Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

A KGST-tagországok együttműködése Algériával Hitelek Magyarországnak 200 millió dollár összegű hitel­megállapítást írt alá a Magyar Nemzeti Bank egy 31 tagú bank- konzorciummal. A hitel 8 éves futamidejű, a törlesztést 5 év türelmi idő után kell megkezdeni. A kölcsön szervezői az Arab Banking Corporation, a Bank of Tokyo, a Creditanstalt-Bankve- rein, a Dai-lchi Kangyo Bank, a Deutsche Bank A. G., a First National Bank of Chicago és az Industrial Bank of Japan pénzin­tézetek voltak. A hitel kamata a mindenkor londoni bankközi kamatláb, a LIBOR felett 0,5 százalék az első öt évben, azt követően pedig 5/8-ad szá­zalék. Újabb kölcsönmegállapodást írt alá június 2-án a Világbank és Magyarország: a pénzintézet 70 millió dollár hitelt nyújt a Magyar Nemzeti Banknak az agráripar korszerűsítését segítő program­ra. Ez lehetőséget teremt többek között a magyar élelmiszer-ipari ágazatok és a fafeldolgozás ex­portjának bővítésére, hatékony­ságának javítására. A kölcsön az agráripari kutatási tevékenység fejlesztésére, a piaci munka javí­tására, a csomagolás, a minő­ségellenőrzés fejlesztésére is felhasználható. Magyarország, amely 1982 óta tagja a Világbanknak, eddig 11 különböző kölcsönt kapott e szervezettől, összesen 1176,4 millió dollár értékben. A Világ­bank nyugati kereskedelmi ban­kokkal karöltve további 1,2 milli­árd dollárnyi kölcsönt nyújtott Magyarországnak úgynevezett társfinanszírozásban. (HVG) A szocialista országok együttműködése Algériával folyamatosan fejlődik. A tagállamok műszaki segítségével körülbelül 300 ipari, mezőgazdasági és egyéb létestíményt építettek fel és helyeztek üzembe az országban, további 70 van épülőben vagy a tervezés szakaszában. A KGST-tagországok segítséget nyújtanak Algériának a földtani kutatásokban kőolaj, földgáz és más hasznos ásványkincsek feltárása céljából, illetve a Sonarem (ásványi készletek kutatásával és kitermelésével foglalkozó állami társaság) nemzeti geológiai szolgálata számára szakemberek képzésében. Az algériai szak­emberek bolgár, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlovák kollégáik­kal közösen vizsgálták a kőolaj és a földgáz, a vasérc, az ólom, a higany, a ritkafémek és a nem fémes ásványi anyagok előfordulásait, ami alapul szolgál a bányaipar létrehozásához és olyan ágazatok fejleszéséhez, mint a vas- es színesfémkohászat, az olajfeldolgozás, az üvegipar, és az építőanyag-ipar. így például az NDK szervezetei bolgár, lengyel, szovjet, csehszlovák és magyar külkereskedelmi cégek részvételével nagy acélöntődét építettek Tiaret városában. A gépek és a berendezések egy részét Lengyelországból, a Szovjetnióból, Csehszlovákiából és Magyarországról szállították az NDK közreműködésével épülő armatúragyár számára. A KGST-tagországok segítségével épültek fel az algériai gazdaság számára fontos színesfémkohászati és bányaipari üzemek. Bolgár szervez­tek építették a Kezer Juszef ércfeldolgozó kombinátot évi 100 000 tonna ólom- és cinkérc feldolgozására. A Szovjetunió támogatásával jött létre az Iszmail bányaipari és kohászati vállalat, Azaba városában a higanytermelö, illetve El Abedben az ólom- és cinkdúsító üzem. A KGST-tagországok tevékenyen segítik Algéria energiabázisának fej­lesztését is. A bolgár Technoekszportsztroj állami gazdasági egyesülés a Skodaexport csehszlovák külkereskedelmi vállalat közreműködésével épít egy 274 000 kilowatt teljesítményű hőerőművet Szkikda városában. Anaba városában pedig szovjet szervezetek részvételével épül fel az 55 000 kilowatt teljesítményű hőerőmű. Élénken fejlődik Algéria együttműködése a KGST-tagországokkal a köny- nyú- és élelmiszeripari üzemek építésében. Bulgária az NDK-val együtt vesz részt egy textilipari kombinát, Csehszlovákiával pedig egy bőrfeldolgozó üzem építésében. A csehszlovák KOVO hat cipőgyárat épít, köztük egyet gyermekcipők gyártására. Az NDK segítségével több burgonyatároló épült. Bulgária részt vesz konyakot gyártó üzem és egy konzervgyár építésében. A KGST-tagországok segítséget nyújtanak Algériának az építőipar fej­lesztéséhez. Magyar szervezetek évi 500 lakás teljesítményű házgyárat, és egy évi 100 000 tonna kapacitású mészégetőt építették. A lakások tervezé­sében és építésében részt vesznek lengyelországi és romániai szervezetek is. Magyarország és Csehszlovákia segítségével több cementgyár létesült. A szovjet szervezetek Oran városában évente 15 000 tonna kapacitású síküveggyárat építettek. Bulgária berendezéseket szállított az