Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

■——— ■■■ Hl—I—— — ■»— ■■HL .........11—1 .IM.I..I.IIIIII ————————■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ...................................................-.......-................................................................. .....................■........... VA SÁRNAPI KIADÁS 1988. november 18. XXI. évfolyam 46. szám Ára 1 korona „Kérem nyissa ki a táskáját" - hallottam pár évvel ezelőtt egy élelmiszerüzlet pénztára előtt sorakozva. A gyanúba fogott fiatalasszony nyomban pirult, s mentegetőzni kezdett: „kérem szépen van nálam áru, elfelejtettem bejelenteni, hogy a hentesnél már bevásároltam". Az elárusítónő, illetve a sora­kozó emberek arcáról lerítt, mint vélekednek az ilyen ügyetlen védekezésről, hiszen az élelmiszerüzletben is árultak hen­tesárut, ha szegényes is volt a választék. Némi hercehurca, áruvizsgálat után a fiatalasszonynak mégiscsak sikerült bebi­zonyítania ártatlanságát. „Törvénysértés nem történt, legfeljebb tapintatlanságnak lehet tekinteni" - válaszolták, amikor az ilyen táskanyitogató gyanúsítgatások jogi megítélése iránt érdeklődtem. Csodál­koztam, az ember megalázásában, gyanúsításában megnyil­vánuló „tapintatlanság" nem törvénysértés? Nemrég az SZSZK Legfőbb Ügyészségének egyik dolgo­zója óvta az újságírókat attól, hogy a lakbért nem fizető lakók névjegyzékének közzétételével „segítsék" a lakásépítő szö­vetkezeteket, lakásgazdálkodási vállalatokat. A névsor nyilvá­nosságra hozatala túlságosan általánosít, s esetenként sért­heti a törvény által védett személyiségi jogokat. A nem fizető lakók nevének közzététele a közvélemény elítélő véleményé­vel igyekszik kikényszeríteni a lakbér megfizetését, s egyfajta büntetésként is felfoghatjuk. Nem is lehetne kifogásolni, ha a lakások tulajdonosai nem mutatnának ki olykor sosemvolt lakbérhátralékokat, hibátlanul végeznék dolgukat. Honnan tudhatja meg azonban a névjegyzéket tanulmányozó olvasó, hogy a sok ingyenlakó közt akad, aki végső kétségbeesésé­ben tagadta meg a lakbér befizetését, hogy ezzel kényszerítse rá a lakás tulajdonosát az évek óta hiába reklamált hiányossá­gok megszüntetésére, érvelt az ügyésznő. Nem ez volt az egyetlen jogos, bíráló észrevétel. A CSKP KB ülésén a hír­közlő eszközök feladatairól szólva Jan Fojtík a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is hangúlyozta, hogy a sajtó­ban megengedhetetlen a rágalmazás, a szubjektív vagy megalapozatlan becsületsértő bírálat. Egyáltalán, az ideoló­giai munka továbbfejlesztésével foglalkozó ülés központi témája az Ember volt, a szociális és a szabadságjogai, a munkához, a művelődéshez, a tájékoztatáshoz, a politikai és a gazdasági élet irányításában való részvételhez, személyi­sége szabad kibontakozásához való joga. Mindez egyfajta emberközpontúbb, igazságosabb megközelítést tükröz. Téves lenne persze az a következtetés, hogy az ember, jogai és személyisége eddig szabad préda volt, hogy a becsü­letsértést, rágalmazást és a szabad emberi személyiség ellen elkövetett egyéb „tapintatlanságokat" a jog nem tiltotta koráb­ban is. A gyakorlatban viszont a megrágalmazott ember csak elvétve tett büntetőfeljelentést, a becsületükben, hírnevükben megsértett emberek pedig talán nem is tudtak arról, hogy a jogszabályok szerint a bíróság keresetük alapján elégtétel- adásra kötelezheti a „tapintatlan" szomszédot, munkatársat vagy akár eladót. Társadalmunk legfőbb értéke az ember, a személyisége, élete és egészsége, s ezeket az értékeket a jogrendnek súlyukhoz mérten kell védenie. Hogy a jelenlegi időszakban bővülnek és felértékelődnek ezek a jogok, az a társadalom átalakításának és demokratizálásának logikus következmé­nye, hiszen az ember a kötelességeit teljesítve és jogaival élve vesz részt a szociális-gazdasági fejlesztésben, a politikai alakításában, a gazdaság, a vállalata vagy szövetkezete életének irányításában. Mindez természetesen változtatásokat idéz elő a jogpoliti­kában is. Törvények segítségével kívánjuk fokozni minden egyes intézmény, minden egyes jogi személy és állampolgár felelősségét. „Jogállamban élünk, melynek alapjait a szocia­lista humanizmus alkotja" - olvashatjuk a Jan Fojtík által előterjesztett beszámolóban. Ez persze egyfajta kihívás a jogalkotással szemben. A törvények tartalma igazságossá­gának elmélyítését, a törvény kizárólagosságának követelmé­nyét, a rendeletkibocsátási láz mérséklését jelenti. Azt, hogy az alapvető kérdéseket, az emberek jogait és kötelességeit a nép választott képviselői által jóváhagyott törvény szabá­lyozza és ne a törvények végrehajtásával megbízott állam- igazgatási szervek. Látni kell ugyanis, hogy a csehszlovák jogrend viszonylag áttekinthetetlenné vált. A megközelítőleg hatezer érvényes jogszabályból több, mint ötezret a különféle központi államigazgatási szervek adtak ki, rendelkezve egye­bek közt az állampolgárok jogairól és kötelességeiről is. Ezzel kapcsolatban már felmerült olyan javaslat is, hogy az új alkotmány előkészítésével egyidejűleg kellene kidolgozni egy jogalkotásról szóló törvényt, amely nyilván nemcsak a jogrend könnyebb megismerését, jobb áttekinthetőségét segítené elő, hanem a szocialista törvényesség megszilárdítását is. A szocialista törvényesség erőteljesebb érvényre juttatása, a jogállamiság továbbfejlesztése természetesen elképzelhe­tetlen jogaink garanciáinak bővítése és megerősítése nélkül. Ezzel kapcsolatban a CSKP KB ülései már foglalkoztak a bíróságok - mint pártatlan és elfogulatlan, az emberek magatartásának objektív megítélésére leginkább alkalmas szervek - függetlenségének megszilárdításával, annak a jog­nak elismerésével, hogy az állampolgár bírósági védelmet kérhessen a jogait törvénytelenül korlátozó adminisztratív hatóságok döntéseivel szemben, de a hivatalos személyek fokozottabb felelősségre vonásával is, ha azok helytelen eljárásukkal kárt okoztak valakinek, illetve hivatali jogkörükkel visszaélve törvénysértést követtek el. Végül is a törvények tiszteletét úgy kellene felfogni, ahogy azt Milán Ciő igaz­ságügyminiszter értelmezte az újságírókkal tartott találkozó­ján; ,,A törvény tiszteletének főként a társadalom tiszteletében kellene megnyilvánulnia, hogy az ember érdekeit szolgálja Talán ezért hiszek én abban, hogy ma már más választ kapnék arra a kérdésre, törvénysértó-e az embert természe­tes méltóságában megalázó, fölényeskedő „tapintatlan­ság". FEKETE MARIAN * " - ' ------Petr Merta felvétele - ŐTK EM BERIIG JOG

Next

/
Oldalképek
Tartalom