Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-07 / 40. szám

KGST Körkép Kubai eredmények a biotechnológiában Az utóbbi években a kubai ^ biotechnológusok jelentős | gyakorlati eredményeket értek $ el a génsebészet fejlesztésé- ^ ben, a vakcinák gyártásában, ^ a biopreparátumok és a diag- ^ nosztikai eszközök elöállításá- § bán, továbbá a betegségeknek $ jobban ellenálló cukornádfaj- ^ ták kinemesítésében. Ez a korszerű tudományos ^ szakágazat Kubában a nyolc- ^ vanas évek elején indult gyors ^ fejlődésnek, amikor több új in- S tézetet alapítottak, többek kö- ^ zött ekkor létesítették a Gén- ^ sebészeti és Biotechnológiai ^ Központot is, amely a légkor- ^ szerűbb berendezésekkel ren- ^ delkezik. Nagy figyelmet fordítanak ^ a biotechnológiai eljárások or- ^ vostudományi alkalmazására. ^ Ezen az úton ma már többféle § interferont nyernek. Ezeket ^ mintegy húsz betegség gyó- ^ gyítására használják fel. A CU- ^ BA SOCIALISTA folyóirat sze- § rint 1986-ban körülbelül 7000 ^ beteget kezeltek interferonnal. ^ A „biológiai frontban" tömö- ^ rült kutatóintézetek együttmü- ^ ködése alapján elkezdődött ^ többféle oltóanyag gyártása is, ^ például agyhártyagyulladás el- ^ len, s ezek jelentős részét más s latin-amerikai országokba is ^ szállítják. A biotechnológiai is- § mereteket a magzatok ideg- ^ rendszerbeli rendellenessége- ^ inek vizsgálataira is kihasznál- § ják. | A kubai biotechnológusok ^ azt is vizsgálják, hogy miként ^ lehetne hasznosítani a cukor- ^ nádhulladékot proteinek, ami- ^ nosavak és enzimek gyártásé- ^ ra. Az eddigi tapasztalatok ^ alapján ezen a területen is je- ^ lentős eredmények várhatók, ^ amelyek főleg a mezőgazda- | sági termelést segítik elő, s le- ^ hetévé teszik egyes alapanya- i gok behozatalának csökkenté- ^ sét... (CSTK) | Reform és együttműködés Az SZKP 19. országos értekezlete kiemelte a KGST-ben folyó együttműködés megújításának fontosságát. A szovjet munkások, mér­nökök és tudósok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében, a két- és sokoldalú együttműködés fejlesztése útján olyan döntő feladatokat teljesítenek, amelyek közvetlenül összefüggnek a tudomá­nyos-műszaki haladással, a gazdasági kapcsolatok korszerű formáinak kihasználásával. Az értekezlet konkrét feladatként jelölte meg a konverti­bilis fizetőeszköz megteremtését, a korszerű pénzügyi és elszámolási mechanizmusok kialakítását. Világosan kirajzolódott az egységes szo­cialista piac létrehozására irányuló törekvés. Az országos pártértekezlet alkalmából felkértük Leonyid Ivanovics Abalkin akadémikust, valamint Mihail Szergejevics Skabardnyát, a Szov­jetunió automatizálási és műszeripari miniszterét, hogy fejtsék ki véle­ményüket a szovjet gazdasági reformnak a KGST-országok gazdasági kapcsolataira kifejtett hatásáról. Leonyid Abalkin:- A gazdaságunkban végbemenő reális változások még csak kezdeti szakaszban vannak. Az eddig hozott döntések azonban már lehetővé teszik, hogy a szovjet vállalatok és egyesülések széles körű közvetlen kapcsolatokat hozzanak létre külföldi partnereikkel, anélkül, hogy ezt a folyamatot nagyszámú közvetítő láncszemmel kötnék össze. Mi abból indulunk ki, hogy két vállalat, két igazgató mindig jobban megérti egymást. Úgy vélem, ez lényeges ösztönzés lesz olyan irányban is, hogy a baráti országok gazdálkodó szervezetei jobban kihasználják a haté­konyság fokozásának, a műszaki haladás meggyorsításának, a nemzet­közi szakosítás és kooperáció elmélyítésének új lehetőségeit. Arra is gondolnunk kell azonban, hogy a vállalatok feljogosítása olyan kérdések megoldására, amelyek azelőtt nem tartoztak a hatáskörükbe, önmagában kevés lenne. Egyidejűleg a kölcsönös pénzügyi