építőanya­gok gyártásához, és építőipari faárut gyártó üzemet épít. A szocialista országok Algériát a mezőgazdaság fejlesztésében külön­böző mezőgazdasági gépek és berendezések szállításával • segítik. Magyar szervezetek tíz baromfitenyésztő telepet építenek. Lengyelország részt vesz tehén- és juhtelepek, valamint a cukorrépa, illetve takarmánynövények termesztésével foglalkozó kísérleti állomások építésében. A bolgár kollégák átadják tapasztalataikat a növénytermesztés és az állattenyésztés területén, a szovjet szakemberek pedig az állategészségügyi szolgálat létrehozásában nyújtanak nagy segítséget. A szocialista oszágok lényeges segítséget nyújtanak Algériának a vízgaz­dálkodás fejlesztésében is. Bolgár, lengyel, román és szovjet szervezetek hidrogeológiai vizsgálatokat és kútfúrási kutatásokat végeznek. Bulgária, Románia, a Szovjetunió és Magyarország részvételével különböző hidro- technológiai létesítmények épülnek az aszályos földek öntözésére. Bolgár és szovjet szakemberek segítik az ipari és az élelmiszernövények hatékony termesztését. A KGST-tagországok ugyancsak aktív segítséget nyújtanak Algériának a káderek képzésében. Az elmúlt tíz évben több mint 4000 algériai állampolgár végezte tanulmányait - és most is több mint 2000 fiatal tanul - ezeknek az országoknak a felsőoktatási intézményeiben. A nemzeti káderek képzéséhez nagy segítséget nyújtanak a KGST-tagországok Algéri­ába kiküldött szakemberei. Nemcsak a létesítmények építésében és üzemel­tetésében, a berendezések felszerelésében, a földtani és a hidrogeológiai munkákban vesznek részt, hanem segítenek az algériai mérnököknek és munkásoknak a korszerű berendezések és munkamódszerek elsajátításá­ban is. Jelenleg az ország gazdaságának különböző ágazataiban a szocia­lista országok több mint 10 000 szakembere dolgozik. (Szofia-pressz-APN-MTI) Szovjet-amerikai vegyes kiadóvállalat Személyi számítógépekkel foglalkozó folyóirat közös ki­adására kötött nemrég ve­gyesvállalati megállapodást az amerikai IDG Communicati- on of Massachusetts a szovjet Ragyio í Szvjaz kiadó és a szovjet Kiadói, Nyomdászati és Könyvkereskedelmi Állami Bizottság (GOSZKOMIZDAT) képviselőivel. Az 50 ezres pél­dányszámú folyóirat első szá­ma előreláthatólag a nyár ele­jén jelenik meg. A szovjet fél részesedése a vegyesvállalat­ban 51 százalék, a nyereségen pedig 50-50 százalékos arány­ban osztoznak. Ez az első ki­adói vegyesvállalat, amelyet a Szovjetunió tőkés országgal kötött, közölte az amerikai cég elnöke. Egyúttal ez az első olyan amerikai újság, amelyet a Szovjetunióban széleskörű­en terjesztenek majd. Az IDG a világ legjelentősebb e témá­val foglalkozó lapkiadója, 34 országban több mint 90 havi- és hetilapot terjeszt. Fizetőképtelen vállalatok A Csehszlovák Állami Bank intézkedéseiről Ez év április végén vállalataink fizetőképtelensége 44,8 milliárd Kős volt, vagyis csaknem kétszer akko­ra, mint tavaly ugyarlfebben az idő­szakban. A 6850 szervezet és válla­lat közül áprilisban 2578 nem tudta rendezni tartozásait - hangzott el nemrégiben azon a Csehszlovák Ál­lami Bankban megtartott sajtótájé­koztatón, amelyen többek között a pénzügyi terv teljesítéséről és a szervezeti átalakításról volt szó. Népgazdaságunk nem kielégítő fejlődése, mindenekelőtt a termelés alacsony hatékonysága, a készletek növekedése, a belkereskedelemben a kereslet és kínálat ellentétei, a nem szocialista országokkal foly­tatott külkereskedelem - behozatal és kivitel - feszültségei kedvezőtle­nül befolyásolták a pénzügyi terv teljesítését. A Csehszlovák Állami Bank számos intézkedést hozott a helyzet javítása érdekében. Példá­ul azokban a szervezetekben, ame­lyekben állandóan növekednek a félkész és a nemkívánatos kész­termékek készletei, csökkentik a béreszközöket. A bank több válla­lattal megtárgyalja azok fizetőképte­lenségének okait, s további hiteleket csak akkor folyósít, ha a vállalatok következetesen teljesítik a feladato­kat és foganatosítják a megbeszélt intézkedéseket. Megközelítőleg har­minc szervezetben a bank szakem­berei a pénzügyminisztérium dolgo­zóival közösen vizsgálják a fizető­képtelenség okait. A bank a szervezeti átalakítással kapcsolatban is hozott intézkedése­ket. Ezek elsősorban a július 1-jén alakult állami vállalatok gyors gaz- - dasági előrehaladását hivatottak elősegíteni. Egyértelműen abból az alapelvből indulnak ki, hogy a szer­vezeti változások megvalósításával nem növekedhet a népgazdaság hi­teligénye. (A Hospodárske noviny nyomán) ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssss A FEJLESZTÉS ÉS INTEGRÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank 1987-ben Tavaly megközelítőleg 222 milliárd transzferábilis rubelt értek el a KGST-tagországok elszámolásai, amelyeket a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül bonyolítottak le. Az ügyletekre elsősorban a kölcsönös kereskedelem és a gazda­sági együttműködés más formái alapján került sor. Miként az az évi jelentésből is kitűnik, a bank az elmúlt évben folyamatosan rendezte az elszámolásokat és hitelezett a szocia­lista országok gazdasági együttműködésé bővülésének megfele­lően. Tevékenységével jelentősen hozzájárult a népgazdaságok tervszerű fejlesztéséhez, a szocialista gazdasági integráció el­mélyítéséhez, a tagországok kölcsönös, illetve más országokhoz fűződő kapcsolatainak bővítéséhez. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tavaly 16 milliárd transzferábilis rubel értékben nyújtott hitelt, így 1988 január 1-ig a hitelek összege elérte a 4,3 milliárd átváltható rubelt. Ez az összeg 300 millió rubellel nagyobb, mint az előző évben. A bank a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is előnyös feltételek mellett nyújtott hiteleket Vietnamnak, Kubának és Mongóliának. A KGST-tagállamok és a tőkés országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztése érdekében a bank konver­tibilis valutában is bonyolított le pénzműveleteket a szükséges összegben. Folyószámláira a deviza a szocialista és kapitalista országok bankjaitól érkezett betétek és középlejáratú hitelek formájában. A pénzintézet gondoskodott a befolyt összegek hatékony elosztásáról. Kedvező eredményekkel zárult az 1987-es esztendő az együttműködési bank számára. Az év végén pénztartalékai konvertibilis valutában túllépték az előző évben elért összeget. Transzferábilis rubelre átszámítva 1,8 milliárdos összeget köny­velhetett el a bank. A pénzintézet a további évekhez viszonyítva ugyancsak több pénzt helyezett el a nyugati bankokban. Meg kell jegyezni, hogy a bank a krónikusan labilis tőkés devizapiacok teremtette feltételek közt végzi tevékenységét. Ezért a pénzműveletek konvertibilis valutában történő lebonyolí­tása során rendkívüli figyelmet fordít saját és szerzett pénzesz­közeinek felhasználására, az aktívumok és passzívumok optimá­lis szerkezetének megőrzésére a devizák és a határidők szem­pontjából, valamint a partnerekkel szembeni kötelezettségek időbeni és maradéktalan teljesítésére. Egyébként a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank az elmúlt évben csaknem 28 millió transzferábilis rubel nyeresé­get könyvelt el. Ez az összeg körülbelül 25 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. (CSTK) Lengyel vámcsökkentés A lengyel kormány az úgynevezett rendkívüli felhatalmazás alapján az év végéig eltörölte több, magánimportban behozott áru vámját. Korlátozás nélkül lehet bevinni vámmentesen az ország­ba mindenfajta élelmiszert, ruhát, ezen belül szőrmét és bórholmit, festékeket, mosóport és mosószert, kozmetikai cikkeket, gumiárut. Változatlanul vám­mentes mindenfajta személyi számító­gép és tartozék, továbbá a mezőgazda­sági gépek és azok tartozékai, utánfu­tók és a lakókocsik, háztartási gépek. Ugyancsak vámmentesen vihetők be ékszerek és drágakövek, orvosi mű­szerek, a filmfelvevő- és fényképező­gépek, szerszámok, hűtő- és fagyasz­tószekrények, varrógépek, műtrágyák, építőanyagok. Vámot kell fizetni a gép­kocsik után, de a vámot 15 százalékkal mérsékelték. Például dízelautókra 1800 köbcentiméterig köbcentinként 660 zloty a vám. Megmaradt a vám a kép­magnók, színes tévék, zenegépek, vi­deokamerák esetében. A vámcsökken­tést azzal magyarázzák, hogy a kor­mány a magánimportot is felhasználva igyekszik csökkenteni az áruhiányt. (HVG) Magyarország ipari termelése tavaly 1986-hoz viszonyítva 3,8 százalék­kal növekedett, s így a nemzeti jövedelem képzésében 46 százalékos volt a részaránya. Az idei terv az ipari termelés 1-1,5 százalékos növekedésével számol. Az ország kohóiparának ebben az évben három millió tonna acélt kell előállítania. A feladatok teljesítésében jelentős szerepe van a diósgyőri Lenin Acélműnek. A több mint kétszáz éves hagyományokkal rendelkező gyárban a termelés gyökeres átszervezé­sére készülnek. Az egyes üzemegységek önállóbbak lesznek, miközben csökkenteniük kell az anyag- és energiafogyasztást és a termelés költségeit. A felvételen az acélmű öntőformákat készítő részlege lát­ható. (A CSTK felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom