ért véget. Azért sem, mert az ifjabb Bragg ekkor még csak huszonöt éves volt. Ó a legfiatalabb Nobel- díjas. (A második „legfiatalabb" Paul Dirac, aki harmincegy évesen vette át a díjat.) William Lawrence Bragg csaknem harminc éven át volt a Royal Institu- tion, az alapkutatások eredményeit a mindennapi gyakorlatba átültető tudós társaság igazgatója. OZOGÁNY ERNŐ Rozsdás csaláncsúcs Furcsának tűnő nevét onnét kapta, hogy előszeretettel üldögél különböző kórók, néha felmagzott csalán csúcsán. Európa nagy részén, ezenkívül Ázsiában él. Többnyire valami kiemelkedő ponton, bokor csúcsán, karón, villanydróton ül, így hamar szembetűnik. Hím és tojó hasonló színezetű, de előbbinél a fehér szemsáv kifejezőbb, színei, különösen a mell rozsdássága élénkebbek. A tavaszi érkezést követően csakhamar kialakulnak a párok, és a hímek szorgalmasan énekelve jelzik a költöterületek határait. A rozsdás csaláncsúcs éneke nagyon kellemes, változatos, gyakran tartalmaz más madarak hangjából átvett utánzásokat. A fészek helyét a tojó választja ki. A kora reggeli órákban egyik kiemelkedő gazról a másikra repül, időnként a fű fölött lebeg, úgy keresi az alkalmas helyet leendő otthona számára. Csak a tojó épít, a fészekanyagot körülbelül 40 méter sugarú körből hordja. A hím ezalatt a közelben énekelve biztosítja párja zavartalan munkáját. A zöldeskék alapon barnásán foltozott öt-hat tojásból 13 nap alatt kelnek ki a fiókák. Csak a tojó kotlik, és az első napokban ő melengeti a csupasz apróságokat is. Később mindkét szülő etet, a fiatalok körülbelül kéthetes korukban ugrálnak ki a fészekből. Eleinte a fű között rejtőznek, de csakhamar megtanulnak repülni, s ettől kezdve már nagyobb területen mozoghatnak. Az öreg madarak egy ideig még etetik őket, de négyhetes koruktól a fiatal csaláncsúcsok már teljesen önállóak. A párok évente csak egyszer, májusban költenek. A rozsdás csaláncsúcs védett. Schmidt Egon Különleges életmódjáról. Ez az apró termetű, pici piros pöttyökkel díszített béka ugyanis minden reggel a földbe bújik pihenni. Este, amikor a nap már lebukott, ismét kiássa magát, és vadászni indul csupasz csigákra, férgekre, pókokra. De amikor közeleg a hajnal, megint csak eltűnik a föld alatt. Erős ásósarkantyújával jó mélyre beássa magát. Aki arra jár, nem is gondolja, hogy az apró béka ott pihen a föld alatt. MIÉRT ÁLL KÉT LÁBRA AZ ÜRGE? Hogy messzebbre ellásson. Ide-oda szaladgál, bebújik a lyukba, aztán megint előbukkan, két lábra áll, és figyelmesen körülnéz. 'Az ürgének sok ellensége van. Vadászik rá a kerecsensólyom, a parlagi sas, de szereti a húsát a görény és a róka is. Ezért nem véletlen, hogy ez a sárgás bundájú állat ennyire óvatos. És kíváncsi is nagyon. Ha feléje mentek, beszalad a lyukba, de kisvártatva újból kidugja a fejét. Kicsit vár, aztán óvatosan előmászik, és gyorsan két lábra áll. Sch. E. GONDOLKODOM, TEHÁT... CSAK EGY IGAZ 1. Svejk, a derék katona - a) Jaroslav Haáek világhírű szatirikus regénye, amely hatalmas tiltakozás a kizsákmányoló rendszerek, militarizmusa, a nemzeti és szociális elnyomás ellen; b) Arany János Toldijának a főszereplője; c) a huszita mozgalom vezetője 2. Antonin Zápotocky-a) kiváló csehszlovák birkózó; b) színművész, a prágai Nemzeti Színház egykori igazgatója; c) Csehszlovákia köztársasági elnöke volt 3. Pedagógus - a) a megtett távolság meghatározására szolgáló önműködő mérószer; b) neveléssel foglalkozó személy; c) szőrszálhasogató zsémbes nagynéni 4. Hunor és Magor - a) magyar vetőmag-értékesítő részvénytársaság; b) a csodaszarvas regéjének hősei, akiktől a rege szerint a hun és a magyar nép származik; c) a boglárkafélék családjába tartozó növényi fajok 5. Angara - a) nagy folyó a Szovjetunióban; b) hatalmas kökorsó; c) az első atommeghajtású jégtörő -yb(Legalább három megfejtését kérjük.) MEGFEJTÉS A július 8-i számunkban közölt feladatok megfejtése: gyaluasztalos, Ausztrália; a hármas és az ötös számjeggyel jelölt részek illeszthetők egymáshoz. Nyertesek: Hudek Ádám, Somorja (Samorín); Majoros Mónika, Safárikovo; Jankus Zsolt, Kéménd (Kamenín); Balázs Norbert, Ipolyhidvég (Ipefské Predmostie); Krncsan József, Léva (Levice). #
