Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-23 / 38. szám
ENO RAUD Miért álmodott Egy napsütéses reggelen a gólya összefutott a sündisznóval. Nagy piros almát cipelt a süni. Köszöntötte a gólyát, de nem állt meg, lihegve sietett tovább. A hosszú lábú madár irigykedve nézett utána.- Én is szívesen megenném ezt az almát - gondolta a gólya. - Az erdőben minden állat fejedelmi ételeket eszik; a róka csirkét lop magának, a vaddisznó makkot ropogtat, a süni az almát szereti. Én szerencsétlen pedig nap nap után csak azokat az unalmas békákat kergetem... Egyszer csak a gólya megpillantotta a mókust.- Szervusz mókus! - köszöntötte vörös barátnőjét, aki a közeli fán egy mogyorót majszolt. - Tudod mókus, én állandóan békákkal tömöm a hasam, és már nagyon unom őket. Pedig mennyi finom csemegét rejteget az erdő! Mit gondolsz, nagy hiba lenne, ha valami mást is megkóstolnék?- Én bizony nem tudnám lenyelni azokat a zöld csúfságokat. Kóstold meg a mogyorót, nagyon jóízűi - ajánlotta a kócos farkú állatka. Megörült a gólya. Hosszú csőrével könnyen megtörte a mogyorót, amit a mókus ledobott neki. Az ízét bizony furcsának tartotta. Ennek ellenére elégedetten ment haza. Éjszaka, ki tudja miért, kövér békával álmodott. Másnap a gólya megállította a nyuszit: Valkó Sándor illusztrációja- Mondd csak nyuszika, milyen ínyencséget találhatnék az erdőben!- Figyelmedbe ajánlhatom a káposztát. Igaz, az nem az erdőben nő, hanem itt a közeli kertben - mondta komolyan a nyúl. - Nagyon finom, nedvdús, édes.- Igazad lehet. Hogy én még erre nem jöttem rá?! Pedig már többször láttam, milyen élvezettel rágcsálod a káposztaleveleket. El is ment a gólya a kert aljába, és hazahozott egy fej káposztát. Kopogtatta a csőrével jobbról-balról, s mikor belefáradt, édesen elaludt. De hogy, hogy nem, most már három béka jelent meg álmában. Harmadnapra a medvével találkozott.- Tisztelt uram, tudom, hogy a mézet kedveli. Megkóstolhatnám én is? A méz bizony nem ízlett a piros csőrű madárnak, túlságosan édes volt. Mégis elégedetten mondogatta: - Végre úgy étkezem, mint minden más állat. Este fáradtan tért haza a gólya, és mindjárt el is aludt. Sok-sok békával álmodott. Ide-oda ugrándoztak, és hangosan brekegtek. Talán a gyomra korgott... Reggel a gólya sietve repült a mocsárhoz, és vagy tíz békát nyelt le egyszerre. - Igaz, a káposzta, a mogyoró és a méz nagyon egészséges ételek, de béka nélkül éhen halnék - ismerte be a gólya Urbán Gabriella fordítása NEMCSAK AFRIKÁBAN Herbert Thomas francia őslénykutató Omán területén, két lelőhelyen három főemlősnek a fogaira bukkant. Afrikán kívüli területről ezek a legősibb föem- lősleletek. A lelőhelyen előkerült számos más élőlénynek a maradványa módot adott arra, hogy a fogak korát nagy pontossággal meghatározzák. Ez 35,8 millió évnek adódott. Az őslénykutatók már régóta számítottak rá, hogy előbbutóbb Afrikán kivül is előkerülnek a főemlősöknek ilyen régi időkből való maradványai. Több mint ötven éven át azonban ilyeneket csak Kelet-Afrikában találtak. Az, hogy éppen az Arab-félszigeten leltek rájuk, nem okozott meglepetést, hiszen abban a korban, amelyben ezek a lények éltek, Afrikát csak sekély tengerek választották el az Arab- félszigettől. (ET) DÉNES GYÖRGY KURTA MESE Fehér Ernő feketében világgá megy a mesében, hajába kap a friss szellő, feje fölött bárányfelhő. Megszólítja őt a felhő:- Nézd csak, ott az aranyerdö, törj egy kecses aranyágat, nem ér többé soha bánat. Ahogy letöri az ágat, csodálatos kedve támad, el is indul haza, szépen dalolgatva a mesében. CSODAMALOM Volt egyszer egy csodamalom, dalolt benne a szorgalom, őrölt lisztet, kölest, darát, ette, nyelte a gabonát. Zúgott a víz a part alatt, éjjel-nappal járt a garat, vígan zakatolt a malom, buzgott benne a szorgalom. Meghíztak a liszteszsákok, kisüthették a kalácsot, tán még most is jár a malom, munkál benne a szorgalom. ISMERED ŐKET? KARINTHY FRIGYES ______________________ Mé g csak huszonöt éves volt Karinthy Frigyes, amikor országos hírnevet szerzett így írtok f/'címú, tudományos műelemzésnek is beillő, de rendkívül szórakoztató paródiakötetével. Elsősorban humorista volt, ám a legkönnyedebb karcolataiban is mély filozófiai, pszichológiai mondanivaló rejlik. Méltatlanul keveset emlegetett többi műve - versei, elbeszélései, publicisztikai írásai - között számos örökérvényű bölcsességet megfogalmazó remekmű akad. Élete nagy vágya egy Uj Enciklopédia megalkotása volt, amelyben az emberiség nagy eredményeinek ismertetése mellett a hazugságokat, az állmegoldásokat és egyéb visszásságokat elemezte volna. A nagylélegzetű alkotás azonban - irodalmunk örök kárára - nem valósult meg. Egyik legismertebb műve, a Tanár úr kérem!, amelynek címe szállóige lett. Ebben a karcolatgyújteményben a felnőtt ember nosztalgiájával tekint vissza fiatalságára. • VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ---------------------Ki lencvenöt éve született Bagdadiban - a mai Majakovszkijban - Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij. Első verseskötete 1912-ben jelent meg, ugyanabban az évben, amikor a Pofon ütjük a közízlést című kiáltvány, amelynek egyik társszerzője volt. Az októberi forradalmat saját ügyének tekintette, mintegy háromezer plakátban mozgósított mellette, az ö szövegei alapján forgatták az első szovjet filmeket, amelyek némelyikének a főszerepét is ő játszotta el. Életműve kiemelkedő darabjai az általa poémáknak nevezett költemények, például a 150000000 vagy a Lenin halálának évében írt Vlagyimir lljics Lenin című, amelyben az emberiség sorsát átható gondolkodót és a történelmi folyamatokat irányító zseniális vezért festi le. EÖTVÖS LÓRÁND----------------------------------------Vi lághírű tudós, számos jelenség felfedezője a száznegyven éve született Eötvös Lóránd, a kísérleti és elméleti fizika nagyja. Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után annak tanszékét vette át a pesti egyetemen. Új módszert dolgozott ki a felületi feszültség mérésére, ezt róla nevezték el. Ugyancsak az ö nevét viseli a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szolgáló inga, amellyel első méréseit 1901-ben végezte a Balaton jegén. Pékár Dezsővel és Fekete Jenővel együtt igazolta, hogy a gravitációs erő nagy pontosságig független a tömeg anyagi minőségétől. Ez a tétel az általános relativitáselmélet kísérleti alapköve. (ik) Nagyapa kalapja (Lörincz János felvétele) MEGFEJTÉS A szeptember 9-i számunkban közölt feladatok megfejtése: egy gúla súlya hét kocka súlyával azonos; nárcisz. Nyertesek: Rákóczi Diana, Komárom (Ko- márnó); Mészáros Zsuzsa, Marcelháza (Marcelová); Géme- si Zsuzsa, Ipolyság (Sahy); Zsi- day Zoltán, Nagykapos (Vel'ké Kapusany); Kamensky Péter, Léva (Levice). CSAK EGY IGAZ „ , 1. KOMPASZ - a) pasztaszerű, aszaltszilvából készített kompót, BETUREJTVENY főleg vadhúsokból főzött ételekhez tálalják; b) zsíros feketeföld, kertészetekben különösen fejtrágyázásra használják; c) iránytű 2. FRANZ MUHRI - a) NSZK-beli sportoló, aki a római olimpián-----------r-i------------------------- két aranyérmet nyert síugrásban; b) politikus, az Osztrák Kommunista Párt elnöke; c) kiváló német fizikus, századunk egyik legjelentősebb tudósa és humanistája, aki felfedezte a röntgensugarakat 3. ÓCEÁNIA - a) szigetvilág a Csendes-óceánban, Ausztrália, Kelet-Ázsia és Amerika között; b) ősrégi germán női név, a középkorban minden főúri család elsöszülött leánygyermeke ezt a nevet viselte; c) olasz hajózási vállalat, melynek hajói csakis ólmot, cementet és ánizsmagot szállítanak 