Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-18 / 46. szám
—Hamm VOITIU Én Szüreti találkozások a söregi (Surice) határban Szüret idején a reggelek mindig fölöttébb mozgalmasak a söregi (Surice) szövetkezet szölő- és gyümölcstermesztési ágazatának központjában. Ilyenkor beszélik meg a teendőket, s az eligazításon gyakori vendég Pöl- hös Károly, a szövetkezet elnöke.- Eddig szerencsénk volt az időjárással - mondta az elnök.- Egyszer sem kellett kényszerpihenőt tartanunk. Még néhány nap, s befejezzük a szüretet. A hozamokra nem panaszkodhatunk, hisz szőlőből mintegy 500 tonnára, almából pedig ennek a kétszeresére számítunk. Kár, hogy a nyáron és ősszel is jégverés pusztított, így az ültetvény egyes részein a minőség nem éppen kifogástalan. Értékesítési gondjaink azonban nincsenek. Az idén nincs mindenütt bő termés, így még a hullott almára is akad vevő. Szó József ágazatvezetőtől megtudtuk, hogy az almát a Ze- lenina losonci (Luőenec) üzeménél értékesítik.- Az idén 600 tonna<alma eladására kötöttünk szerződést helyben, 100-100 tonnát pedig a Breznói, a Ziar nad Hronom-i és a Zvoleni járásba szállítunk- sorolta az ágazatvezetö.- Számításaink szerint, mintegy 100 tonna lesz a hullott alma. Ezt a Banská Bystrica-i Fatra vállalat veszi meg gyümölcslének, mustnak. A szőlőt a Borászati Üzemek állami vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) üzeme vásárolja fel, de a jövőben magunk fogjuk feldolgozni a termelés egy részét, hisz van már pincénk, és technikailag is felkészültünk a feladatra. A kanyargós aszfaltúton a hegytető irányába araszoltunk, és közben arról beszélgettünk, mennyi munkát ad ilyenkor a szölöskert és a gyümölcsös. Saját erővel nem is győznék, ezért naponta 350-400 idénymunkást és diákot foglalkoztatnak.- No, itt álljunk meg egy pillanatra - biccentett kísérőm az út menti völgy felé, ahol két asz- szony szedegette a rizlinget.- Szüret? Ugyan már, csak csipegetünk, böngészgetünk- válaszolt legyintve Berecz Ilona. - Ez a terület kissé elhanyagolt, mert felújítás előtt áll, de a termést nem hagyhatjuk kárba veszni.- A gyerekeket nem küldhetik ide, mert azok még a példásan gondozott tőkéken is sok termést elhagynak a nagy kapkodásban- toldotta meg a társa, Kovács Ilona. - Márpedig itt kevés a fürt, sokat kell keresgélni a levelek között. Igaz, így a napi teljesítmény nem nagy, legfeljebb 300 kiló fejenként, de a végső elszámolásnál csak nyom ez is valamit a latba. Néhány perccel később lényegesen nagyobb, hangosabb csoporttal találkoztunk. A hetven vietnami fiatal, a Füleki (Fil'akovo) Zománcgyár szakmunkásképző intézetének diákjai ezen az őszön is több napot töltöttek a nógrádi-gömöri lankákon. Ugyanúgy szívesen járnak segíteni a szövetkezetnek, mint például a Füleki Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai.- Három pedagógus felügyelete mellett hatvannégy tanulónk szorgoskodik a szőlőtőkék között - mondotta Vassányl Aurél, a gimnázium kémia szakos tanára. ^ A fiúk és lányok szinte percenként jelentették, hogy ismét megtelt egy-egy láda. A tanárok pedig könyveltek, mondván: nem ,,egyre“, hanem „zsebre" megy a munka. A tanulókat ugyanis nem a munkában eltöltött idő, hanem a tényleges teljesítmény szerint fizették, ami növelte a munkakedvet. Két harmadikos tanulótól, Szepesi Istvántól és Bodor Róberttól megkérdeztük, mire költik majd a keresetüket. Mint mondták, ezen cseppet sem fáj a fejük. A tanév kezdetén kell előfizetniük az újságokat, befizetni a tagsági illetményeket, s ha még marad valamennyi pénzük, félreteszik az év végi kirándulásra. Amíg a diákokkal beszélgettünk, megérkezett Tóth Ferenc mérnök, akiről hamarosan kiderült, hogy egykor szintén a füleki gimnázium padjait koptatta. Végigjárta a sorokat, és szigorúan visszaparancsolta azokat a diákokat, akik elnagyolták a munkát, a tőkéken „felejtettek" egy- egy fürt szőlőt.