Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-25 / 47. szám

mérlegelhetik az előnyösebb üzletet. Konkurenciában kell tehát megőriznie korábbi vevőit a Rempónak. Az eddigi gyakorlat szerint legalább az előző esztendő szállítási volumenét mindig visszajelezték a következő évre is. Most szintén ezt folytatják, bár nem biztos, hogy megrendelőik igényt tartanak rá. Meggyőződésükhöz szükséges lesz üzletkötőik közvetlen kapcsolataira, szakmai felkészültségére.

Évi teljesítményüknek mindössze 2 százaléka jut a kiskereskedelmi tevékenységre. Viszont ezzel is sajátos feladatot teljesítenek népgazdaságunkban. Boltjaikban főleg olyan termékeket árusítanak, amelyek az állami és szövetkezeti üzlethálózatban nem kerülnek forgalomba, készpénzért vagy számlára műhelyeknek, üzemeknek, vállalatoknak kisebb tételekben kínálnak árut, lehetővé téve ezzel készletállományuk rugalmasabb feltöltését. Ugyancsak feladatuk a szolgáltatást nyújtó magánszemélyek ellátása. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy előnyt élveznének. A Rempóban azt vallják: hiánycikket nem adnak el magánszemélyeknek, amiből van elég, abból jut nekik. Inkább a szocialista gazdálkodó szervezeteket részesítik előnyben. Különben is a szolgáltatásokról az a véleményük: aki árusít, annak kellene a szolgáltatást is nyújtania hozzá. Tán ezért örvendeztetik meg oly kevésszer a magánszolgáltatókat.

Növekvő tendenciát mutat a vállalat külkereskedelmi forgalma, 1969 óta állandóan ez tapasztalható. Megbízták a Rempót a Magyarország és Csehszlovákia közti határmenti árucsere és együttműködés lebonyolításával is. Déli szomszédainknak népgazdaságunk valamennyi ágazatából szállíthatnak, onnan csak a gazdaság számára szükséges árut hozhatják be. Az árucsere évi volumene eléri a 260-265 millió koronát. Jelenleg már az egész köztársaságra kiterjed, s valamennyi magyar külkereskedelmi vállalat is érdekelt benne.

SZÁMÍTÁSTECHNIKA? RAKTÁRGAZDÁLKODÁS, NYERESÉGKÉPZÉS. Fejlett automatizált irányítási rendszere van a vállalatnak. Saját számítóközpontjukban széles körű a számítástechnika alkalmazása. Enélkül nem tudnának létezni, megszakadna a kereskedelmi szálak sokasága. Új számítógépüket januárban helyezik üzembe. Nagyon várnak már rá, mert leegyszerűsíti majd az adminisztratív munkát. Felgyorsul az iratok körforgása, a készletfeltöl- tés. Párhuzamosan ezzel Robotron mikroszámítógépeket szerelnek fel a kereskedelmi központokban.

Aránylag sok a tennivalójuk a raktárgazdálkodásban. Megkezdték a Horná Streda-i beruházás II. szakaszát, hozzáépítenek a topol'canyi létesítményekhez. Felújításra szorul a raktártechnika is. Könnyebbé kell tenni a raktárban dolgozók munkáját, nagyobb arányú gépesítésre van szükség, hogy elmozduljanak a minőség, gyorsaság és hatékonyság felé. A raktárban dolgozók többsége nő. Manapság a szállítót nem érdekli 15 vagy 50 kilót emelgetnek-e. Hogy ne lépjék túl a megengedett határt, arról munkáltatójuknak kell(ene) gondoskodnia.

A Rempóban az eladási pótlékból élnek. Ez ugyanis nyereségük legnagyobb forrása. Évente közel 70 millió korona. Januártól csökken a nyereségük, ötven százalékát kénytelenek lesznek az állami költségvetésbe elvezetni. Tizenhárom millió marad. Kisebb forrásokból, jobban kell majd mérlegelni az elosztást.