4. STRÓBL ALAJOS - a) nagy angol realista író, számos-------------il-------------------------- romantikus dráma szerzője. Regényeiben megmutatja a kapitalista nagyváros életét és a tőkés társadalom ellentmondásait; b) kiváló magyar szobrász, a budapesti Halászbástyán látható Szent István-szobor alkotója; c) politikus, a csehszlovák kormány alel- nöke 5. ACADEMIA ISTROPOLITANA - a) Szófia legismertebb főiskolája, itt képzik a politikusokat és irodalmárokat; b) az Európában élő akadémikusok szövetsége, melynek székhelye Istanbulban van; c) egyetem, melyet Mátyás király alapított (1467), de rövid fennállás után megszűnt (épülete Bratislavában látható) -yb----------------------------------------3* (Legalább három megfejtését kérjük.) 13. AZ „OPTIKUS" SIKER A múlt században sikerült bebizonyítani, hogy a fény hullámzás. Felvetődött az a gondolat, hogy vajon hogyan jut el a Nap fénye a földre? Magyarázatul alkották meg a tudósok az éter fogalmát: ez egy olyan közeg, amely a világűrt kitölti. Jellemzői: meglehetősen rugalmas, hiszen a bolygók és a csillagok akadálytalanul „közlekednek" benne, ugyanakkor rendkívül kemény is, merthogy a fényt nagy sebességgel továbbítja. A tudósok előtt megvilágosodott, hogy semmiféle hullámzás nem képes közvetítő közeg nélkül terjedni. Albert Abraham Michelson amerikai fizikus elhatározta, hpgy megméri az „éterszelet". Úgy gondolta, mivel a Föld ellipszis- pályán kering a Nap körül, egyszer közeledik hozzá, máskor távolodik tőle, ebből kifolyólag a fénysebességnek nagyobbnak kell lennie akkor, amikor közeledik a Naphoz, mint amikor távolodik tőle. A mérések elvégzésére henger alakú berendezést szerkesztett, melyben félig áteresztő tükrökkel vezette a fényt egyrészt a mozgás irányába, másrészt a mozgás irányára merőlegesen. A szétválasztott és újra egyesített két fénynyaláb találkozásánál a sebességkülönbségnek megfelelő ún. interferenciacsíkoknak kellett kialakulniuk. Szélességük alapján pontosan meg tudta volna állapítani a fényt továbbító éter sebességét, az „éterszelet". A kísérlet azonban kudarccal végződött: semmilyen interferencia-eltolódást nem észlelt. Hendrik Antoon Lorentz bebizonyította, hogy a kudarc szükségszerű volt, mivel a Michelson által megszerkesztett mérőműszerek a mozgás irányába eső karja megrövidült. Ezzel lényegében azt állította, hogy a henger alakú műszer ellipszissé deformálódott, tehát a mérete nem állandó, hanem a mozgásállapottól függ! A kudarchoz hozzájárult az is, hogy Michelson nem vette figyelembe a tömeg nem állandó jellegét, sőt az időnek a sebességtől való függését sem. Albert Einstein - a fenti kísérlet kudarca és Lorentz elmélete alapján - alakította ki a speciális relativitáselméletet, amelynek fő tételei első pillantásra megdöbbentőek voltak. Einstein azt állította, hogy éter nincs; a fény azért képes az űrben terjedni, mert hullám és önmaga közege, vagyis részecske is egyszerre* Kimondta továbbá, hogy a fény- sebesség a legnagyobb sebesség. Ez azt jelenti, hogy csaknem fénysebességgel távolodhatunk attól a fénysugártól, amelyet mozgásunkkal ellentétes irányban kibocsátottunk. Mozgásunk és a fény terjedése között tapasztalható sebességkülönbség egyszerű fénysebesség! Mindezt hamarosan a részecskefizika kísérletileg is igazolta. Ma viszont már vannak olyan mérési eredmények, melyek igazolják, hogy Einstein elmélete nem alkalmazható az egész anyagi világra. Ez azt jelenti, hogy egy majdani univerzális elmélet részévé kell válnia ugyanúgy, ahogy a modern fizikának csak részét alkotja a newtoni fizika. Albert Einstein a modern fizika alapját jelentő speciális relativitáselméletet a Michel- son-Morley kísérlet kudarcából alkotta meg. Kísérletéért Albert Abraham Michelsont 1907-ben Nobel-díjjal jutalmazták. OZOGÁNY ERNŐ
