Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-15 / 28. szám

mezőgazdasági vállalatok kertészeti dolgozói, a kertbarátok és a szerződéses árutermelésre vállalkozó háztáji zöldségtermesztők a kertészeti termelés eredményesebbé tételén, önellátásunk növelésén munkálkodnak. Igyekezetük eredményességének egyik legfontosabb alapfeltétele a kiemelkedő biológiai tulajdonságokkal rendelkező fajta, a kifogástalan vetőmag. Vajon gondolkodnak-e a termelők vetés vagy betakarítás idején arra, mennyi kísérletezés, milyen áldozatos kutatómunka eredményeként kerül köztermesztésbe egy-egy új, az előzőeknél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező zöldségfajta? Tudják s értékelik-e a kertészeti dolgozók, a kertbarátok azt, hogy a kutatóknak több mint egy évtizeden át kell „pátyolgatniuk“ az ígéretesnek mutatkozó fajtajelölteket? Ugyanis legalább tizenkét év kell ahhoz, hogy egy-egy jó tulajdonságokkal rendelkező jelölt bebizonyítsa: a nagyüzemi vagy háztáji termelésben kiemelkedő teljesítményre képes. Ennyi idő múltán az új fajta elismerésekor a kutatót hasonló érzés keríti hatalmába, mint a gyermekét „szárnyra" bocsátó szülőt.

Ilyen gondolatok foglalkoztattak a minap, amikor Karéi Michálek mérnökkel, a tudományok kandidátusával, a Hurbanovói Zöldség- és Speciálisnövény-termesztési Kutató és Nemesítő Intézet kvetoslavovi nemesítő állomásának vezetőjével beszélgettem. Vendéglátóm elmondta, hogy kis híján harminc éve foglalkozik

Több mezőgazdasági vállalatnál a biológiai növényvédelemben is érvényesítik a legújabb tudományos ismereteket. Például a bratislavai Barátság Efsz kertészetében ragadozó atkák segítségévei gyéritik a növényzetet károsító üvegházi moíytetü állományát. A felvételen dr. Adriana Králiková, a nyitrai (Nitra) biotechnológiai társulás biológiai növényvédelmi osztályának vezetője a szövetkezet üvegházában ellenőrzi az uborka molytetü-fertózöttsé- gét. (Stanislav Barőák felvétele)

UJ FAJTÁKKAL SEGÍTIK A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS FEJLŐDÉSÉT

> A kutatók üdvözlik a termelők növekvő érdeklődését

a zöldségfélék, elsősorban a paprikafajták nemesítésével. Akkor választotta ezt a pályát, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán mindinkább előtérbe került az új, bőtermö fajták iránti igény. Több zöldségfélével foglalkoztak, de a figyelem középpontjában az uborka, karfiol, sárgarépa, paprika, paradicsom, valamint a vörös- és fokhagyma állt. Az évtizedek során sok új fajtát adtak a mindennapi gyakorlatnak, melyek közül néhány a mai napig szerepel az elismert fajták jegyzékében, mert megőrizte jó biológiai tulajdonságait és a legújabb fajtákkal is állja a versenyt. Ilyen például a hatvanas évek elején elismert és köztermesztésre engedélyezett PCR paprikafajta, amely a világ több országában meghonosodott, s amelyet még ma is sikerrel termesztenek a nagyüzemekben és a háztájikban egyaránt. Ezt a fajtát évtizedeken keresztül nem tudták olyan új fajtával helyettesíteni, amely hatékonyabbá tette volna a termelést, s hozzájárult volna a minőség javításához, illetve a termelési költségek csökkentéséhez.

Lényeges változásra csak a nyolcvanas évek elején került sor, amikor az újabb kutatások eredményeként az említett követelményeknek tökéletesebben megfelelő fajtákkal gyarapodott a hazai választék. A kvetoslavovi neme- sítók hozzáértését hirdető fajták közül a nemesítő állomás vezetője hármat említett. A szántóföldi termesztésre kinemesített Opál paradicsomot, amely rendkívül bőtermö és gépi betakarításra is alkalmas, tehát nem csak a terméshozam növelésében, hanem a termelés munkaigényességének és költségvetésének csökkentésében is fontos szerepet játszhat az elkövetkező években. A Granova és az Andrea paprikafajták, melyeknek kinemesítése Karéi Michálek mérnök nevéhez fűződik, nálunk jelenleg

a csúcsszínvonalat képviselik. Terméshozam és minőség tekintetében egyelőre nincs jobb elismert paprikafajtánk. A dél-szlovákiai mezőgazdasági vállalatok közül több termesztette már ezeket a fajtákat, s az eredmények egyértelműen igazolták a fajtaminősítő intézet által megszavazott bizalmat. Mint később kitűnt, azóta a Rubinova pa(5rikafajta is beváltotta a kutatók reményeit, s már csupán a termelőkön múlik, hogy mikor és milyen mértékben honosodik meg a termesztésben.

A sikerek ellenére akadnak dolgok, melyekről a nemesítő állomás vezetője nem szívesen beszél. Ilyen például a munkaerőgond. Állandó problémát jelent a munkaerő-vándorlás, pedig nemcsak kétkezi dolgozóból, de kutatóból és nemesítőból is többet tudnának alkalmazni a jelenleginél. A laboratórium technikai felszereltsége elfogadható, a kísérleti parcellákra azonban elkelne néhány korszerű gép és munkaeszköz. Sokat bosszankodnak azon, hogy a kísérleteket fölöttébb megdrágítja a fólia ára, nem beszélve arról, hogy egyre nehezebb beszerezni a mindennapi munkához nélkülözhetetlen fóliát. A közeljövőben átadásra kerülő üvegházrendszer szerencsére rövidesen megoldja ezt a problémát.

Amikor a nemzetközi kapcsolatokra, a külföldi kutatókkal folytatott együttműködésre, illetve tapasztalatcserére terelődött a szó, az állomás vezetője megint csak a fejét ingatta. A szomszédos baráti országok kutatóival még csak találkoznak néha-néha, többnyire kiállításokon vagy tudományos értekezleteken, de ezen kívül úgyszólván semmilyen külföldi kapcsolatuk nincsen. Hogy munkájuk eredményeiről mégiscsak értesülnek szakkörökben, és az itt kinemesített fajták eljutnak számos európai országba, az elsősorban a háromévenként megjelenő tájékoztató jegyzéknek köszönhető, amely 120 ország zöldségtermesztési és kutatási eredményeit ismerteti, segítséget nyújtva a kutatóknak a nemesítéshez legmegfelelőbbnek talált alapanyag felkutatásában.

A hazai kapcsolatok? A mezőgazdasági vállalatok szakembereivel minden évben találkoznak, mégpedig a fajtabemutatóval egybekapcsolt szakmai napokon. Itt bőven kínálkozik lehetőség a tapasztalatok kicserélésére, s a látottak és hallottak alapján a termelők könnyebben eldönthetik, érdemes-e az új fajták meghonosításával kísérletezniük. A nemesítő állomás vezetője üdvözölte azt a tényt, hogy az utóbbi időben felélénkült a vállalkozókedv, nőtt a termelőknek az új fajták és tudományos ismeretek iránti érdeklődése, igénye. Mint mondotta, a gyakorlat egyelőre tapogatózva és bizonytalankodva, de alapjában véve jó irányban halad a zöldségtermesztés fejlesztésében. A kötelező önfinanszírozás alapelve egyre inkább előtérbe helyezi a gazdaságosságra való törekvést, s ez törvényszerűen a legújabb kutatási eredmények felé fordítja a figyelmet.

Ha így igaz, akkor az elkövetkező években a termelő vállalatok körében is több partnerra találhat a nemesítő állomás. Csak kezdeményezni kell, mint ahogy például az udvamoki (Dvorníky na Ostrove) szövetkezet tette. Itt máris négy hektáron termelik a Kvetoslavovban kinemesíttt Granova paprikafajtát. Mégpedig - a Semex szakágazati vállalattal kötött megállapodás értelmében - vetómagtermelési céllal, de a paprika húsát is értékesítik, kitűnő alapanyagot szolgáltatva a tartósítóiparnak. Vmcze Kálmán, a szövetkezet kertésze elégedett az új fajtával, s mint mondotta, jövőre még nagyobb területeken fogják termelni a Granova paprikát. SZITÁS GABRIELLA

A breznói szövetkezet egyik juhásztanyája az Alacsony-Tátra Diel hegymasz- szívumában található. Itt igencsak korán, már hajnali háromkor megpezsdül az élet. Elsőként Ondrej Demeter, a számadó juhász ébred, aki felkelti a bojtárokat, majd fát vet a tűzre, amely György naptól Dömötör napjáig egész nyáron ég a kondér alatt. Azután kihajtják a juhokat, majd kezdetét veszi a reggeli fejés. Napjában háromszor fejnek; másodszor akkor, amikor a nap deleiére ér, végül este hatkor. A tejet kannákba gyűjtik, s mire a tanyára érnek vele, a nyáj már békésen legelészik a hegyoldalban.

Errefelé hosszú a nap, este tíz óra is elmúlik, mire a bojtárok ágyba kerülnek. A számadó juhásznak fejés után is akad dolga. Az összegyűlt tejet százhúsz literes hordóba tölti, oltót kever hozzá, majd negyedóra múltán az alvadékot vászonzsákocskákba rakja és felaggatja a gerendára, hogy kicsöpögjön belőle a savó. Nem, a savó sem megy veszendőbe, katlanban átforralva zsendicét készítenek belőle. Édeset is, savanyút is. A -nyári hőségben különösen az utóbbi keresett, mert kellemesen felfrissíti a szervezetet. Nemcsak a juhászok, de a turisták, a juhásztanyára vetődő, erdőt-mezöt járó kirándulók is kedvelik.

A számadó juhász szavai szerint

• Ondrej Demeter számadó juhász több mint fél évszázada jáhásztanyá- kon tölti a nyarat (A szerző felvétele)

a zsendice cikkor ízletes igazán, ha művészien elkészített, faragott köcsögből fogyasztják. Persze nem minden látogatónak adatik meg ez a kiváltság, aminek két

oka van. A fafaragók ügyesen dolgoznák,- de nem győzik a munkát. Ugyanis a turisták közül többen „elfelejtik" visszaadni az üres köcsögöt. És, ha a fafaragók győznék is a munkát, a juhászok nem győznék az utánpótlást, hisz egy-egy díszes köcsögért kétszáz-háromszáz koronát is elkérnek a „mesterek".

A telepen hívatlan vendégként olykorolykor a farkasok és medvék is tiszteletüket teszik. Tavaly tizenhárom birkát téptek szét az ordasok. Valószínű, az idén is számítani kell velük, mert az egyik bojtár már látott a környéken egy kisebb falkát. A medvék viszont egyelőre nem jelentkeztek, úgy tűnik, beérik a nyaralók és szállodák szemétgyűjtő konténereinek „fosztogatásával".

Amikor a távolban feltűnt az újabb szállítmány juhsajtért érkező gépkocsi, elbúcsúztunk Ondrej Demeter számadó juhásztól. Annyit azonban még feljegyeztünk, hogy a szövetkezet kilencszáz juhot tart, s az idén huszonnégy tonna sajt, majd két tonna gyapjú és több mint négyszáz pecsenyebárány értékesítését tervezi. Ez bizony szerényen számítva is csaknem 1,5 millió korona bevételt jelent. De hol van még október 26-a. Dömötör napja, amikor a hegyi telepről hazaindulhat anyáj.aiuhSsc.. b*torij4nos

Az agráripari integráció új távlatokat nyit

A módszerek eltérőek, de a cél közös: a fejlődés meggyorsítása

Ma, amikor a Szovjetunióban mindinkább előtérbe kerül az agráripari egyesülések, kombinátok és vállalatok létrehozása, eszembe jut, hogy Magyarországon és más szocialista országokban már láttam hasonlókat. Ezek tapasztalatait most a saját viszonyokra alkalmazva érvényesítik a Szovjetunióban alakuló agráripari egyesüléseknél, természetesen más méretekben.

Például a Krasznodari határterületen két éve alakult meg a Kubány kombinát, amely összesen 59 kolhozt, szovhozt és egyéb termelő vállalatot fog össze egységes gazdasággá, összpontosul benne a földművelés és az állattenyésztés, a mezőgazdasági termények ipari feldolgozása, az építés, a kereskedelem és más ágazatok. Az új agráripari integráció hatékonyságát a kombinát eredményei igazolják. Tavaly az előző ötéves tervidőszak éves átlagaival összehasonlítva a szemesek termésmennyisége 13,3 százalékkal, a fő terménynek számító búza kitermelt mennyisége 37,5 százalékkal, a tej- és hústermelés pedig 11-14 százalékkal nőtt.

Az előbbrelépés hatására jóval több lett a kombinát nyeresége, így a zöldség-, gyümölcs-, tea- és húsfeldolgozó, valamint a pékárukat készítő üzemeket kibővítették, illetve új feldolgozó üzemeket építettek. A kombinát központi alapjaiból hozzávetőlegesen 4 millió rubelt áldoztak a vállalat rekonstrukciójára és műszaki felújítására. Ezen túlmenően, a megnövekedett nyereségből a szociális feladatokat szintén sikeresen megoldották. A Kubány kombinátban tavaly 5,6-szer annyi óvodát és bölcsődét építettek, mint az előző évben, az átadott lakások teljes alapterülete pedig 4,5-szer akkora volt, mint egy évvel korábban.

A Kubány mezőgazdasági kombinátban húsfeldolgozó és tejüzem, két malom, kenyérgyár és egyéb feldolgozó üzemek működnek. Ezek együttvéve mintegy 30 féle töltelék- és füstöltárut, 14 féle zöldségkonzervet, továbbá fagylaltot, üdítőitalokat és sütőipari termékeket készítenek. A kombinát a termékeit állami áron adja el az országos és köztársasági tartalékalapokba, egy hányadát pedig önállóan értékesíti a kombinát tanácsa által megállapított áron. így például a mútt évben feldolgozott 30 000 tonna húsárunak 20 százalékát a kombinát üzleteiben árusították. Szocsiban, Novorosszijszk- ban, Anapában, Krasznodarban és más városokban 23 üzletet, kávéházat és étkezdét tart fenn a kombinát. Ezek forgalma az elő esztendőben 19 millió, tavaly pedig már 43 millió rubel volt.

Meg kell említeni még egy ágazatot, mert a kombinát minden pénzügyi műveletét egy elszámolási központ intézi. Ez a kombinát „házi" bankja, melynek folyószámlája van az állami bankban.

A mezőgazdasági termékek termelési, felvásárlási, feldolgozási és forgalmazási integrációjának eltérő formáját valósítja meg a lett Adazsi kolhoz agrárüzeme. Ez a gazdaság jelentős potenciállal rendelkezik, szakemberei igazán jól képzettek, termelési kultúrája magas színvonalú. Ez tette lehetővé, hogy az Adazsi kolhoz gesztorként magára vállalja a korszerű termelési technológiák más gazdaságokban történő bevezetésével járó feladatot.

A vállalathoz csatlakozó kolhozok, szovhozok és más vállalatok szerződéses alapon együttműködnek a növénytermesztés vagy az állattenyésztés meghatározott területein. Ebben az esetben tevékenységüket három irányban hangolják össze. Céljuk a burgonyatermesztés kiváló eredményeinek állandósítása és a termelés feldolgozásának megoldása, az intenzív repcetermesztési módszer alkalmazása, valamint a jó tejtermelő képességekkel rendelkező tehénállomány fenntartása és fejlesztése az embrióátültetés alkalmazásával. Az Adazsi kolhoz szakemberei mindehhez megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek, s más gazdaságoknak is jelentős segítséget tudnak nyújtani.

Az Adazsi agrárüzem a legújabb tudományos és technikai vívmányok érvényesítésével kidolgozta és szüntelenül fejleszti a burgonyatermesztés legmegfelelőbb technológiáját, s megszervezi az eljárás más gazdaságokban történő bevezetését. Magára vállalta az étkezési burgonya és az ültetőburgonya tárolását, s ezzel a gyengébb gazdaságokat mentesítette a tárolók építésével járó gondoktól és terhektől. Az agrárüzem továbbá biztosítja a termés feldolgozását és a félkész termékek saját kereskedelmi hálózatában történő értékesítését.

Az Adazsi kolhoz vezető szerepet vállal a jó tejtermelő képességű tehenekkel való ellátás biztosításában. Az állattenyésztési kutatóintézetekkel, valamint a szocialista országok szakembereivel együttműködve, speciál.is laboratóriumot épített az embrióátültetés gyakorlati kivitelezéséhez, s így évente ötezer, jó tejtermelő képességekkel rendelkező tenyészállatot nevel a vele együttműködő gazdaságok számára.

A gesztorgazdaság, az Adazsi kolhoz és az agrárüzemi együttműködésben részt vevő gazdaságok kapcsolatait szerződések szabályozzák. Ezek a tevékenység alapelvein kívül az együttműködő gazdaságok kölcsönös felelősségét is meghatározzák. GLEB SZPIRIDONOV