ÉS A HOLNAPOK? November elsejétől Gábriel Hajdú a Rémpo új igazgatója. Közel egy hónappal korábban választották meg, három jelölt közül a küldöttgyűlésen. Hogyan látja a vállalat jövőjét? A töretlen fejlődés hívének tartja magát. Úgy érzi, a vállalati irányítási formák beváltak, nincs szándékában változtatni rajtuk. A Rempo fejlődése viszont a gazdasági feltételektől is függ, azoktól a szabályoktól, amelyekhez igazodniuk kell. A hagyományosak mellett új megrendelők felé kacsingatnak, főleg a harmadik világban. Külkereskedelmi elképzeléseikben nagy lehetőségek rejlenek. J. MÉSZÁROS KÁROLY

MIVEL LÉP FENNÁLLÁSÁNAK ÖTÖDIK ÉVTIZEDÉBE A BRATISLAVAI REMPO?

rületi Igazgatóság irányította. Ekkor 1948-at írtunk. 1951-52-ben feladataik közül kirekesztették a piaci alapokba való szállítást, megszüntették kiskereskedelmi boltjaikat, ugyanakkor bővült áruválasztékuk. Jelentős határkő a szervezet történetében 1953 január elseje, amikor Bratislavában önálló vállalat (Remeselnické potreby) született. Innen számítva rohamos fejlődés jellemzi az elkövetkező évek gazdálkodását. Nyolc esztendővel később már Rempo néven jegyzik a krónikában. Előtte s utána különböző minisztériumok irányítása alatt tevékenykedett, a szlovák ipari tárcához annak létrehozása óta, 1969 január elsejétől tartozik. 1966-tól újra kezdtek kiskereskedelemmel foglalkozni, egy évvel később kiviteli és behozatali csoportot létrehozva kiléptek a külkereskedelem területére. Fokozatosan bővült tevékenységük hatósugara, a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején választékukkal népgazdaságunk valamennyi szakaszának ellátására felkészültek. 1973- tól vezérigazgatósági ranggal szakágazati vállalat a Rempo, egészen 1988 június végéig. Ez év július elejétől állami vállalat.

Figyelemreméltó a legfontosabb gazdasági mutatók alakulása. Csupán két adat: a kereskedelmi tevékenységből származó teljesítmény négy évtized alatt a huszonnyolcszorosára emelkedett, a nyereség volumene pedig eléri a kezdő esztendő negyvenhétszeresét. Kedvező eredményeket értek el a 7. ötéves tervidőszakban, lylunkaak- tivitásuk fokozása, kötelezettségvállalásuk teljesítése is sikeresnek bizonyult. Ennek köszönhetően 1986-ban a Rempo ,,A szocialista munka vállalata" lett. Hasonlóan eredményes a 8. ötéves terv teljesítése.

Teljes választékban hozzájuk tartozik a személyi védő- és munkaruha-ellátás, amelyben továbbra is fennakadások vannak. Hat év alatt ugyan némi javulás tapasztalható, ám választék, nagyság és szállítási határidők tekintetében még mindig adósak. Csak részsikereket említenek: év végéig megoldódik a tűzálló védőruha-ellátás, s akárcsak tavaly, az idén is biztosították a hiányzó gumicipő-mennyiséget. Javulhat a helyzet a munkaruhák területén, amelyek 70-80 százaléka Vietnammal kooperációban készül. Korábban gondot okozott az alapanyag minősége. Miután ezt megoldották, rendszeresebben érkeznek a szállítmányok. Hogy miért van ennyi nehézség a védő- és munkaruha-ellátás terén, arra némiképp magyarázat: ez a terület a Rempo ellátási sorrendjében mindössze a negyedik helyre szorul. Fontosság tekintetében az export, a piaci alapok és a termelési fogyasztás is megelőzi.

