Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-14 / 41. szám

A fékezésnél az alábbi problé­mák vetődnek fel:- a műszaki-mechanikai prob­lémák,- a vezető viselkedése,- a gumiabroncsok és a talaj közti kapcsolat. Közülük általában csak az utóbbi kettő okoz sok gondot a tervezőknek. Ha egy jármű fékezésénél a kerék és az úttest között a súrlódási erő túllépi a pillanatnyi határértéket, akkor a kerekek megszűnnek forogni, a tapadó súrlódás helyett csúszó súrlódás alakul ki. Ezáltal nem­csak az elérhető maximális las­sulás lesz kisebb, hanem csök­ken a kerekek oldalvezetési ere­je is, vagyis a jármű gyakorlatilag többé nem kormányozható. Elektronikus blokkolásgátló szerkezet sematikus vázlata 1 - fékpedál, 2 - fő fékhenger, 3 - nyomáscsökkentő szelep, 4 - munkahenger, 5 - kerék, 6 - fordulatszám-érzékelő, 7 - impulzusátalakító, 8 - kö­zépértékképző, 9 - differenciá­ló, 10 - irányítóegység, 11 - mágnesszelep A veszélyes következmények el­kerülésére az az egyetlen mód, ha a fékpedálra ható láberó nagyságát korlátozzuk. Az em­ber azonban vészfékezésnél egy kialakult állapotot lát maga előtt, amelynek hatására képtelen pa­radox műveletek végrehajtására. Ezt a viselkedést figyelembe vé­ve kezdték meg azokat a kutatá­sokat, amelyeknek célja a blok­kolásgátló szerkezetek kialakítá­sa volt. A kísérletek már több mint 50 éve folynak. A fékeröelosztót, a szervofékeket és a különböző fékkorrektorokat már az 1930-as évek végén szériaszerúen épí­tették be. tehergépkocsikba az Egyesült Államokban. A korábbi mechanikus és elektrohidrauli­kus berendezéseket napjaink­ban teljesen kiszorították az elektronikus irányítású szerke­zetek. A minden igényt kielégítő rendszerrel maximális jármúlas- sulás érhető el, amely minden­kori tapadási viszonyoknak meg­felelő legrövidebb fékutat ered­ményezi. Ennek következtében növekszik a biztonság egyenes, valamint ívmenetben, ha a tapa­dási súrlódási tényező hirtelen lecsökken, vagy ha a tényező értéke nem egyforma a jobb és bal oldali kerekeknél. Ezzel egyi- döben csökken a gumiabroncs kopása, és a kopáseloszlás egyenletesebbé válik. A cél elérése érdekében a kü­lönböző cégek többé-kevésbé egymástól eltérő megoldást ala­kítottak ki. A legmegbízhatóbb rendszerek a kerék szögsebes­ségének változását használják bemenójelnek. A blokkolásba való átmenetnél ugyanis a fék- erő többé nem az egész jármű tömegére, hanem csak a kere­kek sokkal kisebb tömegére hat. Megfordítva, a kerék szöggyor­sulása nagymértékben növek­szik, ha a fékezöerö hirtelen csökkentése folytán a blokkolt állapot megszűnik. Az elektronikus irányítóegy­ség a kapott információk alapján ad vezérlöimpulzusokat, avatko­zik be a fékezési folyamatba, azaz a fékpedálra ható erőtől függetlenül csökkenti vagy növe­li a kerekekre ható fékezöeröt. Ez a feladatnak megfelelően pe­riodikusan következik be. A kor­szerű berendezéseknél a ciklus- idő körülbelül 1 /10-1 /15 másod­perc. Blokkolásgátló berende­zéssel a lefékezési fázis kritikus állapotait csak akkor lehet elke­rülni, ha a fékrendszer hagyo­mányos részeinek működése stabil. A blokkolásgátló rendszer tehát a szokványos fékberende­zés kialakításánál elkövetett hi­bákat csak részben tudja ki­egyenlíteni. A blokkolásgátló rendszerek­kel végzett vizsgálatokból az alábbi következtetéseket lehet levonni:- Helyesen kialakított szok­ványos fékberendezések­kel is el lehet érni olyan jó fékhatást, mint egy - költ­ségcsökkentési okból - egyszerűsített blokkolás- gátló rendszerrel- Egy jármű fékezési