Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-08 / 27. szám
(Folytatás az 1. oldalról) növelni lehetett a tervezett fejlesztési alapot, és egy százalék helyett hárommal az évközi átlagbéreket. A tavalyi eredmények biztatóak, hiszen csaknem 20 millió koronás nyereséget és 13 százalékos jövedelmezőséget könyvelhettünk el. Gyulai Lajos azt is elmondja, hogy a Dunaszerdahelyi Járási Építővállalat 1987-ben a beruházóknak 34 épületet adott át, amelyeknek csaknem négyötöde kiváló minősítést kapott. Különösen figyelemreméltó, hogy az épületek összesen 1156 nappal korábban készültek el, mint azt a gazdasági szerződések megszabták. Márpedig a befejezett épületek között olyanok is voltak, mint a dunaszerdahelyi egészségügyi intézet, a sportcsarnok, a Lőrincz Gyula Galéria stb.- Az elért eredmények mögött azonban kemény munka van - veszi át a szót Antal Barnabás, a vállalat termelési igazgató- helyettese. - Mi nemcsak a termelésben dolgozóktól várunk el jó munkát, hanem a vezetőktől is. Vállalatunknál két fokozatú irányítási rendszert alkalmazunk, hogy kevesebb legyen az adminisztratív munka. Nincsenek üzemeink, csak üzemegy- • • Egy kis igazítás, és helyére kerül az épületelem ségeink. Egy itt Dunaszerdahelyen, egy Somorján és egy Nagymegyeren (Calovo). Ezenkívül van önálló tervezó- és előkészítő osztályunk, amely fontos szerepet tölt be a vállalat munkájában, ugyanis nagy gondot fordítunk arra, hogy a ránk bízott építkezések tervei, s a beruházások előkészítési munkái a lehető legjobbak legyenek. Mint ismeretes, ezek óriási gondot okoznak a hazai építőiparnak. Lényegesnek tartom azt is, hogy nálunk jól működik a diszpécser- szolgálat, s munkaértekezleteket nem azért tartunk, hogy az egyes vezető dolgozók csupán beszámoljanak egymásnak a munkát hátráltató akadályokról, hanem azért, hogy azokat, ...az „építőkockák" masszív egésszé állnak össze (Lőrincz János felvételei) ha lehetséges, azonnal meg is oldjuk. Egy-egy gond akkor sem kerülhet le a napirendről, ha az első pillanatban megoldhatatlannak tűnik - jegyzi meg befejezésül Antal Barnabás. Az általa elmondottakat mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy miután a vállalat vezetői látták: az épületelemeket gyártó nagyvállalatoktól hiába igénylik az atipikus vázszerkezetű épületek alkotóelemeit, úgy segítettek gondjukon, hogy saját részleget létesítettek, amely betonelemeket gyárt. A vállalat továbbá légkondicionáló berendezéseket, valamint tipizált vagy atipikus asztalos, illetve lakatos termékeket is készít. Ezáltal nagy előnyre tett szert sok más építóvállalattal szemben, mert alig van alvállalkozókra utalva. Gond, persze, még az ilyen jól működő kisvállalatnál is bőségesen akad. Elegendő például arra gondolni, hogy - amint azt Vörös Károly mérnök, műszaki igazgatóhelyettestől megtudtam - a vállalat gépparkjának egyharmadát már leírták, javítása már nem kifizetődő. Új gépek vásárlására pedig hiába van pénzük, a központi elosztási rendszer ezt nem teszi lehetővé számukra. A vezetők ennek ellenére rendületlenül bíznak a vállalat évek során formálódott technikusi gárdájában, dolgos kezű kollektíváikban, és reménykednek a gazdasági feltételek megváltozását ígérő jövőben. Aligha alaptalanul. BARANYAI LAJOS • A vázas szerkezetű épületek szerelésének egyik főszereplője a hegesztő. A felvételen Puchner János SZÁNDÉKOK ÉS LEHETŐSÉGEK Az állami vállalattá válás nehézségei- Milyennek látja az építkezés helyzetét?- Nem jó. Hiszen már tavaly be kellett volna indítanunk a gyártást. A következő határidő pedig áprilisban lett volna.- Milyen határidő látszik most reálisnak?-Talán július.- Ez az ön becslése, vagy a terv? t Eddig, sajnos, csak a mi kívánságunk volt, de a legutóbbi megegyezés alapján ez lett az új határidő.- Mi az oka annak, hogy az állami terv kötelező érvényű feladatát nem sikerül teljesíteni?- Kevés az építő... Amikor Karol Bóna, a Nová Bana-i Izomat vállalat igazgatója ezekre, a számára már megszokott kérdésekre válaszolt, csak legyintett. Látszott rajta, hogy a Kőzetgyapot II. elnevezésű építkezés sok erejét felemésztette már. Az új gyártócsarnok építése 1985-ben kezdődött. Befejezése után az Izomat - a szigetelőanyagok gyára - megkezdhetné a Nobasil elnevezésű új hő- és hangszigetelő anyag gyártását. Ezek tulajdonképpen bazaltnemezböl készült lapok, amelyeket az építőipar használ fel, és amely iránt az egész országban nagy a kereslet. Az építkezés 300 millió koronájából eddig 250 millió értéket már létrehoztak.- Az építóvállalattal szemben érvényesítettek-e valamilyen szankciót amiatt, hogy a tervet nem teljesítették?- Érvényesítettünk - mosolyog keserűen az igazgató -, de fél év alatt így csak 50 ezer koronát kaptunk. Vállalatunknak viszont a külföldről behozott berendezés kései üzembe állítása miatt néhány milliós écötbért kellene fizetnie, ami azért egy kicsit nagy különbség.- S megfizetik?- Nem örülnénk, ha sor kerülne rá.- Pereskedni fognak?- Előbb azonban fizetnünk kell.- És van az ilyen jellegű büntetésekre valamilyen külön alapjuk vagy dotációjuk?- Természetesen nincs. Mindez a módosított saját termelési érték rovására megy, amelynek egyharmadát jelenti a bér.- Köztudott, hogy már régebben kérvényezték az állami vállalattá válást, az új törvény értelmében.- Ó, az már ezek után tárgytalan - legyint az igazgató, igazgató.- Hogyan, már nem akarnak önálló vállalattá válni?- Most, amikor az új kapacitásunk átadása ennyi gonddal, sőt, anyagi veszteséggel jár? Nehéz megmondani, mi lenne a jobb. Úgy néz ki, hogy az eddigi termelési-gazdasági egység, a Tatrasklo lesz állami vállalat, amely júliustól megkezdi a „gazdasági kísérlet" elvei alapján való működését is. Mi valószínűleg ennek leszünk valamilyen strukturális egysége, mivel a Tatrasklonak kutatási-termelési egyesüléssé kellene átalakulnia - legalábbis a termelési-gazdasági egység által az illetékes helyekre elbírálásra benyújtott program szerint.-De önöknek is volt saját programjuk az önállóság esetére. Nem kár érte?- A mi programunk értelmében az önfinanszírozásra csak 1990-ben lennénk képesek, addig támogatásra szorulnánk, így aztán ez meghatározó tényező. Persze, azért ha nem is minden, de sok minden függ az építkezéstől is, amelyen Iveta Palerová az építési felügyelő. Vele végigjárva az építkezést semmi szokatlan nem volt tapasztalható. Mindenütt acélkonstrukció, kazánok, szellö- zőberendezések, lépcsők. A szerelők szereltek, a hegesztők hegesztettek, a villanyszerelők az irányítópanel szerelését végezték. A Stavoindustria 20 dolgozója, 17 lengyel vendég- munkás, és vagy tizenöten az Izomatból. De ez az utóbbi csapat nem az egyedüli segítség az Izomat részéről. Ha kell, beszerzik az anyagot, alszállítót kerítenek.- Miért csinálják ezt?- Azt akarjuk, hogy ez az új részleg az új technológiával mielőbb beinduljon - hangzik a talán kissé meglepett építési felügyelő válasza. - Hát igen! Az Izomatnál sok minden függ ettől, és ezzel arányban nagy erőfeszítéseket is tesznek a mielőbbi befejezésért. De az ő igyekezetük, sajnos, nem elég. A szállítók nem teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket magukra vállaltak. A le nem gyártott mennyiség szintén hiányozni fog majd valahonnan - talán éppen az építőiparból. Arról már nem is beszélek, hogy milyen csorbát szenved ezáltal az emberek bizalma. Tavaly az új kapacitások hiánya még csak 7 milliós kiesést jelentett. Ezt - fokozott munkatempóval, többletmunkával - pótolták. De az idén már legalább 40 millió fog hiányozni.- Minden vállalat kérvényezi, hogy állami vállalattá válhasson, s ez nem lep meg engem - mondja Július Uhrecky, az Izomat gazdasági igazgatóhelyettese -, mert az emberek érzik, hogy akkor döntési joguk, lehetőségük lesz. Ha azonban az eddigi termelési-gazdasági egységből csinálnak vállalatot, akkor csak a cégtáblát festik át. Legalább is a mi vállalataink között ez a vélemény járja. Rajtunk ez nem segít, hiszen eddig is magunknak kellett megoldanunk a gondjainkat. Ráadásul a Tatrasklon belül semmilyen kooperációs kapcsolatunk sincs, sőt a mi munkánkra kapcsolódó technológia sem található. Mi vagyunk az egyetlen vállalat Szlovákiában, amely kőzetgyapotot gyárt, a vezér- igazgatóság többi vállalata leginkább üveggyár. Most „felkínáltak" bennünket az építőipari tárcának...-Ki?-Valószínűleg az ipari miniszter. Ott legalább már 89- ben önfinanszírozóvá válhatnánk.- És ez nem lehetséges?- Nem tudom. Jó lenne, ha minden vállalat idejében megtudná, hogy kérvényét hogyan bírálták el. Valóban sok a bizonytalan pont még a vállalatok jövőbeni helyzetét a gazdálkodásának körülményeit illetően. Mindez érthető, hiszen az átalakítás a gazdaság és a társadalom minden területét érintő folyamat, de mások hibájából eleve hátránnyal indulni, ez joggal tűnik igazságtalannak az Izomat dolgozói számára. ÚJf € 1988.' ANTON BOBÁK