viszonyokat is szabályozni kell, meg kell oldani az árakkal kapcsolatban felmerülő temérdek sok problémát. A jelenlegi tapasztalatokból azt a következte­tést vonhatjuk le, hogy a pénzügyi, a hitel- és az árproblémák, valamint számos jogi kérdés komplex megoldása nélkül igen nehéz felhasználni a gyökeres gazdasági reform által feltárt új lehetőségeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a baráti országoknak komoly gazdasági potenciáljuk van, az út nyitva áll ezek hatékonyabb kihasználásához, s mi sokat várunk, sokat várhatunk az együttműködés új formáinak bevezetésétől. A szocialista országokkal megvalósuló együttműködésünket jelenleg sok tekintetben a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja határozza meg, amelyet a szocialista közösség államai közösen dolgoztak ki és fogadtak el. Ez a program, amely a gazdasági reformra támaszkodik, módot nyújt arra, hogy áttörést érjünk el számos, döntő fontosságú irányban: a népgazdaság elektronizálása, a komplex automatizálás, az új szerkezeti anyagok gyártása, az atomenergetika és a biotechnológia területén. A Szovjetunióban megvalósuló gyökeres gazdasági reform olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekről 5-10 évvel ezelőtt szó sem lehetett. Ahhoz azonban, hogy ezek kihasználása megfelelő eredménnyel járjon, további kiegészítő intézkedésekre van szükség. Mihail Skabardnya: A Bolgár Tudományos Akadémia műszerkészítő és automatizációs központi laboratóriumában kifejlesztették és üzembe helyezték az ABR 08-as automatikus bioreaktort. A bioreaktor Pravec 82-es személyi számítógéppel van ellátva, s főleg biotechnológiai szakemberek képzé­sére szolgál. Az új bioreaktor iránt, amelyet fiatal tudósok csoportja fejlesztett ki Dimitr Filev vezetésével, a Szovjetunió és az NDK tudomá­nyos intézményei is érdeklődnek. A felvételen Borislav Boubor és Nikolai Badinski az új bioreaktort tesztelik. (A ŐSTK felvétele)- Minisztériumunk tavaly teljes önállóságot kapott külgazdasági ügyekben, korábban ilyen jellegű kapcsolatokat csak a külkereskedelmi minisztérium közvetítésével tudtunk létesíteni. Meg kell mondanom, hogy bár kevés idő telt el, vállalataink és egyesüléseink eléggé komoly előrehaladást értek el a külföldi partnerekkel való tudományos-műszaki és gazdasági kapcsolatok létrehozása, valamint közös vállalatok létesí­tése terén. Tavaly a Magyar Népköztársasággal közös orvosi műszergyártó vállalatot alapítottunk. Nemrég ennél a közös vállalatunknál jártam, s megállapíthattam, hogy ez az együttműködés nagyon jó úton halad. A kedvező tapasztalatok alapján a magyar elvtársakkal megállapodtunk egy további közös vállalat létrehozásában is, amely az agráripari komplexumot látja majd el számos szükséges felszereléssel. A reform kedvező hatást gyakorol a vállalati tevékenység gazdasági mutatóira. Az export növelése révén valutaforrásokhoz jutnak, joguk van arra, hogy saját belátásuk szerint szerződéseket kössenek, s bevételei­ket új technológiai berendezések vásárlására használják fel. Mindezt úgy is jellemezhetném, hogy a gazdaságban nagyon mozgalmas, érdekes élet kezdődött. Ám azt is be kell látnunk, hogy egyelőre még nincs elég tapasztalatunk. Még el kell sajátítanunk a gazdasági munka javításának számos módszerét és formáját. A fokozatosan bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus igen hatékonyan befolyásolja a tudományos-műszaki haladás ütemét. Ezt főleg, az váltotta ki, hogy a vállalat nyeresége most közvetlenül a gyártott termékek minőségi és műszaki színvonalától, az alkalmazott technológi­ától, az automatizálás mértékétől függ. Ágazatunk általában véve túlteljesíti a termékek műszaki színvonalának emelését célzó