Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-25 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1988. november 25. XXI. évfolyam Ára 1 korona \ N em fér hozzá kétség, hogy az intenzív jellegű gazdasági t növekedésnek kimeríthetetlen tartalékai vannak a termelés tudományos-műszaki fejlesztésében, illetve az erre irányuló nemzetközi együttműködésben. Ebből indultak ki a KGST-országok is, amikor az 1984-es gazdasági tanácskozás ajánlása alapján 1985 decemberében, a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán elfogadták a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló közös komplex programját. Ennek a gazdasági és politikai szempontból igen jelentős programnak a teljesítése szorosan összefügg azokkal a törekvésekkel, amelyek a tagországok gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására irányulnak. Mint ismeretes, a komplex program öt kiemelt irányzatban, a népgazdaság elektronizálásában, a komplex automatizálásban, az atom- energetika fejlesztésében, az új anyagok kifejlesztésében és felhasználásában, valamint a biotechnológia területén határozta meg a tudományos-műszaki fejlesztés fő feladatait. Olyan irányzatokról van tehát szó, amelyek a tudományos kutatás elmélyítésével, s az új ismeretek gyakorlati hasznosításával közvetlenül a termelés korszerűsítését szolgálják. Az elektronizálás terén például olyan számítástechnikai rendszerek kifejlesztéséről van szó, amelyek másodpercenként tíz milliárdnál is több műveletet tudnak elvégezni, s kihasználják a mesterséges intelligenciát. A további fejlesztési célok elérése lehetővé teszi majd az elektronika sokoldalú kihasználását az iparban és a közéletben, meggyorsítja a tudományos-kutató munkát, a műszaki tervezést, s alapvető mértékben lerövidíti a fejlesztéshez szükséges időt. A komplex automatizálás programja keretében olyan rugalmas, önműködően vezérelt gyártórendszerek kifejlesztéséről és bevezetéséről van szó, amelyek nemcsak a nehéz és egyhangú, esetleg egészségre ártalmas emberi munkát helyettesítik, hanem a munka termékenységét is megsokszorozzák, s munkaerőt szabadítanak fel a különböző termelési és társadalmi szolgáltatások fejlesztéséhez. Az automatizálás emellett a termékek minőségi színvonalát is javítja, ami szorosan összefügg a komplex program egyik további feladatával, az új, nem hagyományos szerkezeti és egyéb anyagok kifejlesztésével és alkalmazásával. A Szovjetunióban a Leningrádi Fémmegmunkáló Művek, az Elektroszila, a V. I. Lenin Névai Üzem, valamint a Znamia Truda vállalatok összevonásával nemrég hozták létre az Energomas állami ágazatközi termelési egyesülést. Az új konszern nagyobb lehetőséget nyújt az erőforrások, a pénzügy!, köztük a devizaeszközök összpontosítására a progresszív termelési programok fejlesztéséhez és a világpiaci versenyképesség növeléséhez. A Leningrádi Fémmegmunkáló Müvek hagyományos termékei, a hóerőművi turbinák a világ számos országában ismertek. A felvételen egy 800 MW-os turbina rotorját próbaüzemelésre készítik elő. íTTOMimmm B uihuhjitaim Az atomenergetikai fejlesztés hosszú távon oldja meg az energia- ellátás egyre súlyosabb problémáit, aminek nálunk főleg a hazai' szénkészletek fokozatos kimerülése, valamint a hagyományos hőerőművek által okozott légszennyezés szempontjából van nagy jelentősége. Úgyszintén nagy távlati jelentősége van a biotechnológiai kutatásnak, illetve a kifejlesztett biotechnológiai eljárások bevezetésének a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Ezen az úton olyan lehetőségek nyílnak meg a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításában, amelyek sokszorosan felülmúlhatják a hagyományos mezőgazdasági termelés teljesítményét. A komplex program jól megfontolt tartalmi összetételének célszerűségéhez, nélkülözhetetlen fontosságához nem fér kétség, nagy gondokkal jár azonban a kitűzött feladatok teljesítése. Bírálóan értékelte a helyzetet a KGST 44. prágai ülésszaka is, rámutatva a végrehajtás meggyorsításának szükségességére, s az ehhez szükséges szervezési, anyagi-pénzügyi és egyéb feltételek kialakításának fontosságára. Ezekben a kérdésekben természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a komplex program 1985-ben történt elfogadása óta tapasztalt fejlődést, a gazdaság irányítására és működésére vonatkozó uj gondolkodásmód kirajzolódását, elmélyülését és térhódítását, a nemzeti gazdasági mechanizmusok átalakításának országhatárokon kívül is ható programjait, amelyek az egész KGST szervezeti felépítésében is gyökeres változásokhoz vezetnek. Arról van szó, hogy ebben az új helyzetben a komplex program végrehajtását már nem lehet az eredetileg feltételezett formákban és módszerekkel, lényegében központi szervezéssel és irányítással, felülről jövő utasításokkal és központi forrásokból biztosítani. Ugyanakkor a döntési hatáskörök és az erőforrások megosztásának, illetve decentralizálódásának a folyamata sem fejeződött még be, sőt bizonytalanságok vannak ezekben a kérdésekben, s ez az átmeneti helyzet szlükségszerútlen kihat a komplex programban megfogalmazott feladatok teljesítésére. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági mechanizmu átalakításának az elveit és szempontjait a tudományos-műszaki haladás területén is érvényesíteni kell, s ilyen értelmű hozzáállásra van szükség a komplex programban szereplő feladatok lebontásánál. Elsősorban el kell különíteni azokat a feladatokat, amelyek igényességük, bonyolultságuk szempontjából valóban csak központi irnyítással, központi forrásokból, ágazatközi, sőt nemzetközi tudományos-termelési komplexumok létesítése útján valósíthatók meg, azoktól, amelyekhez a kutató és qazdálkodó szervezetek érdeke közvetlenebbül fűződik. Az előbbi csoport számára természetesen éppúgy meg kell találni a kapacitások és források nemzetközi összpontosításához szükséges formákat és módszereket, mint ahogy a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében is meg kell teremteni az áru- és pénzviszonyok nemzetközi érvényesítéséhez szükséges feltételeket. Mindez nagyon sok gondot és munkát jelent még az illetékes állami és KGST szervek számára, megoldásuk azonban nem túr halasztást, mert a fennálló állapotok szükségszerűen visszahatnak a komplex programban szereplő feladatok teljesítésére, s ezáltal az egész szocialista közösség gazdasági és társadalmi fejlődésére is. MAKRAI MIKLÓS A lengyelországi bydgoszci Unitra- Eltra dolgozója a felvételen a vállalat új termékeit mutatja be. Az egyik a két kazettás „Manuéla“ rádiómagnetofon, a másik pedig a CDR 99-es kombinált sztereokészülék, amely kompakt lemezek lejátszására szolgáló berendezést is tartalmaz. Az utóbbit a Sankei japán céggel kooperációban gyártják. Bulgáriában a KGST-országok nemzetközi gyártásszakosítási programjai keretében kiemelkedő helyet foglál el a memóriaegységek gyártása. A külső memóriaegységeket gyártó plovdivi üzemet a Szovjetunió segítségével létesítették, s ide szállítják a gyártott termékek 90 százalékát. A felvételen Sztojan Sztojanov és Sztefan Dimitrov mérnök a kész memóriaegységek működését ellenőrzik. (A ÓSTK felvételei) I
