Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-02 / 48. szám

KALAND A STRANDON- A magáé az a kisfiú, aki a tás­kámba homokot lapátol?- Nem kérem: az én kisfiam a másik, aki most éppen a tenger­be dobja az ön fürdőruháját! BÜSZKESÉG- Lehet, hogy a filozófiai tételem nem mindenben áll helyt, de egymásután százszor tudok bukfen­ceni. NULLA- Én évekkel ezelőtt nulláról kezdtem...- És ma mid van? ,- ötvenezer korona adós­ságom ... TŐKE- Csuda érdekes - jelenti ki Lajos a tőke sohasem az a pénz, ami a miénk - hanem mindig csak az, ami a másoké! SPENÓT- A kisfiam utálja a spenótot. Mit csináljak?- Tegyen zöld tapétát a falra! VARÁZSLÓ A varázsló elragadtatva tér ha­za németországi útjáról az őser­dőbe.- Képzeljétek el - újságolja -, egy nagy réten 22 férfi egy bőrgo­lyót rugdos, és valóban: húsz perc múlva elered az eső! Hallottuk A jövőnk mellett nem ártana a jelenünket is megalapozni Variációk tévére HÖLGYVEZETŐ Az útkereszteződés előtt autó áll. A közlekedési lámpa fénye változik: sárga, zöld, sárga, piros, sárga, zöld, sárga, piros... A rendőr odalép az autóban ülő ifjú hölgyhöz, és kedvesen megkérdezi:-Tulajdonképpen melyik a kedvenc színe, kisasz- szony? NÉGYEN- Ilyen öreg ember, és televíziót mer lopni! Nem szégyellj magát?- De szégyellem magam, bíró úr. Csak hát amikor én fiatal voltam, még nem volt televízió! KEZELÉS- Mondja doktor úr: nem számított kissé túl sokat ezért a kezelésért?- A temetése sokkal többe kerülne... ALOJZ COBEJ SZERELEM ELSŐ PILLANTÁSRA Szerelem volt az első pillantásra. Már az első találkozáskor fellelkesített és felizgatott, s szoros kap­csolatunk a hosszú évek alatt sem lazult. Munka után naponta találkozunk. Minden szabad percemet vele töltöm, beleértve a hétvégeket, sőt a szabadságokat is. Mindig türelmesen, kitartóan vár rám, soha nem hányja a szememre, ha néha hosszabban kimaradok. Elnéző, nem kémkedik minden lépésem után, nem féltékeny- kedik, nem morog, hogy keveset keresek. Mindig van hozzám kedves szava, elbűvölő mosolya. Elnyújtózom a heverőn, s ő kedvesen szól hozzám, mindenről beszél, amit aznap hallott, ami sikerült neki, ami bántja. Amellett rendkívül művelt: otthonos a politi­kában, az irodalomban, a zenében, sőt a sportban is. Nagyon vigyázok az egészségére. Mihelyt valami problémája van, vagy hirtelen durcáskodni kezd, a leg­jobb szakemberekkel tanácskozom, semmi pénzt nem sajnálok, csak ne legyen semmi baja. A munkahelyemen gyakran mesélek a vele átélt élményekről, vele töltött percekről. S amikor este a bársonyos puha hangjával elaltat, további izgalmas és kellemes találkozásokról álmodom, meghitt percek­ről az én egyetlen hű társammal, a tévékészülékkel. Ford.: K. Cs.- Pincér, ha maguknál levesnek hívják a vizet, akkor az legyen hideg és ne langyos (Elek Tibor karikatúrája) ÚSZÓMESTER A fiatal férfi udvariasan meg­kérdi az úszómestertől, hogyan taníthat meg úszni egy fiatal lányt.- Először: óvatosan menjen be vele a vízbe. Azután... karolja át a derekát, tartsa szorosan, fogja meg az ifjú hölgy jobb karját, majd lassan emelje fel...- Köszönöm, ez nekem elég. Majd csak megtanul úszni a nő­vérem.- A kedves nővére? - kérdi az úszómester. - Ót egyszerűen be­dobhatja a vízbe! SZÉP HANG- Hallottam beszélni a legidősebb fiát. Nagyon szép hangja van!- Rám hasonlít.- Négy órán keresztül beszélt!-Akkor mégis inkább a felesé­gemre hasonlít! NYAKKENDŐ Malvin két nyakkendőt ajándékoz születésnapjára a férjének. Az rög­tön fel is köti az egyiket. Mire Malvin sértődötten kérdi:- Tehát a másik nem tetszik? A hét vicce A televízió műsorigazgatója gratulál a meteoroló­gusnak:- Ez valóban nagyszerű! ön esőt jósolt, és most valóban esik! Mondja, műholdfelvételek segítségével állapította meg ennyire pontosan?- Dehogy, igazgató úr: sokkal egyszerűbb a mód­szerem. Megmostam az autómat - utána pedig mindig zuhog az esó! (Miroslav Motycík rajzai) FŐISKOLÁN- Maga, ott az utolsó előtti sor­ban - szólítja fel az előadóterem­ben a tanár az egyik hallgatót:- mondja, hány lakosa van a leg­nagyobb japán szigetnek és hogy hívják?- Sok - feleli a hallgató -, és Tarhonyás Lajos­nak hívnak! TURISTA Az idegen turis­ta panaszkodik a magashegyi túrán:- Az ilyen nyaktörő utak mellett igazán fel­állíthatnának né­hány korlátot!- Régebben volt is korlát- közli az idegen- vezető -, de rop­pantul sokba ke­rült: a turisták ugyanis mindig magukkal rán­tották! jgfSíA* ÍLVEZÍST uMH/ De ti/) 2/XTOeA/J TÜlŐtqz/U. Kiss István karikatúrája ALANYKAK JELLEMRAJZ Helyét mindenkor megállja, (ha ül is) és óv közvagyont: nem koptat szerszámot, gépet, mert csak lóg, s így nem is ront. KÓR Ranglétrán halad felfelé, a magasság egyre nő, így a létrát tartókat lent mind kisebbnek látja 6. SZÁJHÖS A szép szavakhoz nagyon értett, Ciceróként emlegették... Ám kiderült, csak szája van, szájjal végzi minden tettét. VESSZŐPARIPA Ügyintézés a hobbija, megoldja, mi másnak gond. Nem írással (ahhoz nem ért) csak pénzt hord és demizsont. RÉSZVÁLLALÁS Mindenkinek feladatot! Énnekem is, úgy mint másnak. Vállalom, hogy ellenőrzőm, a többiek hogyan ásnak. KÖNYVBARÁT Rajongója a könyveknek, de tartalmukról hallgat ám, mivel gazdag gyűjteménye betétkönyvből áll csupán. SZÉLKAKAS Köpenyének két színe van, sót, ha kell: négy, öt, hat, hét, s ahogy változik a helyzet úgy fordítja köpenyét. BÖJTÖS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom