Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
IDŐSZERŰ GONDOLATOK Vasárnap 1988. december 18. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.23, nyugszik 15.45 Kö- zép-Szlovákia: 07.30, nyugszik 15.52 Nyugat- Szlovákia: 07.36, nyugszik 15.58 órakor A HOLD kel - Kelet-Szfová- kía: 12.19, nyugszik 01.46 Közép-Szlovákia: 12.26, nyugszik 01.53 Nyugat- Szlovákia: 12.32, nyugszik 01.59 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük AUGUSZTA - SLÁVIA, SLÁVKA nevű kedves olvasóinkat • 1828-ban született Viktor RYDBERG svéd író, költó, publicista (f 1895) • 1818-ban született Mattja BÁN jugoszláv költő (f1903). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZAMANAK TARTALMÁBÓL „ADOK NEKTEK ARANYVESSZŐT“... H. Mészáros Erzsébet beszélgetése dr. Bozena Filovával, a Néprajzi Kutatóintézet igazgatójával KITEKINTÉS A VILÁGRA -CSEHSZLOVÁK KÜLPOLITIKA’88 Urbán Gabriella és Papucsek Gergely cikke AHOL A MUNKA NEM ÁLLHAT Baranyai Lajos kikötői látogatása NEM FÉLNEK AZ ÚJ FELTÉTELEKTŐL Bállá József riportja a Gabóíkovói CSSZB Állami Gazdaságból SZÜLŐFÖLDEM, BODROGKÖZ Török Elemér írása SZERETETBÖSÉGBEN Deák Teréz írása AKARAT Péterfí Szonya riportja CSODAPÁSZTOROK ördögh Szilveszter . elbeszélése MEGTALÁLT KARÁCSONYOK Szabó G. László beszélgetése Mészáros Márta filmrendezővel Hamarosan befejezik a bratisla- vai Fórum Szálló építését. Jelenleg az épület előcsarnokaiban és termeiben a „finomabb“ építési munkákat végzik. Ezzel egyidejűleg a jugoszláv Jugodrvo cég bútoraival rendezik be a szobákat és az éttermeket. December 6-án kezdődött e nem hagyományos tervek alapján kivitelezett épület raktárainak átvétele, valamint néhány berendezés próba- üzemeltetése, hogy a kivitelező jugoszláv cég a tervezett időben átadhassa a szlovák főváros legújabb szállodáját a beruházónak és egyben üzemeltetőjének, a Bratislavai Interhotelnak. A felső képen az új szálló. A középső képen Radevics Iszoboda falburkolót vág. Az alsó képen Anna Pútecová (balra) és Emília Foltynová szobát takarít. (Pavel Neubauer felvételei - CSTK) Napjainkban előtérbe kerül a tömeges hírközlő eszközöknek, e legjelentősebb tájékoztató forrásnak és a nyilvánosság legszélesebb alapokon nyugvó demokratikus fórumának a feladata. Az átalakítás menete s az állampolgárok viszonya az átalakítás, a pártpolitika, valamint általában a szocialista állam iránt nem csekély mértékben attól függ, hogyan alkalmazzuk ezt az eszközt, mennyire fog emelkedni ezekben az alapvető fontosságú irányokban a sajtó, a rádió és a televízió munkájának színvonala. A legfontosabb az, hogy a hírközlő eszközök támogassák az új gondolatokat, az új megközelítéseket, széleskörűen népszerűsítsék az átalakítás gyakorlatában születő jó tapasztalatokat. Ma inkább, mint bármikor ezelőtt, ügyelnünk kell arra, hogy a propaganda a politikai, az állami és a gazdasági szféra eljárásával egyeztetetten hasson s kiinduljon a realitásból, a tényleges helyzetből. Politikánk nyíltsága feltételezi az újságírók magas fokú felelősségét és hozzáértését. Mindig hangsúlyt helyeztünk az újságírói etikára. Ez ma az egyik legfontosabb követelmény. A hírközlő eszközöknek a népet kell szolgálniuk, s nem a különböző csoportok és egyének becsvágyát, sőt népellenes politikát. A társadalom demokratikus változásaival ellentétben állna, ha a szerkesztőségekben olyan emberek dolgoznának, akik a nyíltságban alkalmat látnának a személyek rágalmazására, megalapozatlan híresztelések terjesztésére, támogatnák vagy ösztönöznék a különféle mendemondákat és koholmányokat, idegességet vagy feszültséget idéznének elő a társadalomban. Sohasem szabad megfeledkeznünk 1968 tapasztalatáról, amikor is a hírközlő eszközökkel visszaéltek a szocializmussal szemben, manipulálták és széleskörűen félrevezették velük a nyilvánosságot. Megoldandó feladataink bonyolultsága, fontossága és elodázatlansága megkívánja, hogy a különféle kérdések megvitatásába bevonjuk a szakembereknek, a felelős tényezőknek és az egyszerű állampolgároknak minél szélesebb körét. A hírközlő eszközöknek ehhez meg kell teremteniük a szükséges lehetőségeket. Az emberek nézetei, gondolatai és javaslatai ellentmondásosak is lehetnek, ez aligha kerülhető el a nem formális vitában, fontos azonban az, hogy a jó ügyet szolgálják, hozzájáruljanak a felvetett problémák megoldásához, társadalmunk fejlődéséhez, a szocializmus megszilárdulásához. Ez a célja a szocialista társadalom nézetei pluralizmusának. E tekintetben sok minden javult és javul a hírközlő eszközök tevékenységében. A hírközlő eszközöknek a demokrácia mindennapos iskolájává kell válniuk. A demokráciát azonban tanulniuk kell maguknak az újságíróknak is, kerülve a megalapozatlan következtetéseket, s nem erőszakolva rá a nyilvánosságra gyakran egyoldalú álláspontjukat. (Részlet a CSKP KB Elnökségének a KB 10. ülésén előterjesztett jelentéséből)- Csehországban születtem, de néhány hetes koromban szüleimmel visszatértem Légre (Lehnice). A Somorjai (Samorín) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségiztem 1966- ban. Vasúti mérnök, később meg erdőmérnök akartam lenni, de egyikből sem lett semmi - kezdte vallomását Karácsony Lajos mérnök, a Somorjai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet 40 éves oktatója. A vasesztergályos-marós szakmunkás-bizonyítványt egy morvaországi tanintézetben szerezte meg másfél év alatt, majd amikor letöltötte tényleges katonai szolgálatát, a légi szövetkezetben a raktár könyvelőiéként helyezkedett el. - Éreztem, kezdeni kell magammal valamit, na és persze tanulni vágytam. Levelezői tagozaton végeztem a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola Zootechni- kusi Karát, s 14 évig a légi szövetkezetben állattenyésztési telepvezetőként dolgoztam. Nem voltak azok könnyű évek, sok tapasztalatot szereztem, és ezeket át akartam adni valakinek. Ezért tanítani mentem, s nem bántam meg, hogy pályát módosítottam. A szakmunkásképzőben Karácsony Lajos ötödik éve tanít, fő tantárgyai az állattenyésztés, az anyagtan, a biológia alapjai és a polgári nevelés.- Sajnos, az idén nem nyílt állattenyésztési szak. Ugyanis a diákokat toborozzuk s úgy látszik, a nehéz munkával járó állatgondozás nem vonzza a fiatalokat. Mert hiába lenne magas a bérük, ha munkakörülményeik évek óta változatlanok. Igaz, a szövetkezetek sem kapkodnak szakmunkások után, nincs kedvük, nem tudják vagy nem akarják megkülönböztetni a szakmunkást a segédmunkástól. A szakmunkásképzőben növénytermesztési gépesítóket, ta- karmánykeverögépekhez gépészeket, illetve csőszerelőket képeznek. Ezenkívül a idén a kisegítő iskola végzősei lehetőséget kapnak, hogy szőlész- és gyü- mölcskertészi képesítést szerezzenek.-A tanulók számára az első év a legnehezebb, hiszen meg kell szokniuk a másfajta oktatási formát - heti két nap tanulást és három nap gyakorlatot - valamint a kollégiumi elhelyezést is, ami valamennyiük számára kötelező. Karácsony Lajos szeret tanítani, a több éves szakmai gyakorlatának nagy hasznát látja. Ha érdemesnek találja, oktatás közben gyakran utal a folyóiratokban, újságcikkekben közöl- tekre, sőt a tanulók „házi feladatként" újságot olvasnak. - Ha valahol érdekes, szakmábar vágó írást találok, ami kötődik a tananyaghoz, elolvastatom valakivel, aki aztán beszámol az osztálynak. Például a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényt, amit az Új Szó is közölt, a mai napig tanulmányozzuk, hiszen kell a munkánkhoz, és sorolhatnék több példát is. örömmel nyugtázzuk, hogy a tanulóknak 30 féle szaklap, napilap, illetve folyóirat jár, összesen 56 példányban. Ezenkívül a diákszállóra még külön járatunk napilapokat. Mivel én vagyok az iskolában a sajtófelelős, hadd mondjam el, hogy a 13 tagú pártcsoportban (ebből ketten nyugdíjasok) 11 Uj Szót, 2 Pravdát, 10 magyar és két szlovák nyelvű Pártéletet járatnak a tagok. Az Új Szót mindig szívesen olvastam és olvasom ma is. Fontosnak tartom, hogy anyanyelvemen jutok információkhoz, az engem édeklö írásokat mindig elolvasom. Hogy melyek ezek?- teszi fel a kérdést szinte önmagának, s azonnal válaszol is rá. Megtudom, a mezőgazdaság, a szakma érdekli a legjobban, illetve a napi bel- és külpolitika.- Az újságot a postai kézbesítő hozza a lakásomra. Ugyanis aki nem előfizető, az nem biztos, hogy hozzájut, hiszen korán reggel már nem kapható Új Szó. Ezt tapasztaltam Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), de Nyitrán (Nitra) is, ahová elég gyakran utazom. Az okot is elárulja, levelezői tagozaton pedagógiai tanfolyamon vesz részt a mezőgazdasági főiskolán. - Munkám során a vasárnapi kiadás írásait is hasznosítom, sőt, mivel kerttulajdonos vagyok, a gyakorlatban ellenőrzőm a tanácsoltakat. Lelkesedéssel, odaadással beszélt munkájáról, kedvteléseiről. - Szerintem nagyon fontos, hogy minden ember szeresse azt, amit csinál. A követelmények, bárhol dolgozik is az ember, egyre nőnek, s ha valaki kedvetlenül végzi teendőit, nem dolgozhat eredményesen, nem lehetnek sikerélményei - avatott be „életfilozófiájába". - Igyekszem felkelteni a tanulók érdeklődését a választott szakma iránt, mert gyakorlatból tudom, így könnyebb lesz a boldogulásuk. Azt szoktam mondani nekik, nem nagy tudomány megállapítani, hogy egy mezőgazdasági gép rossz, de megfejteni, megmagyarázni annak okát, áz már igen. És szeretném, ha ebből tanulnának. PÉTERFI SZONYA Szeretni kell, amit az ember csinál 1988.