Kereskedelmi tevékenységük egyik kapuja a szállítók felé nyílik. Évente 700-800 lép be rajta. A szállítói-megrendelői kapcsolatok minden bonyolultsága ellenére alapvető kötelességeiket a Rempóval szemben teljesítik. Többnyire negyedéves időtartamonként, havi határidőkre már kevésbé. Jelenleg legnagyobb gondjuk a teplicei Sklo Union síküvegszállítmányaival van. Későn érkeznek, nem ma várt választékban, s legújabban a csomagolás sem megfelelő. Sem nálunk, sem a Rempóban nincsenek felkészülve az így küldött üveg fogadására. Megfelelő berendezések híján nagyobb mértékű a megrongálódás, mint korábban.

Változik megrendelőik pozíciója. Ezentúl nem lesz kötelező csak tőlük vásárolni,

Fennállásának negyvenedik évében először került választott igazgató a Rempo élére. Vajon öisrá szavazott? (Juraj Vereá felvételei)

Gábriel Hajdú, az új igazgató

ILI ovember elején ünnepi It| gyűlésen emlékeztek meg a bratislavai Rempo dolgozói vállalatunk fennállásának negyvenedik évfordulójáról. A szlovák ipari tárca közvetlen irányítása alá tartozó szervezet javarészt az ipari cikkek nagykereskedelmével foglalkozik, itthoni és külföldi viszonylatban. Ezerkétszáz alkalmazottja van. Szlovákiát beszövő hálózata évente összesen 60 ezer szállítmányt fogad a termelőktől, és kétszázezret továbbít megrendelőinek. Tevékenységük arányait sejteti az is, hogy 70 ezer raktári tétel árut tartanak nyilván, csupán belföldön 11 ezer kereskedelmi partnerrel tartanak kapcsolatot, s nagykereskedelmi árakban számítva 6,5 milliárd koronás évi forgalmat bonyolítanak le. Ezzel a Rempo Szlovákia értékesítési szervezetei között a legszélesebb skálájú kereskedelmi tevékenységet fejti ki.

VÁLLALATTÖRTÉNELEM - ELNEVEZÉSEK, SZÁMOK TÜKRÉBEN. Milyen is volt az elmúlt negyven esztendő? Egy hónappal a közmúvesipari kellékek nagykereskedelmi magáncégeinek államosítása után Prágában országos hatáskörű vállalatot (Remeslnické potreby) hoztak létre. Szlovákiai kirendeltségeit a Bratislavai TeIdén sincs ez másképp, s feltételezhető, ezen a területen a következő évek során sem maradnak adósak. Annak ellenére, hogy az új gazdasági feltételek között nehezebb feladatok várnak rájuk.

NAGYKERESKEDELEM PLUSZ KILENC SZÁZALÉK. Anyagi-műszaki ellátásukban sajátos helye van a Rempónak. Szlovákiában 31 nagykereskedelmi központja és 13 kiskereskedelmi boltja üzemel. Ezenkívül önálló külkereskedelmi részlege is van a vállalatnak. Elsődleges feladatunk a nagykereskedelem, ez teszi ki teljesítményük 91 százalékát. Gyakorlatilag minden szlovákiai vállalat és szervezet megrendelőik közé sorolható.

A századelő a repülés úttörőinek nagy korszaka. Sok-sok bátor pilóta, - s az' időben egyben konstruktőr is egy személyben bízza életét a fából, textilből, papírból épített repülő gépezetekre, és sorsuk be is fejeződött egy- egy sikertelen kísérlet után. De mindig jöttek újak, akik újra az ég felé fordultak, megirigyelték a madarak repülését s hozzáfogtak saját - gépesített szárnyaik megépítéséhez. A sok kísérlet egyre tökéletesítette a gépeket, de a veszély nem csökkent, hiszen az újabb, jobb gépekből még nagyobb teljesítményeket próbáltak kicsikarni pilótáik.

Mikor is győzte le tulajdonképpen az ember a levegőt? Akkor, amikor a Montgolfier testvérek léggömbje a levegőbe emelkedett? ‘ Vagy akkor, amikor Henry Giffard gőzgéppel hajtotta léghajóját? Vagy talán a Wright testvérek repülőgépeivel? Bármelyik esemény alkalmas arra, hogy egy korszak kezdetének tekintsük, ugyanúgy ahogyan a következőkben felsorolt események és mindig egy új fejezetet nyitottak a repülés fejlődésében.

Az első teljesen fémből készült repülőgép az ANT-2-es 1926-ban készült el. Ekkor talált magára a szovjet repülőgépipar, hogy azután a világ élvonalába küzdje fel magát. 1929-ben egy ANT 9-es gép Gromov pilótával a fedélzetéri olyan körutat tett, amely ámulatba ejtette a világot (addig ugyanis nem nagyon hitték, hogy a Szovjetunió egyáltalán képes lesz használható repülőgépeket gyártani). Gromov Moszkvából indult, és Szibérián átrepülve,

Alaszkán és Kanadán keresztül, az Egyesült Államokban, New Yorkban fejezte be útját.

Közbeeső megállókkal 9037 km-t tett meg.

1934-ben búgott fel az akkori időkben a világ legnagyobb repülőgépének, az ANT 20-as „Makszim Gorkij“-nak mind a nyolc motorja. Ez a gép egy repülő kultúrközpont volt, amelynek jobb oldali szárnyában egy komplett nyomdát helyeztek el, amely egy óra alatt 12 ezer szórólapot nyomtatott ki. A szárnyak alsó felületén fényújság volt olvasható, a beszélt szöveget óriáshangszóró közvetítette a földre s ezt 1000 méter magasból, 12 négyzetkilométeres körbe, jól hallhatóan sugározta. A gép a felhőkre, vagy mesterséges ködre diaképeket vetíthetett, de volt a fedélzetén film és fotólabor is a légi felvételek előhívására. Súlya 63 tonna, fesztávolsága 63 méter volt.

Az ANT-25 jelzésű gép különleges gondossággal készült, hogy a lehető legkisebb légellenállása legyen. Szárnyai éppen ezért keskenyek és 34 méter fesztávolságúak voltak, egyetlen orrmotor hajtotta légcsavarját. 1934- ben Gromov vezetésével rekordkísérletbe kezdett. 72 óra és hét percig repült körbe Scselko- vo-Tula-Rjazany között, s amikor leszállt,

12 411 km volt mögötte. Háromezer háromszázzal több, mint az egy évvel ezelőtt repült francia világcsúcs. 1937-ben ugyanezzel a géppel Cskalov pilóta átrepülte az Északi sarkot és Kanadában, Vancouvertől nem messze szállt le.

A következő dátum 1956, egy igazi meglepetéssel. A londoni repülőtéren leszállt az Aeroflot TU 104-es sugárhajtású gépe. Ezrek jöttek el megnézni a „keleti csodát". A gép ekkor már rendszeresen közlekedett Moszkva és Irkutszk között, mégpedig 10 ezer méter utazómagasságban. Ezt a gépet egyébként az Aeroflot után a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság állította forgalomba először, 1975-ben.

A világ akkori legnagyobb utasszállítógépe a TU114-es 1958-ban mutatkozott be.

750-800 kilométeres óránkénti sebességgel 120 utast szállíthatott Moszkvából Tokióba, 12 óra alatt. A szovjet fővárosból a Krímre pedig 220-an utazhattak rajta.

S tíz évet előreugorva egy következő dátum 1968. Ekkor emelkedett először a levegőbe a TU 144 jelzésű hangsebesség felett repülő utasszállító gép. Fejlesztése 15 évig tartott, de még forgalomba állításáig is eltelt néhány év.

Ez az ismert deltaszárnyú gép első küldöldi útja során éppen fővárosunkban szállt le először 1971-ben.

S hogy miért kerültek ezek az események most így időrendben egymás alá? Egy valami az események főszereplőinél, a repülőgépeknél mindig közös: a tervező neve. Valamennyi géptípus az ANT és TU jelzésűek, a többi hasonló elnevezésűvel együtt mind Andrej Nyi- ÚJ S kolajevics Tupoljev tervezőirodájának szülöttei.

A repüléstörténet egyik legnagyobb konstruktőre 100 évvel ezelőtt született. -szén1988. >

K

rnrffl. ■■■■■ agfiínmii ■ 11 1

I