- Igaz, később majd bejárjuk még a gyerekek után ezt a területet - magyarázta -, de azért nem árt, ha egy kicsit jobban figyelnek, többet adnak az elvégzett munka minőségére. A hegy túlsó oldalán az alma- szüretelóket viszont nem kellett figyelmeztetni. Jóformán ebédszünetet sem tartottak, annyira igyekeztek. Nem csoda, részesen szedték a gyümölcsöt. Az elmúlt években a szövetkezetnél azt tapasztalták, hogy ez a leggazdaságosabb szüretelési forma. Egy mázsa alma leszedéséért harminchat koronát fizetnek, s a szüretelők ebben az értékben almát vásárolhatnak. Aki ügyesen dolgozik, naponta 35-40 kiló almát is hazavihet. Ha összefog a család, két hétvégén betermelhetik a téli tartalékot. A munkanap végeztével ráadásul mindenki ízlése szerint válogathat a fajták között. Változatlanul a jonathán és a starking a legkedveltebb, de újabban nő az érdeklődés a késő tavaszt is megérő ontário, illetve a zamatos golden delicious iránt. Sóregen ez az ősz nem csupán a szüretelöknek adott munkát. A szövetkezet tagjai a jövő évek termésének megalapozására is gondoltak. A kiöregedett barackos helyén almáskertet létesítenek. Tíz hektáron nyári és őszi almafajtákat telepítettek, további tíz hektáron pedig téli almafajtákat terveznek ültetni, ha az időjárás engedi. A tervek szerint, az elkövetkező időszakban még negyven hektár gyümölcsös felújításához kell megteremteniük a feltételeket. Szükségük lesz a sok almára, hiszen nagy vállalkozásba kezdtek: 1500 tonna befogadóképességű hütötárolót építenek, s egy feldolgozó kisüzem létrehozását is tervezik. HACSI ATTILA Az uj. szigorított tejfelvásárlási szabvány ervenybe lepese óta az Er- sekújvari (Nővé Zamky) járásban is eleg sok probléma var megoldásra Nagyon nehéz egyeztetni a termelők es a felvásárlók érdekeit Szamos mezogazdasagi vallalatnai csökkent a tejtermelés jovedelmezosege. ezert a vezetők mérlegelik, mit tehetnének a minőség javításáért. Az üzemgazdászok pedig számolnák, mit hozhatnak a beruházások. A gondok ellenere előrelépés is tapasztalható. Ezzel kapcsolatban intézünk néhány kérdést Rudolf Rákos mérnökhöz, a járási mezogazdasagi igazgatóság vezetőjéhez » SZÚ r- Az év elején a mezőgazdasági vállalatok vezetői hogyan fogadták az új szabvány gyakorlati alkalmazását? Véleménye szerint, a felkészülés mindkét fél részéről megtörtént?- Nehéz erre röviden válaszolni. Tapasztalataink szerint, még nagyon sok a teendő ezen a téren. Sajnos, a tejipar nem biztosította a minőség javításának valamennyi feltételét. Igaz, a Milex vállalat helyi dolgozói sokat segítettek a mezőgazdasági vállalatoknak, ám ennek ellenére még mindig sok a huzavona például a tej minőségének megállapításánál. Érthetetlennek tűnik, hogy a sok javaslat ellenére, miért keverik össze szállításhoz az első-, másod- és harmadosztályú tejet? Nem kell hozzá nagy szaktudás, hogy megállapítsuk: az esetleges sok baktériumot vagy tisz- tátalanságot tartalmazó tej az elsőosztályú tej minőségét is csökkenti. Igaz, ez már nem a termelő kára, de vannak társadalmi érdekek is.- A feltételek tehát egyelőre nem a legjobbak. Mit tesznek a gazdasági szervek, hogy az adott lehetőségekhez képest, javuljon a tej minősége?- Nagyon sokat foglalkoztunk az ezzel összefüggő kérdésekkel. A járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és Nem csak a termelőkön múlik A minőség technika kérdése is a tejfeldolgozó üzem dolgozóiból, valamint egyéb intézmények és vállalatok szakembereiből ellenőrző és tanácsadó csoportot alakítottunk. Legutóbb a Garamkövesdi (Ka- menica nad Hronom) Egységes Földművesszövetkezetben elemeztük a helyzetet, és javaslatokat tettünk a higiéniai feltételek javítására, a tej utókezelésének szakszerűbbé tételére. A terv szerint a következő hónapban a Manai Efsz-ben végzünk hasonló felmérést. Nem sajnáljuk a fáradságot, mert úgy látjuk, hogy az intézkedések hatására a mezőgazdasági vállalatoknál javulás tapasztalható.- A háromnegyed év végéig járási viszonylatban milyen javulást észleltek a tejtermelésben?- Úgy tűnik, erőfeszítésünk nem volt hiábavaló. Például januárban az eladott tejnek csak a 13,1 százaléka, viszont szeptemberben már a 71,7 százaléka volt elsöosztályú. Ez lényeges emelkedés. Természetesen nem vagyunk megelégedve, és tovább keressük a lehetőségeket, hogy még több jó minőségű tejet szállíthassunk a közellátásnak.-Nézete szerint, az 570529-es számú Csehszlovák Állami Szabvány valamennyi mezőgazdasági vállalatnál egyformán alkalmazható?- Nehéz kérdés. Természetesen a szabványt meg kell tartanunk, amire nagy erőfeszítéseket tettünk. A mezőgazdasági vállalatoknál a fejők és a tej utókezelését végző dolgozók rövid tanfolyamokon vettek részt, a zootechnikusok figyelmét pedig felhívtuk, hogy a takarmányadag szakszerű összeállításával is segítsék elő a minőség javulását. Hangsúlyoznom kell, hogy az emberi tényező nagy jelentőséggel bír, de az erőfeszítések nem hozhatják meg a teljes sikert, ha nincsenek meg a technikai feltételek.- A fejőgépekre és a hűtőberendezésekre gondol?-Teljes felelősséggel állítom, hogy a jelenlegi feltételek között a termelők nehezen javíthatják tovább a tej minőségét. Rosszabbodtak a feltételek például a hűtőberendezések vásárlására. Néhány mezőgazdasági vállalatnál egyelőre nem oldották meg a tőgy kezelésénél használatos törlőruhák mosását. Erre a célra speciális mosógépeket kellene gyártani. A törlőruhák helyett célszerű volna papírszalvétát használni, hisz ezekkel úgyszólván teljesen kiküszöbölhető a fertőzés lehetősége. Sajnos, ezek a speciális szalvéták elég drágák, tehát kedvezőtlenül befolyásolják a termelés jövedelmezőségét. Ezt a problémát feltétlenül meg kell oldani, mert a higiéniai előírások megtartása felettébb sok gondot okoz.-A tej minőségének javítása tehát nem csupán a termelőkön múlik. Lát valamilyen lehetőséget a felvásárlókkal való együttműködés javítására?- Sajnos, elég nehéz összehangolni a termelők és felvásárlók érdekeit. Ennek ellenére, az a célunk, hogy a Milex érsekújvári üzemével minél szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat. Számos mezőgazdasági vállalat már az üzem laboratóriumában ellenőrizteti az eladott tej minőségét. Ez a bizalom jele. Ezen az úton kell tovább haladnunk, és közös erőfeszítéssel kell kedvezőbb feltételeket teremtenünk ahhoz, hogy minnél több kifogástalan minőségű tejet értékesíthessünk, és a mezőgazdasági vállalatok minnél nagyobb nyereséggel termelhessenek. Nem vagyok túl optimista, mégis úgy vélem, ha a tejipari üzemek és a mezőgazdasági vállalatok a jövőben több korszerű berendezést kapnak, akkor szinte minden mezőgazdasági vállalatnál elsöosztályú tejet lehet termelni. BÁLLÁ JÓZSEF F öldterülete alapján a padányi (Pádért) szövetkezet a Dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) járás közepes nagyságú mezőgazdasági üzemeinek egyike. Mindössze 1070 hektár szántóföldje van, amihez képest az állattenyésztési ágazat teljesítménye - évi 20-22 millió korona bevétel - meglepően magas. A sikerek egyik kovácsa Csóka Tibor, aki hetedik éve áll az ágazat élén. Nemrég jókedvűen újságolta, hogy a fél év után a háromnegyed évet is biztató eredményekkel zárták, így nyugodtan számlálhatják a múló napokat.