Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-23 / 51. szám

szú ' XII. 23. N ehéz volna érzékeltetni, mi minden tör­tént négy évtized alatt Gabőikovóban, ebben a Duna menti nagyközségben. Régeb­ben még a porták udvarán is gyakran feltört a talajvíz, s a mocsaras foltokkal tarkított parcellákon nehéz körülmények között dol­goztak a földművesek. A nem éppen sikere­sen gazdálkodó egykori egységes földmű­ves-szövetkezet egyik legnagyobb problémá­ja szintén az volt, hogy az elvizenyősödött földekről is jó termést vártak a felsőbb gazda­sági szervek. Emiatt jelentős pénzügyi vesz­teségek érték az új úton induló földművese­ket. Amikor egy kicsit jobbra fordult volna a sorsuk, egyesülniük kellett az állami gazda­sággal. Sokáig tartott a vajúdás, amíg a ma már élenjáró Csehszlovák-Szovjet Barátság Álla­mi Gazdaságban kialakultak a termelés gyors növelésének feltételei. Hosszú utat kellett megtenni a fejlődésben a gazdasági önálló­ság megteremtéséig, a jólét megalapozásáig. De eljött az idő, amikor a legjobbak közé sorolták őket. jjjjj A holnap is ígéretes Csörgő Borbála mérnökkel, az állami gaz­daság információs osztályának vezetőjével mérlegeljük az utóbbi évtized fejlődését. Vé­leménye szerint, az 1981-es év volt a legne­hezebb. A többit kivétel nélkül tekintélyes nyereséggel zárták. Ez is igazolja, hogy a dol­gozók igazán a magukénak vallják a gazda­ságot, s a nehezebb feltételeket is vállalják, ha a közös ügyről van szó. Csak kevesen- Dolgozóink bizalma engem is még jobb munkára kötelez - mondotta Kováts Gyula mérnök, a gazdaság igazgatója négy évig ekonómiai kérdésekkel foglalko­zott, csak azután választották meg igazgató­nak. Más kádereket is hasonlóan készítettek elő, választottak ki. Ebben nagy érdeme volt a pártalapszervezetnek. A jó káderpolitika eredménye, hogy színvonalasabbá vált az irányítás, és a munkaszervezés is egyre ru­galmasabb lett. Az igazgató fejtegetéseiből érdemes ki­emelni, hogy az irányítást, illetve az intézke­Csörgó Borbála mérnök: - Számításaink szerint, az új feltételek között is lehet nyereségesen gazdálkodni nyezze a talajvizet. Egyrészt tehát eleget tettek a környezetvédelmi követelményeknek, másrészt felkészültek a takarmányok táp­anyagtartalmának megőrzésére. Amint az igazgató a választás előtti prog­rambeszédében is hangoztatta, az átgondolt belüzemi szakosítás nagymértékben hozzá­járult az állami gazdaság fellendítéséhez. Segítségével jobban kihasználhatják az em­berek és a gépek teljesítőképességét. Példa­ként megemlítette, hogy a hetvenes évek Jelen, múlt és jövő a 40-éves gabcíkovói CSSZB Állami Gazdaságban luruiictficm iicticii ci ycuiucibciyiici^, yeuiy 111 ciz épülő vízi erőmű, ahol igazán jól lehet keresni. Az állami gazdaságnak még sincsenek mun­kaerő-gondjai. A jól végzett munkát itt is jó fizetéssel jutalmazzák. Igaz, van miből, hisz például az idén is 1 millió 300 ezer koronával túlteljesítik a tervezett nyereséget. A jövedel­mezőség aránya 17 százalék körüli lesz. A mérnöknő, aki jól ismeri a gazdaság feltételeit, úgy vélekedik, hogy a gazdasági mechanizmus átszervezésének időszakában is megállják a helyüket. Részletes számításo­kat végeztek, amelyek alapján arra következ­tetnek, hogy a nagyobb elvonásokból eredő kiesést a kedvezőbb felvásárlási árakkal el­lensúlyozni lehet. Vagyis továbbra is nyere­ségesen gazdálkodhatnak. Nem véletlen te­hát, hogy az állami gazdaság dolgozói biza­kodva tekintenek a jövőbe. Kováts Gyula mérnök, a gazdaság 91 százalékos szavazattöbséggel újra megvá­lasztott igazgatója az osztályvezető értékelé­séhez még hozzáfűzte:-Jól néznénk ki, ha nem tudnánk tartani a fejlődés ütemét. Valahogy megszoktuk, hogy nyereséggel zárjuk az évet. Igaz, meg­dolgozunk az eredményekért. Mindenkiben megbízunk, de mindenkivel szemben igénye­sek vagyunk. Alapelvünk, hogy a feladatokat mindenképpen teljesíteni kell. Aki lemarad, az búcsút mondhat a tisztségének. Hosszan beszélt arról, hogy melyik részle­gen mikor és hogyan vette kezdetét a fordu­lat, mennyi nehézség és erőfeszítés után alakultak ki a jövedelmező termelés feltételei.