Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-11 / 45. szám
Az eredményesebb tárolásért í:£ Az egészséges táplálkozás megköveteli, hogy télen minél több zöldséget, burgonyát, gyümölcsöt fogyasszunk. Ilyenkor a gyorsfa- íííí gyasztott készítményeken kívül a gyökérzöldség és a burgonya •:•:•:•: a zöldségfogyasztás fő forrása. Elsősorban a szénhidrát-, vitamin- (A. B, C) és rosttartalmuk jelentős, fehérjéből keveset tartalmaznak. •$•:•: A gyökérzöldség, a cékla és a burgonya megfelelő körülmények között 6-8 hónapig is eltartható. A tárolásnál legfontosabb .a romlás :$•$ elkerülése, az élettevékenység csökkentése és fonnyadás megaka- dályozása. A zöldségfélék romlását elsősorban apró élőlények okozzák. Ezek íi$i: valamennyi zöldségnövényen megtalálhatók. A gyökérzöldségek és *:£: a burgonya a tárolás idején tovább folytatják élettevékenységüket, :j:íí ennek következtében tápanyagtartalmuk csökken, s végül romlásnak •:•:•:•: indulnak. A fonnyadás a vízveszteség következménye, s ha nagyon :•$* előrehaladott, élvezhetetlenné teszi a tárolt zöldségfélét. A romlás C** elleni védekezést már a szedéskor meg kell kezdeni. Fontos, hogy :*>:•: a termést megfelelő fejlettségi-érettségi állapotban takarítsuk be, és ííí: válogatás után csak a teljesen épeket tároljuk. A tároló helyiséget •:•:•:•: meszeléssel, a ládákat vagy polcokat 3-4 százalékos, forró szódaoldattal fertőtlenítsük. Az élettevékenység mérsékelése céljából a petrezselyemgyökérig* ről, zellergumóról a sziklevelek kivételével el kell távolítani a levélze:íj:|:j tet- Minél kisebb a tárolási hőmérséklet, annál jobban lelassul az j:|:|:|: élettevékenység. A hőmérséklet azonban nem csökkenhet fagypontra. A burgonyánál a legmegfelelőbb tárolási hőmérséklet a plusz 4-5 :•:•:•:•: fok. A burgonya ugyanis ennél kisebb hőmérsékleten édesedik. Az alacsony hőmérséklet a mikroorganizmusok élettevékenységét is |ÍÍS gátolja, így a romlási veszély is kisebb. A háztartásokban általában £:|:j: nincs lehetőség a tárolók (kamra, pince, verem) mesterséges hűtési:•:$ sére, ezért a környezeti hőmérsékletet kell figyelembe venni. A nagyobb tömegben elhelyezett gyökérzöldségben és burgonyá- bán fejlődő hő ellensúlyozza a mínusz 1 -2 fok hőmérsékletű tárolótér |;|:|:|: káros hatását. Egyszerű szigetelés, takarás után még ennél kisebb :•:•:•:• hőmérsékleten sem fagy meg a zöldség. Jól bevált például a szalmáid*: val, falevéllel, tőzeggel, több réteg papírral, forgáccsal stb. történő takarás. Tárolhatjuk a termést papírzsákban, a sárgarépát és a petre- zselyemgyökeret nedves homokban. Nem fenyeget fagyveszély :*mélyen fekvő pincékben, mélyebb vermekben és a fűtött helyiséggel :|*|í érintkező kamrákban. >|:j|j: A tél elmúltával, amikor a levegő hőmérséklete a tárolóban plusz [.:[:|:[; 5-10 fok között mozog, már hűtésre volna szükség. Ezt esti vagy éjszakai szellőztetéssel oldhatjuk meg. A tárolt termények fonnyadása akkor következik be, ha a levegő túl :|íí:| száraz. Ezen segít, ha a tárolóban vizet párologtatunk, vagy a zöldsé- |:|:|:|: get nedves homokba ágyazzuk, amihez 2 százaléknyi faszénport kevertünk. j|||||: Gyökérzöldséget 0,2 mm falvastagságú műanyag zsákokban is •:$í: lehet tárolni, de a zsákokat 3-4 helyen célszerű átlyukasztani. így nemcsak a fonnyadás szüntethető meg, de a felhalmozódó széndio- :|*|: xid hatására az életfolyamatok is lelassulnak, tehát a romlás veszélye |i|í* csökken. A levegő felmelegedésével azonban az ilyen tárolást be kell fejezni. |:|:|:|: Különösen a burgonya esetében fontos, hogy a tárolótér sötét ||||||:j legyen, mert a fény hatására a burgonya