Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
T ársadalmunk haladásának további alapvető forradalmi feltétele a stratégia és az átalakítás. A termelőerők és a szocialista társadalmi viszonyok korszerű fejlesztése elképzelhetetlen az irányításban és a tervezésben jól működő gazdasági mechanizmus nélkül. Az irányítás gazdasági módszerei lényegesen nagyobb teret teremtenek a dolgozók kezdeményezésének, jogainak és felelősségének növeléséhez. Milyen követelményeket támaszt ez az ideológiai munkában? Ennek az irányvonalnak az érvényesítése megköveteli, hogy az átalakítás és gyorsítás stratégiája az alap- és a felépítmény, a művelődés és a kultúra kérdésévé váljon. Az elmélet és a módszertan kulcsfontosságú kérdésévé kell válnia nemcsak a társadalomtudományokban, hanem a természet- és a műszaki tudományokban is. Csakis a tudományosság alapján járhatunk el mélyrehatóbban és konkrétabban valósíthatjuk meg programunk általános és specifikus módszereit, elemezhetjük társadalmunk mai fejlettségét, konkretizálhatjuk azokat az új szakaszokat, amelyek a szocializmus előtt állnak további fejlesztése és tökéletesítése során. Nehezen képzelhető el a mai igényes szocialista gyakorlatunk, ha nem fejlődne világos ideológiai célok és távlatok alapján, ha nem támasztanánk alá következetesen ideológiailag szocialista jelenünket és jövőnket, és nem mélyítenénk a párt vezető szerepét. SOKOLDALÚ, TUDOMÁNYOS ISMERETEK Az átalakítás stratégiai megközelítésének át kell hatnia a tömegek tudatát. Az irányítás módszereinek és rendszereinek radikális megoldása megköveteli, hogy gondolkodásmódunkban lekuzdjük a sztereotipiákat, és alkotóan, igazán korszerűen értelmezzük a társadalmi és gazdasági folyamatokat. A társadalmi haladásnak megvannak a törvényszerűségei, sohasem valósul meg önmagától, a dolgozók részvétele nélkül. Ennek a marxista tézisnek az igaz volta a mai szakaszban az eddiginél még nyilvánvalóbb. Az emberi tényező aktivizálása bonyolult folyamat. Szerepét nem szabad leegyszerűsíteni, respektálni kell a kölcsönös függőséget, vagyis azt, hogy a szükségletek kielégítése, az ösztönző rendszer, a műveltségi viszonyok, stb. befolyásolják a termelés hatékonyságát és a gazdaság erejét. Ellenkező esetben megfosztanánk az emberi tényezőt aktivitásától, gépiesen két részre „bomlana" - a forrásra és a fogyasztásra. Az emberi tényező fogalmának tisztázatlansága, nem átfogó értelmezése aztán abban is tükröződik, hogy az ideológiai folyamatok és az ideológiai munka nem fejlődik elég átfogóan, ami ahhoz vezethet, hogy elszakad az élettől és a társadalom szükségleteitől. Tudományos elemzés és a társadalmi folyamatok átfogó ismerete alapján kiküszöbölhetjük az ellentmondásokat, valamint azt, hogy a termelési viszonyok formái lemaradnak a termelőerők fejlődésének objektív törvényszerűségei mögött. Ez a feltétele, hogy kölcsönös függőség alakuljon ki az élet- színvonal emelkedése, valamint a kezdeményezés, az aktivitás és a munkatermelékenység növelése között, nemcsak a termelési viszonyok területén, hanem a szociálpolitikában is, ahol az ideológiai folyamatoknak pótolhatatlan szerepük van. Feladatuk abban rejlik, hogy egybe kell hangolni a dolgozók érdekeit, leküzdeni a politikai és a társadalmi közömbösséget stb. FORRADALMI GONDOLKODÁSMÓD ÉS TETTEK Igényes feladat az átalakítás az ideológiai folyamatokban. Tulajdonképpen arról van szó, hogy forradalmat kell végrehajtanunk az emberek gondolkodásában és tetteiben. Forradalmat a gazdaságban, a társadalmi élet szellemi és erkölcsi területén. Annak ellenére, hogy a CSKP XVII. kongresszusa óta nem telt el hosszú idő, a történelmet alkotó dolgozók és néptömegek tudatosították, hogy az 'átalakítás a tettek, az igazság, a tudományosan alátámasztott megközelítések, sikereink és kudarcaink, fejlődésünk és történelmünk a valóságnak megfelelő magyarázásának időszaka. Konkrét hozzáállásokat kell kidolgozni, amelyek a szocializmus tökéletesítésével párhuzamosan tovább fejlődnek majd, közben ki kell küszöbölni a fogyatékosságokat nemcsak társadalmi viszonylatban, hanem az egyes kerületekben, járásokban, vállalatoknál, üzemekben, iskolákban, egészségügyi létesítményekben stb. is. Ezen a téren halaszthatatlan feladatok várnak az ideológiai munkára. Fontos követelmény, hogy konkrét legyen, a bírálat és az önbirálat jellemezze, egység legyen a szavak és tettek között. Hiszen a dolgozók látják és érzik a sikereket és kudarcokat. Nemcsak saját, hanem a dolgozókollektívák, a vezetők, sőt a felettes szervek és intézmények vezetőinek magatartását és munkáját is megítélik. Ezért az ideológiai folyamatoknak és az ideológiai munkának harcot kell folytatnia az újért, amely még csak születőiéiben van, de haladó, harcolnunk kell a régi, az elavult, a bürokrácia ellen, amely már csak azért is idegen a szocializmustól, mert lehetetlenné teszi az irányításban a határozottságot, eltitkolja a döntéseket és a munkaeredményeket, kisajátítja a nép jogait. Az ideológiai fronton harcolnunk kell a korrupció és a közömbösség ellen is, amely nemcsak sérti a szocialista jogot és erkölcsöt, hanem egészségtelen társadalmi és ideológiai légkört is teremt. A bürokrácia és a demokrácia nem létezhet egyszerre, mert az egyik mindig elnyomja a másikat. Mi hárul ebből az ideológiai munkára? Az, hogy offenzívnak kell lennie, semmi esetre sem korlátozódhat csak „a népművelésre". Az átalakítás szükségessé teszi, hogy fokozott harcot folytassunk a társadalom egészséges erkölcsi arculatáért. Ugyancsak árt társadalmunknak, ha manővereznek a tervmutatókkal, mivel a szocialista gazdaság, népgazdaságunk irányítói nem lehetnek erkölcstelenek népünkkel, társadalmunkkal szemben, nem mutathatják ki azt, ami nincs, a jutalmak és prémiumok kifizetése érdekében, pedig a múltban nemegyszer tanúi voltunk ennek. Senkinek sem áll jogában- figyelmeztetett az SZKP XXVII. kongresszusa,- hogy megfeledkezzen Lenin figyelmeztető szavairól: A hazug frázis, a hamis hetvenkedés erkölcsi pusztuláshoz és minden bizonnyal politikai pusztuláshoz is vezet. Ahhoz, hogy megváltoztassuk a gazdasági gondolkodásmódot, meg kell változtatnunk az ember gazdasági tevékenységének feltételeit is. Olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek között az emberek nem gondolkodhatnak a múlt kategóriái szerint (ha nem akarnak ellentétbe kerülni saját érdekeikkel.) MINDENEKELŐTT A DOLGOZÓKOLLEKTÍVÁKBAN Az a követelmény, hogy az ideológiai munkát az emberekre, helyzetükre és életükre kell irányítani, azt jelenti, hogy mindenekelőtt a dclgozókollektívák- ban, a pártalapszervezetekben kell fokozni az ideológiai tevékenységet, mivel ezekben döntenek a párt vezető szerepéről, a pártprogram irányvonalának megvalósitásárói. Az adott esetben nemcsak arról van szó, hogy az új feltételek között kipróbálhatjuk az új gazdasági mechanizmus és szabályozóinak működését, hanem egyúttal fejleszthetjük a szocialista demokráciát, az önigazgatást és a pártmunkát is. Ez fokozott igényeket támaszt az ideológiai munkával szemben, új formákat és módszereket kell keresni. Számolni kell azzal, hogy a vállalat gazdasági önállóságának bővítése, a munkaszervezés és -ösztönzés kollektív formáinak érvényesítése, a szocialista önigazgatás elmélyítése és a megfelelő munka- és életfeltételek megteremtése nem lesz egyszerű és zökkenőmentes. Az ideológiai folyamatok és az ideológiai munka tehát nem tűri meg az ösztönösséget és a sablonokat. Az SZKP XXVII. kongresszusa figyelmeztetett arra, hogy egy lépést sem tehetünk előre, ha nem tanulunk meg új módon dolgozni. Az átalakítás és a kísérletező vállalatok eddigi gyakorlata is azt bizonyítja, hogy az ideológiai munka eredményeinek értékelésében nem szabad mennyiségi mutatókat érvényesíteni, a fő kritérium a dolgozókollektíva alkotó ereje, szervezettsége, fegyelmezettsége és a termelési feladatok eredményes teljesítése. Az ideológiai folyamatok aktivizálása megköveteli, hogy szem előtt tartsuk: a szocialista társadalomban számtalan társadalmi csoport hat egymásra, ezeknek eltérő a helyzetük és érdekeik, különféle viszonyok kapcsolják őket össze, miközben ezekben a közösségekben minden embernek megvannak a saját személyes céljai és érdekei is. Erre figyelmeztetett Tatyjana Zaszlavszkaja szovjet akadémikus. Kategorikusan elítélte az olyan nézeteket, hogy a gazdaságban homogén és anonim emberek működnek, akik mentesek az emberi lényegtől. Bírálta azokat, akik az emberi tényezőt csupán munkaerőként értelmezik. Tatyjana Zaszlavszkaja hangsúlyozta: A munkaerő megoszlik a foglalkoztatottság egyes csoportjai között, de az emberek tudatosan választják szakmájukat, lakhelyüket, munkahelyüket, tudatosan mennek át az egyik ágazatból a másikba, tudatosan dolgoznak, javítják társadalmi helyzetüket, szakképzettségüket stb. HELYESEN KELL MEGHATÁROZNI A HATÁS TARTALMÁT ÉS ESZKÖZEIT Nagyon értékesek ezek a nézetek az ideológiai folyamatok és az ideológiai munka javításában, mivel a glasznoszty és a szocialista demokrácia fejlesztésének viszonyai között következetesen minden embert be akarunk vonni az aktív munkába. Az emberek tudásának, műveltségének, szakismereteinek szintjéről, személyes kezdeményezésükről, szociálpolitikai és munkaaktivitásuktól függ a szocializmus további sorsa és fejlődése. Ezért a párt- szervezetekben és pártszervekben nem lenne teljes az ideológiai folyamatok és az ideológiai munka elemzése, ha nem mutatnánk rá módszereire, a társadalmi tudatra gyakorolt hatására, ha nem dolgoznánk ki tudományos hozzáállásokat, nem küszöbölnénk ki a bürokratikus megközelítéseket, ha továbbra is a minőségi mutatókat részesítenénk előnyben, vagy például csak jelentéseket dolgoznánk ki a párt- szervezet vagy az üzemi pártbizottság révén a vállalati pártbizottságnak a dolgozókollektíva, illetve a pártcsoport valamelyik ideológiai rendezvényéről. Ez bonyolítja a munkát és bizalmatlanságot kelt. Az ideológiai folyamatok és az ideológiai munka tudományos elemzése megköveteli, hogy a gazdasági, szociális és kulturális folyamatokkal dialektikus egységben vizsgáljuk és magyarázzuk ezeket. Mert tulajdonképpen a gazdaságnak, a termelésnek, az életmódnak és a kultúrának is vannak ideológiai vonatkozásai. Fontos azonban, hogy pontosan meghatározzuk az ideológiai szempontokat, helyesen állapítsuk meg szerepüket a társadalmi életben, helyesen szabjuk meg a problémák ideológiai megoldásának tartalmát és módjait. Semmi esetre sem lehet szó mennyiségi mutatókról. Nem szempont a mennyiség, az, hogy mindenáron összehívjuk az előadók és propagandisták tanácskozásait, tanfolyamait anélkül, hogy differenciálnánk ideológiai, elméleti és gyakorlati felkészültségük szerint. Tehát ebből a szemszögből is látnunk kell az ideológiai folyamat és az ideológiai munka bonyolultságát. Nem alapulhat papírmunkán, tudományos megközelítéseket, politikai és osztálycélokat, magas szintű szakképzettséget követel meg. A CSKP XVII. kongresszusa figyelmeztetett, munkánk formáit úgy kell megválasztani, hogy az alapszervezeteket ne terheljük fölösleges utasításokkal, ehelyett valóban eleven munkát kell folytatnunk az emberek között. Az offenzív és nyílt politikára való áttérés megköveteli, hogy alkotóan keressük a munka új formáit és módszereit. Bírálni kell a hamis elképzeléseket, azt a téveszmét, hogy a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott feladatok csak „a nagy politikára vonatkoznak", a gyakorlati munka a kitaposott ösvényeken folyhat. Az ideológiai munkában még mindig gyakori az általános megközelítés, annak ellenére, hogy gyakran beszélünk a differenciálás fontosságáról, amely azonban az átfogó hozzáállással együtt még nincs elméletileg megfelelően kidolgozva. Fontos következtetést kell ebből levonnunk a pártszervezetek munkája szempontjából: napjaink igényessége megköveteli, hogy minden pártszervezet valóban politikai élcsapat, a dolgozókollektívák magva legyen. Munkájukban Lenin hagyatékából kell kiindulniuk. Nem elegendő, ha élcsapatnak tartják magukat, úgy kell eljárniuk, hogy mindenki lássa és elismerje, mi haladunk az élen. Pártunk szilárdan az átalakítás és a társadalmi fejlődés meggyorsításának stratégiáját és irányvonalát követi. Kihasználja az SZKP és a többi testvérpárt tapasztalatait. A párt az átalakítás motorja és szavatolója, ez a biztosítéka annak, hogy ideológiai munkánk eredményesen oldja meg a társadalmunk előtt álló valamennyi igényes feladatot. Dr. JOZEF HRABINA professzor, a tudományok doktora A CSKP KB 10. ülése előtt Az átalakítás és az ideológiai munka „Elég nagy a gömöri határ...11 A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS 20. ÉVFORDULÓJA EFSZ EREDMÉNYEIRŐL ÉS GONDJAIRÓL „Elég nagy a gömöri határ, Magam vagyok benne betyár.. - egy régi népdalnak ezek a sorai jártak eszemben, amikor „Görbeország" aszfaltútján robogott velünk a kocsi Sajógömör (Gemer) felé. De milyen nagy is a gömöri határ? Erre már a hét különböző település szántóin gazdálkodó Szlovák Nemzeti Felkelés 20. Évfordulója Efsz elnökétől, Borbély Ferenc mérnöktől kaptam választ.- Szövetkezetünk csaknem négyezer hektáron gazdálkodik. Olyan mezőgazdasági üzem, amely az idén jelentősen javítja gazdasági eredményeit. Jó aratás van mögöttünk. A tizenkét nap alatt végzett munka eredménye kiemelkedik az előző évek átlagáéból. Hektáronként átlagosan 53,23 mázsát takarítottunk be. Ez tette lehetővé, hogy a 8. ötéves terv első két évében keletkezett harminc vagonos tartozásunkat gabonából ne csak kiegyenlítsük, hanem negyven vagonos többlettel kezdjük a negyedik évet. Az most már biztos, hogy a többi növényfajtából is teljesítjük, sőt, túlteljesítjük tervünket. Jó termést ígér a dohány, a szőlő a napraforgó és a kukorica is. Üzemünk gazdasági megszilárdításának útján tehát sikerült újabb lépést tennünk előre.- De milyenek az eredmények az állattenyésztésben?- Ebben az ágazatban is történt előrelépés. Javult a termelés hatékonysága. A tavalyi hatmillió korona veszteséget az idén sikerül 800 ezer koronára leszorítanunk. Húseladási tervünket folyamatosan teljesítjük. A tejtermelésben sajnos továbbra is nehézségeink vannak. Eladási tervünket egyelőre csak 92 százalékra tudjuk teljesíteni. Az egy tehéntől fejt évi tejátlag 700 literrel emelkedett ugyan, de még így sem értük el a járási átlagot. Most a legfőbb gondunk a télire szükséges takarmány biztosítása, ez ugyanis alapfeltétele az állattenyésztés hatékonysága további növelésének. Ezután a népgazdaságnak ebben az ágazatában a jövőben várható változásaira terelődött a szó. Borbély Ferenc mérnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új szövetkezeti törvény biztosítja a további fejlődés feltételeit. Szántóterületük minőségi kategóriába sorolásával azonban elégedetlen. Úgy véli, kedvezőtlen hatása lesz a jövőre nézve. Példának a szomszéd szövetkezetét hozta föl: mivel az már a Rozsnyói (Roznava) járásban van, két fokozattal kedvezőbb, illetve a talajviszonyokat ennyivel enyhébben megítélő besorolást kapott. A szövetkezet 76 tagú pártalapszervezetének kommunistái három részlegszervezetben tevékenykednek. Az érdemi munka természetesen itt is a pártcsoportokban folyik. Erről azonban már a pártszervezet elnökével, Bajo István mérnökkel beszélgettünk. Szavai szerint ahhoz az alapelvhez igazodnak, hogy mindenki a saját munkahelyén teljesítsen pártfeladatot. Gazdasági téren a legfontosabb feladatuknak a munka hatékonyságának fokozását tekintik. Elérésének egyik legalapvetőbb feltétele a munkafegyelem szilárdítása. Az alapszervezet tagjai ebben igyekeznek kezdeményezni, s a munkaidő jobb kihasználásában példát mutatni - mondotta Bajo elvtárs a pártszervezet munkájáról adott tájékoztatóban. A szövetkezet párttagsága és vezetősége nagy fontosságot tulajdonít a munkaszervezés és a javadalmazás korszerűbb formáinak. Egyes részlegeken fokozatosan térnek át az önelszámolásra. Legjobb tapasztalatokat ebben a növény- termesztés és a szállítás terén szereztek. Jelenleg az ún. mozgóbér a béralap 10-15 százalékát teszi ki. Tulajdonképpen ennek elosztása kötődik közvetlenül a nagyobb teljesítményhez, illetve a jövedelmet növelő kezdeményező magatartáshoz. A béralapnak ezt a hányadát fokozatosan emelni akarják. Az alapszervezet kéthavonkénti s a részlegszervezetek havi taggyűlésein a részvételi arány jó. Tanácskozásaik alaposabb előkészítését úgy akarják elérni, hogy benne nagyobb szerepet igyekeznek biztosítani a tagság szélesebb rétegeinek, elsősorban a pártcsoportok aktivizálásával.- Munkánk javításában nagy súlyt helyezünk a feladatok teljesítésének számonkérésére és a párt ellenőrző szerepének fokozására. A pártcsoportgyúléseken elsősorban, de a részlegszervezetek gyűlésein is a tagoknak időnként számot kell adniuk a feladatok teljesítéséről. Az elszámoltatásnak ez a módja a gazdasági vezetők ellenőrzésének is egyik formája. A fegyelmi eljárás szigorúbb eszközeihez mind ez ideig nem nyúltunk, s nemcsak azért nem, mert igazán jó szakemberekben, eszmei-politikai téren fejlett káderekben nem bővelkedünk, hanem mert ennek szükségességét csökkenti a rendszeres ellenőrzés.-A párttagság is ilyen dinamikus fiatalokból áll, mint a gazdasági vezetés, vagy annak köreiben nagyobb az idősek, a nyugdíjhoz közelállók számaránya?- Tagságunk zömmel fiatalokból áll, a nyugdíjasok száma általában alacsony. Tagállományunk fejlesztésének tervét ez ideig mindig sikerült teljesítenünk. Természetesen a párttagok részlegenkénti megoszlása nem egyenletes nálunk sem. Legnagyobb a párttagok aránya a gépi-műszaki szolgáltatás szakaszán, a legkisebb az állattenyésztésben. Alapszervezetünkben, részlegszervezeteinkben és a pártcsoportokban is a legfontosabb feladat - mint azt a CSKP Központi Bizottságának 9. ülése nyomatékosan hangsúlyozta hogy növeljük a párttagok tekintélyét. Ennek előfeltétele, hogy szigorúbban ítéljük meg ne csak a párttagok munkaköri tevékenységét, hanem a nagy nyilvánosság és a magánélet terén tanúsított magatartását is - mondotta befejezésül a pártalapszervezet elnöke. MORVAY GÁBOR
