Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-15 / 28. szám
* Hurrá! Itt a vakáció! örültök-e gyerekek? Vár reánk a labda, játék, elrakjuk a könyveket. Tanítónőnk kedves arccal, mosolyogva integet. Szeptemberben vár bennünket. Addig játsszunk eleget! Elindul a gyereksereg. Élményeket gyűjtenek. Ha majd ismét találkoznak, mesélhetnek szépeket. Kénesy Renáta (5. osztályos) Nyolcéves is már elmúltam, s tengert még sosem láttam. Megkértem az édesanyám: „Nyaraljunk a tenger partján!" Felszálltunk a gyorsvonatra, s robogtunk a tengerpartra, hegyen, völgyön, rónaságon, keresztül sok szép országon. ‘A verseket és az illusztrációkat Mikor a tengert megláttam, megbámultam, megcsodáltam. Jaj, de szép volt, meseszép! Ha valaki annyira nem feltűnő, mint én, akármit csinálhat, nem veszi őt észre senki. Arra gondoltam, hogy egyszerre csak mintha eltűnnék, teljesen láthatatlan leszek majd. És így is lett. Ráköszöntem egykori osztálytársnőmre az utcán, de ö üdvözlésemre nem is reagált. Társaságban voltam. Volt akinek kezet nyújtottak, volt akit kávéval kínáltak. Nekem ebből sem abból sem jutott. Egyszer, amikor hazafelé tartottam, a szomszéd szó nélkül bezárt a két bejárati ajtó közé. Az ajtók között bizonyosodtam meg róla, hogy láthatatlan vagyok. Az az ötletem támadt, elrejtőzöm szomszédom szobájában a szőnyeg alatt, hogy kipróbáljam, észrevesz- nek-e. Úgy gondoltam, ott maradok mindaddig, amíg nem találnak rám. Egész a tavaszi nagytakarításig ott kuksoltam. Akkor szépen becsavartak a szőnyegbe, és kivittek az udvarra.-Óvatosan azzal a szőnyeggel, fiúk! - mondta édesanyjuk.- Bizony óvatosan - adtam neki igazat én is. Boris és Marék felkapott a vállára és vágtattak velem ki az udvarra. Nem ellenkeztem azért, hogy szőnyegbe göngyölítve visznek ki a házból, hisz ez egy élménnyel többet jelentett számomra. Feltettek a szőnyegporolóra.- Én tartom a szőnyeget, te pedig porolsz - mondotta Marék.- Nem, én tartom és te porolsz - ellenkezett Boris. Fiúk, nekem ugyan mindegy, me- lyikőtök tart és melyikötök porol, csak rendesen tartsatok, nehogy le- pottyanjak - mondogattam magamban. Elengedtek mindketten. Ha gyerekkoromban nem lógtam volna olyan gyakran a szónyegporoló vas- rúdján, most biztos lepottyanok. Messzire hangzott az, hogy:- Puff! tem, miért nem szöktem meg a szőnyeg alól. Valószínűleg csak azért nem, mert ez a megoldás nem jutott eszembe. A fiúk összetekerték a szőnyeget és én ott maradtam lógva a porolón-- Mennyivel könnyebb lett a szőnyeg! - jegyezte meg Boris. Amikor leterítették a fölsúrolt parkettre, anyukájuk felkiáltott, majd megkérdezte:- Mi az ott?- A szőnyegen új minta, egy mulatságos figura volt látható. . - Mit jelentsen ez? - faggatózott az édesanya.- A fiúk nem tudták megmagyarázni. A lépcsőházban viszont hamarosan visszhangozni kezdett, hogy:- Puff!-Jaj!-Puff!-Jaj! Ezúttal édesanyjuk porolt, de nem a szőnyeget, hanem őket, Borisf és Marekot. Vendégek jöttek hozzájuk.- Nézd csak, Ferdinánd, milyen gyönyörű szőnyeg! - mondta Vendégné asszony a férjének*-És milyen érdekes a mintája! - válaszolt a férj. Másnap a város összes áruházát béjárta, de olyan szőnyeget, amelyen ugyanolyan minta lett volna, nem talált sehol. Én meg, amikor a szónyegporo- lón lógva már kezem és lábam is elzsibbadt, lemásztsm és hazaindultam. Útközben sokan megszólítottak, és azt kérdezgették:-Mi történt magával, szomszéd úr?- Ki bánt el magával ilyen alaposan, szomszéd úr? Akkor már azt szerettem volna, ha láthatatlan vagyok. Legalább addig, amíg hazaérek és becsukom magam mögött az ajtót. BERECK JÓZSEF fordítása A három tábla közül melyiken van a legtöbb fekete négyzet?- Jaj!-Puff!-Jaj! A „puff" Maréktől származott a „jaj“ tőlem. Rövid idő után cseréltek a fiúk.- Gyengén porolsz - mondta Borisnak Marék. Nem tudhatta, hogy már jajgatni sem bírok. Nem is érMEGFEJTÉS A július 1-jei számunkban közölt feladatok megfejtése: a hiány a B betűvel jelölt résszel pótolható; 423. Nyertesek: Galamb József és Judit, Rimaszombat (Rimavská So- bota); Csikós Gábor, Tardoskedd (TvrdoSovce); Kertész Erika, Fel- sószeli (Horné Saliby); Borisz Norbert, Felsőlánc (Vyány Lanec); Szabó Péter, Losonc (Luőenec). A legkissebbek a békéért Melyik felnőtt ne állna meg egy pillanatra, ha a gyerekek lekuporodnak, színes krétát vesznek elő a dobozból, és bájos képeket rajzolnak az aszfaltra. Ki az, aki az alkotó apróságokat látva nem a békét óhajtaná. Kassa (Kosice) IV. városkerületének 24 óvodása fantáziadús aszfaltrajzaival állította meg a járókelőket. Azok elidőztek a kicsinyekkel, majd ők is kifejezték békevágyukat. ötszáz aláírás tanúskodik róla. Kép és szöveg: Jolana Nováková 1. SZERGEJ PAVLOVICS KOROUOV - a) szovjet repülőgép- és rakétatervezö, tudós; b) szovjet-orosz földrajztudós; c) szovjet író, a Csendes Don című regény szerzője 2. JOGAR - a) jogászok országos egyesülete; b) szimbolikus tárgy, koronázási jelvény, amely koronázás alkalmával megillette az európai uralkodókat; c) eperlekvárral ízesített tejtermék 3. KÖLCSEY FERENC - a) neves mai csehszlovákiai magyar színművész; b) a reformkor nagy költője, nyelvújító, kritikus, szónok, politikus, a magyar himnusz szerzője; c) az Eltorlaszolt út (Fraiío Kráf) főhőse 4. BAJKÁL - a) a föld legmélyebb (kb. 1940 m) tava Kelet- Szibériában; b) bájital az állhatatosság fokozására ható szer, amely illatos növényi anyagokból készül; c) olasz komédiások zsákszerű ruhát, csúcsos süveget viselő bárgyú bohóca 5. LIDICE - a) aranylelőhely a Szlovák-érchegységben; b) a Morva-medence mezőgazdasági központja; c) cseh falu, melynek lakosságát 1942. június 10-én a megszálló fasiszták kiirtották. -yb(Legalább három megfejtését kérjük). NOBEL-DÍJASOK Bár azt már Wilhelm Conrad Röntgen is feltételezte, hogy az x-sugarak, melyeket ő fedezett fel, a fényhez hasonlóak, de az elméletet bizonyítani is kellett. Ez Max Teodor Laue német fizikusnak, századunk egyik legjelentősebb tudósának és humanistájának sikerült. Laue egyidős volt Albert Einsteinnel, akihez közeli barátság és munkatársi kapcsolat fűzte. Elsőként ismerte fel a relativitáselmélet - amelyről tankönyvet is írt - jelentőségét. A fasizmus előretörésének idején, amikor a zsidó származású Einsteint fizikusi és emberi becsületében is megtámadták, ó volt, aki megvédte, majd évtizdeken keresztül támogatta. Egyike volt azoknak a német fizikusoknak, akik segítették üldözött tudóstársaik kimenekítését a náci Németországból. Ezért a legnagyobb németországi tudóst, az 1914. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettjét 1943-ban kidobták professzori állásából. A második világháború után is jelentős szerepet vállalt a közéletben, és egyike volt azoknak, akik kezdeményezték és megfogalmazták az atombomba bármiféle felhasználását elutasító 1957-es „göttingeni felhívást'1. A fizika iránt berlini gimnazistaként kezdett érdeklődni. 1899- ben beiratkozott a strassburgi egyetemre, ahol Kari Ferdinánd Braun előadásait hallgatta. Braun ugyancsak kisülési csövei folytatott kísérleteket, ő alkotta meg a televízió képernyőjének legfontosabb alkotóelemét, az elektronágyút (a Braun-féle ka- tódsugárcsövet). 1909-ben No- bel-d íjjal jutalmazták. 1900-ban átiratkozott a göttingeni egyetemre, ahol Hilbert (az ún. Hilbert-féle geometria megalkotója) felkeltette hallgatója figyelmét az elméleti fizika iránt. Egy évvel később Münchenben W. C. Röntgen tanította. 1902- ben Berlinbe költözött, hogy Max Plánoknál (aki néhány év múlva ugyancsak átvette a No- bel-díjat) fejezze be tanulmányait. A fény kölcsönhatásának vizsgálatáról írt szakdolgozatával Plánoknál szerezte meg a doktori fokozatot. Professzorával később több ízben is munkatársi viszonyba került. A XIX. század elején a látható fény hullámtermészetét az angol Thomas Young és a francia Jean Augustin Fresnel azzal tudták igazolni, hogy nagyon finom optikai rácson sikerült igazolniuk a fénysugarak keveredését, szóródását és elhajlását. Ebből született Laue zseniális ötlete: ha ugyanezt meg lehet tenni a röntgensugárral is, akkor egyértelmű, hogy hullámról van szó, amely csupán rezgésszámban különbözik a látható fénytől. Mivel a röntgensugár áthatol minden anyagon, valószínűnek tartotta,hogy hullámhossza sokkal kisebb a fény hullámhosszánál, ezért a bizonyításhoz olyan parányi rácsra volt szükség, amelyen a röntgensugárzás szóródik, elhajlik. Erre a kristályrácsot tartotta legalkalmasabbnak. A kristályrács létezéséről ádáz vitákat folytattak az idő tájt a tudósok. Laue így két legyet üthetett egy csapásra: a röntgensugárzásról bebizonyíthatta, hogy elektromágneses hullám, valamint izgazolhatta a kristályrács létezését. A Laue által javasolt kísérleteket W. Friedrich és P. Knipping fiatal müncheni fizikusok végezték el. A mérések eredményeként született az ún. Laue-diagrammokat maga M. T. Laue értelmezte, és megadta elméleti magyarázatukat is. A későbbiekben többen is hozzájárultak a Laue-elmélet továbbfejlesztéséhez, ez viszont mit sem von le a kiváló német fizikus érdemeiből, aki a röntgensugarak kristályokon létrejövő szóródásának elméletéért megkapta az 1914. évi fizikai Nobel-díjat. Emberi nagyságái a az is jellemző, ahogy átvette a díjat: a jutalom harmadáról lemondott a két fiatal fizikus, W. Friedrich és P. Knipping javára, akik az időrabló laboratóriumi méréseket elvégezték helyette. OZOGÁNY ERNŐ / 1988. JÁN ULIÖIANSKY & js jgtf 'IbJF "*a»áFrnifátm >3 ^