maga­tartása csak akkor javul döntő mértékben, ha a négy kereket külön-kü- lön, egymástól függetlenül szabályozzák. így egészen az abroncsok tapadási ké­pességének fizikái határáig lehet fokozni a fékhatást. Az elektronikus blokkolásgát­ló szerkezet beépítése termé­szetesen maga után vonja az egész járműnek mint rendszer­nek a felülvizsgálatát. Egyebek között módosítani kell az erőátvi­teli egységeket. Még a gumiab­roncsok nyomását is változtatni kell ahhoz, hogy a rendszer ele­mei a fékezési folyamatban tö­kéletesen illeszkedjenek egy­máshoz. Amíg a járművek több­ségét el nem látják ilyen szerke­zetekkel, célszerű lenne valami­lyen módon a járművezetőket fi­gyelmeztetni, hogy az előttük haladó gépkocsi fékútja igen rö­vid, nehogy a ma szokásos kö­vetési távolság betartása ellené­re a blokkolásgátló szerkezet okozzon balesetet. Az ősz beköszöntésével szapo­rodnak a gépkocsivezetők gondjai. Például a szélvédő üveggel járó problémák is gyakoribbak, mint nyá­ron. Az üveg behomályosodik, párás lesz, a nedves úttestről felszökik a víz, a sár. Csökken a láthatóság, növekszik a balesetveszély. A terve­zők az egész világon igyekeznek a lehető legkisebb mértékre csök­kenteni a veszély lehetőségét. Japánban például egy új, illetve majdnem új eljárást dolgoztak ki a párásodás ellen. Ez az eljárás jobb hatásfokú, mint a levegővel való le- fújatás, vagy a vegyszerek. Az üve­get vékony réteg műgyantával von­ják be, majd gamma-sugárzással kezelik. Az eljárás ezért majdnem új, mert már régebben használták a szemüvegek üvegjeinek prepará­lására. Az autó szélvédő üvegjeire azonban csak most alkalmazták. A kísérletek eredményei arra enged­nek következtetni, hogy ez a mód­CHRYSLER + RAF KÖZÖS VÁLLALAT A Chrysler amerikai gépkocsigyár alelnöke, R. Stewart egy szovjet­amerikai vegyesvállalat lehetőségét tanulmányozza. A RAF, a rigai autó­gyár - az ismert Latvija mikrobusz kibocsátója - igazgatója, Viktor Bosszert Detroitban járt, a cég köz­pontjában. Valamivel korábban ő fo­gadta Rigában Stewartot, aki meg­nézte a szovjet gyárat, hogy érde- mes-e egy gyáróriásnak együttmű­ködni olyan céggel, amely a szovjet autógyártás évi termelésének mind­össze fél százalékát adja.- Hogyan jött létre az a kap­csolat?- A jelek szerint a Chrysler cég az autóipar jövőjét tekintve meg akarja hódítani a szovjet piacot - felelte Viktor Bosszert. - A szovjet gépko­csiipari minisztérium indítványozta a cégnek, hogy látogasson meg több szovjet gyárat. Gondolom, nem véletlenül érdeklődik az amerikai óri­ás cég a rigai gyár iránt, mert a szakmai felkészültségben, színvo­nalban megelőzzük a többi szovjet gyárat. Az amerikaiak kiszámították, hogy akkor sem veszítenek sokat, ha nyereségük egy százalékát beru­házva sem sikerül a közös üzlet. Ha viszont beválik, akkor nagyobb híre kJ yrSSSJ'SAmmSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSMSSSSSSSjmfSfSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfS. Becslések szerint az évezred for­dulóján Kínában 4 millió személy- gépkocsira lesz igény évente. A szükséglet nagyobbik hányadát saját gyártásukkal akarják kielégíte­ni, olyan üzemekkel, amelyeket ide­gen töke (pl. VW és Peugeot) segít­ségével építenek meg. Az NDK-ban a statisztikák azt bizonyítják, hogy sokkal kevesebb baleset történik az új autópályákon, amelyek már széles leálló sávval vannak ellátva, mint a régi pályákon, ahol ez a sáv hiányzik. A Volkswagen wolfburgi üzemé­ben egy új kéthengeres, 880 köb­centiméteres dízelmotort készítet­tek. A 28 kW teljesítményű motor egy VW Polo típusú kocsiba szerel­ve 1400 kilométeres próbaúton 23 liter dízelolajat fogyasztott el, ami 1,634 1/100 km átlagfogyasztást je­lent. Az első szériában gyártott ko­csik, amelyeket ilyen motorral sze­relnek fel, 1990-re várhatók. A legellenállóbb karosszériákat a svéd Volvo cég gyártja. A Volvo kocsik több mint 60 százaléka kü­lönleges karbantartás nélkül tizen­négy éven túl van használatban. Az NDK-beh Hermsdorfban jelen­leg több mint ötven fajta gyújtógyer­tyát gyártanak. A hazai piacon kívül egy részüket a Szovjetunióba, Egyiptomba, Spanyolországba, Gö­rögországba és Franciaországba exportálják. Van egy olyan íratlan szabály, amely kimondja, hogy a két egymást követő kocsi távolsága legyen annyi méterekben, mint amennyi a sebes­ségük kilométerekben. Az NDK szakemberei szerint ez csak elmé­let. A gyakorlatra azt tanácsolja, hogy száraz úttesten elég a sebes­ség egyharmada, méterekben kife­jezve, nedvesen a fele .és havas úttesten a másfélszerese. Az NSZK-ban nyolcmillió kocsi­mosó berendezés van üzemben. A berendezések fele konzerválni és szárítani is tudja az autókat. Az elmúlt esztendőben az NDK- ban 15 141 forgalmi baleset történt kereszteződésen. Ez az összes val- esetek 33,9 %-a, szovjet vállalatnál is lehetséges a tő­keberuházás. A Chrysler képviselőivel együtt megvizsgáltuk, hogyan lehet egyez­tetni a két cég mikrobusz-fejlesztési terveit, a sajtoló, a hegesztő, a festő és a szerelési technológiákat. Finn vállalatokkal gyárat építünk kis soro­zatban készülő speciális: reanimáci­ós, rendőrségi, laboratóriumi és más kisbuszok gyártására. Ezeket külföl­dön értékesítve valutát szerzünk, s így fizethetünk az amerikai techno­lógiáért.- A rigai gyárat szerintem jelentő­sen korszerűsíteni kell - mondta R. Stewart -, de kellemes meglepe­tést keltettek az ottani változások. Nem a gyár technológiai felszerelt­ségéről beszélek, hanem a gyárve­zetés jövőbe tekintő filozófiájáról. Az üzemnek még sokat kell dolgoznia, hogy elérje a kívánt színvonalat, de helyes irányban fejlődik. Azért hang­súlyozom a rigaiak erényeit, mert láttunk a Szovjetunióban egészen más példákat. A Moszkvics gyárban például óriási összegevet költöttek a legújabb technológiára, de a mun­kások szakképzettsége nem érte el az ennek megfelelő színvonalat. Mi értelme van nagy összegeket kiadni berendezésekre csak azért, mert jól néznek ki? Egyébként tovább tanul­mányozzuk közös vállalat létesítését Rigával, és hamarosan újabb mér­nökcsoportunk látogat a Szovjetuni­óba - tette hozzá R. Stewart. (APN) Negyede japán A világon minden negyedik autó japán gyártmányú. A szigetország­ban állítottak elő eszerint a földön futó nem kevesebb, mint 500 millió gépkocsiból 120 milliót. Észak-Ame- rikában és Európában egyaránt 200-200 millió kocsi fut. Japánban pedig 50 millió. A távol-keleti ország nyolcmillió kocsit gyárt évente, ami­ből ma már több mint hatmillió a kis­kocsi (550-2000 köbcentis motorúr- tartalommal, maximum 4,7 méteres hosszúsággal és 1,7 méter széles­séggel). Az úgynevezett könnyű ko­csikból pedig, amelyek 550 köbcen­tinél kisebb motorral működnek, már 130 ezer darabot gyártanak. Immár huszonöt éve ül össze évente ötvenhét nyugat-európai mo­toros szaklap újságírója, hogy el­döntse: az elmúlt évben melyik autó­típus kapja meg a megtisztelő „Az év autója" címet. A cím nemcsak megtisztelést, hanem hatásos reklá­mot is jelent az illető típusnak. Ezért a gyártó cégek szívesen bocsátják kocsijaikat az újságírók rendelkezé­sére, tesztelésre. A cím megszava­zása még sosem volt olyan egyértel­mű, mint az idén. Az ötvenhét újság­íróból negyvenkilenc szavazott ar­ra, hogy az, „1987 év autója" címet a Peugeot 405 típusú kocsi kapja meg. A kocsi 1,9 I úrtartafmú 150 LE motorral látták el, amely kilenc má­sodperc alatt éri el az álló helyzetből a 100 km/ó sebességet, és csúcs- sebessége 214km/ó. A fékrend­szert Bendix blokkolásgátlóval látták el. -di­A _ első gépkocsibaleset r\í. 1771-ben történt, ami­kor Cugnot gőzautója a párizsi lőszerraktár falába ütközött. A kocsi vezetője nem tudta meg­gátolni az ütközést, mivel képte­len volt gyorsan irányt változtatni a kormánykarral. * * * Az első halálos baleset 1830- ban történt Nagy-Britanniában. Walter Hancock, az Enterprise típusú gózomnibuszok tulajdo­nosa meghalt, amikor egyik jár­művének gőzkazánja felrobbant. Két évvel később az egyik gőz- omnibusz a Glasgow-Paiesley vonalon felborult. A balesetet tengelytörés okozta, üt ember életét vesztette. Az első... Az első géppel hajtott jármű, amely hiba nélkül tette meg a 100 mérföldes (160 km) távot, Francis Hill gózautóbusza volt. 1840-ben az utat Londonból Hastingsba, és vissza egy nap alatt tette meg, meghibásodás nélkül. Negyven évig tartott, amíg egy következő jármű képes volt erre a teljesítményre. Az első, reklámnak használt autókatalógus 1886-ból szárma­zik. A filadelfiai Northtrupp Co. cég adta ki az Egyesült Államok­ban. A cég Lucius D. Copeland mérnök által konstruált, gőzhaj­tású, háromkerekű járműveket árult. Az első „felkent" autótulajdo­nos a walesi herceg, a későbbi VII. Eduárd angol király volt. Már 1893-ban vezette a Serpollete típusú gözautót, amely Gaston Menier csokoládégyáros tulajdo­na volt. Az első saját kocsiját 1899-ben vásárolta, egy angliai Daimlert. Az első négykerekű autó, amelyet benzinmotor hajtott és amely felfújható gumiabroncsok­kal volt ellátva, a Michelin testvé­rek Peugeot-ja volt. 1985-ben részt vettek vele a Párizs-Bor- deaux-Párizs versenyen. Az első kocsi négyhengeres motorral az 1896-ban készített Panhard volt. Részt vett és győ­zött a Párizs-Marseilles-Párizs versenyen 22,5 km/ó átlagse­bességgel. A motor furata 80 mm, lökete 120 mm volt. Tel­jesítménye 8 LE. Az első nyolchengeres motort Giradot és Voight mérnökök ter­vezték. Gyártását a francia Cha- ron cég vállalta el 1902-ben. Az első hathengeres sormo­tort az amszterdami Spyker cég készítette 1903-ban. A motort saját tervezésű, négy meghajtott kerekű kocsijukba szerelték. 1908-ban jelent meg első íz­ben a Peugeot cég jelvényében az oroszlán. Róbert Peugeot ve­zette be. Az indítékot az adta, hogy egyik versenytársa kocsi­ján egy bak jelent meg. — I ÁTLÁTSZÓ SZPI VFnŐT szer hamarosan a szériagyártásba kerül. Lengyelországban egy olyan eljá­rást szabadalmaztattak, amely a szokványos törlők helyett sűrített levegőt használ a szélvédő tisztítá­sára. Az eljárással különösen erős esőben, havazásban és jegesedés- nél értek el kiváló eredményeket. Persze nemcsak ilyen gyökeres újdonságok fokozhatják a szélvédő tisztaságát. Néha egy egyszerűbb ötlet is sokat javíthat a helyzeten. Egy ilyen egyszerű ötletet Ausztriá­ból jeleztek. Közismert tény, hogy a meleg víz hatásosabban mos, mint a hideg. De hol vegyünk a kocsiban menet közben meleg vizet? Pedig a megoldás egyszerű. Olyan beren­dezést készítettek, amely az ablak- öblítő berendezés víztartályában melegíti a vizet. A berendezés min­den vízhűtéses gépkocsiba besze­relhető. A víz melegítését szabá­lyozni is lehet. -di-

Next

/
Oldalképek
Tartalom