- Nem maga az első, aki a sikereink titka felől érdeklődik - válaszolt az ilyenkor szokványos kérdésre. - Magának is csak azt mondhatom, amit másoknak: a tervszerűségen és az emberi hozzáálláson múlik. Sikerült elérnünk, hogy ne azt kelljen munkába állítanunk az állattenyésztésben, aki éppen jelentkezik, de ráérjünk megvizsgálni, kiben látunk elegendő igyekezetét és hozzáértést. Ebből következik, hogy nálunk nem csak sokat, de jól is kell dolgozni. Az ágazat vezetője valószínűleg álmából ébredve is hibátlanul elsorolná a főbb adatokat, mégis együtt lapozgattuk a háromnegyedéves kimutatást.- Évente több száz tonna sertés- és marhahúst értékesítünk - sorolta vendéglátóm. - Amint látja, szeptember végéig egy százalékkal túlteljesítettük az időtervet. Ez már csak azért is figyelmet érdemlő, mert tömeg- és erőtakarmányból egyaránt önellátók vagyunk. Sőt, immár harmadik éve a speciális keverékeket is idehaza készítjük, mert a keverőüzem munkájával nem voltunk elégedettek. Az állattenyésztésben még sok mindent korszerűsítenünk kell, ám Kulcs: a tervszerűség és az emberi hozzáállás ennek ellenére az ágazat tervszerűen fejlődik, s a szövetkezet évi bevételeinek kétharmadát adja. A szarvasmarhák napi súly- gyarapodása egy kilogramm körül mozog, amin a kísérletileg itt-ott már hazánkban is alkalmazott Rumensin-készítmény alkalmazásával tervezünk javítani.- Látom, juhtenyésztéssel is foglalkoznak.- Hát, igen... Egy idő óta ez is növeli a terheket, hisz az 1200 szarvasmarhán kívül 600 juhnak is eleséget kell termelnünk. Az új feltételek között remélhetőleg ez az ágazat is jövdelmezőbbé válik, mert egyelőre alig csurran-cseppen valami a juhtenyésztésből. Az idén 25 mázsa gyapjút értékesítünk, kilóját 135-150 koronáért veszi át a felvásárló mezőgazdasági kombinát. Ezenkívül négy tonna juhhúst adunk a piacnak, beleértve az 1,5 tonna pecse- nyebárányt is. Mihelyt a sertéstenyésztésre terelődött a szó, az ágazat vezetője mintha felélénkült volna. Mint mondta, végre elkészült az új, 120 férőhelyes fiaztató, ami jelentősen hozzájárulhat a sertéstenyésztés színvonalának emeléséhez. Átlagosan 270 kocát nevelnek, s a malacelválasztási átlag 19,2. A szopósokat 56 napos korban választják el, így 2,2-szeres kocaforgót érnek el. A hizlaldákban hagyományos módszerekkel dolgoznak és sertésenkénti átlagban 68-70 dekás a napi súlygyarapodás. Ezentúl nem a partnereik eredményeitől függ majd, hogy mennyi malacot tudnak hízóba állítani, tehát jövőre legalább 80 tonnával növelhetik az eladást. Persze, ehhez tökéletesen ki kell használniuk a korszerű fiaztatót, hogy valóban legalább 500 malaccal többet tudjanak felnevelni, mint korábban. S hogy kis szövetkezet lévén, miként képesek fenntartani önerőből ekkora állatállományt? Nos, egyebek között a kettős termesztés van a segítségükre, amit újabban kerek kétszáz hektáron érvényesítenek. Az erőtakarmányuk is elegendő, így csupán speciális összetevőkre van szükségük a keverékek összeállításához.- Jövő? - kérdezett vissza vendéglátóm. - Nincs okunk a csüggedésre, fejlódéské- pes az ágazat. Biztató, hogy a partner Masospol képviselőitől ígéretet kaptunk: a szerződésben rögzített szállítási időtervek megtartása esetén kilogrammonként 50 fillér felárat fizetnek az átvett vágóállatokért. Egyetlen gondunk van, a tej minősége. Napi átlagban ötezer liter tejet értékesítünk, s az eddig eladott mennyiségnek csak a 68 százaléka bizonyult kifogástalan minőségűnek, SZITÁS GABRIELLA (Lörincz János illusztratív felvétele)