megzöldül, íze megváltozik, •|:|:|:| s a gumókban az egészségre ártalmas szolanin képződik. Azt is ajánlatos szem előtt tartani, hogy tél végén, tavasz elején a melegebb ••••íj tárolókban korán kicsírázik a burgonya, kihajt a gyökérzöldség. Tehát :£•:•: a termés egy részét célszerű a szabadban elvermelni (például) :j:§5 a közelmúltban ismertetett módon, földbe ásott uborkásüvegekben), vagy némi gyökerzöldséget megfelelő takarással a kertben telel- tetni. MOLNÁR FERENC SZÚ £1 XI. 11. Jobb megelőzni A hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor) a hagymás növények egyik legveszedelmesebb kórokozója. A moszatgombák (Phycomycetes) osztályának pero- noszpórafélék (Peronosporales) rendjébe tartozó gombafaj által előidézett betegség mindenütt előfordul, ahol vöröshagymát, fokhagymát vagy metélóhagymát termesztenek. Az étkezési célra termesztett növényzetben olykor a 60-80 százalékot is elérheti a kártétel. A magtermesztésnél nem csupán a hozamot csökkenti, de a vetőmag minőségét is rontja. A növényzet fertőzöttségére kezdetben a leveleken megjelenő világoszöld foltok figyelmeztetnek. A gomba terjedésével ezek a foltok szürkére váltanak, s csakhamar összefüggő bevonatot képeznek a leveleken. A fertőzött növényeken gyakran találunk megfeketedett leveleket, ami a másodlagosan megtelepedett gombák jelenlétére utal. A betegséget okozó gomba micé- lium alakjában telel át a fertőzött hagymákon. Spóra-alakban a vetőmaggal is terjedhet, esetleg a talajból is kiindulhat a fertőzés. A fertőzött vetőmagból kelő növénykék rendszerint rövidesen elpusztulnak. Ezeket a tapasztalatokat az őszi ültetés-vetésnél is szem előtt kell tartani. A gomba fejlődésének a csapadékos időjárás, a 95 százalékot meghaladó páratartalom és a 10-15 fok közötti átlaghőmérséklet kedvez. Ebből következik, hogy a hagymafélék számára napos, széljárta helyet, könnyen felmelegedő talajt kell választani. Olyan területet, ahol nem telepszik meg a köd, s a harmat is gyorsan felszárad. A hideg, tartósan nyirkos kertrészeket mindenképpen kerülni kell. A kiegyensúlyozott tápanyagellátás, különösen a nitrogén ésszerű, mértéktartó adagolása növeli a növényzet ellenálló képességét. Ezt szintén figyelmébe ajánljuk a kertbarátoknak, akik a tapasztalatok szerint szeretik marékszám hinteni a műtrágyát. Kizárólag csávázott vetőmagot, illetve gondosan átválogatott dug- hagymát ajánlatos használni. A puha vagy kicsírázott dughagymát - betakarítás után a növényi maradványokat - feltétlenül el kell égetni. A fertőzött hagymák vagy növényi maradványok nem valók a kom- posztba, de beásni sem tanácsos ezeket. A hagymaperonoszpóra elleni vegyszeres növényvédelmet azonnal az első tünetek észlelésekor kell megkezdeni (ez a szőlőt károsító peronoszpóra megjelenése előtti időre esik). A kontakt hatású készítményeken kívül (Kuprikoi 50, Nero- xon 50, Novozir MN 80) felszívódó vegyi készítményekre (például Mikai M, Ridomil MZ 72 W P, Ridomil Z 72 WP, Curzate SM) is szükség van. Közülük a Ridomil két változata a növényzet egy-két alkalommal történő kezelésére ajánlható. SZALAI LÁSZLÓ Őszi tennivalók a szőlőben A szőlő talajművelési munkálatai a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak javítását szolgálják. A talajmüvelést az évszakoktól függően több szakaszra osztjuk. Ősszel, a termés leszüretelése után 30-40 cm mély talajforgatást végzünk a szőlőben. Ezt a műveletet egybekapcsoljuk a szerves és ipari trágyák bedolgozásával, valamint a tőkék fedésével. A talajforgatást a kertben kézzel, ásó vagy ásóvilla segítségével végezzük. Az őszi talajforgatásnak a tavaszival szemben több előnye van. Azon túlmenően, hogy az aláforgatott trágya egy része már télen elbomlik és tavasszal könnyen felvehető tápanyagokat szolgáltat a szőlőnek, a két-három ásónyi földdel fedett tőkék a fagyokat is jobban átvészelik. Nem beszélve arról, hogy a fagy hatására javul az ősszel fellazított-megforgatott talaj szerkezete, és a téli nedvességet is jobban befogadja, megőrzi az ilyen talaj. Röviden • A szobafenyő (Araucaria excelsa) a nevével ellentétben, csak a téli hónapokban tartható a lakásban. Hozzávetőlegesen 8-10 fokos, világos helyiségben, mérsékelt, 10-14 naponkénti öntözéssel lehet legeredményesebben teleltetni. A túlfűtött, száraz levegőjű lakásban a növény sínylődik, a leveleit, sőt az ágait is elhullatja, elveszti. Tavasszal a fagyveszély elmúltával, fokozatos szoktatás után, ki kell vinni az erkélyre, vagy a kert félárnyékos részébe. Ha rendszeresen öntözik (a földlabda kiszáradása ugyanúgy káros, mint a túlöntö- zés), szépen fejlődik. • A baromfitenyésztők gyakran panaszkodnak, hogy tyúkjaik megeszik a tojásokat, lecsipkedik egymás hátáról a tollat. A jelenség oka mészhiány, zsúfoltság vagy pusztán unalom lehet. Adjunk az állatoknak meszet (ásványi kiegészítő, vakolattörmelék), kevés sót, sok zöldet, és engedjük kifutóba őket. A tojófészek sötét, nyugalmas helyen legyen, s a tojásokat rendszeresen szedjük össze. Olykor előfordul, hogy valamilyen oknál fogva a kertbarátok nem tudják ősszel elvégezni a szükséges talajmunkákat. Ilyenkor tavaszig mindenképpen pótolni kell a mulasztást. A tápanyagpótlást legjobb laboratóriumi talajvizsgálat alapján elvé- gézni. A kertbarátok a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőség- vizsgáló Intézet (Ústredny kontrolny a skúsobny ústav pol'nohospo- dársky) kerületi munkahelyein (Bra- tislava, Matúskovo 21; Zvolen, J. Král'a 2223; Kosice, Svermova 1), illetve az agrokémiai vállalatoknál kérhetik a talajminták elemzését. Ehhez a terület több részéről szedett talajból száradás után 0,5-1 kg-ot kell mintaként az agrolaboratóriu- moknak küldeni, jelezve, hogy az adott területen milyen növény termesztésével foglalkozunk. Kimondottan a szőlőskertben sakktábla- szérűén 5-6 helyről kell mintát venni, mégpedig 0-tól 60 cm-es mélységig, hogy végeredményben átlagos mintát kapjunk. A talaj megállapított tápanyagtartalma alapján a laboratórium dolgozói javaslatot tesznek az optimális trágyaadagokra. A kijuttatásra szánt műtrágyamennyiség meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a javasolt adagok tiszta hatóanyagban vannak feltüntetve. Az átszámítást a rendelkezésre álló műtrágyák százalékarányban kifejezett hatóanyagtartalma alapján kell elvégezni. Egy példa: a 18 százalékos szuperfoszfát 100 kilogrammonként 18 kg foszfort tartalmaz. Ha tehát a javaslat értelmében egy árra 0,5 kg foszfort kell juttatni, akkor a területen 2,77 kg szuperfoszfátot kell bedolgozni a talajba [(100x0,5):18=2,77)]. A szerves trágyák közül a szőlőben legjobb istállótrágyát használni, mégpedig háromévenként, és feltétlenül ősszel, hogy tavasszal már hr.7-7^férhető tápanyagokat szolgáltasson. A tavasszal beforgatott istállótrágyából csak őszre szabadulnak fel a tápanyagok. Istállótrágyából 4-5 kilogrammot kell számítani egy négyzetméterre. Az ipari vagy műtrágyák közül a foszfort, káliumot és meszet tartalmazókra van szükség. A foszfortartalmúak közül őszi tápanyagpótlásra a szuperfoszfát a legalkalmasabb. A káli-műtrágyák választékából a káliumszulfát és a kai- nit, esetleg a kálisó jöhet számításba. Meszezésre őrölt mészkövet, darabos vagy porított égetett meszet, esetleg kalciumhidrátot használhatunk. A szölóskertben a talaj az év bármely szakában meszezhető. Jó tudni, hogy a szőlő a 7 pH körüli kémhatást kedveli. Nagyon fontos, hogy a kertbarátok ismerjék az egyes hatóanyagoknak a szőlő életében betöltött szerepét, ugyanis a helyes tápanyagpótlás a legjelentősebb intenzifikációs tényezők egyike. Nem csupán az adott év terméshozamát, illetve a termés minőségét befolyásolja, de kihat a következő év (évek) vegetációs időszakára is. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a környezet- védelmi szempontokról sem, s óvakodni kell a műtrágyák minden szempontból káros túladagolásától. A mellékelt táblázatban a termő szóló évi és árankénti tápanyagigényét tüntettük fel, tekintettel a termelés intenzitására. A táblázathoz magyarázat gyanánt annyit, hogy az első csoportban a kevésbé kedvező éghajlati és talajviszonyok között művelt szőlők, valamint a még nem termő ültetvények tápanyagigényét foglaltuk össze. A második csoportban a mély termórétegű talajokról és az árankénti 150 kg-ot meghaladó terméshozamra képes fajtákról, a harmadikban pedig a kimondottan intenzív ültetvényekről, valamint a rendszeres öntözéssel termesztett csemegeszőlők tápanyagigényéről van szó. ÉVA JAMBOROVÁ mérnök A termő szőlőültetvény évi tápanyagszükséglete kg/ár-ban Hatóanyag 1. csoport 2. csoport 3. csoport Nitrogén 1,2-1,4 Foszfor 0,35 Kálium 1,40 Magnézium 0,20 Hatóanyag összesen 3,10-3,30 1,5-1,7 0,45 1,65 0,25 3,85-4,05 1,8-2,0 0,55 1,95 0,30 4,60-4,80 KERESZTREJTVÉNY i VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben O’NEILL gondolatát rejtettük el: a gondolat első része (zárt betűk: A, O, A, Z, R). 14. Törzsi méltósági személy. 15. Parancsoló hang. 16. Rendben van - angolul. 17. Azonos betűk. 19. A disznó hátsó sonkája. 20. Település. 21. Nemzetközi gazdasági szervezet. 23. Vércsoport. 25. Omladék. 26a. Szovjet sakkozó. 27. A gondolat második része (zárt betűk: R, R). 29. Nyílás. 30. Nátrium. 31. Stroncium. 33.,,A“ magyar tenger. 36. Kuruc ezredes. 38. Csermely. 39. RR. O. L. 40. ... de Vega, spanyol drámaíró. 42. Élőlény. 44. Egyik oldal. 45. Folyó Bel- ső-Ázsiában. 46. ... kerül? 47. Növény. 48. Bátya. 49. Fogoly. 50. Könnyed kis beszélgetés. 53. Céri- um. 54. Kemencében van! 56. Figyel. 58, Neon, trícium. 60. Atmoszféra. 62. Leves. 63. Tűznyelv. 66. Kitüntetés. 68. Hangsor. 70. Gallium. 72. Út - olaszul. 73. Zsinórdísz. 76. Megáll. FÜGGŐLEGES: 2. Zsírpárna. 3. Görögország legnagyobb szigete. 4. Indíték. 5. Főnévképző. 6. Személyes névmás. 7. Temető azonos hangzói. 8. Magyar díszlettervező. 9. A portól megtisztít. 10. Kertben van! 11. Lantán, fluor. 12. A vágtatás közepe. 13. Kínai város. 14. A gondolat befejező része (zárt betűk: Y, B, Z, S). 18. Fed. 22. Sötétség - szlovákul. 24. Németalföldi festő. 26. Hátasló. 28. Ókori nép. 32. Hócsalán. 34. Nyom. 35. A légnyomás egysége. 37. A Duna mellékfolyója. 40. Kalapban van! 41. Adásvétel. 43. Azonos betűk. 44. Noha. 45. Partner. 47. Bravúros. 48. Könyvelési bizonylat. 50. Üdítő ital. 51. Érzékszerv. 52. ...hárfa. 55. Szinyei ... Pál. 57. Rácsap. 59. Alkaloid. 61. A. 69. Ausztriai város. 71. Névutó. A mozgalom része. 64. Nikkel, lan- 74. Mesealak. 75. A toboz végei. 77. tán. 65. Kelta nyelvű nép. 67. M. N. E. G. Az október 28-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A tettek emberének a szavát lesik, a szavak emberének pedig a tettét. Könyvjutalomban részesülnek: Juhász Béla, Udvard (Dvory nad Zitavou), Sziklay Magdolna, Safárikovo, Ladányi Zsuzsanna, Kalász (Klasov), Borzy Bálint, Szalóc (Slavec), Nagy Jánosné, Szölőske (Viniőky).