terveket. Ezt bizonyítják az ötéves terv első felében elért eredmények. Gyors ütemben halad a gyártás rekonstrukciója és automatizálása. Az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelően a termelés egész növekményét a munkatermelékenység növelésével érjük el. A gazdasági önelszámolást, az önfinanszírozást a tudományos kutatás­sal foglalkozó szervezeteknél is bevezettük. Ez arra ösztönözte az új technika alkotóit, hogy eredményesebb munkát végezzenek, csökkent­sék a fejlesztések időtartamát, s növeljék az új termékek hatékonyságát. Ugyanakkor olyan vállalatok is akadnak ágazatunkban, amelyek az átlagosnál nehezebb gazdasági helyzetben vannak. Ezért tudományos­műszaki és gazdasági segítségben részesítjük azokat a vállalatokat, amelyeknek az előző években nem volt lehetőségük arra, hogy széles­körűen felhasználják a tudomány eredményeit, korszerű berendezése­ket, automatizációs eszközöket vásároljanak. Mi ezt a helyzetet átmene­tinek tartjuk. A központosított kiegészítő finanszírozási alapok segítsé­gével, a tudományos kutatás vívmányainak hatékonyabb kihasználása révén már most is javul a helyzet. A nehéz gazdasági helyzetű vállalatok száma fokozatosan csökken, s nem kételkedem abban, hogy az új gazdasági mechanizmus kellő színvonalra emeli a termelést az egyelőre még nehézségekkel küzdő vállalatoknál. ALEKSZANDR DRABKIN Technológiai központok Bulgáriában Bulgáriában folyamatban van a technológiai központok nemzeti hálózatának a kiépíté­se, amelyek tevékenysége ar­ra irányul, hogy elősegítsék az összes népgazdasági ágazat 2000-ig előirányzott technoló­giai korszerűsítését. A techno­lógiai központok különböző tu­dományos-kutatási, műszaki- tervezési és termelő szerveze­tek társulásai, amelyek szak­emberekből álló önálló munka- csoportjai megfelelő anyagi- műszaki feltételekkel, kísérleti műhelyekkel, laboratóriumok­kal rendelkeznek a legújabb technológiai eljárások beveze­téséhez. A technológiai köz­pontok fejlesztési koncepciója a tudományos-műszaki hala­dás kiemelt irányzatait tartal­mazza. Az akadémiai munka­helyek, a kutatóintézetek, a gazdálkodó szervezetek és kombinátok legjobb szakem­berei alkotják ezeket a kollektí­vákat, amelyek önállóan vá­lasztják meg a munkaszerve­zési formákat, önállóan gaz­dálkodnak a rendelkezésükre álló forrásokkal, s létszámukat is saját maguk határozzák meg. A technológiai központok tevékenységét az elért gazda­sági eredmények szerint értér kelik. Eddig összesen 22 tech­nológiai központot hoztak létre, amelyek tevékenysége első­sorban az állami tudományos­műszaki fejlesztési tervben meghatározott feladatok, vala­mint a KGST-országok tudo­mányos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex prog­ramjában szereplő, s Bulgária részvételével megvalósuló té­makörök megvalósítására irá­nyul. (HÍZ) MIKOR LESZ KONVERTIBILIS A RUBEL? A nemzetközi munkamegosztásban való hatékony rész­vétel csak konvertibilis- rubel mellett valósítható meg - álla­pítják meg a szovjet közgazdászok. Hivatalosan ez a kérdés először az SZKP Központi Bizottságának 1987. júniusi plénumán szerepelt. A kinyilvánított politikai szándék, hogy a rubel a jövőben konvertibilis legyen, rendkívül fontos, de önmagában nem elegendő, meg kell teremteni azokat a feltételeket is, ame­lyek az átválthatóság megvalósításához és eredményes működtetéséhez szükségesek. A konvertibilitás megteremtésének egyik alapfeltétele, hogy a gazdaságban megszűnjenek a hiányjelenségek, vagyis a pénztulajdonosok árukra és szolgáltatásokra sza­badon el tudják költeni a pénzüket, illetve érdekeltek legye­nek a megtakarításban. A széles körű átválthptóság megte­remtésének további fontos feltétele a reális és viszonylag stabil valutaárfolyam Mindezek mellett az is fontos, hogy megfelelő mennyiségű devizatartalékok álljanak az ország rendelkezésére. A fenti feltételek mellett olyan lépésekre is szükség lenne, amelyeket rövid időn belül meg kell tenni. Ezek között igen fontos a termelés hatékonyságának, a munkatermelékenység tartós növekedésének az elérése. Jelentős változtatásokra van szükség a külkereskedelem szekezetében is, növelni kell az exportban a feldolgozó iparágak részarányát, amire csak akkor van esély, ha a feldolgozó iparágak termékei megfelelnek a világszínvonalnak. Gyakorlati intézkedésekre van szükség az árkiigazítások végrehajtására, a kereskedelmi formák kiterjesztésére, a hi­telek ésszerű korlátozására és általában a pénzügyi rend­szer erősítésére. Van olyan felfogás is, amely másként látja az oksági összefüggéseket. Eszerint a hiány egyik kiváltó oka, hogy a rubel nem konvertibilis. Ha a rubel konvertibilis lenne, akkor nem lenne szükség különböző elosztási módszerekre, pénzkeretekkel történő szabályozásra stb. A piacon kialakul­nának olyan keresleti és kínálati viszonyok, árszintek és áiaranyok, amelyek lehetővé tennék a rubel konvertibilitását, § aminek kedvező következményei lesznek a gazdasági nőve- ^ kedésben, a Szovjetunió nemzetközi versenyképességének ^ erősödésében. Egyes szovjet szerzők szerint a konvertibilitásra való ^ átmenet a KGST-országok nemzeti valutái közötti átváltha- $ tóság megteremtésének egyik szakasza. Ez év közepén ^ a Szovjetunió és Csehszlovákia, a Szovjetunió és Bulgária, valamint Csehszlovákia és Bulgária képviselői írtak alá erről ^ kétoldalú kormánymegállapodásokat. Ez az elszámolási le- ^ hetöség a vállalatokra bízza, hogy egymás közti elszámolásai- ^ kát melyik nemzeti valutában vezessék, vagy azokat transz- § ferábilis rubelben bonyolítsák le Ebben a konstrukcióban ^ a kétoldalú kiegyensúlyozás követelménye nem áll fenn. ^ Az elszámolások új rendszerének alakalmazására már ^ gyakorlati példák is vannak. Nemzeti valutákban határozzák ^ meg például a közös vállalatok alaptőkéjét, a nyereség- ^ transzfert stb. § A nemzeti valutában lebonyolítandó elszámolások alap- ^ vetően bilaterális jellegűek, így azok átválthatósági köre ^ szűk, s nehezen feltételezhető, hogy e kör bővülése révén ^ megvalósulna egy magasabb szintű konvertibilitás a ^ KGST-n belül. A KGST-országok pénzügyi szakemberei között egyre ^ inkább erősödik egy regionális világpénz létrehozásának ^ a gondolata. Az új univerzális pénz működése alapján ^ megvalósulhatnak a nemzeti valuták közötti teljes körű konvertibilitás, s a későbbiek során a tőkés valutákra való § átválthatóság is. Ezekről az elgondolásokról még folynak ^ a viták, de egybeesnek azokkal a törekvésekkel, amelyek fc a nemzetközi pénzügyi válságból való kilábalást nemzetközi § pénzek megtermtésével látják megoldhatónak. .Bizonyára nem féltételezhetjük azt, hogy a szovjet rubel b belső konvertibilitása, vagy a KGST-n belüli szabad átvált- ^ hatósága gyorsan megoldható ügy lenne. Az út azonban ^ egyértelmű: a radikális reform, amelyben fokozatosan meg- t teremtődnek a „kemény rubel" működésének feltételei. (Figyelő) S A magyarországi Tungsram vállalat nemcsak fényforrásokat gyárt, hanem izzók gyártására szolgáló berendezéseket is. Jelenleg a Tungsram a világ izzógyártásában 3-4 százalékos arányt képvisel. A korszerűsítési program keretében az izzók gyártásának a részarányát a tavalyi 65 százalékról 1990-ig 50 százalékra csökkentik, miközben felfuttatják az ipari robotok gyártását. A felvételen Palkó László és Buda Ferenc a H 4 típusú halogénizzók minőségét ellenőrzik. (A ŐSTK felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom