Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-18 / 46. szám
■——— ■■■ Hl—I—— — ■»— ■■HL .........11—1 .IM.I..I.IIIIII ————————■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ...................................................-.......-................................................................. .....................■........... VA SÁRNAPI KIADÁS 1988. november 18. XXI. évfolyam 46. szám Ára 1 korona „Kérem nyissa ki a táskáját" - hallottam pár évvel ezelőtt egy élelmiszerüzlet pénztára előtt sorakozva. A gyanúba fogott fiatalasszony nyomban pirult, s mentegetőzni kezdett: „kérem szépen van nálam áru, elfelejtettem bejelenteni, hogy a hentesnél már bevásároltam". Az elárusítónő, illetve a sorakozó emberek arcáról lerítt, mint vélekednek az ilyen ügyetlen védekezésről, hiszen az élelmiszerüzletben is árultak hentesárut, ha szegényes is volt a választék. Némi hercehurca, áruvizsgálat után a fiatalasszonynak mégiscsak sikerült bebizonyítania ártatlanságát. „Törvénysértés nem történt, legfeljebb tapintatlanságnak lehet tekinteni" - válaszolták, amikor az ilyen táskanyitogató gyanúsítgatások jogi megítélése iránt érdeklődtem. Csodálkoztam, az ember megalázásában, gyanúsításában megnyilvánuló „tapintatlanság" nem törvénysértés? Nemrég az SZSZK Legfőbb Ügyészségének egyik dolgozója óvta az újságírókat attól, hogy a lakbért nem fizető lakók névjegyzékének közzétételével „segítsék" a lakásépítő szövetkezeteket, lakásgazdálkodási vállalatokat. A névsor nyilvánosságra hozatala túlságosan általánosít, s esetenként sértheti a törvény által védett személyiségi jogokat. A nem fizető lakók nevének közzététele a közvélemény elítélő véleményével igyekszik kikényszeríteni a lakbér megfizetését, s egyfajta büntetésként is felfoghatjuk. Nem is lehetne kifogásolni, ha a lakások tulajdonosai nem mutatnának ki olykor sosemvolt lakbérhátralékokat, hibátlanul végeznék dolgukat. Honnan tudhatja meg azonban a névjegyzéket tanulmányozó olvasó, hogy a sok ingyenlakó közt akad, aki végső kétségbeesésében tagadta meg a lakbér befizetését, hogy ezzel kényszerítse rá a lakás tulajdonosát az évek óta hiába reklamált hiányosságok megszüntetésére, érvelt az ügyésznő. Nem ez volt az egyetlen jogos, bíráló észrevétel. A CSKP KB ülésén a hírközlő eszközök feladatairól szólva Jan Fojtík a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is hangúlyozta, hogy a sajtóban megengedhetetlen a rágalmazás, a szubjektív vagy megalapozatlan becsületsértő bírálat. Egyáltalán, az ideológiai munka továbbfejlesztésével foglalkozó ülés központi témája az Ember volt, a szociális és a szabadságjogai, a munkához, a művelődéshez, a tájékoztatáshoz, a politikai és a gazdasági élet irányításában való részvételhez, személyisége szabad kibontakozásához való joga. Mindez egyfajta emberközpontúbb, igazságosabb megközelítést tükröz. Téves lenne persze az a következtetés, hogy az ember, jogai és személyisége eddig szabad préda volt, hogy a becsületsértést, rágalmazást és a szabad emberi személyiség ellen elkövetett egyéb „tapintatlanságokat" a jog nem tiltotta korábban is. A gyakorlatban viszont a megrágalmazott ember csak elvétve tett büntetőfeljelentést, a becsületükben, hírnevükben megsértett emberek pedig talán nem is tudtak arról, hogy a jogszabályok szerint a bíróság keresetük alapján elégtétel- adásra kötelezheti a „tapintatlan" szomszédot, munkatársat vagy akár eladót. Társadalmunk legfőbb értéke az ember, a személyisége, élete és egészsége, s ezeket az értékeket a jogrendnek súlyukhoz mérten kell védenie. Hogy a jelenlegi időszakban bővülnek és felértékelődnek ezek a jogok, az a társadalom átalakításának és demokratizálásának logikus következménye, hiszen az ember a kötelességeit teljesítve és jogaival élve vesz részt a szociális-gazdasági fejlesztésben, a politikai alakításában, a gazdaság, a vállalata vagy szövetkezete életének irányításában. Mindez természetesen változtatásokat idéz elő a jogpolitikában is. Törvények segítségével kívánjuk fokozni minden egyes intézmény, minden egyes jogi személy és állampolgár felelősségét. „Jogállamban élünk, melynek alapjait a szocialista humanizmus alkotja" - olvashatjuk a Jan Fojtík által előterjesztett beszámolóban. Ez persze egyfajta kihívás a jogalkotással szemben. A törvények tartalma igazságosságának elmélyítését, a törvény kizárólagosságának követelményét, a rendeletkibocsátási láz mérséklését jelenti. Azt, hogy az alapvető kérdéseket, az emberek jogait és kötelességeit a nép választott képviselői által jóváhagyott törvény szabályozza és ne a törvények végrehajtásával megbízott állam- igazgatási szervek. Látni kell ugyanis, hogy a csehszlovák jogrend viszonylag áttekinthetetlenné vált. A megközelítőleg hatezer érvényes jogszabályból több, mint ötezret a különféle központi államigazgatási szervek adtak ki, rendelkezve egyebek közt az állampolgárok jogairól és kötelességeiről is. Ezzel kapcsolatban már felmerült olyan javaslat is, hogy az új alkotmány előkészítésével egyidejűleg kellene kidolgozni egy jogalkotásról szóló törvényt, amely nyilván nemcsak a jogrend könnyebb megismerését, jobb áttekinthetőségét segítené elő, hanem a szocialista törvényesség megszilárdítását is. A szocialista törvényesség erőteljesebb érvényre juttatása, a jogállamiság továbbfejlesztése természetesen elképzelhetetlen jogaink garanciáinak bővítése és megerősítése nélkül. Ezzel kapcsolatban a CSKP KB ülései már foglalkoztak a bíróságok - mint pártatlan és elfogulatlan, az emberek magatartásának objektív megítélésére leginkább alkalmas szervek - függetlenségének megszilárdításával, annak a jognak elismerésével, hogy az állampolgár bírósági védelmet kérhessen a jogait törvénytelenül korlátozó adminisztratív hatóságok döntéseivel szemben, de a hivatalos személyek fokozottabb felelősségre vonásával is, ha azok helytelen eljárásukkal kárt okoztak valakinek, illetve hivatali jogkörükkel visszaélve törvénysértést követtek el. Végül is a törvények tiszteletét úgy kellene felfogni, ahogy azt Milán Ciő igazságügyminiszter értelmezte az újságírókkal tartott találkozóján; ,,A törvény tiszteletének főként a társadalom tiszteletében kellene megnyilvánulnia, hogy az ember érdekeit szolgálja Talán ezért hiszek én abban, hogy ma már más választ kapnék arra a kérdésre, törvénysértó-e az embert természetes méltóságában megalázó, fölényeskedő „tapintatlanság". FEKETE MARIAN * " - ' ------Petr Merta felvétele - ŐTK EM BERIIG JOG
