Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-14 / 41. szám
tzd X. 14. A kassai (Kosice) új pékség kenyérsütő részlegén szeptember 26-án kezdték meg a próbaüzemelést. Valamennyi gyártó vonal üzembe helyezése után naponta 90 tonna kenyeret és 350 ezer darab péksüteményt szállítanak majd a boltokba. A felvételen Veres György és Silvia Smarzíková mintát vesz a minőségi ellenőrzéshez. (Svátopluk Písecky felvétele - ŐSTK) Részben különféle betegségek, részben a helytelen táplálkozás következtében nálunk is évről évre növekszik a diétára szorulók száma. Az egészségügyi minisztérium felmérése szerint, Szlovákia lakosainak mintegy 10-15 százaléka kénytelen diabetikus élelmiszereket fogyasztani, további 25 százalékának pedig redukciós diétát kellene tartania. Csehszlovákiában a cukorbetegek száma meghaladja az 570 ezret, s szakvélemények szerint a számuk 2000-ig valószínűleg megkétszereződik. Az előírt diéta megtartása látszatra egyszerűnek tűnik. Aki így vélekedik, az elsősorban abból indul ki, kinek-kinek a saját érdeke, hogy óvja az egészségét. Csakhogy ehhez speciális élelmiszerek is kellenek, azokat azonban gyakran lehetetlen beszerezni. Sok esetben a diétás üdítők is hiánycikknek számítanak. Nem beszélve arról, hogy kimondottan kevés a diabetikus termékeket forgalmazó boltok száma. Szlovákiában mindössze három szakosított bolt működik, ebből egy a fővárosban. Igaz, hogy a Prior és a Jednota áruházaiban léteznek úgynevezett Dia-részlegek, de ezekben többnyire igen szegényes a választék. Mi több, nincsenek mindenütt korszerű áruházak, de diétára szorulók igen. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lakosság jelentős részét idősebb emberek képezik, akiknek szintén a kalóriában szegény élelmiszerek fogyasztását javasolják. Az elmondottakból kitűnik, hogy a diabetikus élelmiszer-ipari termékek gyártásának és forgalmazásának fellendítésére radikális intézkedéseket kell foganatosítani. Elvégre nem kis tétről, mindannyiunk egészségéről van szó. Tennivaló bőven akad, hisz,az élelmiszer-ipari vállalatok általában idegenkednek a diabetikus termékek gyártásától. Ennek legfőbb oka, hogy a vállalkozás rendszerint ráfizetéses. Ráadásul a szükséges alapanyagok (szorbit, szójaliszt, speciális olajok stb.) beszerzése sem egyszerű, hisz többségük behozatalból származik. Most a helyzet még komolyabbra fordul, hisz a gazdasági mechanizmus átalakítása még inkább előtérbe helyezi a termelés gazdaságosságának növelését, az önfinanszírozásra való törekvést. Ezzel szemben áll az a követelmény, hogy a diétás élelmiszerek a lehető legolcsóbbak legyenek, ugyanis a cjjétára szorulók nagyobb hányada szerény jövedelemmel rendelkezik. Többségük számára már most is elég drágák ezek a termékek. A feladat adott, keresni kell a bűvös körből kivezető utat. S természetesen' nem a diétára szorulók rovására! A tartalékokat mindenekelőtt a termelésben, az élelmiszer-ipari vállalatoknál kell felkutatni. Egyebek között a malom- és sütőipari vállalatoknál, hisz a speciális termékek nagy hányada itt készül. Konkrétan 1987- ben vállalataink összesen 11 861 tonna diabetikus termékkel járultak hozzá a bolti választék javításához. Tavaly a malom- és sütőipari vállalatok egyebek között 1764 tonna babapiskótát, 2402 tonna finom darát, 833 tonna Marina kekszet, 435 tonna kukoricadarát, többezer tonna speciális kenyeret, péksüteményt, zab- pelyhet, valamint 481 tonna keményítőtől mentes élelmiszer-ipari terméket szállítottak a kereskedelemnek. Sajnos, a sütemények és egyéb cukrászati termékek választéka jóval szerényebb volt. Rövid időn belül keresett cikké vált a Granola néven ismert, különleges termékünk. Nem csupán a diabetikusoknak, de az egészséges embereknek, sőt a sportolóknak is ajánlják a fogyasztását, ugyanis javítja a kondíciót, növeli a szervezet teljesítőképességét. Sajnos, ez a termékünk csakis az ESŐ üzletekben kapható. *Szomorú tapasztalat, hogy a DIA-termékek esetében sem a mennyiség, sem pedig a választék nem elégíti ki az igényeket. Poprác József mérnökkel, trösztünk kutatási bázisának osztályvezetőjével nemrég számba vettük, mit tesz, illetve mit tehetne a malom- és sütőipar a helyzet javításáért. Mint tudjuk, a diabetikus termékek gyártásának fejlesztési programja központilag kidolgozott koncepciókhoz igazodik. Megvalósításában trösztünkön kívül számos kutatóintézet és gazdasági szervezet érdekelt. Közös célunk, hogy olyan speciális termékeket fejlesszünk ki és termeljünk egyre nagyobb mennyiségben, amelyek minden tekintetben megfelelnek a diétás táplálkozás követelményeinek. Figyelmünk egyre inkább a szójára irányul, hisz ez a növény a jövőben nagy szerepet játszhat a diabetikus élelmiszerek gyártásának fellendítésében. Nemzetközi együttműködéssel már az idén hozzáláttunk a szójaliszt készítéséhez. Az alapanyagot a keszegfalvi (Kameniöná) Steiner Gábor Efsz által patronált termelési rendszer taggazdaságai szolgáltatják. Nemrég megkezdtük a szójaliszt- tel dúsított kifli gyártását. A speciális tésztaféléknél különböző zöldségfélék, elsősorban a spenót és a paradicsomlé hasznosítását tervezzük. A keményítő nélküli diétára szorulók részére négyféle speciális lisztkeveréket készítünk a házi sütéshez. Rövidesen keményítőtől mentes száraz tésztát is fogunk készíteni, egyelőre kisebb mennyiségben. Nem feledkeztünk meg azokról sem, akik só nélküli diétára kényszerülnek. A Liko kutatóintézetében sikerült mesterséges sót előállítani, ami nem csupán az élelmiszeripar, de a fogyasztók gondjain is enyhíteni fog. A cukrászatban az energiaszegény termékek kerülnek előtérbe, s az eddiginél több gyümölcsfélét fogunk használni termékeink ízesítésére. Több új vagy felújított terméknek már nem csupán a receptjét, de az árát is jóváhagyták, így csak a termelő vállalatokon múlik, hogy mikor jelennek meg a boltokban az újdonságok. Mondom, csak a termelőn múlik, pedig ez nem is olyan egyszerű. Mint az elején említettem, a legtöbb speciális termék gyártása rendszerint gazdasági problémákba ütközik. És itt nem kizárólag az árról van szó, de arról is, hogy ezeket a termékeket többnyire kis tételekben kell készíteni és szállítani, ami szintén kihat a gazdaságosságra. Ennek ellenére a termelést növelni kell, hisz a diabetikus élelmiszerekkel való ellátás javítása társadalmi érdek. Politikai és népgazdasági jelentősége vitathatatlan. Mert, ha a diétára szorulók nem jutnak hozzá a speciális készítményekhez, kénytelenek olyan termékeket fogyasztani, amelyek az egészségükre nézve ártalmasak. Ennek pedig gazdasági következményei is vannak. Bármilyen szemszögből vizsgáljuk is a helyzetet, elengedhetetlen követelmény, hogy az élelmiszeripar egyre több diabetikus terméket kínáljon a fogyasztóknak, s folyamatosan javítsa a választékot. Ehhez azonban árra is szükség van, hogy a gazdasági szervek napirendre tűzzék a diétás és bébiételek gyártásának fejlesztését hátráltató, évek óta emlegetett problémák megoldását. S persze a kereskedelemben dolgozók anyagi érdekeltségét is fokozni kell, hogy szívesebben vállalkozzanak a diabetikus termékek forgalmazására. Dr. SLADOVNÍK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt Kutatási-fejlesztési intézetének munkatársa Két termés, dupla haszon A kettős termesztés új távlatokat nyit az állattenyésztés fejlesztéséhez Mezőgazdaságunk gyakran emleg. gondja-problémája, hogy a növénytermes.. tés teljesítőképessége nincs megfelelő" arányban a társadalmi elvárásokkal, a termőhelyi lehetőségekkel, illetve a fejlődést segítő egyéb feltételekkel. Változtatni kell az évtizedek során beidegződött termelői szokásokon, a megcsontosodott technológiákon. A lépésváltás egyik módja a kettős termesztés elterjesztése. A gondolat már nagyapáinkat is foglalkoztatta, akik mindenekelőtt a kertjüket igyekeztek többféle növény egymás utáni termesztésével egész évben folyamatosan kihasználni. A nagyüzemi termelésben magasabb szinten most hasonló célokat követünk. A példát a mindén területen bátran kezdeményező légi (Lehnice) Csehszlo- vák-NDK Barátság Efsz Mezőgazdasági Kombinát szolgálja, amely több éve kiemelkedő sikereket ér el a tervszerű kettős termesztésben. Az öntözéses gazdálkodás mellett egyebek között a szántóföld egy részének többszöri kihasználásával sikerült fellendíteniük a tömegtakarmányok termesztését. Olyannyira, hogy ma már nem csupán önellátók, de még értékesítésre is jut a készleteikből. Átadják a tapasztalataikat A több termelési rendszer gazdájaként ismert csallóközi szövetkezetben évente több alkalommal is megrendezik az ismeretterjesztést és a tapasztalatok átadását szolgáló új technika napját. Ezek egyikén, mint a minapin is, kizárólag a kettős termesztésben szerzett tapasztalatokról, valamint a módszer érvényesülését segítő legújabb tudományos ismeretekről esett szó. A legutóbbi tanácskozás vitájában a szakemberek több szemszögből is megvilágították az eddigi eredményeket és tapasztalatokat. A felszólalók általában nagyra értékelték a szövetkezet kezdeményezését és a módszer meghonosítására vállalkozó gazdaságoknak nyújtott segítségét. Volt, aki a hüvelyeseknek a kettős termesztésben betöltött szerepét méltatta, mások azt emelték ki, hogy a takarmánygondok megoldása új távlatokat nyithat az állattenyésztés előtt és segítségünkre lehet a termelés abrakigényességének csökkentésében. Például Michal Santa mérnök, a Bra- tislavai Talaj-termékenységi Központ öntözőgazdálkodási Intézetének munkatársa azt hangoztatta, hogy a kettős termesztésben elsősorban a rövid tenyészidejű és intenzív növekedési erélyű növényféleségekre lehet és kell alapozni. Mint ismeretes, éppen ezek a növényfélék a legérzékenyebbek a csapadékhiányra, amiből az következik, hogy a kettős termesztés sikere mindenekelőtt a rendszeres öntözési lehetőség függvénye. Állítását igazolandó, a szövetkezet szakemberei később elmondták, hogy a szokatlan szárazság miatt az idén minden eddiginél több vizet kellett juttatniuk a növényzetnek, így lényegesen növekedett a termelési költség. Ez bizony nem olcsó mulatság, még akkor sem, ha - mint arról a határszemle alkalmával meggyőződhettünk - busásan megtérül a kiadás a nagyobb hektárhozamokban, a választékosabb és minőség tekintetében is jobb takarmánykészletben. Ellesni a mesterfogásokat A kettős termesztéssel már több gazdaságnál kísérleteznek, más mezőgazdasági vállalatoknál viszont most mérlegelik a lehetőségeket. Pölhös Vendel mérnök, az ipolybalogi (Balog nad Iptóm) Ipoly Efsz növénytermesztési ágazatának vezetője nemcsak az előadásokon, de a határszemlén is szorgalmasan jegyzetelt. Amikor megkérdeztem, lát-e lehetőséget az újszerű technológia otthoni alkalmazására, csak széttárta a karját: - Lehetőséget éppen látok benne, csakhogy mint az többször is elhangzott, öntözés nélkül nem nagyon van remény a sikerre. Főleg az ideihez hasonló aszályban. Az öntözőrendszer kiépítéséhez pedig elsősorban természeti feltételekre, másodsorban sok-sok pénzre van szükség. Sok helyütt mind a kettő hiányzik, így fölöttébb kockázatos kétes kimenetelű vállalkozásokba fogni. Margita Kosovská mérnök, a partizánskéi Állami Gazdaság küldötte nem titkolta, hogy szeretnének egy-két mesterfogást ellesni a légi kollégáktól, mivel az idén kudarcot vallottak a vállalkozásukkal. Első ízben kísérleteztek a kettős termesztéssel, bízva abban, hogy enyhítenek az évente ismétlődő takarmánygondjaikon. Tudják, hogy a kudarcért nem kizárólag a szokatlan szárazság felelős, ezért behatóan tanulmányozzák a rendszergazda módszereit. Segíthet a nemzetközi együttműködés Az új technika napján jelen volt Keresz- tesy Sándor, az ócsai HYBAR Takarmánycirok Termesztési és Hasznosítási Rendszer igazgatóhelyettese. Megtudtam tőle, hogy Magyarországon tizennyolc megye 120 mezőgazdasági vállalatában irányítják a takarmánytermesztést. Mint mondotta, „mm ijí Ip ^ JÉ W f 1 \ SíBf i 4 wT flKdB* Pt iyyyfe > |y|| iAndrássy Sándor mérnök (balról), a rendszergazda légi szövetkezet elnöke és Alfonz Marko kandidátus, a Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Minőség- vizsgáló Intézet igazgatója a silókukorica és a cirok vegyestermelésének előnyeiről beszélget több éve együttműködnek néhány jugoszláviai, amerikai, franciaországi, ausztriai, Szovjetunió- és NSZK-beli termelő vállalattal, s a légi szövetkezettel is szívesen felvették a partnerkapcsolatot. Tapasztalataik átadásán kívül a bevált fajták vetőmagjával is segíteni tudják a takarmánytermesztés eredményesebbé tételét célzó szlovákiai törekvéseket. A kialakult nemzetközi együttműködést Jozef Mudroch mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési részlegének vezetője is méltatta. Kiemelte, a kettős termesztés ki- szélesítésének biológiai és ökológiai előnyeit, majd utalt arra, hogy a népszerűsített módszert a jövő nemzedékek élelmiszer- ellátásának javítása szempontjából is értékelni kell. Mint mondotta, Szlovákiában a századfordulóig előreláthatóan mintegy 630 ezer fővel gyarapszik a lakosság, tehát egyre többet kell állattenyésztési termékekből is termelni és forgalmazni. Ehhez bővíteni kell az öntözőrendszereket, amivel egyúttal a kettős termesztéshez is kedvező feltételeket teremtünk. SZITÁS GABRIELLA Tapasztalatcsere a kísérleti parcellán (A szerző felvételei) m;mi 4 \ \ \ 4M Ht4||| WCl *\%K\\% Wm I W/W/m rW'wW' Ww'W^wm Yj /j Y// Y/Y /PsS' vy/' Ys Y, VyS' % W V sZ, O V '* Yj ^ C^ í^ll í' K J 5, % %//j ^ ’^J 7/i^P