- Téved, aki azt hiszi, hogy számunkra könnyű volt a kezdet. Először is alaposan szétnéztünk a határban és elhatároztuk, hogy a fölösleges csatornák, ösvények és bozóto­sok felszámolásával optimális nagyságú par­cellákat alakítunk ki, amelyeken a gépek a lehető legjobb körülmények között dolgoz­hatnak. A második igen fontos felmérés az emberekre irányult. Megkerestük azokat, akikre lehetett számítani, akik bizonyítani akartak. Fokozatosan megszabadultunk a csak munkába járó, de teljesítményt alig nyújtó alkalmazottainktól. Az eredmények ha­marosan megmutatkoztak. A dolgozók lét­száma százzal csökkent, viszont a teljesítmé­nyek értéke 20 millió koronával emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a munka termelékenysé­ge rohamosan növekedett. A rögtönzött kerekasztal-beszélgetés al­kalmával arról is áttekintést nyertünk, hogy kik és miként irányítják ezt a gazdaságot. Kováts mérnök öt éviq volt zootechnikus, déseket rendszeres ellenőrzéssel párosítot­ták. (gy valósult meg az az alapelv, mely szerint nem elég elosztani a feladatokat, de azok megvalósítását a dolgozókkal való talál­kozások, beszélgetések alkalmával ellenőriz­ni is kell. Nem ritkaság, inkább hagyomány, hogy a vezetők a kora reggeli és a késő esti órákban tervszerű ellenőrzést tartanak a ter­melési részlegeken. Ez az egyik titka a sike­reknek. Í Talajjavítás és környezetvédelem Látogatásunk alkalmával meggyőződhet­tünk arról, hogy a gazdaság vezetői és dolgo­zói egyaránt rátermett emberek. A legnehe­zebb helyzetekben is feltalálják magukat. Ke­veset panaszkodnak, de annál többet tesz­nek. Annak idején fájlalták, hogy a vízi erőmű építése miatt 400 hektárral csökkent a földte­rületük. Fájlalták, de nem nézték tétlenül. Tervszerű talajjavítással eddig 180 hektár parlagföldet sikerült termővé tenniük. A múlt évben 1817 hektárral bővült az öntözhető területük, így remélhetőleg tovább növelhetik a növények hektárhozamát. Kisebb területen jóval többet termelhetnek, mint azelőtt. A Csallóköznek ezen a részén egyre job­ban előtérbe kerül a talajvíz szennyeződésé­nek megakadályozása. Az állami gazdaság­nál erre is gondoltak. Több mint 10 millió korona ráfordítással öt korszerű trágyatelepet létesítettek. Szintén korszerű tárolók építésé­vel megakadályozták, hogy a szilázs szeny­elején még 10-12 farmon volt elhelyezve az állatállományuk. Az összpontosítások után a felére csökkent az állattenyésztési közpon­tok száma. Szinte lehetetlen felsorolni, mi mindent építettek az elmúlt évtizedben. Talán kiemelhetjük a központi tejgyújtőt, a takar­mánykeverőt és a befejezés előtt álló elletőis­tállót. összesítve a ráfordításokat, tíz év alatt nem kevesebb mint 160 millió koronát áldo­zott a gazdaság építkezésre és gépek vásár­lására. Jórészt ennek köszönhető, hogy az állattenyésztésben is sokkal korszerűbb felté­telek között folyik a termelés. Amikor ezeket az adatokat tanulmányoz­tuk, visszagondolva a fejlesztési programok meghatározására, az igazgató az államhoz való viszonyuk jelentőségét hangoztatta:- Mi már régen készültünk a gazdasági mechanizmus átszervezésére. Ugyanis tisz­tában voltunk azzal, hogy az állam nem képes a végtelenségig fedezni a gyengén gazdálkodó állami gazdaságok mérleghiá­nyát. Ebből kiindulva, áttértünk az önálló elszámolás alapján való gazdálkodásra. Min­den termelési részleg számára konkrét ter­melési, értékesítési és pénzügyi tervet dolgo­zunk ki, s ennek alapján gazdálkodnak. Az említett beruházásokat saját erőből fedeztük. Igyekeztünk annyit termelni, hogy bátran nyújtózhassunk. Az állattenyésztési ágazatot immár tíz éve irányítja Jandura Tibor. Hasonlóan gondolko­A gazdaságban a dolgozókról való szociális gondoskodás keretében nagy figyelmet szemelnek a lakásépítési program teljesítésének (Rácz László felvételei) Brezovszky Rudolf: - A fiam is otthonra találtak a gazdaságban dik, mint az igazgató, és az iskolában tanulta­kat elkötelezetten valósítja meg a gyakorlat­ban. Még azok közül való, akiket azért küldtek iskolába, hogy részt vegyenek a mezőgazda­ság forradalmi átalakításában. Lapunk szer­kesztőit mindig szívesen fogadja, mert elbe­szélgethet velük arról, hogy milyen módon lehetne eredményesebben gazdálkodni. Ami­kor az idei eredményekre tereltük a szót, a következőket mondotta:- Mi nem ismerjük azt a szót, hogy lemara­dás. A tej- és a húseladási feladatainkat jóval az év vége előtt teljesítjük. Javult a termékek minősége is. Az eladott tejnek a 71 százalé­kát első osztályúként vette át a felvásárló üzem. Számításom szerint, a tehenek átlagos évi tejtermelése több lesz 4800 liternél. Az egyenletes termeléshez megvannak a feltéte­lek, mivel tömegtakarmányból megközelítő­leg 20 százalékos tartalékunk van. Meggyő­ződésem, hogy az új feltételek között is becsülettel helytállhatunk. Végh Gyula mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője szintén azt bizonygatta, hogy a jubileumi évben is jól gazdálkodtak. Soha nem termett még ennyit a határ, így példásan teljesítették eladási terveiket. Úgy jellemezte a helyzetet, hogy sikerült jó színvonalon ál­landósítaniuk a termelést. Nem építenek a véletlenre, hanem mindig alapos munkával készülnek a feladatok teljesítésére. Az idén- a mezőgazdaságot sújtó aszály ellenére- búzából 8,52, kukoricából pedig 7,71 ton­nás hektárhozamot értek el. A cukorrépájuk is bő termést adott. Több mint 50 tonnát takarí­tottak be belőle hektáronként.- Nemcsak a talaj előkészítésére, hanem a nedvesség elpárolgásának csökkentésére is volt gondunk, így a növények felvehették és kihasználhatták a tápanyagokat. Vagyis komplex módon teremtettünk kedvező felté­teleket a hektárhozamok növeléséhez. Az egész család otthona Alig bírtuk befejezni a beszélgetést. Min­denki elégedetten mondotta, hogy az állami gazdaság fennállásának 40. évében magas szintű a termelés, és egyre jobbak a megél­hetési lehetőségek. Brezovszky Rudolf, a nö­vénytermesztési részleg technikusa, aki 1948-ban a volt Nyékvárkonyi (Vrakuna) Állami Gazdaságban mint alapító még 2,48 korona órabérért dolgozott, azt mondotta, hogy az egyesülés után a nagygazdaságban megtalálták számításukat.- Nem volt könnyű, de bíztunk abban, hogy munkánk eredményeként jobbra fordul a helyzet. Szépen kerestünk, és szépen gya­rapodtunk, így nálunk az egész család az állami gazdaságban dolgozik. Laci, Rezső és Péter fiam is itt talált jó megélhetést. Rendet, fegyelmet tanultak a vezetőktől. Igaz, én is sokat beszéltem nekik a kezdeti időszakról. Például arról, hogy amikor nagy szükség volt rá, 96 nap alatt felépítettünk egy raktárt. Ilyen is volt. Meg olyan is, hogy kora reggeltől késő estig dolgoztunk, de azért jutott időnk a kultú­rára és szórakozásra is. A Pettyes együttes­ben munkaidő után próbáltunk, hogy másokat szórakoztassunk. Azokat az időket sohasem felejtjük el. Estébe hajlott az idő, amikor vége szakadt a beszélgetésnek. Megállapítottuk, hogy si­került betekintést nyernünk a gazdaság fejlő­désébe és mindennapi örögieibe-gondjaiba. Nehéz harcok, sok küzdelem után került az élvonalba a gaböíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság. Ez csak úgy vált lehetségessé, hogy a munkahelyén szinte mindenki többet tett a kötelezőnél. így tehet­nek szert évi 17 millió korona körüli nyereség­re, amiből nemcsak beruházásokra, de mun­kabérekre, szociális és kulturális célokra stb. is áldozhatnak. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom